3264 Kisnána, Petőfi út 34.
http://www.kisnana.hu/iskola/
Varga Adrienn
Az interjúkészítés időpontja: 2009. december 8.
Fókusz: diFFErEnciálás a tanórán
Az iskola Heves megyében, a mátraaljai Kisnánán található. Az épület a falu szélén, barát-ságos környezetben helyezkedik el. Udvaráról szép kilátás nyílik a falura és a faluközpont-ban egy 15. századi vár romjaira. Az intézménynek, amely 2003 óta társulásfaluközpont-ban működik a szomszédos Vécs községgel, jelenleg 142 tanulója van. 66 tanuló kisnánai, a többiek a környező településekről, Vécs, Verpelét, Feldebrő, Tarnaszentmária, Markaz, Egerszólát falvakból járnak be. Az iskola tanulóinak hatvanhárom százaléka hátrányos, illetve halmo-zottan hátrányos helyzetű, a tanulók fele a szülők nyilatkozata alapján roma származású.
Nyolc évfolyam működik a családias hangulatú iskolában, a tanulói létszámok 13 és 24 fő között változatosan alakulnak, az elsősök például huszonketten vannak, míg másodikba csak 13 tanuló jár. A tanító-nevelő munkát tizenkét pedagógus végzi. 2008 szeptemberétől gyógypedagógus-logopédus is dolgozik az intézményben, aki további négy községben lát el logopédiai szakfeladatokat.
Az iskola PHARE-program keretében felújított épületét 2006 augusztusában adta át dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, így a 2006/2007-es tanévet már a korszerűen felszerelt iskolában kezdhették el. A fejlesztéseknek köszönhetően kiemelt szerepet kapott a természettudományi és a számítástechnikai oktatás. Az informatikai infrastruktúra bővítése, korszerűsítése lehetőséget ad arra, hogy a diákok 21. századi követelményeknek megfele-lő oktatásban részesüljenek. Az intézménynek három szaktanterme, hét osztályterme, egy fejlesztő szobája és egy tornaszobája van, öltözőkkel. A szintek közötti akadálymentes köz-lekedést lift biztosítja.
Az informatika szaktanteremben 20 tanulói munkaállomás és egy tanári gép található.
Az iskola két hálózati szervert üzemeltet, tíz tanteremben található számítógép, beleértve a fejlesztő szobát és az informatikai termet is. Három teremben két-három gép, egy alsós teremben hat gép van, míg öt teremben egy-egy gép található. Csak az elsősök teremében nincs számítógép, de ők a szomszédos informatika tantermet használják.
Az iskola számítógépeinek száma összesen 59, ezekből öt hordozható, ezenkívül két videomagnó, két videokamera, két fénymásoló és egy projektor segíti a munkavégzést. Az iskolai könyvtár a tanórák után várja a tanulni, böngészni vágyó, érdeklődő diákokat. A 7776 kötetes állományt három, internetcsatlakozással rendelkező számítógép egészíti ki. A nyár folyamán a Községi Önkormányzat, a Szülői Közösség és a Kisnánai Nefelejcs Alapítvány támogatásának köszönhetően a régi épület egyik termét közel 500 000 forintból felújíthatták.
Emellett szinte az iskola összes helyiségét kifestették, a nevelői szobát újjávarázsolták, és kialakították a minden igényt kielégítő logopédiai, illetve fejlesztő szobát.
Technikai személyzet hiányában a pedagógusok végzik a karbantartást, rendszergaz-da alkalmazását nem engedhetik meg maguknak. Az iskola átadásakor egykori diákok se-gítettek a különböző technikai problémák megoldásában, például a hálózat kialakításában.
A volt tanulók azóta is rendszeresen bejárnak az iskolába, hogy segítsék a tanárok munkáját.
A számítástechnika tantárgyat a 4. évfolyamtól kezdve tanulják a diákok tanítási óra keretében, de már az első osztályosok is jelentkezhetnek játékos informatika-szakkörre. Az informatikatanár már harmadik éve készíti fel a tehetséges 7–8. évfolyamos tanulókat ECDL vizsgára, általában négy-öt modulból tesznek sikeres vizsgát.
