Bár a kontinentális kéreg a szilikátföldnek csak 0,6%-a, jelentősége több tekintetben rendkívülinek mondható. A hidroszférával és atmoszférával együttesen hozzák létre és biztosítják a bioszféra létezésének feltételeit. A Föld kérge bimodális felépítésű: egy sűrűbb, mélyebb elhelyezkedésű óceáni bazalt rétegből és egy kisebb sűrűségű, magasabban álló kontinentális kéregből áll. A kontinentális kéreg kis tömege ellenére gyűjtőhelye a nyomelemeknek, ideértve a hőt termelő radioaktív elemeket is és a Föld geológiai történetének színtere.
Amikor a kontinentális földkéregről van szó, az első kérdés, hogy milyen folyamatok révén jön létre a mafikus magmából az az órási változatosság, amely a kontinentális kőzeteket jellemzi. Minden geológiai folyamat, így a kőzetképződés is energia és anyag közötti kölcsönhatás következménye. Többnyire termális energiáról, ill. ennek más energiafajtákká való átalakulásáról van szó. Fizikai és kémiai folyamatok váltják ki és kísérik a kőzetek képződését, mukavégzéssel vagy az atomok kristályszerkezetbe rendeződésével, mindenképpen az energiafajták kombinációjával.
Valamenyi közül azonban a termális és gravitációs potenciál játssza a legfontosabb szerepet. A nyomás a mélységgel a geobárikus grádiens:
formula szerint növekszik, melyben P=nyomás, Z=mélység, ρ= sűrűség41*, g=gravitációs állandó. Pl. 5 km-es óceáni vízoszlop alján 1,7 kbar, 30 km mélységben, 3,3 gcm–3sűrűség figyelembevételével a nyomás 11,6 kbar, ahol az anyag egy része szilárd állapotban van, amit a szeizmikus adatok is igazolnak.
75. ábra.A mélyköpenyi plumok a minnessotai egyetem szuper számítógépével szimulált alakzata
A szűk csatornák a felszín közelében szétterülnek s belőlük nagy kőzetprovinciákat létrehozó vulkanizmus is kifejlődhet (TACKLEY
2007)
41* A nyomás alatti sűrűségi adatokat újabban kísérleti úton is meghatározták (ANDOet al. 2003). Bazaltüveg sűrűségét röntgensugár abszorpciója révén határozták meg. 300 K hőmérsékleten a nyomást 5 GPa-ra növelve a sűsűrég 25%-kal növekedett, 773 K mellett azonban, az üvegszerkezet átrendeződése miatt, a növekedés csak 20% volt. Az így megállapított növekedési modulussal a szilikátok sűrűsége a köpeny tetszőleges mélységében kiszámítható.
Már említettük, hogy a kontinentális kéreg átlagos összetétele csaknem azonos az andezitéval s így logikus volt kezdetben feltenni, hogy a kéreg a konvergens lemezek szubdukcióját követő andezitvulkanizmusok terméke (KELEMEN
MILLER2007). Másfelől azonban kitűnt, hogy a köpenyből redukált magma voltaképpen túlnyomóan bazaltos jellegű. Ez a legnyagyobb dilemma a szilárd földkéreg kialakulásának megértésében. A dilemmának többféle megoldása lehet: vagy azt tesszük fel, hogy az andezit valamilyen módon önállóan és közvetlenül keletkezik, vagy egy parentális bazaltos magmából a legkülönözőbb differenciálódási folyamatok révén a mafikus komponens kivonása útján jön létre. Előbbi esetben arra kell gondolnunk, hogy az archaikumban a kéreg nagyobb része intenzívebb és forróbb geotermikus viszonyok között növekedett, ami lehetővé tehette, hogy a szubdukciós zónákban, a jelenlegi kezdeti rehidratáció helyett, az alábukó litoszféra teljes megolvasztásával egy lépésben andezit összetételű magma keletkezzék (RAPPet al. 2003).
A valószínűbb változat tulajdonképpen a jelenlegi szubdukciós működés révén képzeli el az andezit képződését. Egy harmadik elgondolás, mivel a kontinentális kéreg összetétele a mészalkáli andezithoz áll közel, az andezitot bazaltos és felzikus magma keverékének fogja fel. Ennek részleteit az andezit címszó alatt fogjuk tárgyalni.
