LAST DECADE WITH PARTICULAR REFERENCE TO HISTORICAL STUDIES
IV. Conceptual achievements in Hungarian Studies
2. A közelmúlt és a jelen
2.1. Oktatás
Finnországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása nem hozott közvetlen változást a magyaroktatásban, s látszólag Magyarország csatlakozása sem, a 2006-ban kísérleti, majd 2008-ban kötelező jelleggel bevezetett bolognai rendszer azonban már igen. A „látszólag” azt jelenti itt, hogy Magyaroszág EU-hoz való csatlakozásának konkrét szervezeti következményei (a bolognai rendszer bevezetése előtt) nem voltak a magyaroktatásban, a diákokra azonban valamilyen módon kihatott: egy részük nem feltétlenül a jobban kitáruló lehető-ségeket látta benne, hanem a különlegesség, a „kelet-európai romantika”
9 MATICSÁK, i.m.
zsának megszűnését. A magyar nyelv és Magyarország most már egy lett a sok uniós nyelv, illetve tagállam közül.
A bolognai oktatási rendszerre való áttérés a teljesítendő kreditszámok csökkenésével járt a főszakokon. Ez azt eredményezte a magyar nyelv és kultúra esetében, ahol az egyetemi oktatást a nyelvtanítás alapjaival kell kezdeni, hogy a BA-képzés nagyobb részét a konkrét nyelvtanítás, illetve a magyar irodalomra és kultúrára vonatkozó alapismeretek foglalják el, ezért a jövendő BA-szakdolgozat módszertani ismereteinek elsajátítását nagyrészt a diákok mellékszakjaira kell bízni. Ez jó esetben azt eredményezi, hogy a két szak pozitívan kiegészíti egymást (s a mesterképzésben közös szakdolgozatot is eredményezhet), rosszabb esetben a bővebb módszertani alapokat nyújtó mellékszakokra való átszivárgást okoz.
Az 1. sz. táblázat a magyar fő- és mellékszakos BA-képzést mutatja be a Helsinki Egyetemen. Ahogy a táblázatból is kiderül, a minimális kreditszám a BA-képzés főszakán 70 kredit. A kötelező 70 kreditnél több is teljesíthető magyarból (vö. az 1. táblázat utolsó sora), a szokványosabb megoldás egy nagy (60 kredit) és egy kis (25 kredit) mellékszak felvétele.
BA magyar alapozó ismeretek fő- és mellékszakként: 25 kredit/180
BA magyar törzsképzés Főszak: min. 45/180 kredit,
mellékszak: 35/180 Tantárgy/modul
kredit-szám Tantárgy/modul kredit-szám Bevezetés a hungarológiába 3 Intenzív középhaladó
magyar 10
Intenzív kezdő magyar 10 Intenzív haladó magyar
(társalgás, fordítás) 7 Magyar nyelvtan I.
(Szófaj- és alaktan) 3 Magyar nyelvtan II.
(Mondattan) 3
Magyar irodalom I. 3 A magyar nyelv fejlődése 2
Magyar kultúra I. 3 Szakmai orientáció 2
Bevezetés a finnugrisztikába 3 A tanulás menetének
tervezete 1
Speciális hungarológiai kurzusok (irodalom, nyelv, kultúra)
5 Nyári nyelvgyakorlat (vagy:
speciális hungarológiai kurzusok)
5
+ főszakon:
proszeminárium, BA-szakdolgozat
10
Kiegészítő tanulmányok 110 kredit/180
bölcsészkari alapismeretek:
anyanyelv, 2. hazai nyelv, két idegen nyelv, a tanulás
menetének tervezete
25
legalább két kis mellékszak (2x25 kredites alapozó ismeretek)
50 (Vagy: egy nagy mellékszak:
alapozó és törzsmodul; 25+35 kredit)
(60) Szabadon választható
tárgyak/modulok (pl. egy alap-/törzsmodul/főszak spec. kurzusok /egyéb)
35 (25)
1. táblázat: A Helsinki Egyetem BA-képzésének alapmodellje a magyar nyelv és kultúra szakon.
A mesterfokú képzés felépítését a Helsinki Egyetem magyar nyelv és kultúra szakán a 2. sz. táblázat mutatja. A mesterképzésben a minimális kreditszám 80 a főszakon, de a mesterfokú diplomához szükséges 120 kreditnek akár minde-gyike is teljesíthető a főszakon. Itt tehát megvan a lehetőség a nagyobb fokú elmélyülésre. A diákok azonban – a finnországi elhelyezkedési lehetőségeket figyelembe véve – általában mesterfokon is inkább mellékszakot vesznek fel a magyar mellé, s ritka eset, hogy a mesterképzés 120 kreditjét csak a magyar teszi ki. Ez természetes is, hiszen szakunk célja elsősorban olyan magyarul jól tudó, a magyar kultúrát jól ismerő finnországi szakemberek képzése, akik tudásukat Finnországban gyümölcsöztetik.