Az angol nyelvet az első évfolyamtól heti egy, majd negyedik évfolyamtól heti három órában oktatják. Rendszeresen tartanak középiskolai előkészítő szakköröket a 7. és 8. év-folyam számára. A tanórán kívüli foglalkozások közül érdemes kiemelni az angol, a magyar, a matematika, a szlovák hagyományőrző szakkört, illetve az elsősegélynyújtás, a kézves és a túraszakkört. Az intézménynek van iskolaújságja és rádiója is. A közel 25 éve mű-ködő iskolaújságot, a Sulilapot az osztályok által delegált tagok készítik, minden tanévben három-négy alkalommal jelenik meg. Minden évben 8-10 fő alkotja a szerkesztőséget, ta-nárszerkesztői segítséggel működnek. A tanulók írják a cikkeket, ők szerkesztik az újságot számítógép segítségével; a szülők pedig segítenek a sokszorosításban. Csak a nyomtatott lapot archiválják, az iskolának nincs önálló honlapja. Az iskola bármelyik tanulója adhat be anyagot, ha érdemesnek tartják, megjelentetik. Az írást gépelve, számítógépen szerkesztve kell leadni. Az iskola három diákújságírója ért már el országos dobogós helyezést, a szer-kesztőség pedig különdíjat kapott a diákújságírók országos versenyén. Most nyújtottak be egy TÁMOP-pályázatot, amelynek része a Sulilapok archiválása, ezt a feladatot a tanulókkal, szakkör keretében szeretnék megoldani. A Sulirádió mindennap működik, most a hetedike-sek működtetik. Az iskolarádió már három éve a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egye-sület iskolarádió hálózatának tagja, így onnan rendszeresen kapnak CD-n anyagot. Az ő munkájukat is egy nevelő segíti.
A tantestület fontosnak tartja a kellemes, tanulást motiváló iskolai légkört, az intéz-ményt igyekeznek vonzóvá tenni a szülők és a tanulók számára is. Bizonyára ez a törekvés is hozzájárult ahhoz, hogy jó közösséget sikerült kialakítaniuk, a diákok szeretnek a kisnánai iskolába járni. A szülőktől is támogatást kap a vezetőség és a tantestület, ez ösztönzést ad munkájuk során. A nevelők és a vezetőség nyitottságát a látogatáskor magam is érzékeltem:
ismeretlenül is szeretettel és természetes közvetlenséggel fogadtak.
Minden évben eseménydús mind az alsós, mind a felsős munkaközösség programja.
A 2008/2009. tanév is bővelkedett tennivalókban. A rendezvények a szabadidő aktív és szó-rakoztató eltöltését célozzák mind az iskola tanulói, mind a környező községek lakói
számá-ra. A „Reneszánsz túrák” pályázat keretében például egész napos kirándulást szerveztek az iskola összes diákjának. A tatai várban különböző programokkal várták a gyerekeket, ezután az esztergomi bazilikát nézték meg. Júniusban a tanév végi kirándulás keretében ellátogattak Szilvásváradra. Az alsósok erdei iskolában voltak Tardoson. Évek óta járnak erdei iskolába, elég gyakran. A 2009/2001-es tanévben Magyarkútra mentek. Nyáron sport, kézműves és in-formatika napközis tábort szerveztek a tanulók részére, és felzárkóztató foglalkozásokat tartot-tak azoknak a diákoknak, akiknek augusztusban javítóvizsgát kellett tenniük. Az iskolai Ki mit tud?-ba is sikerült bevonni a gyerekeket, a vetélkedőre minden osztály lelkiismeretesen készült.
Színházlátogatáson hat alkalommal vettek részt a gyerekekkel az egri Gárdonyi Géza Színház-ban, az alsó tagozatból huszonegy gyermek két előadásos bérlettel látogatta az előadásokat.