A kontinenseket főleg felzikus kőzetek építik fel, ami nem jelenti azt, hogy kisebb hányadban mafikus kőzetek nem fordulnának elő. E kőzetek osztályozásának különféle kritériumai vannak és közülük a kémiai összetételt tekintve, négy fő típust különíthetünk el: komatiiteket, tholeiiteket, mészalkáli és alkáli kőzeteket. A továbbiakban ennek szem előtt tartásával tárgyaljuk a nyomelemek szerepét.
Komatiitek. A nem kumulátos változatok a peridotittól a bazalt-andezitig, a kumulátos kőzetek pedig a peridotittól a mafikus gabbróig terjednek. E sorozatokra jellemző az alacsony Ti- és Fe/(Fe+Mg)- és nagy Mg-, Ni-, Cr-tartalom. Az ultramafikus komatiitek archaikus rift központokhoz társultak.
Tholeiitek. Ide tartoznak a kovasavval túltelített bazaltok, alacsony Ca-tartalmú piroxénekkel, Ca-plagioklászokkal. A mészalkáli kőzetekkel ellentétben sok vasat tartalmaznak. Riftesedéshez kötöttek s némelykor a bazaltárak, főleg kvarc-tholeiites kőzetei, abnormis mértékű vulkanizmusának termékei. Szubdukciós működés során az árokhoz közeli vulkáni ív tholeiites, a távolabbiak alkáli kőzetekből állnak.
Mészalkáli sorozat. Ezek is kovasavban túltelített (56–61% SiO2) kőzetek, melyekben a Ca és alkáli fémek mennyisége kiegyensúlyozott (CaO=K2O+Na2O). Sok intermedier kőzet tartozik e csoportba: diorit, monzodiorit, kvarc-monzonit, kvarc-diorit és sok más kőzet is, de nem minden gránit és riolit tholeiites. Jellemző a kevés vastartalom.
Alkáli sorozat.Az ide tartozó kőzetekben kevés SiO2(<51%) mellett az alkáliák felülmúlják a CaO mennyiségét CaO<(K2O+Na2O). A leggyakoribb kőzet az alkáli bazalt és ide tartozik a szienit, nefelin-szienit, fonolit. Sokféle tektonikus változatban fordulnak elő: kontinentális és szigetívi szubdukció, riftek, hotspotok és aktivitástól függetlenül orogén proterozoos kratonok. Úgy látszik, hogy a magmafejlődés utolsó fázisát képviselik.
A nyomelemkomponensek és a kőzetek kapcsolata
A petrogenezis szempontjából újabban jelentős érdeklődés fordult ama kérdés felé, hogy milyen kapcsolat van a köpeny nyomelem-komponensei és a kőzetek lokális elterjedése között. TURNER, VERHOOGEN(1960) még úgy gondolta, hogy az alkálikus olivin-bazalt kőzetcsoport a földpátpótlók és az ultramafikus xenolitok alapján egy óceáni(Hawaii-tartomány), kontinentális(Hebridák), tholeiitesbazaltárak (Dekkán, Karoo) és K-gazdag(Ny-Afrikai-rift) típusra különíthetők. E nézettel kapcsolatban hamarosan felmerült az a kérdés, hogy az óceáni (nem lineáris) szigetek komponensei miért korlátozódnának az óceáni szigetekre (OIB), miután más tholeiites kőzetekkel, sőt az E-MORB-bal is kapcsolatba hozhatók, nem csupán a Hawaii és kontinentális rift bazaltokkal. Az E-MORB egy normatív nefelin olivin bazalt és úgy látszik az alkálikus és tholeiites bazalt együttese az óceáni hátságokban éppúgy otthonos, mint az OIB körében. Ezt támasztja alá a ∆Nb (=log Zr/Y vs log Nb/Y) érték is, amely alkáli olivinbazalt esetében pozitív, tholeiites bazaltban negatív és az óceáni medencék bazaltjaiban ∆Nb = 0, vagyis kiegyenlítődik, jelezvén hogy