KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK

14. Az egyenlõ bánásmód betartása és az esélyegyenlõség elõsegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén a minisztérium vállalja az alábbiakat:

14.1. A munkahelyi esélyegyenlõség elõsegítése érdekében esélyegyenlõségi referenst nevez ki jelen utasítás hatálybalépését követõ 30 munkanapon belül.

14.2. Az esélyegyenlõségi referens feladata:

a) a terv teljesülésének vizsgálata, errõl beszámoló készítése minden év március 1. napjáig;

b) az esélyegyenlõségi terv teljesülését elõsegítõ intézkedések elõkészítése, és annak a munkáltatóval és a munkatársak érdek-képviseleti szervével való egyeztetése;

c) a munkatársak részérõl írásos formában érkezõ panaszok véleményezése és a munkáltatói jogkör gyakorlója részére való továbbítása.

14.3. A minisztérium lehetõséget biztosít a panasztételre az alábbi módon:

a) Az egyenlõ bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás elõfordulása esetén a foglalkoztatott az esélyegyenlõségi törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelõzõen a munkáltatónál mûködõ érdek-képviseleti szervhez vagy az esélyegyenlõségi referenshez panasszal fordulhat.

Az érdek-képviseleti szerv vagy az esélyegyenlõségi referens az 5. függelék szerinti formanyomtatvány kitöltésével veszi nyilvántartásba a beérkezett panaszt. Az érdek-képviseleti szerv és az esélyegyenlõségi referens kölcsönösen tájékoztatják egymást (a foglalkoztatottak nagyobb csoportját érintõ ügyekben valamennyi érdek-képviseleti szervet) a beérkezett panaszról és kialakítják saját vagy közös álláspontjukat az üggyel kapcsolatosan. A panasztétel nem korlátozza a foglalkoztatottat abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje.

b) Az érdek-képviseleti szerv, illetve az esélyegyenlõségi referens a panaszt – ha az ügy jellege lehetõvé teszi – anonim módon, mind az érdek-képviseleti szerv, mind az esélyegyenlõségi referens véleményével vagy közös álláspontjukkal együtt, a panasz megtételétõl számított 2 munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója elé tárja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásról haladéktalanul intézkedni. A vizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt szervezeti egység folytatja le, legfeljebb 7 munkanapon belül. A kijelölt szervezeti egység a vizsgálat eredményérõl tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a panasz alapját képezõ intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a foglalkoztatott sérelmezi, a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a munkáltatói jogkör gyakorlójához való benyújtásától számítva legfeljebb 10 munkanapig.

c) Amennyiben a panasz nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerõsíti a foglalkoztatott által kifogásolt eset meglétét (különösen zaklatás, emberi méltóság megsértése), a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni a kifogásolt esemény megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevõk nem tudnak megegyezni, közvetítõt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményérõl a foglalkoztatottat tájékoztatni kell.

d) Ha az egyeztetés során az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése megállapítható, a sérelmezett munkáltatói intézkedést megfelelõen korrigálni kell.

e) Amennyiben az ügy az egyeztetés során nem oldható meg, az esélyegyenlõségi referens az érintett munkatársat tájékoztatja az általa igénybe vehetõ – az esélyegyenlõségi törvényben foglalt – eljárásokról.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. A tervben rögzített kedvezmények körét a minisztérium az érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan bõvítheti.

1. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Nyilatkozat az eltartott (10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött,

középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató) gyermekek számáról

A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Gyermek neve 1.

Születési ideje

Gyermek neve 2.

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem: igen/nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20………

………

Foglalkoztatott aláírása

2. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Nyilatkozat tartósan beteg szülõ ápolásáról

A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.

Munkahely megnevezése Foglalkoztatott neve Adószáma

Szülõ neve Születési ideje

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20………

………

Foglalkoztatott aláírása

3. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességrõl

A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.

Munkahely megnevezése Foglalkoztatott neve Adószáma

Fogyatékosság mértéke, megnevezése Fenti adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20………

………

Foglalkoztatott aláírása

4. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élõ gyermek nevelésérõl

A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlõségi terv által érintett idõszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.

