í). §. A kereskedelem szabadságának korszaka és annak hatása a népek közgazdasági állapotára.
Ha korunknak a szabadkereskedelem kérdésére vonat
kozó nézeteit akarjuk jellemezni, akkor nem hagyhatjuk egé
szen figyelmen kivűl azon küzdelmet, melyet még alig néhány évtized előtt Európa népei a szabadkereskedelem diadaláért folytattak, és azon hatást, melyet a szabad kereskedés elvének meghonosítása szült. A szabadkereskedés uralma, mely az
mindenütt el volt ismerve, egy határtalan optimismussal vette kezdetét, mely csakhamar az ellenkező végletbe csapott át.
Kezdetben az egész kereskedő és iparos világ a gazdasági szabadságban a meggazdagodás csodaszerét látja. Monopo- liumokra, czéhekre, kötelező ipartársulatokra, praemiumokra és vámtilalmakra vagy védvámokra nem gondol senki. A jövőbe helyzeti bizalom oly erős, hogy a kisiparos és kiskeres
kedő, már a napokat is kiszámítja, melyek eltelte után mil
liomos lesz belőle, mert az áremelkedés és börzei nyeremé
nyeknek az ő képzeletében nincs határa. A börzei árfolyam minden emelkedése üzleti és börzei nyereményeit égyképeu gyarapítja, és mindezt hajlandó az ipar, kereskedés és forga
lom teljes szabadságának tulajdonítani, így azután természe
tes, hogy ha a képzelt bűvös szer az álmodott gazdagságot meg nem hozza, akkor megvetik azt és eldobják magoktól, és saját hibáik miatt a szabadipar és kereskedés rendszerét okozzák.
Hiszen az már az emberi természetben látszik rejleni, hogy a hibát másban keressük akkor is, mikor az magunkban van. Ha sikerűit legújabban a földmíves és földbirtokos osztályt a gazdasági reakcziónak megnyerni, úgy bizonyára még könnyebb volt ezt az üzleti és iparos osztály köreiben elérni. íg y azután a czéhekbe és védvámokba helyezett üdvözítő bit ismét annyira megszilárdúlt az érdekelt körökben, hogy hasznosnak tartjuk emlékezetbe hozni azon előzményeket, melyek korunkat 15— 20 év előtt az ipar és kereskedelmi szabadság elismerésére bírták, és melyek épen a jelen áramlat megbírálhatása czéljából nagyon is tanulságosak. Nem bo
csátkozhatunk ugyan részletesen bele abba a kérdésbe, hogy a Carey, List és mások által egyes országok kereskedelmének történetéből fölhozott példák mennyiben szólanak csakugyan a védvám behozatala és szabadforgalom korlátozása m ellett;
nem fogunk kiterjeszkedni azon adatokra, melyek a porosz és később az egész német vámterület iparának és kereskedel
mének fölvirágzását bizonyítják a Stein és Hardenberg által 1818-ban inaugurált szabadabb kereskedelmi irány, és azon nagyszámú kereskedelmi és forgalmi nehézségek és korlátok
megszűnése folytán, melyek az 1833-ban létrejött német vám- egyesűlet eredményei voltak: az előbire nézve egy igen népszerű és érdekes hazai értekezésre,I) az utóbbira nézve pedig a német vámegylet történetét tárgyaló művekre utalunk.2) E helyütt csak a már letűnt, de már is újból kisértő protec- tionista korszaknak legtanulságosabb lapját, az angol gabna- vámok bukásának már az előbbi §-ban érintett történetét akarjuk röviden emlékezetbe hozni, mert ezzel együttesen indúl meg először Angolországban, és azután az európai kontinensen a nagy nemzeti mozgalom a szabadkereskedelem rendszerének következetes megvalósítására. Mikor az angol parlament 1838-ban a manchesteri kérvény fölött, mely egy nyomasztó válság hatása alatt a gabnavámok eltörlését kérte, napirendre t é r t : az angol közvélemény fölháborodott és egész Angolországban megindúlt a nagy nemzeti mozgalom a gabnavámok és a nemzeti forgalom egyéb korlátai ellen.