a kétféle szélső tag keveredése egész régiókra kiterjed. Több kérdésre logikus választ adó magyarázat a jelenséget a plumok közreműködésére vezeti vissza. E felfelé tartó, inkompatibilis elemekben gazdag áramok az asztenoszférával keverednek („plume-fed asthenosphere”) és oldal irányú mozgást végeznek. Ez a magyarázata annak, hogy a MORB és OIB nagy kiterjedésben bizonyos mértékben azonos „színezetet” mutat, amint azt a már említett DUPAL-anomália esetében is láttuk. PHIPPSMORGAN, MORGAN(1999) szerint e feltevés magyarázatot ad arra a megfigyelésre is, hogy bizonyos területeken az OIB-szerű magmatizmust hirtelen N-MORB váltja fel, ami a plumok által táplált asztenoszféra térbeli kiterjedésének következménye. RESTONet al. (2004) a laterálisan mozgó plum-táplálta asztenoszférával magyarázza a Kameruni-lineamens két oldalán 65 M év óta szüntelenül működő vulkanizmust, amelynek az óceáni oldalán OIB, a másikon az afrikai kontinensen ettől megkülönböztethetetlen kőzetek keletkeztek. Az itt felmerülő kérdések a nyomelem komponensek és a kőzetek kapcsolatára kívánnak összefüggést találni, vagyis hogy milyen mélyszerkezeti, geográfiai, tektonikai előzményei vannak a nyomelemkomponensek megjelenésének a Föld különböző kőzeteiben és a geoblokkokban42*. A megfigyelések alapján kialakult hipotéziseket célszerű figyelemmel kísérni a kontinentális kőzetek kémiai spektrumának tanulmányozása során.
42* Geoblokk alatt 1–5 millió km2kiterjedésű területet értenek, melyet hasonló tektonikai, kőzet- és ásványgenetikai viszonyok jellemeznek.
A magmás kőzetek összetétele ritkán vezethető le valamilyen parentális magma kizárólagos frakcionálódási kristályosodásával. A magma emelkedése során lassabban vagy gyorsabban, esetleg időben szakaszoltan halad át a kérgen s azzal különféle mértékben kölcsönhatásba lép, keveredik, kontaminálódik. Minthogy ebben a folyamatban a hőmérsékletnek is szerepe van, feltehetjük, hogy a prekambriumban az erősebb geotermikus tevékenység következtében a szomszédos kőzetből a szennyezés felvétele intenzívebb volt, mint jelenleg. Számítások szerint a peridotitos komatiites magma (28% MgO) háromszor több kőzetet tudott asszimilálni, mint a jelenlegi bazaltok. Kedvező körülmények között a bazalt- és andezitmagma is képes maximum 50% kéreganyagot asszimilálni. Ennek megfelelően a komatiitnak szokásos kristályos derivátumát azért nem ismerjük, mert a felső kéreg asszimilációja során Si-Mg-gazdag komatiites bazalt vagy Mg-gazdag andezit keletkezett belőle.
Az asszimilációnak nagy jelentősége van kőzetgenetikai szempontból, melynek közreműködését és mértékét nyomelemvizsgálatokkal lehet megállapítani. Többféle eljárás közül említjük a Re-Os-rendszert, mivel az alsó kéreg kétszer több Os-ot és 50%-kal több Re-ot tartalmaz, mint a felső kéreg.
LAUGHLINet al. 1972 leírásából ismerjük, hogy a McCartys vulkán 87Sr/86Sr értékei szélsőségesen ingadoztak 0,7040 és 0,7084 között. Ez annak a jele, hogy a magma a felső kéregben sekély mélységben keveredett és a Sr-értékek között egyensúly nem alakult ki.