Munkahely megnevezése

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Gyermek neve 1.

Születési ideje

Gyermek neve 2.

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem: igen/nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 20………

………

Foglalkoztatott aláírása

5. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Esélyegyenlõséggel és egyenlõ bánásmóddal kapcsolatos panasztételi ûrlap

Munkáltató neve, címe

Érdek-képviseleti szervezet neve (ahova a panasz érkezett) vagy az esélyegyenlõségi referens neve

A panasztétel dátuma

A panasz rövid leírása (az érdekképviselet vagy az esélyegyenlõségi referens tölti ki)

Az esélyegyenlõségi referens/bizottság véleménye, javaslata

A véleményezés dátuma

Budapest, 20………

……… ………

esélyegyenlõségi referens érdek-képviseleti szerv vezetõje

A nemzeti erõforrás miniszter 15/2011. (V. 6.) NEFMI utasítása

a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fenntartásában mûködõ gyermekvédelmi intézményekben az érdek-képviseleti fórum megalakításáról és mûködésérõl

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 35. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a Nemzeti Erõforrás Minisztérium (a továbbiakban: fenntartó) fenntartásában mûködõ gyermekvédelmi intézményekben az érdek-képviseleti fórum megalakításáról és mûködésérõl a következõ utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya az alábbi gyermekvédelmi intézményekre terjed ki:

a) Károlyi István Gyermekközpont

b) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Esztergomi Gyermekotthona c) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Kalocsai Gyermekotthona d) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Zalaegerszegi Gyermekotthona

e) Nemzeti Erõforrás Minisztérium Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthona

2. § Az 1. § szerinti gyermekvédelmi intézményekben érdek-képviseleti fórumot kell létrehozni. Az érdek-képviseleti fórum mûködésének szabályait – a Gyvt.-vel és a gyermeki jogokkal összhangban – az intézmény szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza.

3. § (1) A panaszjog gyakorlása érdekében a gyermekvédelmi intézményben ellátott gyermek, fiatal felnõtt a fenntartóhoz fordulhat [Gyvt. 36. § (2) bekezdése]

a) postai úton (Nemzeti Erõforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Fõosztály, 1051 Budapest, Akadémia u. 3.),

b) személyesen (Nemzeti Erõforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Fõosztály, 1051 Budapest, Akadémia u. 3.),

c) elektronikus levélben (zoltan.dudas@nefmi.gov.hu vagy peter.szabo2@nefmi.gov.hu), d) telefonon (06-1-795-3122, vagy 06-1-795-3131).

(2) A gyermekvédelmi intézményben ellátott gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje és a gyermekönkormányzat postai úton (Nemzeti Erõforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Fõosztály, 1051 Budapest, Akadémia u. 3.) fordulhat a fenntartóhoz panaszjogának gyakorlása érdekében.

4. § Az utasítást az 1. § szerinti gyermekvédelmi intézményekben legalább egy jól látható helyen ki kell függeszteni.

5. § Ez az utasítás 2011. június 1-jén lép hatályba.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erõforrás miniszter

A nemzeti fejlesztési miniszter 24/2011. (V. 6.) NFM utasítása az egységes mûködési kézikönyv kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében, valamint a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 5. § d) pontjában foglalt jogkörömben eljárva – a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontjára figyelemmel – a következõ utasítást adom ki:

I. Fejezet

AZ AKCIÓTERVEK ELKÉSZÍTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Értelmezõ rendelkezések

1. § E Fejezet alkalmazásában

a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum, amely tartalmazza az operatív program, illetve a prioritástengely megvalósításának bemutatását, indikatív ütemezését és forrásfelosztását a teljes programozási idõszakra, továbbá a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre,

b) konstrukció: egy meghatározott célcsoportnak, meghatározott eljárásrend keretében juttatott támogatási forma, c) közkiadás:

ca) nem közszféra kedvezményezett esetén a támogatási összeg,

cb) közszféra kedvezményezett esetén a projekt elszámolható összköltsége,

d) prioritási tengely: a stratégia egy prioritása az operatív programban, mely tartalmazza a végrehajtani kívánt, kapcsolódó fejlesztéseket (eszközöket) és rendelkezik specifikus és mérhetõ célokkal.

