2800 Tatabánya, Cseri u. 35.
www.kola.sulinet.hu Bárdi Csilla
Az interjúkészítés időpontja: 2009. november 26.
Fókusz: ElEktronikus napló, E-EllEnőrző
A tatabányai Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola a város csendes részén, zöldövezetben helyezkedik el. Az iskolai épületek állapota kielégítő, két szárnyban tantermek, a harmadikban pedig tornaterem található. Az egyszintes A épület folyosóit iskolai esemé-nyeket megörökítő fényképek, plakátok díszítik, az informatika termek ajtajára kifüggesztett tábla jelzi, hogy az intézmény a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ECDL-vizsgaközpontjaként működik. A tantermek hosszú folyosókról nyílnak, aula vagy nagyobb kö-zösségi tér egyik épületben sincsen, a B épület modernebb benyomást kelt. A hagyományos tantermeken kívül öt informatikaterem, két korszerű számítógépekkel felszerelt multimédiás nyelvi labor és egy irodai életet demonstráló taniroda található az intézményben.
Az iskola 2001-től viseli a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskola nevet, ekkor vonták össze a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskolát és a Vas László Egész-ségügyi Szakközépiskolát. Minden évben három – közgazdasági és kereskedelem-marke-ting szakmacsoportos – gazdasági, egy egészségügyi és egy nyelvi előkészítővel kiegészí-tett szociális szakmacsoportos osztályt indítanak. Ez évfolyamonként öt, a nyelvi előkészítő osztállyal összesen 21 osztályt jelent. Az iskolai szakképzés története változatos képet nyújt:
egészségügyi szakképzés utoljára két évvel ezelőtt indult, a gazdasági szakképzés kereté-ben pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint külkereskedelmi üzletkötő képzésen vehetnek részt a tanulók. Ebben a tanévben zárul a Corvinus Egyetemmel kötött megállapodás alapján folyó gazdálkodási menedzserasszisztens-képzés.
A beiskolázási gyakorlat azt mutatja, hogy nem csak Tatabányáról, hanem húsz-hu-szonöt km-es körzetből, Tatáról, Oroszlányból, sőt még Komáromból is fogadnak diákokat.
Az intézmény kollégiumi elhelyezést biztosít a tanulóknak, bár ezzel nagyon kevesen élnek.
A 750 fős iskola diákjainak harmada jár be a közeli településekről, kétharmaduk helyi lakos.
Felvételi vizsgát nem tartanak, az általános iskolai jegyek alapján veszik fel a gyerekeket.
A közgazdasági szakképzésre túljelentkezés van, de a nyelvi előkészítő, illetve az egészség-ügyi osztályba minden tanulót szívesen fogadnak.
A diákok szocioökonómiai státusza jobb, mint a környező iskolákban. Néhány moz-gásszervi vagy egyéb problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanuló nem vehet részt az intézményes keretek között folyó oktatásban. A magántanulókkal kiemelten foglalkoznak, a tanulói jogviszony idejére kiadott, egyébként leselejtezett, de önálló tanulásra még al-kalmas gépekkel.
Az iskola fő célkitűzése, hogy a gyerekek sikeres érettségi vizsgát tegyenek és szakmát szerezzenek. Törekednek a digitális kompetencia fejlesztésére, hogy a diákok
magabiztosan mozogjanak az informatika világában, megállják a helyüket egy-egy felső-oktatási intézményben és később a munkahelyen is. Az IKT-ért felelős tanár szerint pozitív visszajelzéseket kapnak a továbbtanuló diákoktól, hogy az iskolában tanultakat jól alkal-mazhatják felsőfokú tanulmányaik során. A gazdasági területen is jelentős szerepe van az informatikaoktatásnak: a tanirodában egy speciális könyvelőszoftvert alkalmaznak, va-lamint speciális, piaci életet modellező környezetet igyekeznek kialakítani. A tanirodában nem tantermi, hanem munkahelyi tevékenység zajlik a titkárságon, a kereskedelmi osztá-lyon, a pénzügyi-számviteli osztáosztá-lyon, a személyügyi osztályon és a marketing osztályon.