DALLAIet al.(2003) vizsgálata nyomán ismerkedünk meg a stabilis O- és H-izotópok felhasználásáról az asszimiláció tisztázásában. Az Antarktisz É-Viktória területén a Mt. Abbott mintái kambriumi, ordovíciumi gabbrók, dioritok, granodioritok, gránitok. A δ18O = 6,8–7,4 ‰, a 87Sr/86Sr = 0,7060 és a 143Nd/144Nd = 0,5122 értékek mind amellett szólnak, hogy az olivin gabbrók kéregszennyezéssel egy primer mészalkáli bazaltból fejlődtek. A dioritos kőzetben δ18O=8,7–10,3‰, (eddig legnagyobb érték), a diorit piroxénjében pedig δ18O=8,2–8,6‰, ami nem változik a kőzet SiO2-tartalmával, s így állandó marad a kőzetfejlődés során. A diorit szintén a mészalkáli bazaltmagmából fejlődött, mint az olivingabbró, de eltérő mértékű gránit beolvasztásával kialakult a részben kvarc/földpát tartalmú xenokristályokból álló dioritkőzet. A gránitokban a δ18O
=10,8–12,1‰, 87Sr/86Sr = 0,7096–0,7108, 143Nd/144Nd =0,5119–0,5120 értékek annyira eltérnek az előzőektől, hogy a gránit nem lehet az olivin gabbróval és diorittal közös származású, hanem egy metamagmás kőzetből fejlődőtt gránit.
A kontinentális kéreg kőzetei és osztályozásuk
A kontinentális kőzetek sokféleségének áttekintésére a magma hűlése során a hőmérséklettől függő ásvány-kristályosodás sorrendjéből indulhatunk ki. Norman L. BOWENmár a 20. sz. elején, vizsgálva az eruptív kőzetek összetételbeli különbségeit, arra a következtetésre jutott, hogy a differenciálódás fő oka az ásványok eltérő kristályosodási hőmérséklete. Számos kőzetmintát olvadásig hevített, majd a hűlés során megfigyelte a kiváló ásványok sorrendjét, amit Bowen-reakciósorozatnak hívnak (76. ábra).
Amennyiben a Bowen-kristályosodás során frakcionálódás megy végbe a nagyjából bazaltos összetételű magmából a 77. ábrán látható fő kőzettípusok alakulnak ki. Az irodalomban előforduló 1637 kőzetelnevezés racionális alapokra helyezése nem könnyű feladat, amellyel a IUGS igyekezett megbirkózni és albizottsága 316 kőzetnevet terjesztett elő. Az osztályozási sémák többnyire a modális ásványos összetételre vagy oxidos kémiai analízisre támaszkodnak. Minthogy az osztályozás végül kompromisszumos alapon jött létre, kritika éri annyiban, hogy a korábbi osztályozási szempontok is pragmatikusan helyet kaptak benne a kizárólagos genetikai szempontok helyett. Az osztályozás kissé széteső, mert a legelterjedtebb intruzív és effuzív kőzetek mellett, amelyeket a QAPF diagramban foglalnak össze, külön helyet kaptak a
76. ábra.A Bowen-reakciósorozat (BOWEN1915, LUTGENS, TARBUCK2003 után)
karbonátitok, piroklasztikumok, lamprofírok, charnockitok és a 90%-nál több mafikus komponenst tartalmazó kőzetek. A vulkanikus kőzeteket gyakran a TAS (Total Alkali-SiO2) szerint osztályozzák. Az osztályozás némely további részletét a Függelék 7. fejezetében találjuk.
A kontinentális kéreg leggyakoribb kőzete a gránit (Függelék 3–7b táblázat), de átlagos összetétele az andeziténak felel meg. A bazalt lávaárakon kívül a felszínen sokfelé, de kevés bazalt található. Ennek ellenére a kontinentális kőzetek tárgyalását a bazalttal kell kezdenünk, mint a magmás kőzetek leggyakoribb forrásanyagával.
A felső köpeny 400 km mélységig terjedő része az óceáni és szilárd kéreg alatt egyaránt lényegében olivin-, orto- és klinopiroxén-tartalmú peridotitból áll (17. ábra) és két részre különül: a nem áramló litoszférára és alatta áramlásokkal átjárt asztenoszférára. A kettő közötti különbséget a termikus viszonyok alakítják, ugyanis a vasmagból érkező hő konvekcióval az asztenoszférán, majd túlnyomóan vezetéses úton, a litoszférán keresztül jut felszínre. A két szféra összetétele nagyon hasonló, de a hőmérséklet és mélység (nyomás) függvényében a plagioklász, spinell (kromit), gránát (pirop), amfibol és néhány más ásvány arányában különbségek léphetnek fel (peridotit). A hasonlóságot különösen a 18O/16O értékei képviselik, melyek bazaltok, gabbrók, szienitek, andezitek esetében, δ-értékben kifejezve, egyaránt 5,5–7‰ között alakulnak.