2. Az akcióterv elkészítésének célja

2. § Az akcióterv fõ célja, hogy

a) a támogatási konstrukciókra vonatkozó feltételrendszer egy elfogadott tervdokumentumban szerepeljen annak érdekében, hogy a pályázati kiírások az operatív programok céljait tükrözzék,

b) az akciótervben szereplõ és szakmailag alátámasztott konstrukciókon túl ne lehessen további kiírásokat indítani, c) az akciótervben szereplõ konstrukciók középtávon, legalább 2 évre tervezhetõ finanszírozási kereteket

biztosítsanak.

3. Az akcióterv felépítése

3. § (1) Az akcióterv a prioritások és konstrukciók részletes bemutatását tartalmazza.

(2) Az akciótervet prioritásonként kell elkészíteni.

(3) Az akciótervnek tartalmaznia kell különösen:

a) a prioritás bemutatását (tartalom, költségvetés, indikátorok), b) a konstrukció nevét,

c) a konstrukció ütemezését (indításának és zárásának tervezett dátuma), d) a konstrukció tervezett pénzügyi ütemezését,

e) a támogatás odaítélése során alkalmazandó eljárást, f) a támogatás mértékét,

g) a támogatható tevékenységek körét, h) támogatandó projektek tervezett számát, i) a kedvezményezettek körét.

(4) Az akcióterv elválaszthatatlan részét képezik a kiválasztási kritériumok.

4. Az akcióterv elkészítése és jóváhagyása

4. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Központi Monitoring Fõosztálya akciótervsablont és ahhoz tartozó kitöltési útmutatót készít.

(2) Az akcióterv koncepcióját és elsõ tervezetét az (1) bekezdés szerinti sablon és útmutató alapján az adott irányító hatóság (továbbiakban IH) a szakminisztériumok – és ahol szükséges, a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban:

RFT-k), a közremûködõ szervezetek (a továbbiakban: KSZ) – bevonásával készíti el az ágazati stratégiák alapján.

5. § (1) Az elkészült tervezetet az NFÜ a minõségbiztosítási szempontjai alapján megvizsgálja és szükség esetén javaslatokat fogalmaz meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minõségbiztosítást követõen az IH az adott operatív program Monitoring Bizottság rendes ülése elé terjeszti az akcióterveket megtárgyalásra.

(3) A Monitoring Bizottság

a) megtárgyalja az akciótervet,

b) jóváhagyja a kiválasztási szempontrendszert.

(4) Legkésõbb a monitoringbizottsági üléssel egyidejûleg az NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága az NFÜ Kommunikációs Fõosztálya bevonásával biztosítja – a partnerség elvének megfelelõen – az akcióterv társadalmi konzultációra bocsátását.

6. § (1) A társadalmi konzultáció lebonyolítása és monitoringbizottsági ülést követõen az IH a KSZ-ek és a szaktárcák bevonásával véglegesíti az akciótervet, megjelenítve abban a társadalmi vita eredményeit.

(2) Az akcióterv véglegesítését követõen az NFÜ összeállítja az akciótervet tartalmazó kormány-elõterjesztést és megküldi a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(3) A kormány-elõterjesztésnek tartalmaznia kell a megalapozott döntés meghozatalához szükséges valamennyi információt.

5. Az akcióterv stratégiai környezeti vizsgálata

7. § (1) Az akciótervhez stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni.

(2) A stratégiai környezeti vizsgálat a terveket a környezeti hatások és a fenntarthatóságra gyakorolt hatások szempontjából véleményezi, javaslatokat tesz az IH-nak a fellépõ negatív hatások ellensúlyozására, illetve a környezeti szempontból elõnyösebb megoldásra.