A mozgalom élén a fáradhatatlan Cobden Richárd ál
lott, a ki valóban megérdemli, hogy a szabadkereskedelmi irány egész diadala az ő nevéhez füzessék. A városok szövet
kezése által az ő indítványára alakúit Anti-corn-law-league iszonyú tevékenységet fejtett ki. Soha még társadalmi moz
galom ilyen tevékenységet nem fejtett ki. Százezreket, sőt ké
sőbb az egyesület nagymérvű elterjedése után, 1843-tól kezdve pár millió forintot költött a gabnavám elleni szövetség éven
ként röpiratokra és lapokra.8) Lapja minden vasárnapon 20,000 példányban ingyen osztatott szét. A z egylet költségén vándorgyűlések, szónoklatok és felolvasások tartattak; háza
kat és földeket vásároltak, hogy azok adója választói jogot adjon. John Bright és a rabszolgaság megszűntetésének első
>) Láng Lajos : A védvám és a történelem. Nemzetgazd. Szemle.
II. évf. (1878). 1. és 2. .f.
-) Nebenius : Dér deutsche Zollverein. 1835. — Web r : Dér deutsclie Zollverein. II. kiad. 1872. — b'alke : Die Geschichte d. deutschen Zollwesens. 1870. — Boscher : Gründungsgeschichte des Zollvereins 1870.
3) A számokat, melyek Eisenhart irodalomtörténetében, ki leg
vonzóbban tárgyalja e kérdést, előfordulnak, nem idézem, bár többnyire az ő előadását követtem. Ezen számadatok valódiságát ugyanis más szerzők kétségbevonják, de az általok idézett számok nem sokban tér
nek el Eiseuliart adataitól.
apostola Thompson György Cobden hű társai voltak e/en küzdelemben. Cobden föláldozta ezen küzdelemnek egészségét és vagyonát, de öt évvel az Anti-corn-law-league megalakulása után erélyes agitatiója folytán megvalósult, a mit egy angol miniszter legnagyobb badarságnak tartott. 1846-ban június 25-én az angol parlament magának Peel-nek, a gabnavámok egykori védőjének, indítványára a gabnavámot egy quarter után 1 sh-re szállítja, a mi a gabna árára semmi hatással sem volt többé, mind ennek daczára 1869-ben még ezt a csekély vámot is eltörölték. A z 1846. évi törvény megalkotása után a liga feloszlott és Cobdennek, ki annyit áldozott, 170,000 font stl. jutalm at1) szavazott meg, Peel Róbert pedig, a ki annyi ideig küzdött Cobden ellen, a gabnavám eltörlésé
nek megszavazása után az alsóházban a következő meleg szavakban emlékezett meg C obdenről:
» A név, melyről ezen hatalmas rendszabály üdvös sikere alkalmából meg kell emlékeznünk, nem azon nemes férfiú neve, a ki pártunk élén áll (Russel lord), nem is az én nevem.
A név, melyhez e reform sikere minden időre fűződik, egy férfiú neve, a ki meggyőződésem szerint, a legtisztább és önzetlenebb indokoktól vezérelve, nem sziint meg fáradhatatlan tetterejével mindig újból és újból az emberi észhez appellálni, és szónoklatával, mely épen minden pathosz és szóvirág mel
lőzése által vált oly hatályossá, a reform szükséges voltáról mindenkit meggyőzni igyekezni. A név, mely ezen rendszabály sikeréhez örök időkre fűződni fog : Cobden Richárd neve!«
Szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták a népszerű miniszter szavait, melyek örökké emlékezetesek maradnak a gabnavám történetében. 2) Ez volt az angol szabadkereskedelmi
politi-') Mások szerint csak 72,000 Lst. vagyis 720,000 forintot.
