Versek a koszorúban 1-2. Kiscica
1. KORMI-MACA-GIGI – Macska-család Kormi cicát 40 ajándékba kapták a
szomszédék. Amíg ő náluk lakott, magában üldögélt az ablakba’.
Gazdái elmentek látogatóba
nagymamához, ő ügyesen kiszökött, egyszerre hontalan lett, minden ajtó előtt megállt, nyávogott, végigjárta a folyosókat, de szomszédok nem engedték be, pedig jól tudták, hol lakik Kormi. Nem volt vacsorája, nagyon éhes lehetett, ezért hangos nyávogással érkezett az ajtónkhoz.
kétségbe esve kezdte kaparászni hátha kinyílik előtte az ajtó!
2.
Hátha kinyílik előtte az ajtó?
Miért csavarog kint, nem értettem, nyávogott, én nagyon megsajnáltam, mikor hallottam, beengedtem gyorsan,
39 Macskáim csodálatos történetét előbb prózában, 2002-ben írtam.
40 Kormi cica abban az időben egy-két éves fiatal cica volt.
majd becsengettem a lakásukba, a gazdái nem jönnek három napig haza, – minden hiába – ő itt marad nálam. Kapott vacsorát, megnyugodva puha fotelbe’ őkelme elaludt.
Így történt, hogy Kormi a vendégünk lett, amíg a családja hazaérkezett.
Korábban őt csak ablakukban láttam, ezután már két otthona lett, mivel idejét, hol otthon tölti, hol nálam.
3.
Idejét hol nálunk, hol otthon tölti.
Kormi, a szép fényes szőrű macska, fényes bundáját mindig nyalogatja, tisztogatja. Nyakkendője, csizmái, mindkét kesztyűje hófehér és tiszta, máshol szőrzete ragyogón fekete.
nemsokára gazdái elköltöztek, de ő az új lakásból mindig hozzám visszaszökött. Jól ismert, s nem akart őfelsége innen máshová menni.
Nőtt, növekedett, nyolc kilós kandúrrá fejlődött, nemsokára Óvárosban macskák királya lett, hírek keringtek vitéz tetteiről, harcolt macskákkal.
4.
Harcolt macskákkal, meg kutyákkal is addig, míg egyszer nagyon csúfosan ráfázott, viaskodva két kutyával őket jól összekarmolta, de igaz, elgyötörten, farkincáját lógatva, tért haza. Állatorvos operálta, de farka úgy össze volt harapva, (már) megmenteni csak a felét tudta.
Szürke cica hozzánk beköltözött, aki eddig az udvarban, nagy kémény mögött lakott – családjával együtt, ott élt a sok szép cirmos-cicával.
Szomszédommal eddig is etettük, ő köszönettel hozzánk dörgölődzött.
5.
Megköszönte, hozzánk dörgölődzött.
Fel a lépcsőkön járt látogatóba hozzánk, s eszegette Kormi kosztját előbb az ajtó előtt, később úgy tett, mint otthonába’, nemsokára bejött a lakásba, majd azt is megfigyelte):
a „cicalyukon” beugrálni, hogy kell a konyhába. Nemsokára történt:
Pestre látogatóba mentem, ahol még a kicsi unokáim mellettem játszottak, akkor otthonról nekem telefonáltak, mivel váratlanul vendég érkezett, igaz, nem az ajtón, hanem, cicabejárón, Kormi után.
6.
A cicabejárón, Kormi után jött, majd vacsora után a szobába, besétált, olyan jól érezte magát, hogy kényelmesen beült az ölükbe;
magában eldöntötte: el se megy már innen, a nagykémény mögött nem él tovább. Én meg hazaérve örömmel üdvözöltem a vendéget s Macának neveztem el, – befogadtam örökre, ezek után a mi lakótársunk lett.
Fekete Kormi pedig féltékenyen nézte, amiért elfoglalták az ő felségterületét. Úgy járkál, szőrét borzolva hátsóját felénk fordítva!
7.
Szőrét borzolva, hátsóját mutatva, haragosan leül jó távolságban.
Minő csúfság – gondolja magában –, ide jöhetnek holmi kóbor macskák mások helyére, s esznek-isznak, aztán beülnek a gazdi ölébe? Lassan csitulnak az ellentétek, mi mást tehet szegény Kormi egyebet? Mások döntöttek helyette! Maca-cica már – e nyáron másodjára – anyai örömök elé néz, csak nagyon lassan, elgondolkodva járkál, nem leli sehol se a helyét, mert utódainak keres egy meleg, megfelelő fészket.
8.
Keres egy megfelelő meleg fészket.
Nemsokára öt cicája született, az aprójószágok közül négynek új gazdit keresünk, ezért őneki legalább egy cica-örökös marad.
Gigi lett a kiscica neve, akit átölelve fotelben szoptatja- gondosan nyalogatja, tanítgatja mindenféle fontos-tudományra.