(3) A stratégiai környezeti vizsgálat során elkészült környezeti értékelést a társadalmi partnerekkel az akciótervek társadalmi konzultációjának keretében egyeztetni kell.

(4) A stratégiai környezeti vizsgálatot a tervezést végzõ intézménytõl független értékelõ, szakértõ végzi.

(5) A stratégiai környezeti vizsgálat eredményét az akciótervvel kapcsolatos kormány-elõterjesztésben be kell mutatni.

6. Az akcióterv módosítása

8. § (1) Az akcióterv módosítását az akciótervben szereplõ prioritások és konstrukciók adatainak tekintetében bármely, az akcióterv elkészítésében részt vevõ szervezet kezdeményezheti az IH-nál.

(2) Ha a módosítás érinti az akcióterv kiválasztási kritériumait, az adott operatív program Monitoring Bizottságának is jóvá kell hagynia a módosítást.

7. Az akcióterv értékelése

9. § (1) Az akcióterv értékelését a következõ idõszakra szóló akcióterv elkészítését megelõzõen kell elvégezni annak érdekében, hogy a tapasztalatok a tervezés során beépítésre kerüljenek.

(2) Az értékelést az Európai Bizottság vonatkozó útmutatói figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) Az értékelést a konstrukciót megvalósító szervezettõl vagy szervezeti egységtõl független másik szervezet vagy intézmény készíti.

(4) Az értékelést úgy kell elkészíteni, hogy a szakmailag felelõs szaktárca részére azt megelõzõen rendelkezésére álljon, hogy az akcióterv-tervezetet az IH-nak benyújtaná és az értékelés figyelembevételére a szaktárcának megfelelõ idõtartam álljon rendelkezésére.

(5) Az IH gondoskodik arról, hogy az akcióterv értékelését a tervezésben érintett minden fél megismerhesse.

II. Fejezet

A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ELKÉSZÍTÉSE, MEGHIRDETÉSE

8. Általános rendelkezések

10. § (1) A Pályázat Elõkészítõ Munkacsoport (a továbbiakban: PEMCS) az operatív programok és akciótervek alapján az egyes konstrukciók – ideértve a kiemelt projekteket a Kormány kiemelt projektek nevesítésérõl szóló határozatát követõen – pályázati felhívásainak kidolgozásában részt vevõ konzultatív testület.

(2) A PEMCS célja az akcióterv alapján a pályázati felhívás, a költségspecifikáció, a projektadatlap, valamint egyéb, az adott konstrukcióra vonatkozó, a részletes projektjavaslat elkészítését elõsegítõ, elvárásokat tartalmazó dokumentumok elkészítése és közzététele.

9. A PEMCS összetétele

11. § (1) A PEMCS állandó tagjai

a) a PEMCS elnöke, b) a PEMCS titkára,

c) az IH szakmai képviselõje, d) a KSZ képviselõje,

e) a szakterület irányításáért felelõs minisztérium képviselõje,

f) a szakterület fejlesztésében érintett további minisztériumok képviselõi megfigyelõi joggal.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti személy lehet ugyanaz a személy.

(3) Eseti jelleggel meghívott, megfigyelõi joggal rendelkezõ tagok a) az NFÜ Központi Monitoring Fõosztályának képviselõje, b) a Monitoring Bizottság képviselõje,

c) az IH által felkért szakmai szervezetek képviselõje, szakértõk, d) az IH jogi képviselõje,

e) az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Fõosztályának képviselõje.

10. A PEMCS-tagok kijelölése és felkérése

12. § (1) A PEMCS-elnök és az IH szakmai képviselõk delegálása konstrukciónként, illetve pályázati felhívásonként, de az összes, az akciótervben nevesítésére kerülõ, adott félévben elõkészítendõ konstrukció vonatkozásában egy idõpontban történik.

(2) Az adott félévben elõkészítendõ pályázatos konstrukciókra vonatkozóan összefoglaló táblázat készül, mely tartalmazza a PEMCS elnökére és az IH-képviselõk személyére tett javaslatot.