-’) Cobden leghíresebb életirója az angol Morley. (Cobden.) — Jelesebb forrásmüvek még Cobdenről: B astiat: Cobden et la Jigue.
Oeuvres complétes. Tome III. —: Salis-Schwabe asszony (Cobden-né legbensőbb barátnője) : Cobden, notes sur ses voyages, oorrespondances et souvenirs, avec une préface pár Molinary. 1880. — A gabnavám tör
ténetét illetőleg lásd : Eisenhart: Gesch, dér ííat.-Ökonomik. 80. sk. 1. — Danckelmann: Internat. Getreidehandel. '/< Jahrsschr. 1877. (14.) évf.
III. 101. 1. — Wiss : Freihandel und Schutzzoll. Ugyanott. 1879. évf.
I. 1 0 1. lap.
kának legfényesebb diadala, és ezen naptól kezdve az angol nép inai napig hű maradt a szabadkereskedés elveihez. Mily óriási tehertől szabadítá meg Cobden az angol népet, azt legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy az angol nép gabnaszükségletének nagyobb felét, sőt jelenleg már két har
madát a külföldről kénytelen beszerezni.
Ezen idő óta az angol törvényhozás folyton a szabad
kereskedelem ösvényén halad, és ma már semmiféle vámok vagy tilalmak nem korlátozzák Anglia forgalmát a külfölddel.
Peel 1842— 1846-ig 1100 angol vámtételt 590-re redukált, Grladstone pedig a köznép fogyasztásának tárgyát képező árúk vámját csaknem egészen megszüntette, a többi között a gabonáét is, úgy hogy Chevalier joggal mondhatta, hogy az egész angol vámtariffa egy tenyérnyi papíron elfér.
A z európai szárazföldön Frcmcziaország volt az első, mely a szabadkereskedés elvét magáévá tette. Ez is Cobden érdeme. Viktória királynő ugyanis őt bizta meg a franczia- angol kereskedelmi szerződés tárgyalásainak vezetésével, és neki, Chevaliertől buzgón támogatva, sikerűit 1860-ban II I.
Napoleont, ki eredetileg a véd vámok híve volt, a szabadkeres- kedelem eszméinek megnyerni. Francziaország példáját csak
hamar követték a többi nagyobb európai államok. A német vámterület 1862-ben, Ausztria-Magyarország 1865-ben kötött Francziaországgal, azután a többi jelentékenyebb államokkal tetemesen leszállított tarifiák alapján, vámszerződéseket.
Mindazon szerződéseket, melyek az 1860. évi angol-frau- czia szerződés mintájára létesültek, az árúbehozatali tilalmak csaknem teljes megszüntetése, az addig fennállott vámtételek tetemes leszállítása, és azon záradék jellemzi, hogy a szerző
déses állam a legtöbb kedvezményt élvező állammal egyenlő elbánás alá essék, a minek folytán egy később szerződő állam
nak engedett alacsonyabb díjtételek azonnal a korábbi szer
ződéses államban is érvénybe léptek.
Ipar és kereskedelem ezen szabad irányú szerződések korszakában oly nagy lendületet vön mindenütt, hogy a véd- vámok és vámtilalmak hívei, a tapasztalat tényei által meg- czáfolva, egy időre elnémultak, mert jóslataik nem valósultak meg, és az árúforgalmi statisztika adatai főleg Angol- és
Francziaországban világosan a szabadkereskedés előnyei mel
lett bizonyítottak.
Úgy az angol, mint a franczia kivitel a szabadkeres
kedés uralma alatt csakhamar megkétszereződött, mint azt a következő adatok bizonyítják.
