A 12 vers konferencia- és könyvsorozat honlapján Fűzfa Balázs a következő-képpen fejezi ki a kezdeményezés célját: „A rendezvény- és könyvsorozat célja, hogy kísérletet tegyen a magyar irodalmi kánon 12 remekművének újraértésére és újraértelmezésére.”1 Nyilvánvalóan nem ezek a versek a legszebb magyar versek a szó szoros értelemben. Ez egy válogatás, amely a középiskolai tan-anyahoz és az egyetemi képzés tananyagához tartozó versekből áll. Arról, hogy melyik a 12 legszebb magyar vers, lehetne vitatkozni, a kiválasztott versek helyett más költeményeket is lehetett volna választani. Össze lehetett volna állítani egy sokkal szélesebb körű válogatást is, de ebben a formájában is egy hat évig tartó projektről van szó. Ez talán még egy belátható, vállalható időszaknak számít.
1 http://www.12legszebbvers.hu/cikkek/celok-es-modszertan.html [2013. 05. 16.]
A tizenkét verset tárgyaló konferencia-találkozókat az adott költőhöz kapcsolódó helyszíne(ke)n rendezték meg. Ez egy lényeges része az élmény-központú tanításnak, amelyet a magyar oktatásban egy egyre inkább terjedő módszernek tekinthetünk. Az irodalomtanításban az élményközpontú szemlé-let a tanulóközpontú módszerek alkalmazását jelenti. Ahogy Fűzfa Balázs is összefoglalta mindezt egy nyilatkozatában: „Én abban hiszek, hogy az irodalomtanításnak új típusúnak kell lenni, például a közösségi versmondást, a maratoni felolvasásokat eszközként használni kell. El kell vinni a gyerekeket oda, ahol a költő élt, és fel kell használni minden olyan multimediális eszközt, ami közelebb viheti a gyerekekhez az irodalmat, hogy párbeszéd kezdődjön köztük.”2
A kiválasztott 12 vershez kötődő konferenciák sorrendje a következő3: 1. Petőfi Sándor: Szeptember végén (Koltó) – 2007. ősz
2. Pilinszky János: Apokrif (Szombathely – Bozsok – Velem) – 2008.
tavasz
3. Arany János: Szondi két apródja (Szécsény – Drégelypalánk) – 2008.
ősz
4. Babits Mihály: Esti kérdés (Esztergom) – 2009. tavasz
5. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez (Pannonhalma – Abda) – 2009. ősz 6. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (Újvidék – Szabadka) – 2010.
tavasz
7. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet (Ajka – Iszkáz) – 2010. ősz
8. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában (Nagykároly – Érmindszent – Nagyvárad) – 2011. tavasz
9. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (Egyházashetye – Nikla) – 2011. ősz 10. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (Székesfehérvár) – 2012. tavasz 11. József Attila: Eszmélet (Balatonalmádi) – 2012. ősz
12. Weöres Sándor: Valse triste (Csönge – Szombathely) – 2013. tavasz A konferencia társrendezvényeként Jordán Tamás színigazgató több száz fős – általában diákokból álló – „kórust” vezényelt, ez volt a Nagy Versmondás.
Elbűvölő, hogy milyen hatékonyan össze tudja hozni a fiatalokat egy ilyen rendezvény: több százan szavalták együtt a magyar költészet remekműveit.
Nyilvánvalóan a versmondók létszáma elsősorban az adott városban tanító tanároktól függött, de a diákok lelkesedése is figyelemre méltó volt, ahogy ez az eseményekről készült, MTV által bemutatott rövid filmekből is látszik.4
A konferenciákon az adott versről tudományos vitát folytattak az irodalmárok, és ebbe bekapcsolódtak a fordítók, a tanárok, és a diákok is. A félévente megrendezett konferenciákon egyre nagyobb „törzsgárda” gyűlt össze, ki-ki a maga módján elmélkedett a versekről. Az első napok az irodalomtudomány különböző területein tevékenykedők előadásairól szóltak, a
2 BARTUC Gabriella, Ki viszi át a Szerelmet? Fűzfa Balázs a verstanítás változásairól=http://naplo-online.hu/kultura_es_oktatas/20100928_ajka_vers
[2013.05.16.]
3 Ráadásként megszervezték a zárókonferenciát Koltón, Szeptember végén címmel.
4 A filmek a www.12legszebbvers.hu oldalon is megtekintehetők. [2013.05.16.]
konferencia utolsó napján pedig általában a középiskolai tanárok szakmód-szertani kérdésekről tartottak előadásokat és vitát. A konferenciákon elhangzott előadásokból viszonylag gyorsan kiadvány készült és a szerzők már a következő konferencián kézhez kapták a korábbi konferencia anyagát. Ilyen módon a sorozat mindegyik verséről készült egy-egy kötet, amely alaposan tárgyalja az adott verset. A sorozatnak az volt a célja, hogy friss értelmezéseket, vitákat hozzon létre, majd ezeket az újraértelmezéseket írott formában is kiadja.