Az összefoglaló peridotit elnevezésen belül sok más kőzetnévvel is találkozunk, mint pl. dunit (>90% olivin), wehrlit (ol+cpx), harzburgit (ol+opx), lherzolit. A lherzolit 40–90%-ig terjedően olivinből, jelentős mértékben ortopiroxénekből és kisebb mértékben Ca-, Cr-klinopiroxénekből áll. E fő komponensek mellett kisebb mértékben mélységtől függően plagioklász (20–30 km), Al-spinell (90 km-ig) és gránát (300 km-ig) is előfordul benne. Az irodalomban vegyesen használják a felső köpeny kéreg alatti övének összetételére valamilyen jelzővel összekapcsolt peridotit vagy lherzolit elnevezést.
A spinell-lherzolit parciális olvadásával keletkezik a primer bazaltmagma, amelyből közvetetten minden más kőzet levezethető. A közvetettség alatt azt kell értenünk, hogy ez a magma nem azonos az akkréció során keletkezett köpeny eredeti összetételével, hanem a szubdukciós körfolyamatok által kis mértékben befolyásolt (pl. DMM) anyag. Továbbá ha a magma a mélykéreg felzikus anyagából áll elő (pl. gneiszből), arra kell gondolnunk, hogy ez az anyag ugyancsak egykori bazalt differenciációja útján létrejött kőzetek mállása, majd metamorfózisa útján keletkezett.
A szilikát Föld (felső és alsó köpeny) előbbiekben ismertetett anyaga a nyomás- és hőmérsékletviszonyok következtében szilárd állapotban van. A legfelső régióban azonban a nyomás, olvadáspont-csökkenés, a radioaktív bomlás és a súrlódási hő hatására változó mértékben megolvad. Ekkor magmának nevezik, amely anyag történetének csak kis részében van olvadt állapotban, sokkal inkább olvadék és kristályok keveréke, esetleg gázbuborékokat is tartalmaz. A felszínre kerülve, a hűlés folyamán kristályosodik és szilárd kőzetté alakul. Ezt a folyamatot a fellépő frakcionális kristályosodás következtében tipikus összetételbeli változás kíséri, mivel a különböző hőmérsékleten kiváló kristályok eltérő sűrűségük miatt elkülönülnek egymástól és az eredetitől eltérő összetételű frakciókat (kőzeteket) hoznak létre. A kéreg nyomelem-összetételét a Függelék 3–8. táblázata, mutatja be. A köpeny kőzetei viszonylag kevés ásványból állanak a főelemek kis száma miatt. A konvencionálisan 100 ppm alatti gyakoriságú nyomelemek azonban minden kőzetben jelen vannak.
A kontinentális kéreg keletkezése A földkéreg keletkezésének idejét a szerzők különféleképpen ítélik meg.
A legrégibb kőzetek méréssel meghatározott keletkezési ideje 4–4,1 G év, de cirkonkristályban 4,4 G évet is mértek. A kéregképződés valószínűleg korán kezdődött (30 M év), bár az első hártyaszerű megszilárdult részek gyorsan
77. ábra. A fő kőzetfajták genetikai származása bazaltos magmából frakcionálódás útján (WILSON1989)
visszaolvadtak. A 78. ábrán feltüntetve látjuk a Föld keletkezése óta lezajlott fontosabb jelenségeket, a hőtermelés csökkenését, a magmás kőzetek, ezen belül a bazalt, TTG és komatiit kőzet keletkezésének időbeli lefolyását, végül a kontinensek térfogatának alakulását két meglehetősen eltérő felfogás szerint. A bolygók közül egyedülállóan a földkéregnek van topográfiailag bimodális (egy alacsony óceáni és egy magas kontinetális) jellege.