A n g o l o r s z á g k i v i t e l e
font sterlingben:
1340— 49-ig évi átlagban . . . . 55'449'062 1850— 59-ig » » . . . . 100-061-339 1 8 6 0 - 69-ig » » . . . . I59-759-670 1870— 79-ig » » . . . . 218'028'873
1880-ban » » . . . . 286'414‘466
1881-ben » » . . . . 297'082'775
F r a n c z i a o r s z á g k i v i t e l e
frankokban :
1861-be n ...1'926 m illió frank 1862-be n ...2'243 » » 1863-ba n ... 2'643 » » 1864-be n ...2'924 » » 1865-be n ...3’088 » » 1866-ba n ...3*181 » » 1 8 7 5 - b e n ... S'873 » »
Ezen utóbbi évben érte el a franczia kivitel tetőpontját, és ily magasra nem is emelkedett többé, mert az 1870. év után az 5 milliárd franknyi hadi sarcz előteremtése fokozott ter
melésre és eladásra készteté a francziákat, és mert Német
ország csakhamar a védvámok és vámtilalmak rendszerének általános életbeléptetése által a franczia termékeket a német piaczokról mindinkább leszorítá, Németország árúit ellenben a frankfurti békekötés 11. czikke értelmében addig a franczia piaczokról leszorítani nem lehetett, míg más államokkal kedvező szerződések állottak fenn, mert úgy Németország, valamint Francziaország a frankfurti békekötés alkalmával arra kötelezték magokat, hogy semmi oly kedvezményből egymást kizárni nem fogják, a milyet szerződésileg Angol- ország, Belgium, Németalföld, Svájcz, Ausztria-Magyarország vagy Oroszországnak biztosítanak.
Ausztria-Magyarország vámpolitikáját egy kitűnő ma
gyar munka ismerteti meg velünk, mely németre is lefordítva
legbecsesebb forrását képezi a vámpolitika történetének nem
csak osztrák-magyar, de általános kereskedelmi politikai szempontból is. *) A z angol-franczia vámszerződés nálunk is döntő fordulatot idézett elő a kereskedelmi politika terén, és leghatározottabban az 1865. évi ideiglenes vámtarifában leli kifejezését. Jellemző, hogy ezen tariffa ellen elvi kifogást a meghallgatott nagyszámú szaktestületek és kereskedelmi kamarák közűi egy sem tett, és a birodalmi gyűlésen történt tárgyalás alkalmával sem ellenezte azt senki sem ! A keres
kedelmi szabadság korszakában a kivitel és behozatal egyaránt növekedett. Ugyanis
Az o sztrák-m agyar vám terület
behozatala kivitele
osztrák értékű forintokban:
1861— 65. évi átlag . . . 249.722,000 305.767,000 1 8 6 6 -7 0 . » » . . . 350.410,000 399.860,000 1871— 74. » » . . . 576.590,000 432.106,000 1882 : ... 672.000,000 752.000,000 A német vámterületen a szabad-kereskedés üdvös ha
tása főleg az 1870. év után volt érezhető, mert Németország kivitele tiz év alatt megkétszereződött, úgy hogy épen Német
országnak volt legkevesebb oka a szabadkereskedelem útjáról letérni.
A német birodalomba
behozatott kivitetett osztrák értékű forintokban : 1 8 5 0 - b e n ... 272 m illió frt 259 millió frt 1 8 6 0 - b a n ... 547 » » 699 » » 1 8 7 0 - b e n ... 840 » » 720 » » 1 8 8 0 - b a n ... 1410 » » 1447 » » A nemzetközi forgalom folytonos növekedése és a kiviteli kereskedés emelkedése legfényesebb bizonysága annak, hogy az európai államokban 1860 óta mindinkább megszilár
duló ipari és kereskedelmi szabadság rendszere az ipar föl
virágzását legkevésbbé sem akadályozza.
A főbb kereskedelmi államokban a nemzetközi forgalom
’ ) Matlekovits: Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850 óta. 1877.
fejlődést a kereskedelemnek és iparszabadságnak újból életre hivott korlátozásai, mint ezt az 188U. év utáni nemzetközi for
galom alább közlendő adatai mutatják, meg nem akasztották.