A tehetséges és szorgalmas tanulók rendszeresen indulnak regionális, megyei és országos szervezésű tanulmányi versenyeken, ahol kiemelkedő helyezéseket érnek el. Az iskola két ízben is elnyerte a Heves Megyei Önkormányzat által alapított vándorkupák egyikét a megye legeredményesebb községi iskolájaként.
Az iskola nevelői rendszeresen figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket. 2009-ben, a Magyarországi Ökoiskolák VII. Országos Találkozóján ünnepélyes keretek között ve-hették át az Ökoiskola címet. Az intézmény ma már az Erőszakmentes és Egészségtudatos Iskola címet is magáénak tudhatja. Évek óta dolgoznak azon, hogy a környezettudatos gon-dolkodásmódot diákjaikba is beleplántálják. A 2009/2010-es tanévben például papírt gyűj-töttek, fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázist fejlesztettek (könyv, újság, CD), madáretetőt készítettek, tájékoztatták az iskola és a falu közösségét az elért eredményekről.
A szelektív hulladékok elszállításában, további feldolgozásában is segítenek; a helyi vadász-társasággal pedig túrákat szerveznek.
2006-ban lépett az iskola az informatikai fejlődés tudatos útjára: ez évben nyerték el az Európai Unió PHARE-pályázatának több mint húszmilliós támogatását. Ezt az összeget informatikai eszközök beszerzésére fordították: 38 számítógépet, nyomtatót, webkamerát, szünetmentes áramforrást, öt notebookot, egy projektort, 16 pendrájvot, szkennert, switch-et, írásvetítőt, fénymásolót, faxkészülékswitch-et, digitális kamerát, digitális fényképezőgépswitch-et, házi-mozi-rendszert, flipchart táblát és szoftvereket vásároltak. A 2006/2007-es tanévben kapott további támogatások keretében tizenkét oktató CD-t vásároltak magyar nyelv és irodalomból és matematikából, ezeket nyolc számítógépre telepítették fel. A normatív állami támogatás keretében közel 250 ezer forint értékben vásároltak kilenc oktatótáblát és megvették az AROMO iskolai adminisztrációs szoftvert. Az Ec-pec Alapítvány is támogatta az iskolát egy számítógéppel. Rendszeres anyagi támogatást nyújt az iskola Szülői Közössége és a helyi szervezetek. A 2008/2009-es tanévben nyert pályázatok közül érdemes kiemelni az inte-raktív oktatási rendszer kialakítására beadott pályázatot. Ebből négy tantermet szeretnének
felszerelni interaktív táblákkal, és további beruházásokra ad reményt a TIOP „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése – Interaktív oktatási rendszer kialakítása a Kisnánai iskolában” című pályázatuk.
változások a tanulók élEtéBEn, a tanulásBan
A fókuszcsoportos interjún harmadikos, negyedikes és hetedikes tanulók fejtették ki gon-dolataikat. A tanulók életében főként a számítógépek és az internet iskolai megjelenése, és ennek következtében a tanítási órákon, számítógépen történő feladatmegoldás és gyakorlás hozta a legjelentősebb változást. Alsó tagozaton a legnépszerűbb számítógépes alkalmazás a Microsoft Word szövegszerkesztő program és a Google Earth, amely mindenki asztalá-ra háromdimenziós térképet varázsol. Az online térkép nagyon nagy felbontású, különösen a nagyobb városokat és a nevezetesebb természeti látványosságokat lehet nagy részletes-séggel, három dimenzióban megnézni.
Az interneten a Google keresőprogramot és a Wikipédiát használják gyakran. Mind az iskolában, mind otthon sokszor keresik meg az interneten az idegen szavak jelentését, elektronikus képeslapokat küldenek, de a tanárok által javasolt játékos oktatószoftvereket is használják. A tanulást segítő szoftvereket órán is használják, használatukkal játékosan sajátítják el az anyagot. Irodalomból az alsós tanulók gyakran kapnak olyan házi feladatot, amihez szükség van az internetre. Például közmondásokat és szólásokat kellett gyűjteni-ük különböző állatokról. Egy kisfiú említette, hogy technikaóra előtt megnézte az interneten, hogy gesztenyéből milyen figurákat lehet készíteni.