A tanulók megrendeléseket fogadnak hasonló gyakorló cégektől, amelyek más szakképző intézményekben működnek. Szállítólevelet, számlákat állítanak ki, a beérkező számlákat átutalják, könyveik. A többi osztályon is hasonlóan valós, gyakorlati tevékenységeket vé-geznek a diákok, például munkaszerződéseket kötnek, bérszámfejtéssel, iktatással, kata-lógusok készítésével foglalkoznak.
változások a tanulók élEtéBEn, a tanulásBan
A diákok három számítógépen böngészhetnek a 16-17 óráig nyitva tartó könyvtárban, vala-mint az informatikatermekben is van szabad géphasználat, de erre egyre kevésbé van igény.
A könyvtári gépeket lyukasórákon is használhatják, például érettségire való felkészüléshez.
A meglátogatott órákon számítógépet és interaktív táblát is használtak a tanárok.
A számítógéppel felszerelt termekben hagyományosan rendezték el a padokat. A nyelvi la-borban húsz munkaállomás áll a diákok rendelkezésére, a fülhallgatóval ellátott számítógé-pes munkaállomásokat vékony fal osztja kis fülkékre. A megfigyelt órán a tanárnő a központi gépről továbbította a feladatokat, amiket mindenki önállóan oldott meg, fülhallgatón követve az instrukciókat. A pedagógus igény szerint segített a tanulóknak, és bátorította a kölcsönös segítségnyújtást is.
Közgazdaságtan-órán a tizenegyedikesek az interaktív táblánál oldottak meg felada-tokat: egy központi fogalomhoz kapcsolódóan kellett szavakat gyűjteniük. A tanári prezentá-ciót láthatóan élvezték, a száraz tananyagot érdekessé tették a tanár által készített interaktív feladatok. A 12. évfolyamosok matematikaóráján háromdimenziós testeket vetített ki a peda-gógus az interaktív táblán, és közösen próbálták kitalálni, hogy hogyan kell kiszámolni a fel-színüket és a térfogatukat. Az óra közben egészséges munkazaj hallatszott, de ez nem volt zavaró, a tanulók láthatóan jól érezték magukat. Ezt követően a 13. b. osztály könyvelésóráját kísérhettem figyelemmel, amit egy irodai környezetet demonstráló tanirodában tartottak. Az órán részt vevő tíz-tizenkét diák mindegyike külön számítógépnél dolgozott. Egy feladat-sor alapján könyvelőszoftver segítségével gyakorolták a gépi könyvelést. A tanirodában egy
könyvforgalmazással foglalkozó, képzeletbeli céget alapítottak: a Könyv-Moly Kft.-ben hétről hétre változnak a pozíciók, a diákok ennek megfelelően végzik feladataikat.
A látogatás alkalmával egy tizedik és egy tizenkettedik évfolyamos tanulócsoporttal beszélgettem, akik beszámoltak arról, hogy digitális eszközöket a tanárok többsége alkal-maz. Ez számukra az újdonság erejével hatott, hiszen az általános iskolában tanórákon még nem volt jellemző a digitális technika használata. A végzősök megemlítik, hogy a történelem-tanár szinte minden órára készít prezentációt, és igény szerint e-mailben vagy pendrájvon is megkapják az anyagokat. Az IKT-val támogatott tanórák sokkal élvezetesebbek, a digitális eszközök alkalmazása, az aktív részvétel az órai megértést és az otthoni tanulást is meg-könnyíti. Az interaktív tábla egyszerűen kezelhető, a képekkel kiegészített tananyag kedvet ébreszt a tanuláshoz. Egyetértenek abban, hogy a pedagógusok technikai felkészültsége még nem tökéletes, gyakran kérnek segítséget a diákoktól.
A digitális eszközöket változatos módon használják a diákok, a puskáikat például a mobiltelefonjaikba mentik, egy tizedik évfolyamos tanuló pedig diktafonon rögzíti az órai anyagot. A hiányzó diákok sem papíron, hanem elektronikus formában kapják meg társaiktól a tananyagot, vagy az aktuális téma alapján ők maguk néznek utána az interneten.
A meghirdetett versenyfeladatokat internet segítségével közösen oldják meg: ki-osztják egymás között a részfeladatokat és témához kapcsolódó prezentációkat
készí-tenek. A csoportmunka megkönnyíti a tanulást, de negatívumként említik a csoporttagok közötti konfliktusokat. Angolból és társadalomismeretből gyakran kapnak internetes házi feladatot: interaktív feladatsorokat kell megoldaniuk, gyakorolniuk. Úgy vélik, hogy a tanári munkát is megkönnyíti a digitális technika alkalmazása, az elkészített prezentációnak ké-sőbb is hasznát vehetik.