A z 1880. évig az összes forgalom a nemes fémekkel együtt az alább nevezett államoknál következő haladást tüntet f ö l *)
Összes nemzetközi forgalom m illió márkákban :
1860 1870 1880
Anglia és Irland . 6,360 9,180 1 2 , 1 2 2
Francziaország . . . . 3,340 4,540 7,414
Németország . . . . 3,200 4,240 5,976
Oroszország . . . . 920 2,000 2,420
Ausztria-Magyarország . 1,020 1,660 2,688
Olaszország . . . . 920 1,480 1,322
Spanyol és Portugál 600 820 1,080
Németalföld . . . . . 1,12 0 1,420 2,420
B e l g i u m ... 960 1,280 2,320
Svéd- és Németország . 600 840 1 ,10 0
Amerikai Unió . . . . 2,740 3,420 6,180
Dél-Ameri ka . . . . 1,240 1,700 2,020
Angol gyarmatok . . . 3,800 4,820 7,240
Összesen . 26.810 37,420 54,302
Mind ezek az adatok kétségtelenül bizonyítják, hogy az 1860-as évek óta megindúlt szabadabb nemzetközi forgalom uralma alatt az összes kultur-népek gazdasági életében olyan lendület állott be, melyhez hasonlót a világtörténet fölmutatni nem képes. Még pedig nem egyes nemzetek virágzásáról bizonyítanak az itt közlött adatok, hanem az egész emberi nem gazdasági életének haladásáról. — Sajnos, hogy e hala
dásra már is bénítólag hat a gazdasági reactio.
A zon tanok, melyek újabb időben a gazdasági élet terén mindinkább érvényre emelkednek,' és melyek keletkezésével és hatásával a következő §§-okban fogunk foglalkozni, végered
ményükben oda vezetnek, hogy azon nagy eredmények, melyek a szabadkereskedés és ipar uralma alatt mindenkinek hasz
nára és előnyére voltak, egyes osztályok önző érdekeinek esnek áldozatúl.
’) Scherzer: Das wirthschaftliche Leben dér Völker, 1885. 638. 1.
10. § . A szabadi [k i t rendszere elleni áramlat és az 1873.
évi válság.
H a az ipar szabadságának a múlt század végétől egész a legújabb időkig való elterjedését és megszilárdulását te
kintjük, és azon okokat vizsgáljuk, melyek az ipar szabad
ságában helyezett hitelt és bizalmat egyszerre teljesen meg
ingatták, akkor lehetetlen észre nem vennünk, hogy az iparral nem közvetetlenül összefüggő és nem magának az iparnak hanyatlásából folyó tényezők voltak azok, melyek az 1870.
év után beállott nézetváltozást előidézték, hanem egészen más, az ipartól idegen forrásból keletkezett azon általános elégedetlenség, mely sok államban a szabad ipar vívmányai
nak eltörlésére alkalmas ürügyül szolgált.
Magok az iparosok gondoltak legkevésbbé arra, hogy az iparszabadság elvét megtámadják. A képesítés igazolása és a kötelező ipartársulat létesítése iránti kivánalmak ép úgy legújabb keletűek, mint a védvámok fölemelésének, és más kereskedelmi és forgalmi korlátok létesítésének sürge
tése. A német iparosok 1858-ban magok egész lelkesedéssel nyilatkoztak az iparszabadság mellett, Ausztriában az 1859. évi ipartörvényt az iparos osztály megelégedéssel fogadta; Francziaországban pedig, hol az iparszabadság elve ellen a czéhek, Turgot korában, oly kétségbeesett ellent- állást fejtettek ki, a nagy forradalom óta az ipar szabad iizésének jogát minden franczia iparos és munkás elidegenít
hetetlen emberi jognak tekinté, a minek azt az emberi jogokat kinyilatkoztató nemzetgyűlés 1789-ben tényleg kijelentette.