A tanulás mellett gyakran használják otthon a számítógépet játékra is. Az elsőosz-tályosok egyik óráján felmerült a kérdés, kinek van otthon meséskönyve: a 21 diák közül mindössze hárman jelentkeztek! Több gyereknek van számítógépe, mint mesekönyve. A má-sodik osztályban szinte az összes tanuló használ otthon is számítógépet, pedig többségük hátrányos helyzetű.
Néhány év szünet után újra bekapcsolódtak az iskola tanulói a Barátunk a természet című ötfordulós levelező versenybe. A korábbi években, amikor még nem használtak szá-mítógépet az iskolában, az első, levélben küldött versenyfeladat megérkezése után a diákok több hónapig bújták a könyveket – olykor könyvtárközi kölcsönzéssel kellett bizonyos anya-gokat kikérniük –, egy hónap kemény munka volt csak az adatgyűjtés. Az internethasználat megrövidíti a könyvtárban eltöltött időt, mivel katalógusokban kényelmesen böngészhetnek a diákok, egy kattintással utánanézhetnek, hogy az elektronikus könyvtárakban is fellelhe-tő-e a keresett mű.
Felső tagozaton szintén a Google keresőprogramot kedvelik leginkább az elektroni-kus levelezés, az MSN és a Skype, valamint a közösségi portálok, például az iWiW mellett.
Ez utóbbiakat használják arra is, hogy távol lévő társaikkal levelezzenek, akikkel a találkozás csak a virtuális térben jöhet létre. Ugyanakkor sok esetben a tanáraikkal is elektronikusan – például Skype segítségével – tartják a kapcsolatot, ha segítséget igényelnek.
Az informatikaórákon a tanár először az általános, mindenki számára kötelező anya-got mondja el, hagyományos módon, majd a gyerekek saját tempójukban személyre sza-bott feladatokat oldanak meg. Sok esetben egymásnak segítve, együttműködve oldják meg a feladatmegoldás során felmerülő problémákat. Az egymástól tanulás, egymás segítése, a tapasztalatok megosztása mellett a pedagógus biztatása is motiváló, hozzájárul a gördü-lékenyebb munkavégzéshez. Az informatikaórán szerzett kompetenciákat más órákon is ka-matoztatják, akár egy Word dokumentum formában beadandó dolgozatot, akár PowerPoint bemutatót kell készíteniük valamelyik órára. A felsős tanulók akár kéthetente is kaphatnak ilyen feladatot, de havonta egyszer mindenképp. Leggyakrabban magyarból, de történelem-ből, földrajzból, biológiából, etikából, hon- és népismerettörténelem-ből, mozgókép- és médiaismerettörténelem-ből, fizikából és angolból is kapnak efféle feladatokat. Amikor magyarból számítógéppel készül valamilyen feladat, egyoldalas kézírásos összegzést is kell készíteniük.
Az informatikaórákon és az informatika-szakkörön a diákok folyamatosan készülnek az ECDL-vizsgára. A standardnak tekintett modulok keretében többek között IKT alapis-mereteikről, az operációs rendszerek használatáról, szövegszerkesztési, táblázatkezelési, prezentációkészítési jártasságukról adnak számot. Rendszeresen készítenek PowerPoint bemutatókat különböző tantárgyakhoz, ezeket aztán előadják az órán. Főként pendrájvon hozzák otthonról az anyagokat, és az iskolában elkészült munkákat is így viszik haza. A digi-tális fényképezőgépet folyamatosan használják: karácsonyra például a Photoshop program segítségével átalakított fényképekből készítettek ajándékot. Kirándulások után a fényképe-zőgéppel vagy telefonnal készített fotókat is megosztják egymással. A diákok egy kisfilm készítésére is örömmel emlékeznek: a sajtófesztivál keretében egy szakember segítségével videokamerával filmet forgattak, majd megvágták, így készült a másfél perces mű.