A főszakos képzés fontos részének tartjuk a diákok magyarországi ösztöndíjas részképzését, a BA-fokon a nyári egyetemeken, az MA-fokon a hosszabb ösztöndíjak keretében.
Mesterképzés
a magyar mint mellékszak: min. 25 kredit magyar szakirány: min. 80 kredit (max. 120)/120
Tantárgy/modul
kredit-szám Magyar nyelvtudásfejlesztő kurzus I.
(pl. tolmácsolás, fordítás, szakszöveg stb.) 5 Magyar nyelvtudásfejlesztő kurzus II. (pl. esszéírás) 5
Szakmai és nyelvgyakorlat 5
Szeminárium és szakdolgozat tervezet 10
Szakmai specializálódási modul
(nyelvészet, irodalom, történelem, kultúra) 15
Szakdolgozat 40 + A magyar szakismeretek elmélyítése/más mellékszak/egyéb
tanulmányok 40
2. táblázat. A Helsinki Egyetem mesterképzésének alapmodellje a magyar szakon
Az oktatott tárgyak egy része tanárfüggő (mint a nagyobb szakokon is), a tanárok szakterületeiket oktatják. A hungarológia szak azonban megköveteli, hogy a tanár ne csak közvetlen szakterületéről közvetítsen ismereteket. Emiatt hasonló dilemmával kell szembesülnie (s bizonyára nem csak Helsinkiben), amivel Németh László annak idején a hungarológiát jellemezte:
„A hungarológiának természetében van egy bizonyos dilettantizmus; hiába szakember valaki az embertanban, ha ahhoz, hogy hungarológus lehessen, még irodalomtörténésznek, tájföldrajzosnak, történésznek, nyelvésznek, a környező népek ismerőjének, vallásbölcselőnek stb. is kell lennie.”10
Az érem másik oldaláról szemlélve azonban ”dilettantizmus” helyett a nagy-fokú absztraháló készség szükségessége is kiemelhető:
„Ha a magyarságtudomány semmi más nem volna, mint magyar irodalomtörténet, művészettörténet, nyelvészet, embertan, néprajz, szóval a magyarsággal foglalkozó tudományágak egymás mellett, akkor a hungarológia megalkotása nem is tudósok, hanem szabászok dolga volna: ollóval kellene kinyírni és tűvel összefércelni.”11 A hungarológia lényegét talán továbbra is itt kellene keresni: ismereteknek, tudásnak olyanfajta összekapcsolásában, amellyel egy új egész keletkezik mind az oktatásban, mind a kutatásban.
10 NÉMETH László, A magyarságtudomány feladatai=A hungarológia fogalma, szerk. B.
NÁDOR Orsolya, vál. GIAY Béla, Budapest, Nemzetközi Hungarológiai Központ (Hungarológiai ismerettár 5), 1990, 29.[Eredetileg: Magyarságtudomány 1(1935). ]
11 NÉMETH, i.m., 29.
2.2. Kutatás, kiadványok, disszertációk, szakdolgozatok, szemináriumok, projektek
Az egyetem Castrenianumin toimitteita című (1971–2005) kiadványsorozatának részeként jelent meg a tanszék Folia Hungarica-sorozata (1981–2003) 12 kötetben.
A sorozat helyébe 2008-ban az Uralica Helsingiensia lépett, ennek egy kötete szintén magyar tárgyú (Unkarilaisten omakuvan juuret. Keski- ja uuden ajan Unkarin historiankirjoituksen tekstejä, szerk. RICHLY Gábor, Helsinki, Helsingin yliopisto, 2008, Uralica Helsingiensia 2, Folia Hungarica 13). A Folia Hungarica-sorozat kötetei főként a magyar nyelvészet, irodalom, a magyar–finn kultúrkapcsolatok, a kultúrabefogadás területét fogják át tanulmánygyűjtemény vagy monográfia formájában. A kötetekben összekapcsolódik az oktatás és a tudományos kutatás szempontja, egy-egy kötet, mint pl. Görömbei András magyar irodalomtörténete (A magyar irodalom rövid története, 1992, Folia Hungarica 6), kifejezetten a tanítás céljait szolgálja. A sorozat írói, szerkesztői a legtöbb esetben a tanszék magyar vendéglektorai és -tanárai voltak. A 2000-es évek elején két doktori disszertáció is e sorozatban látott napvilágot. Itkonen-Isakov (2000) a hősmítosz változását mutatta be a 19. századi magyar festészetben, Gerevich-Kopteff Éva (2003) Madách Imre Az ember tragédiája c.
művének finn fordítását és recepcióját elemezte dolgozatában. Az Uralica Helsingiensia eddig megjelent öt kötete közül csak a már említett 2008-as kiadvány kifejezetten magyar, bár pl. a finnugor népek identitásával foglalkozó 5. kötetben (Ethnic and Linguistic Context of Identity: Finno-Ugric Minorities, szerk.