Láttuk, hogy a felső földköpeny kérge két fő részre különül: az óceáni és kontinentális kéregre. A kettő közötti feltűnő különbséget a 21. táblázat világítja meg. Az óceáni kéreg a szubdukciókban eltűnő és a riftekben folytonosan megújuló képződmény, következésképpen a jelenlegi óceáni kéreg nagyon fiatal (néhány órától 200 millió évig). Vele ellentétben a kontinentális kéreg viszonylag stabilis, inkább halmozódó jellegű s így létezése csaknem a Föld keletkezéséig megy vissza.
További lényeges különbség az anyagi felépítésben nyilvánul meg, amennyiben az óceáni kéreg közel egyveretű bazaltos kőzet, a kontinentális kéreg pedig petrográfiai és mineralógiai szempontból nagyon heterogén.
Nyomelem szerinti megkülönböztetés többek között a 3He/4He=R-nek az atmoszférához viszonyított értéke (Ra) alapján lehetséges. R/Ra értéke: kontinenseken <1, óceáni hátságokon (MORB) 7–9, óceáni kéregben 9,1±3,6, forró pontokban 5–42, óceáni és terresztrikus vízben 1. A 87Sr/86Sr függvényében ábrázolt εNdértékek is jelzik (79. ábra) a kétféle kéreg közötti különbséget, amely kontinentális
kőzetekben εNd<0, 87Sr/86Sr értékek ≈ 0,710. A MORB és a kontinentális bazaltok feltűnően külön-böznek egymástól. Az εNdvs 87Sr/86Sr alsó és felső kéregben is különböznek, és szerepet kapnak pél-dául az asszimiláció mélységének megállapí-tásában.
A kontinentális kőzetekben a RFF-ek nem mutatnak lényeges különbséget az óceáni kéreghez
78. ábra. A földkéreg képződésének jelentős mozzanatai (hőtermelés, kőzetképződés térfogati növekedés) a keletkezéstől eltelt idő alatt (BEST2003)
21. táblázat.Az óceáni és kontinentális kéreg tulajdonságainak összehasonlítása
képest, de mindkét esetben az alkáliák növekedését a könnyű RFF elemek növekedése kíséri. A Ce-tartalom változása illusztrálja e viszonyokat (22. táblázat).
A kőzetek fő típusai szerinti eloszlást a kontinentális kéregben a Függelék 3–7a táblázat állítja elénk, ami a gránit és granodiorit túlyomó részvételével a származás nem könnyen és egyértelműen alátámasztható gondolati megoldását vetíti előre.
A nagy tömegű kőzeteken kívül a már kiemelt heterogenitást kisebb tömegű, legalább 1500 fajta kőzet és ezek közötti szinte mindenféle átmenet képviseli. Létrejöttük a Föld keletkezése utáni rövid idő múlva kezdődött és ment végbe, amelynek három kiragadott állomását a 80. ábrán látjuk.
A folyamatok összefoglalóan a 81. ábra szerint feltüntetett módon zajlottak a kontinentális kéreg vastagodási és vékonyodási szakaszaiban.
22. táblázat. A kontinentális felső kéreg magmás kőzeteinek eloszlása, a K- és Ce-koncentráció összefüggése (TAYLOR, MCLENNAN1985)
79. ábra.A szubdukció révén keletkező kőzetek a
87Sr/86Sr vs εNddiagramon a kontinentális kőzetek jól elhatárolódnak egymástól (WHITE2009), és az óceáni kőzetektől (WHITE2009)
80. ábra.A Föld öveinek kialakulása a keletkezés utáni 30 M évben és a jelenlegi állapot
81. ábra.A földkéreg vastagodása és véko-nyodása során kialakuló kőzetarányok (RUDNICK2005)
A kéreg vastagodása főleg a szubdukciós zónákban történik gránitok és andezitok képződésével, a kollíziós zónákban pedig a kéreg vastagodásával főleg gránit keleketkezik.
A kéreg vékonyodása a szárazföldi riftekben megint sok andezitet produkál. A gránit és bazalt adott arányú jelenléte miatt a kéreg átlagos összetétele az andezit összetételének felel meg.