A felsősök a technikai eszközök összeszerelésében, működtetésében is gyakran se-gítenek a tanároknak, ezt a spontán óralátogatás során is tapasztaltam. Az egyik fizikaórán oktatófilm vetítése közben nem működtek megfelelően a hangszórók, de a problémát egy tanuló pillanatok alatt orvosolta, zökkenőmentesen haladt tovább az óra. A tanárok is emlí-tették, hogy segítőkészséget és figyelmességet tapasztalnak gyerekek részéről.
Irodalomból gyakran tartanak projektnapokat, illetve projektheteket, ilyenkor a diákok rendszeresen készítenek prezentációkat. Bár a projektben integráns elem a
számítógép-használat, a magyartanár ragaszkodik a kézzel írt munkákhoz is, tehát bizonyos részfelada-tokat hagyományos formában kell beadniuk. Minden osztály projektmunkával kezdi az évet, ilyenkor a korosztályuknak megfelelő témákat kell feldolgozniuk. 6. évfolyamon egy kötelező olvasmányhoz, az Egri csillagokhoz kapcsolódóan készítenek prezentációt. Eger nagyon kö-zel van a településhez, ezért nemcsak internetről letöltött képekkel, hanem a várról készített saját fotókkal is gazdagítják munkájukat, ezt a tanárok is bátorítják. Érdekes – szintén 6.
osztályban – a népballadák témájának feldolgozása is, amikor a tanulók kutatnak, tablókat készítenek számítógép segítségével.
A tanárok segítenek az interneten, például egy-egy elektronikus könyvtárban találha-tó, feladathoz kapcsolódó hiteles forrás felkutatásában. A diákok szívesen böngésznek az elektronikus könyvtár dokumentumai között: az interneten számtalan novellához, vershez férnek hozzá. Ha a könyvtárban nincs elegendő példányszám az adott műből, akkor is jó megoldás az elektronikus könyvtár használata. Informatikaórán vagy a délutáni könyvtári órákban is kutathatnak a tanulók, ha otthon nincs számítógép vagy internet. Ilyenkor felnőtt segítségét is kérhetik. Ennek a gyakorlatban is szemtanúja voltam, egy könyvtári foglalkozás alkalmával ki-ki a maga feladatát oldotta meg a számítógépnél. A tanárok tisztában vannak azzal, hogy a gyerekek életének szerves része a számítógép, így általában természetesnek veszik, ha digitális formában nyújtják be a házi dolgozatot vagy a gyűjtőmunka eredményét.
Az iskolai tanulási-tanítási folyamat nélkülözhetetlen eleme lett a számítógép, ezt bizo-nyították a spontán óralátogatások is. 8. osztályban informatikaórán mindenki egyéni ütem-ben végezte a feladatát, de ez a többi tárgy esetéütem-ben is elmondható. Matematika-, angol- és magyarórán a tanárok szintén kihasználták a számítógép nyújtotta differenciálás lehetőségét.
Ezeken az órákon a lemaradók tovább gyakorolhattak a számítógépnél, míg ezzel párhuza-mosan a tanár a többi diák bevonásával haladhatott az anyaggal. A hetedik osztályos fizi-kaórán a tanári prezentáció témája a testek mozgása volt, színes, képekkel illusztrált diákat mutatott a tanulóknak. Levetített egy rövid, hanggal és animációval kísért oktatófilmet is.
A negyedik osztályban van egy autista kisfiú, aki mellett az órán folyamatosan egy asszisztens ül. 25 kilométerre lakik Kisnánától, egy éve érkezett az intézménybe, sehol nem akarták fogadni. A számítógép szerepet játszik a fejlesztésében. A gyermek nagyon szeret a számítógép mellett dolgozni, részben ezzel oldják meg a differenciált foglalkoztatását. Na-gyon fogékony a számítógépre. Részt vesz az informatikaórán és néha a szakkörön is.