A czéhekkel itt nem törődött többé senki, mindenki tetszése szerint nyithatott üzletet, és nemsokára a czéhek alakítása egészen megtiltatott. Belgiumban 1795, Hollandban 1819, Spanyolországban 1813, Norvégiában 1839, Svédor
szágban 1.846, Dániában 1862, Helvecziában, Olasz- és Görögországban, Románia és Portugálban 1848 óta, az amerikai unió államaiban a függetlenségi nyilatkozattal egy
idejűleg 1 7 7 6-ban lépett életbe az iparszabadság. Csak újab
ban, főleg 1873 óta, Németországban, Ausztriában, Magyar
országban és legújabban Francziaországban indult meg igen erős áramlat a szabad ipar rendszere ellen, melynek az illető államok törvényhozása csak részben állott ellen, mint az alább közlött adatok tanúsítják.')
A többi európai államokban ugyan az iparszabadság elve még érintetetlen maradt, de a szabadságellenes áram
oltnak előjele a kereskedelmi szabadság elvének elhagyása által már itt is mutatkozik, és a védvámokra rendesen a czéhek rendszere szokott következni. — E kettő mint sötét árnyék kisért a gazdasági fölvirágzás korszakában. A stati
sztikai adatok, egyes iparágaktól eltekintve, nem bizonyíta
nak az ipar hanyatlása mellett, mégis általános a panasz az üzleti pangás és hitelhiány miatt. A z a kérdés tehát, meg
okolt-e ezen panasz, és ha igen, hol keresendő a baj forrása ? Erre a kérdésre felelni, és korunk gazdasági nézeteit és törekvéseit megérteni csak úgy lehet, ha az 1873. évvel meg- indúlt válságot, annak okait és következményeit vizsgáló
dásaink keretébe bevonjuk.
»Im Laufe des Jahres 1873 brach endlich das Straf- gericht über ein Schwindeltreiben herein, wie es seit den Law’schen Orgien dér rue Quimcampoix nicht erlebt worden war.« íg y jellemzi Scháffie az 1873. évi válságot, mely a gazdasági elvek átalakulására oly nagy hatással volt. Nem terjeszkedhetünk ki ezen egész válság részletesebb ismerte
tésére, de annak általános jellemzésére elegendő Neuwirth-nek az osztrák birodalmi gyűlés elé terjesztett bizottsági jelenté
séből fölemlíteni, hogy 1867— 1873-ig az osztrák kormány 1005 részvénytársulati engedélyt adott ki 4000 millió forintot tevő alaptőkével, mely az alakulás alkalmával befizetendő lett volna. 323 társulat (32.!° 0) meg sem alakúit, de a meg
alakúit 682 részvénytársulat alaptőkéje még mindig 2577 millió frtot vett volna igénybe, ha a szabályszerű befizetést a részvényesek teljesítették volna. Mindezen összegek leg
nagyobb része az 1872. és 1873. évekre esett, mert az egész ') A főbb államok ipartörvényeit és azok történetét röviden, de érdekesen és tanulságosan tárgyalja.: Schönberg : Handbuch dér politi- schen Oekonomie. T. 824. sk. !. és Keltái : Az ipartörvény revisiója. Le
nyomat a Nemzetgazd. Szemle V II. évfolyamából.
időszakra eső engedélyekből a legtöbb ezen években adatott ki, és pedig bankintézetre 1871-ben 23, 1872-ben 8 4 ; ipar- részvénytársulatra 1871-ben 116 és 1872-ben 217; végre építőtársulatokra 1871-ben 12; 1872-ben 41 és 1873-ban a 3 első hónap alatt 38. (!) — A z 1872. évi január 1-től 1873.
május 1-ig kiadott engedélyek magok 2800 millió forint befi
zetést igényeltek volna, ebből az ipartársulatokra csak mint
egy 100 millió forint jutott. ’ ) A szédelgés legkedvesebb tár
gyát Bécsben az építő, Amerikában pedig a vasúti társulatok képezték. 2) Mennyire ment ez irányban a túlspeculatio, azt legjobban igazolja azon körülmény, hogy a bécsi építőtársu
latok terve szerint 100,000 ház lett volna építendő, holott jelenleg Becs .összes házainak száma a külvárosokkal együtt nem több 16,000-nél. (!)