Kormi cica pedig őket csodálja, Maca meg a kölykét félti aggódva.
Egy alkalommal Maca lopakodva
kisurrant az udvarra. Nemsokára szájában egy kisegérrel tért vissza.
9.
Szájában egy kisegérrel tért vissza.
Macát hangosan morogni hallom az íróasztal alatt, ott bemutatta
cicagyermekének, hogy kell játszani az egérrel. Folyt a bemutató, a cica-kezével a fogoly-egeret jobbra-balra tereli s mind eközben rajtunk a hatást figyeli. Kiscica pedig azt sem tudta, a falakon túl milyen világ lehet. Aztán egyszerre óvatosan kiszökött az udvarra.
Lassan körbejárkált, csodálva látta az új világot: virágokat, fákat, s a röpködő madarakat kapkodta.
10.
A röpködő madarakat kapkodta, meg futó bogárkákat a fű között;
mint a mesében, mindenre úgy figyelt, akár az erdőben eltévedt vándor...
Már nincs egyedül Kormi, s Macukán kívül már velük él a kicsi Gigi.
Közülük nagyfőnök maradt Kormi, korán reggel a macskacsaládnak jó lenne enni, az idő nekik génjeikből eredően arra várnak, hogy lusta család végre felébredjen, megkapják a reggelit. Nem ébrednek időben, akkor mindig Kormi-cica dolga, hogy végre, felébressze őket!
11.
Kormi dolga felébreszteni őket,
csendben megáll gazdasszonya ágyánál, csak merőn figyeli: – gondolja – vajon mért nem ébredt fel? Ha erre sem figyel, mellé áll s a tiszta fehér mancsával hozzáér finoman, ha erre sem kel fel, akkor felébreszti a körmével.
Indul, – ha próbálkozás sikerrel jár vissza a konyhába, mivel látja, már követi gazdája, kinek a dolga telerakni reggeli falatokkal
a macskák tálkáit. S a cicák tudják, ezért csendben várakoznak, – Gigi sietve falatozik. Nem nyávognak.
Sietve falatoznak, nem nyávognak, ha nem figyelnék, Gigi biztos, hogy az evésben elmerült két idős macskát félretolná. Gazdi figyelmezteti:
Gigi, várj sorodra! Szót fogad, igaz, nem örömmel, leül gyorsan, s figyeli, másik két tálban marad-e valami, mivel azokat neki kell tisztára
nyalni. Aztán mindhárman nyalogatják szájukat, s jóllakva meleg szobába sétálnak, kényelmes helyükön jókat szundikálnak. Macska-család délután felébred s előszobában várják a vacsorát. Kormi főnök elől sétál.
13.
Kormi elől sétál, mert ő nagyfőnök, s vacsora ügyében ő intézkedik.
Élen halad, hátrahagyva a többit, tisztes távolságban leül csendesen, a kötögető gazdasszonya elé a szobába; várja, mikor tálalják a macskák vacsoráját? De Korminak fogy türelme: mintha nem törődnének vele? Hátranézve a társaira
elindul gazdája felé, megáll, (de), ő kötöget még, erre sem reagál.
Most már épp’ elég a várakozásból, itt a vacsoraidő, közelebb jő, majd finoman meg-megtapogatja.
14.
Majd finoman meg-megtapogatja a lábát. De ha a gazdasszony nem mozdul, hát akkor láthatja, – elő a karmokkal majd elindul! Kormi mégis csak vár, leül. Még mindig ülve gazdasszonya magában nevet és fejében az jár:
„eleget vártatok rám, megyek mindjárt!”
Mire a macskák, mintha hallanák a hangját, Kormi mögött felállnak, és az ő vezetésével a gazdasszony lábánál téblábolva elindulnak
majd megfordulva mennek a konyhába.
Szó- és mozdulat nélkül figyelték, megértették: mindjárt kapnak vacsorát.
15. MESTERSZONETT – Macskák I.41 Kormi cicát ajándékba kapták.
Ajtóm kaparászta, kétségbe esve.
Idejét hol otthon tölti, hol nálunk, harcolt macskákkal, de kutyákkal is.
(Kormi) Szőrét borzolva, hátsóját mutatva, (Maca) Keres egy megfelelő meleg fészket.
Gigi röpködő madarat kapkodja, szájában egy kisegérrel tért vissza.
Kormi dolga felébreszteni gazdit.
Sietve falatoznak, nem nyávognak.
Kormi elől megy, mert ő nagyfőnök, majd megfordulva, indulnak konyhába.
Szó- és mozdulat nélkül figyelték, megértették: mindjárt kapnak vacsorát.
2014. július 28. – 2016. november 16.
29. Macskák II. – SZONETTKOSZORÚ KORMI-MACA-GIGI igaz története Mesterszonettel