A tehetséggondozásba egy délutáni foglalkozás alkalmával nyertem betekintést. Az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek a Tudományos Diákkör versenyein, a 2008/2009-es tanévben a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciáján egy első és két második he-lyezést értek el. Erre a konferenciára az interjú idején több diák is készült az iskolában,
különböző témákban végeznek kutatásokat, folyamatosan konzultálnak egy nevelőtanárral, aki segíti és figyelemmel kíséri munkájukat. A feladat keretében kutatási szerződést kötnek a diákokkal, amelyben vállalják, hogy egy 10-30 oldalas dokumentációt készítenek, majd az általuk szerkesztett prezentációt egy szakmai zsűri előtt mutatják be. A kiselőadás ösz-szeállításakor aktívan használják az IKT-eszközöket, fényképeznek, PowerPoint bemutatót készítenek, adatokat gyűjtenek az interneten. A fiatal kutató körüljár egy témát, végiggon-dolja, milyen kérdések érdeklik, hipotéziseket állít fel, és utánajár a témához kapcsolódó internetes és könyves forrásoknak. Végül a saját feltételezéseit összeveti a tapasztaltakkal, és összegzi munkáját.
Az egyik diák most régészeti témában, a másik a csillagászat területén végez kuta-tást; rendszeresen vezetnek kutatási naplót. A projekt kapcsán a tanuló elmélyülhet egy-egy témában, nem csak a pedagógussal működik egy-együtt. Sok esetben a családi egy- együtt-működés is sokat segít. Az egyik kisfiú édesapja a várban dolgozott gondnokként, így amikor a fiú a kisnánai vár történetét kutatta, felhasználhatta azt is, amit az édesapja mon-dott el neki. Egy kislány, aki a muflonok elterjedését vizsgálta, szintén együttműködött va-dász édesapjával, és a témához kapcsolódó közös programokat szerveztek. A projektbe örömmel kapcsolódnak be a szülők, mert hasznos, építő dolgokban lehetnek a gyerekek segítségére, másrészt a gyerekek is nagyon örülnek, hogy a szüleik komolyan veszik az iskolai feladatot. Az együttműködés mindkét félnek sikerélményt ad. Szakértők is segítik a tanulókat e-mailben: az elmúlt tanévben egy olyan régésszel volt az egyik tanuló szinte napi internetes kapcsolatban, aki részt vett a kisnánai vár régészeti munkálataiban. Másik tanítványuk e-mailben tartotta a kapcsolatot amatőr csillagászokkal, akik segítettek neki a kutatómunkában.
változások a tanárok élEtéBEn, a tanításBan
A fókuszcsoportos beszélgetés során a tanároknak végig kellett gondolniuk, milyen hatást gyakorolt a munkájukra az IKT-eszközök használata, és maguk is meglepődtek, milyen sok területen hozott változást a digitális technika, amely fokozatosan épült be minden-napjaikba és a tanításba. A tanárok IKT-kompetenciájának fejlesztését egy hatvanórás tanfolyam segítette. Néhány éve a nevelők még óvatosan nyúltak a digitális eszközökhöz, de belátták, hogy szükséges és hasznos ezek ismerete és alkalmazása, így mára már magabiztossá váltak. A tanfolyam elvégzése után a tanárok öntevékeny módon kezd-ték gyarapítani a tudásukat, ha kellett, segítséget kértek informatikát tanító kolléganő-jüktől és egymástól is. Hisznek abban, hogy az új tanulási technikák közelebb hozzák a gyermekekhez a tananyagot, ezért törekszenek a megfelelő technikai és szakmai háttér megteremtésére, a tanulók motiválására. Tapasztalataik szerint a hátrányos helyzetű
ta-nulók ösztönzésében különösen nagy szerepet töltenek be a digitális taneszközök, mivel a színes, érdekes órák felkeltik az érdeklődésüket, kompenzálva az otthoni, sok esetben
ta-nulók ösztönzésében különösen nagy szerepet töltenek be a digitális taneszközök, mivel a színes, érdekes órák felkeltik az érdeklődésüket, kompenzálva az otthoni, sok esetben