GRÜNTHAL–KOVÁCS, 2011) három magyar témájú tanulmány is olvasható. A tanszék oktatói számos magyar nyelvkönyvet és nyelvtant is írtak, amelyek nem a tanszék kiadásában jelentek meg (Lavotha Ödön, Nyirkos István, Szabó László, Keresztes László, Márk Tamás, Gerevich-Kopteff Éva és Csepregi Márta).12 Vecsernyés Ildikó társszerzőként szintén részt vett magyar tankönyvek készítésében, ennek alapanyagai és első kiadásuk még helsinki egyetemi lektorsága előtt készültek.13 (Az anyag továbbfejlesztéséről lásd Vecsernyés Ildikó írását e kiadványban.)
12 A lektorok által írt nyelvkönyvek és nyelvtanok a megjelenés sorrendjében: LAVOTHA Ödön–Viljo TERVONEN, Unkarin oppikirja, Helsinki, SKS, 1961 (Tietolipas 27); NYIRKOS István, Unkarin lukemisto, Helsinki, SKS, 1965 (Tietolipas 40); SZABÓ László, Käytännön unkaria: elämää – kulttuuria – huumoria, Helsinki, SKS, 1969 (Tietolipas 55);
NYIRKOS István, Nykyunkarin oppikirja, Helsinki, SKS, 1972 (Tietolipas 71) [Ez utóbbit már a lektori évek után adták ki.]; KERESZTES László, Unkarin kieli, Helsinki, SKS, 1975; MÁRK Tamás, Tessék magyarul! Unkarin kielen peruskurssi 1. Helsinki, Helsingin yliopiston suomen kielen laitos, 1977; MÁRK Tamás, Tessék magyarul! Unkarin kielen peruskurssi 2. Helsinki, Helsingin yliopiston suomen kielen laitos, 1978; MÁRK Tamás, Tessék magyarul! Unkarin kielen peruskurssi 1–2: Harjoitustehtävien ratkaisut, Helsinki, SKS, 1981; GEREVICH-KOPTEFF Éva–CSEPREGI Márta, Unkaria suomalaisille, Helsinki, FinnLectura, 1989; GEREVICH-KOPTEFF Éva–CSEPREGI Márta, Lisää unkaria suomalaisille, [Helsinki,] FinnLectura, 1990.
13 Kaija MARKUS–VECSERNYÉS Ildikó–Irene WICHMANN, Unkaria helposti 1. Unkarin alkeisoppimateriaali, [Helsinki,], Suomi-Unkari Seura, 2003; Kaija MARKUS– VECSERNYÉS Ildikó–Irene WICHMANN, Unkaria helposti 2. Unkarin jatko-oppikirja, [Helsinki,] Suomi-Unkari Seura, 2003.
A főszakos képzésben nagy gondot fordítunk a szakdolgozatokra; 2001–
2010 között 28 szakdolgozat készült magyarból. A szakdolgozatok gyakran kontrasztív jellegűek, de vannak közöttük csak magyar témájúak is. A szakdolgozatok a kutatás csírái, néhány közülük átdolgozva tanulmány formájában is napvilágot látott. Alább röviden bemutatok néhány szakdol-gozatot az utóbbi öt év terméséből. A válogatás fő szempontja a szakdolgozati témák színességének bemutatása, nem pedig értékítélet.
Maiju Tynkkynen14 a Suomi-Unkari újságban 1982–2004 között közvetített magyarságképet elemezte szakdolgozatában 2006-ban. Hannele Richert15 2007-ben készült szakdolgozatában az „idő” problémáját boncolgatta Nádas Péter Egy családregény vége c. művében egyrészt Genette16 Az elbeszélő diszkurzus-elméletének segítségével, másrészt a zsidó és keresztény időfelfogás tükrében.
Outi Pynnönen17 a nyelv és identitás kapcsolatának kivetítődését elemezte udmurt és erdélyi magyar médiakontextusban, s egyben a diskurzuselemzés módszerének felhasználhatóságát is tesztelte 2009-ben készült dolgozatában.