A szakképzésben is fontos szerepet töltenek be a digitális eszközök: a tanulók bete-kintést nyernek a gépi könyvelés, az elektronikus bankolás, az ügyfélkapu alkalmazásának rejtelmeibe, valamint megismerkednek a SAP elnevezésű integrált vállalatirányítási rendszer működésével is.
A szabadidős, otthoni elfoglaltságok során is fontos szerepet kap az internet, a kom-munikációs alkalmazások közül az MSN és a Skype a legnépszerűbb. A web az érettségi közeledtével a tételek kidolgozásában is nagy segítséget jelent, híreket, aktualitásokat is lelkesen böngésznek a diákok.
A tavaly bevezetett digitális napló jelentős változást hozott az intézmény életébe, amellyel kapcsolatosan főként negatív véleményeket fogalmaztak meg a diákok. Azt gon-dolják, hogy ez nem jobb és nem olcsóbb, mint a hagyományos napló és ellenőrző, hát-rányként említik, hogy az osztálytermekből a lassú internetkapcsolat miatt nehéz elérni a digitális naplót.
A digitális napló egy tanulóra vonatkozó adatait, kivonatát nevezik digitális ellenőrző-nek. Az iskola választási lehetőséget biztosít a diákoknak, dönthetnek, hogy a hagyományos, nyomtatott ellenőrzőt vagy ennek digitális változatát szeretnék használni, mert nem mindenki rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. Körülbelül kétszáz diák használja a hagyományos ellenőrzőt, 540-en pedig a digitálisat. A hiányzások dokumentálására minden diák kapott egy egyszerűsített, nyomtatott ellenőrzőt, mert a háziorvos nem éri el az elektronikus naplót, és az igazolásokat ebbe az ellenőrzőbe írják be.
A digitális ellenőrző elleni legfőbb panasz az, hogy minden jegyet gyorsan beírnak a tanárok, a diákok pedig szeretnék eldönteni, hogy melyik jegyet mikor mondják meg ott-hon. Előfordul, hogy dolgozatjavítás után a pedagógusok rögtön feltöltik az eredményt, így az is lehet, hogy a szülők hamarabb megtudják az eredményt, mint a tanulók. Pozitívumnak tartják, hogy a hiányzások pontosan követhetőek, bár a tévesen rögzített adatok okoztak már némi kavarodást. A digitális napló lehetőséget biztosít csoportos jegybeírásra, ami egysze-rűsíti az adminisztrációt, a tanulók szerint azonban a tanároknak sokkal többet kell bíbelődni az adatok feltöltésével, mint a hagyományos napló esetében. Úgy gondolják, hogy az e-nap-lónak az a fő funkciója, hogy a szülők gyorsabban tájékozódjanak a jegyekről.
változások a tanárok élEtéBEn, a tanításBan
Az intézményben tanító ötven pedagógus munkáját tizenöt óraadó segíti. A tantestület tagjai rendszeresen vesznek részt módszertani képzéseken, vezetői továbbképzéseken, sokan le-tették a pedagógus szakvizsgát. Korábban a Térségi Integrált Szakképző Központ uniós ösz-szegből több ingyenes továbbképzést szervezett, de 2008-tól nincs erre állami támogatás.
A tanárok több mint 90%-a belső iskolai tanfolyamok keretében tanulta meg a szá-mítógépek használatát. A képzéseket az intézmény informatikában jártas pedagógusai tartották, és az elmúlt tíz évben majdnem minden tanár részt vett valamilyen IKT-val kap-csolatos akkreditált tanfolyamon is. A tantestület fele rendelkezik iskolai notebookkal, de el is várják a tantestülettől az IKT-eszközök kompetens alkalmazását, ezt az értékelésnél is figyelembe veszik.
Az IKT-felelős és az igazgatóhelyettes egyetért abban, hogy a digitális eszközöket csak akkor érdemes használni, ha könnyen hozzáférhetőek és valóban gördülékennyé teszik a munkát. A tanárok leginkább a digitális táblát és az ahhoz tartozó szoftvereket használják, de az iskola tervez kép- és videovágást tanító továbbképzéseket is. A táblákat a nyelvórákon alkalmazzák leggyakrabban, a diákok különböző online nyelvtanító weblapok tesztjeit oldják meg. Bár már négy éve használnak interaktív táblát, sokszor még mindig az újdonság ere-jével hat.