Az előadások anyaga több részre oszlik a konferenciakötetben: az Út című részbe általában olyan tanulmányok kerültek, amelyek az adott versnek és a költő életművének a kapcsolatát tárgyalják. A Vers című rész tanulmányai a mű elemzéséről szólnak, különböző irodalomtudományi elméletek alapján. A Mások című részbe pedig olyan tanulmányok tartoznak, amelyek a verset más költőkkel, korszakokkal vetik össze. Ide tartoznak a műfordításról szóló írások is. A Később című rész tanulmányai a vershez kapcsolódó intertextuális kérdéseket tárgyalják, míg az utolsó rész, az És tanulmányai pedagógiai szempontok alapján közelítik meg a verset.5
Fordítások
A projekt során az én feladatom a versek fordításelméleti tanulmányozása lett, pontosabban a versek átültetése finnre és mindennek az elemzése. Az elemzéshez nincs előre készen álló elméletem vagy „haditervem”, hanem minden művet más és más szempontból közelítek meg. Ilyen lehet például a vers összehasonlítása egy finn költő versével (mint a Babits-konferencián elhangzott előadásomban: Kysymys ehtoolla. Az Esti kérdés finn fordításáról és Eino Leino Nocturne c. versével való párhuzamairól)6 vagy a szavak hangzásbeli összefüggése a vers képi világával mint a fordítás vezérelve (lásd Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versét tárgyaló tanulmányomat A báléj bűvöletében címmel7 illetve a nyelvi képek fordításának elemzése (”Lángot ki lehet deres ágra?” Nyelvi képek Nagy László Ki viszi át a szerelmet című versének finn fordításában8). Mivel eredetileg nem volt mindegyik versnek finn fordítása, kihívásnak tekintettem a finn fordítások elkészítését. Néhány vers finnre való átültetését elemezve szinte véletlenszerűen elkészültek saját fordítási
5 Az eddig megjelent köteteket ld. http://www.12legszebbvers.hu/oldal/konyvek [2013.05.16.]
6 PITKÄSALO, Eliisa (2009) Kysymys ehtoolla. Az Esti kérdés finn fordításáról és Eino Leino Nocturne című versével való párhuzamairól. In: FŰZFA Balázs (szerk.), A tizenkét legszebb magyar vers, 4. rész, Esti kérdés. Szombathely: Savaria University Press, 363–368.
7 PITKÄSALO, Eliisa (2010) A báléj bűvöletében. In: FŰZFA Balázs (szerk.) A tizenkét legszebb magyar vers, 6. rész, Hajnali részegség. Szombathely: Savaria University Press, 356–364.
8 PITKÄSALO, Eliisa (2011) ”Lángot ki lehet deres ágra?” Nyelvi képek Nagy László Ki viszi át a szerelmet című versének finn fordításában. In: FŰZFA Balázs (szerk.) A tizenkét legszebb magyar vers, 7. rész, Ki viszi át a Szerelmet? Szombathely: Savaria University Press, 183–188.
kísérleteim is. Ez abban az esetben történt meg, amikor az eredeti fordítás alkotójának az értelmezési szempontjai eltérőnek bizonyultak a sajátjaimtól.
A jelenleg általam ismert fordítások a következők:
1. Petőfi Sándor: Szeptember végén (Toivo Lyy: Syyskuun lopulla; Otto Manninen: Syyskuun lopussa)
2. Pilinszky János: Apokrif (Anna-Maija Raittila: Apokryfi)
3. Arany János: Szondi két apródja (Eliisa Pitkäsalo: Szondin kaksi paashipoikaa)
4. Babits Mihály: Esti kérdés (Eliisa Pitkäsalo: Kysymys ehtoolla)
5. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez (Toivo Lyy: Kirje puolisolle; Hannu Launonen: Kirje vaimolle; Eliisa Pitkäsalo: Kirje puolisolle)
6. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (Eliisa Pitkäsalo: Aamuhämärän humala)
7. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet (Anna-Maija Raittila: Kuka vie toiselle rannalle rakkauden; Eliisa Pitkäsalo: Kuka vie toiselle rannalle rakkauden)
8. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában (Anna-Maija Raittila: Öinen ajelu, Eliisa Pitkäsalo: Matka yössä)
9. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (Toivo Lyy: Talven lähestyessä)
10. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (Hannu Tarmio: Vanha mustalainen; Yrjö Jylhä: Vanha mustalainen; Aale Tynni: Vanha mustalainen; Toivo Lyy: Vanha mustalainen)
11. József Attila: Eszmélet (Eliisa Pitkäsalo: Tietoisuus)
12. Weöres Sándor: Valse triste (Toivo Lyy: Valse Triste, Eliisa Pitkäsalo:
Valse triste)
A konferenciasorozat 2013-ban zárult le. A fordításokból Pusztay János gondozásában megjelent egy többnyelvű kötet A 12 legszebb magyar vers címmel.9