A rendkívüli változatosság miatt a kéreg kémiai összetétele kevésbé pontosan határozható meg. Az első becslések CLARKE (1924) és GOLDSCHMIDT (1933) nevéhez fűződnek, a
későbbi finomítások WEAVER, TARNEY(1984), TAYLOR, MCLENNAN(1985), RUDNICK, FOUNTAIN(1995) és WEDEPOHL
(1995) kutatóktól származnak (részletek: a Függelék 3–7a, 3–7b, 3–8. táblázatában). Voltaképpen egy többé-kevésbé mérhető felső kéregrőlés egy közvetett értékekből (szeizmikus sebesség, hővezetés, xenolitok, nagy nyomású kísérletek stb.) levezetett összetételű alsó kontinentális kéregrőlbeszélhetünk.
Itt érdemes rápillantanunk a 23. táblázatra, hogy észrevegyük a fő komponensek közötti jelentős különbségeket. A teljes Földhöz képest növekszik az O, Si, Al, az alkáliák mennyisége és csökken a Fe, Mg, S, Ni koncentrációja. Azonnal látjuk, hogy az óceáni mafikus jellegű kéreghez képest a kontinenseket felzikus kőzetek építik fel. Az első kérdés tehát az, hogyan jön létre kovasavdús magma? A kiindulási pont kétségkívül a felső kontinentális kéreg „bazaltos” anyagának olvadással együtt bekövetkező differenciációja. A kristályosodási folyamat gyakran a Bowen-reakciósorozat utolsó stádiumáig jut el, vagyis a keletkező kőzetek gránitok, granodioritok.
A kontinentális kéreg mafikus kőzetei.
A bazaltok
A kontinentális kéreg alatt a kőzetanyag bazaltos jellegű. Kérdés, hogy két fő típusa az N-MORB és OIB közül adott esetben melyik jelenik meg kontinentális kőzet kiinduló anyagaként. A két típus közötti döntést megnehezíti a kontinentális bazalt mellékkőzettel történő gyakori szennyeződése, amely elmossa a két fő típus közötti különbséget. A probléma mégis megoldható a Nb/Y vs Zr/Y diagram segítségével, ill. a Fitton-paraméterrel (∆Nb). Ez ugyanis független a parciális olvadás mértékétől (f), az olivin és plagioklász frakcionális kristályosodásától, mert a Nb, Zr és Y ezekben az ásványokban teljesen inkompatibilis. Azonban az augit frakcionális kristályosodása csökkenti a ∆Nb értékét ís, így <5% MgO-tartalom esetében az eljárás nem használható. E módszer alapján a két bazalttípus közötti különbség abban áll, hogy N-MORB magma a kontinentális kéreggel sohasem tud oly mértékben keveredni, hogy ∆Nb értéke pozitív legyen, az OIB pedig elérheti a ∆Nb
> 0 értéket.
A 87Sr/86Sr értékében nincs használható különbség a kontinentális és óceáni bazaltok között. 11 óceáni bazalt 87Sr/86Sr átlaga 0,7072±0,0003, 14 kontinentális bazalt mintáé 0,7082±0,0003. A 25 minta átlaga: 0,7078.
Az asszimiláció révén szennyeződött bazaltos magmát más nyomelemek viselkedéséből is felismerhetjük.
Legérzékenyebek a K/P, Nb/U, Ti/Yb arányok, még inkább ezek izotópjai, mivel a kontinentális kéregben a K és U növekszik, a P és Nb pedig csökken. Ez a körülmény igen érzékennyé teszi ezeket az elemeket a kontamináció mértékére és különösen a nagy Ti/Yb biztos jele a kéregkomponens jelenlétének a bazaltban.
A kontaminált bazaltokban az említett elemarányok a kőzet teljes terjedelmére vonatkoznak s jelzőértékükre a beépült idegen anyag mennyisége jelentős befolyással van, eltekintve attól, hogy e szerepüket némiképp csökkenti (de
A kontaminált bazaltokban az említett elemarányok a kőzet teljes terjedelmére vonatkoznak s jelzőértékükre a beépült idegen anyag mennyisége jelentős befolyással van, eltekintve attól, hogy e szerepüket némiképp csökkenti (de