(3) Az érintett IH vezetõje az összefoglaló táblázat adatai alapján kijelöli az IH nevében eljáró személyeket.

13. § (1) A tagokat jelölõ minisztériumok, illetve államtitkárságok körét az NFÜ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) közösen határozza meg.

(2) A 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztériumok delegáltjait, a PEMCS-titkárt, a KSZ-delegáltat az IH vezetõjének – vagy felkérése esetén a KSZ – delegálásra való felkérése alapján a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakminisztérium és a KSZ 5 napon belül jelöli ki.

(3) Ha a félév során bármely delegált személyében változás történik, a delegáló szervezet köteles 5 napon belül gondoskodni új delegált kijelölésérõl és az IH értesítésérõl.

(4) Az állandó és az eseti jelleggel delegált tagok nevét, beosztását, elérhetõségét, – ha szükséges – titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatát és önéletrajzát a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztériumok és a KSZ a (2) bekezdés szerinti határidõn belül juttatja el az IH felkérõ levélben megjelölt kapcsolattartójának papír alapon és elektronikus formában egyaránt.

(5) A delegáló szervezet, illetve szervezeti egység vezetõjének javaslatát az érintett IH vezetõje tudomásul veszi vagy egyet nem értése esetén 5 napon belül errõl értesítést küld ki a delegáló szervezet vezetõjének.

14. § (1) Az eseti jelleggel meghívott szervezetek, illetve a szakértõk PEMCS-ben való részvétele az érintett IH felkérésével történik.

(2) Az (1) bekezdés szerint felkért szervezetek a felkéréstõl számított 5 napon belül jelölnek ki delegáltat.

(3) A külsõ szakértõk összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek tenni.

11. A PEMCS alapfeltétele

15. § A PEMCS mûködtetésének alapfeltétele, hogy a PEMCS felállításakor és az elsõ ülés megtartásakor a pályázati felhívás a) jogszabályi háttere biztosított,

b) céljai illeszkednek az operatív program céljaihoz és a vonatkozó nemzeti stratégiákhoz, c) pályázatként megvalósítható,

d) a lehetséges kedvezményezettek képesek az uniós forrásból társfinanszírozott projektek adminisztrációs és likviditási elvárásainak megfelelni,

e) az akcióterv alapján a pályázati útmutató elsõ változata elkészíthetõ,

f) ütemezése – ha ez releváns – a kapcsolódó pályázatokhoz és kiemelt projektekhez illeszkedik, a szinergia biztosított.

12. A PEMCS tagjaival kapcsolatos elvárások és feladataik

16. § (1) A PEMCS tagjainak feladata különösen

a) a szakmai feladatok elvégzésének proaktív támogatása,

b) a pályázati felhívás szakmai tartalmához szükséges információ, szakmai háttéranyag (pl. jogszabályi elõírások, kutatások, tanulmányok) rendelkezésre bocsátása, biztosítása,

c) a pályázati konstrukció kialakításához kapcsolódó szakértõi anyagok, útmutatók, szakmai értékelõ táblák és pályázati felhívási dokumentáció szakmai szempontú véleményezése, az azzal kapcsolatos javaslattétel, szükség szerint adott fejezetrészek elsõ szakmai változatainak elkészítése, továbbfejlesztése és minõségbiztosítása, d) az általa képviselt szervezetnek az adott pályázati felhíváshoz kapcsolódó, pályázat-elõkészítési folyamatokat

érintõ, szakmai és társadalmi egyeztetések, állásfoglalások, illetve döntések rendjérõl, eredményeirõl történõ tájékoztatás,

e) a PEMCS emlékeztetõjének határidõben történõ véleményezése,

f) a megbízatásuk megfelelõ szakmai színvonalon történõ ellátása, az érintett akcióterv célját figyelembe vevõ együttmûködés,

g) – az állandó tag esetén – a megbeszéléseken történõ részvétel, akadályoztatás esetén az adott szakmai álláspont képviseletére felhatalmazott személy részvételének biztosítása,

h) az adott operatív program végrehajtása során összegyûjtött tapasztalatok becsatornázása a PEMCS munkájába, i) – a PEMCS állandó és eseti tagjai esetében is – a PEMCS munkájára, napirendjére, megvitatásra kerülõ kérdéseire

történõ javaslattétel, hozzászólás.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti PEMCS-emlékeztetõben foglaltak irányadók a pályázati felhívás elkészítése során.