Katalin Fodor-Latvala18 2010-ben a magyar nyelv megőrzésének lehetőségeit vizsgálta egy finnországi magyar család esetében a szociolingvisztika labo-viánus hagyományai szerint. Sara Kirla19 Kari Hotakainen Juoksuhaudantie c.
regényében és annak magyar fordításában előforduló háborús szavak konnotációit vetette össze általános jelentéstani és fordításkutatási szempontok alapján, kérdőíves felmérés segítségével 2010-ben készült dolgozatában. Mirja Nissinennek20 a fonetika területéhez tartozó, szintén 2010-ben készült dolgozata pedig a finnül tanuló magyarok kiejtési nehézségei közül a nyílt ä és a zárt e megkülönböztetésének problematikáját taglalta; a munka eredménye felhasz-nálható a magyarok finn tanításában.
A magyar nyelv és kultúra szak utóbbi öt évének eseményei közül ki kell emelni a Gerevich-Kopteff Éva által szervezett Kirjallisuus, arvot, kääntäminen – Irodalom, érték, fordítás-szemináriumot (2006), melyen központi szerepet kapott a magyar irodalom finn fordításának és fordítóinak bemutatása és értékelése. Itt jegyzendő meg, hogy a tanszékünkön (is) tanuló hallgatók közül több finn–
magyar fordító is kikerült: Outi Hassi, Tuula Komsi és Anna Tarvainen.
Az Ethnic and Linguistic Context of Identity: Finno-Ugric minorities (2009) c.
identitás szimpóziumot a finnugor tanszékkel közösen szerveztük (Riho Grünthal és Kovács Magdolna). A szimpózium megfelelő fórumot biztosított a
14 Maiju TYNKKYNEN, Nem pusztán paprika és Petőfi. Magyarságkép a Suomi-Unkari című folyóiratban 1982-2004-ben, Pro gradu, Helsingin yliopisto, 2006.
15 Hannele RICHERT, Aika Péter Nádasin romaanissa Egy családregény vége, Pro gradu, Helsingin yliopisto, 2007.
16 Gérard GENETTE, Narrative Discourse, New York, Cornell University Press, 1980.
17 Outi PYNNÖNEN, Romanianunkarilaisuuden ja udmurttilaisuuden representaatio sanomalehtiteksteissä. Lähestymistapoja kielen ja identiteetin suhteen tarkasteluun sosiolingvistista taustaa vasten, Pro gradu, Helsingin yliopisto, 2009.
18 Katalin FODOR-LATVALA, Unkarin kielen säilyminen unkari-suomi -kaksikielisessä perheessä, Pro gradu, Helsingin yliopisto, 2010.
19 Sara KIRLA, Háborúval kapcsolatos szavak konnotációi Kari Hotakainen Juoksuhaudantie című regényében és magyar fordításában, Pro gradu, Helsingin yliopisto, 2010.
20 Mirja NISSINEN, Tsämppiä tenttiin. Unkarilaiset suomenoppijat suomen /e/–/ä/-kontrastia oppimassa: Kahta äänneharjoittelumenetelmää vertaileva tutkimus, Pro gradu, Helsingin yliopisto, 2010.
különböző háttérrel rendelkező finnugor kisebbségeknek (közöttük három magyar kisebbségnek is: csángók, finn- és svédországi magyarok) az adott téma szerinti összevetésére.
A magyar irodalom és kultúra szak egyik legjelentősebb projektje 2004-től egy új, finn–magyar középszótár készítése Ulla-Maija Forsberg és Kovács Magdolna vezetésével. A projekt szócikkírói Kovács Ottilia, Sanna Manner, Kaija Markus és Vecsernyés Ildikó. A kb. 40 000 szócikket magába foglaló szótár megjelenése 2013–2014-re várható. A szótárkészítés egyik fontos szempontja az új, modern szókincs felvétele a szótárba. Ilyen meggondolások alapján került bele pl. az eurokansanedustaja ’Európai Parlamenti képviselő, EP-képviselő’, a kantasolututkimus ’őssejtkutatás’, a kloonata ’klónoz’ vagy a hiiri szónak a számítógépes ’egér’ jelentése is. A címszavak magyar megfelelőinek egymástól való elkülönítésében való eligazodást gazdag példaanyag segíti. (A többi magyar témájú projektet illetően lásd Vecsernyés Ildikó külön beszámolóját ugyanebben a kiadványban. A tanszéken több nemzetközi finnugor projekt is folyik21, de ezeket itt nem részletezem.)