Nem produktív vállalatok létesítése, új iparágak meg
honosítása vagy régiek kiterjesztése, a hitel emelése és köny- nyítése; nem a közlekedés javítása, v a g y a termelés olcsóvá és jobbá tétele volt a sok engedélyezett társulat czélja: hanem maga az engedély és a vele való üzérkedés. A részvényeket nem azért bocsátották ki, hogy valami hasznos vállalat szá
mára tőkét nyerjenek, hanem hogy a börzeüzérkedés tárgyát képező papírokat szaporítsák. Egy már megalakúit részvény
társulat csak arra volt jó, hogy segítségével egy másikat ala
kítsanak. Ilyenkor már alapszabályszerű befizetés is csak úgy történt, hogy azt az előbbi egylet mint tartozást vezette be könyvébe, a nélkül, hogy az alapító részvényesek csak egy krajczárt is fizettek volna. Bécs volt ezen üzelmek tulajdon- képeni központja.
A részvénytársulatok alapításánál mind az meg volt engedve, a mi a tisztesség és morál fogalmával ellenkezik, csak az ügyészszel ne támadhasson összeütközés.
»Gründungs- und Börsenschwindel war ja dér charak- teristische Zug dér genannten Periode, — mondja Scháffle - die Actiengesellschaft aber war die juristische und
öko-') Neuwirth parlamenti jelentése, kivonatban Tüb. Ztg. 31. k., 653. lap.
2) Mindkettőnek részletes ismertetését 1. W irth Miksa 1'. i. művé
ben 479 — 501.1.
nomisclie Grundform, in welche die Speculationssaturnalien sicli einkleideten.«
A bécsi börzén egyetlen egy napon 2 millió darab rész- vénypapir, közel 500 millió forint névértékkel, képezte az adás-vevés tárgyát; az 1872. évben akárhányszor 1.00,000 üzletet kötöttek meg a bécsi börzén egyetlen egy nap alatt.
Minden tőkét és hitelt ezen üzérkedés vett igénybe; a tisztes
séges ipar már elvesztette hitelét, a tőke megdrágult, s így az iparos is inkább a börzén próbált szerencsét. Alkuszokban, kik kezére járjanak, nem volt hiány.
Mind ez nem végződhetett másképen, mint az üzérkedés tárgyát képező papírok elértéktelenülésével, az üzérek fizetés- képtelenségével és a bukások azon hosszú sorával, melyek az első börzei árcsökkenéssel megindulva, lavina módjára nőttek, magokkal rántva bűnöst és ártatlant egyaránt. A z üzérke
désnek itt jellemzett neme sehol oly nagy mérveket nem öltött, mint Bécsben, miért is általános volt a nézet, hogy a válság a monarchia határain túl alig lesz érezhető, de soha még az egyes nemzetek gazdasága közötti organikus összefüg
gés oly meglepő módon nem nyilvánult, mint 1873-ban.
»Zuerst in Wien, — mondja Wirth e tárgyra vonat
kozó nagyérdekű művében — in dér ersten Hálfte des Monats Mai 1873 ausgebrochen, dauerte sie in ihren Nachwehen bis zum Herbst 1879, und riss ganz Osterreich und Ungarn, das deutsche Reich, Italien und die Schweiz unmittelbahr in ihre
kozó nagyérdekű művében — in dér ersten Hálfte des Monats Mai 1873 ausgebrochen, dauerte sie in ihren Nachwehen bis zum Herbst 1879, und riss ganz Osterreich und Ungarn, das deutsche Reich, Italien und die Schweiz unmittelbahr in ihre