(3) A PEMCS-tag köteles részletesen ismerni

a) az operatív program és az akcióterv vonatkozó és kapcsolódó részeit,

b) a vonatkozó EU-alapra és felhasználásukra vonatkozó hazai és közösségi jogszabályokat, c) az egységes mûködési kézikönyv releváns részeit,

d) a közösségi és a hazai elszámolhatósági és végrehajtási szabályokat, e) az adott szakterületre vonatkozó jogszabályokat és fejlesztési stratégiákat,

g) az adott operatív program keretében, adott területen megvalósított hasonló jellegû programok tapasztalatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti ismeretek megszerzése érdekében az IH-k belsõ felkészítést tarthatnak.

13. A PEMCS elnökével szembeni további elvárások és feladatai

17. § (1) A PEMCS elnöke köteles részletesen ismerni az IH állásfoglalásait, útmutatóit.

(2) A PEMCS elnöke

a) intézkedik az alakuló ülés összehívásáról,

b) jóváhagyja és kiegészíti az IH vagy a KSZ által összeállított kérdések listáját és kijelöli a felelõsöket és határidõket, c) irányítja a pályázati dokumentáció határidõre történõ elkészítését,

d) biztosítja, hogy a pályázati dokumentáció a minõségbiztosítás szempontjainak megfelelõen készüljön el, e) szükség esetén bevonja a szakterületi koordinátort, az IH pénzügyi, jogi, monitoring, kommunikációs, horizontális

szakterület munkatársait a PEMCS munkájába,

f) biztosítja a PEMCS eljárásrendek és jogszabályok szerinti mûködését, g) szükség esetén javaslatot tesz a PEMCS-tagok megváltoztatására.

14. Az IH-val szembeni további elvárások és feladatai

18. § (1) Az IH képviselõje köteles részletesen ismerni

a) az IH állásfoglalásait, útmutatóit,

b) a konstrukciók informatikai megvalósítására vonatkozó NFÜ-s szabályokat.

(2) Az IH

a) felügyeli és közremûködik a pályázati felhívás elkészítésében,

b) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai megalapozottságát és teljességét,

c) a pályázati dokumentáció elkészítéséhez szükséges szakmai indoklást és állásfoglalást készít,

d) felhívja a figyelmet, ha a pályázati dokumentáció nem felel meg a szakterületre vonatkozó jogszabályoknak, e) ütemezést készít a PEMCS indításától a pályázatok benyújtásáig,

f) gondoskodik a megfelelõ informatikai szakértõ szükség szerinti bevonásáról,

g) javaslatot tesz egyéb, kapcsolódó ÚSZT-konstrukciókhoz való illeszkedés pályázati dokumentációban történõ megjelenítésére,

h) tájékoztatja a PEMCS-et, illetve a KSZ-t az általános, minden pályázati felhívásban érvényesítendõ szempontokról, új információkról, és a pályázati felhívást érintõ döntésekrõl,

i) a PEMCS-ben képviseli az IH belsõ állásfoglalásait és szakmai elvárásait,

j) gondoskodik az összeférhetetlenségi szabályok betartásáról és érvényesülésérõl, ha a pályázat elõkészítésében külsõ szakértõk is részt vesznek,

k) alkalmazza az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályokat a tervezés és megvalósítás során.

(3) Ha szükséges, az IH a PEMCS munkája során jogi szakértelmet biztosít.

15. A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium által delegált személy feladatai

19. § A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium által delegált személy

a) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai

a) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai

In document HIVATALOS ÉRTESÍTÕ (Pldal 77-120)