Az iskolában az informatika szakos pedagógusok látják el a technikai feladatokat. Van oktatástechnikus is, ő üzemelteti a zártláncú tv-hálózatot: a tantermekben található televízió hat különböző csatornán sugározhat rögzített anyagokat. Ez azért fontos, mert az iskolá-nak nincs aulája, viszont ezzel a megoldással az előre rögzített műsorokat le tudják vetíteni ünnepségek, rendezvényeket alkalmával. A forgatásért és a vágásért az oktatástechnikus, a tartalomért a műsorkészítő pedagógus felel. Néhány kiemelt ünnepélyt – Kossuth szü-letésnapja, Aradi vértanúk emlékünnepsége – élőben közvetítenek. Az egyszerűbb számí-tástechnikai karbantartásokat az IKT-felelős végzi, de a szakembert vagy alkatrészt igénylő komolyabb javításokra egy céget szerződtettek.
A tanárok életében a digitális napló jelentette a legmarkánsabb változást az elmúlt időszakban, ennek kezelését minden pedagógus elsajátította egy harmincórás tanfolyam keretében. Az elektronikus naplónak három fontos funkciója van: dokumentálja az órai tör-ténéseket, a jegyeket és a hiányzásokat. Az információ villámgyorsan terjed, a pénteken ki-javított dolgozat eredményét szombaton már a szülők is szemrevételezhetik az elektronikus naplóban. A gyors adatkezelés megkönnyíti a tanárok munkáját, pár másodperc alatt, né-hány kattintással bármilyen hivatalos információt megszerezhetnek. A túlóra-elszámolást is
jelentősen leegyszerűsítette az elektronikus nyilvántartás, a korábbi egész napos munka helyett most körülbelül két óra alatt kinyerhető az információ. A tavalyi év első félévében még kettős könyvelést vezettek a tanárok, de mára majdnem teljesen átvette a papíralapú napló helyét a digitális dokumentáció. A hiányzásokat először még most is papíron rögzítik, csak később vezetik át a digitális naplóba. Hangsúlyozzák, hogy az e-napló csak akkor működik hatékonyan, ha mindenki időben elvégzi a feladatát, és megfelelő minőségű és mennyiségű adatot tölt fel. Egyetlen személy mulasztása az egész rendszerre hatással van, a pedagógu-sok egymásra vannak utalva.
A pedagógusok rugalmasan alkalmazkodnak a változásokhoz, a nyitottság nem élet-korfüggő, nem a fiatal kollégák kiváltsága. Nagy segítséget jelentenek a hozzáértő tanárok, akik figyelemmel kísérik az informatikai változásokat. A tanárok szerint az igazgatónő minden változásra nyitott, és teljes mellszélességgel támogatja az IKT-val kapcsolatos fejlesztéseket, a pályázati lehetőségek közül is ezeket részesíti előnyben. A folyamatos megújulás elenged-hetetlen: az interaktív tábla és e-napló alkalmazásával kapcsolatos belső képzések során a pedagógusok egymástól is sokat tanultak. A módszertani fejlesztés eredményeként egyre inkább előtérbe kerülnek a kooperatív tanulásszervezési módok, amelyekbe bevonhatóak az interaktív eszközök is. A hagyományos, frontális osztálymunkával maximum tíz-tizenöt percig lehet lekötni a diákok figyelmét, emiatt az eszközpark bővítése mellett arra is szükség lenne, hogy a termek berendezését csoportmunkához igazítsák.
A legtöbb tanárnak nem okoz nehézséget a prezentációkészítés, megfelelő tanköny-vek hiányában bizonyos digitális tananyagok összeállítása. Magabiztosan használják a táb-laszoftvert és a tankönyvekhez tartozó elektronikus anyagokat. Ismerik és használják az Sulinet Digitális Tudásbázist is, de sokallják benne a szöveges információt, inkább multimédi-ás anyagok forrmultimédi-ásának tekintik, mint tanulmultimédi-ásszervezési segítségnek. Az informatikatanár sze-rint nagyon kreatívan alkalmazható az interaktív tábla, számtalan lehetőséget nyújt a játékos feladatmegoldásra, amit a gyerekek kifejezetten élveznek.
Szinte minden pedagógus rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. Az osztályfőnö-kök automatikusan hozzájutnak egy hordozható számítógéphez, de a többiek is igényelhet-nek laptopot, ha kérésüket indokolják. Így a tanárok 60-65 %-a iskolai gépeket használ.
Az otthoni felkészülésre is hatással van a digitális technika. A tanárok úgy gondolják, hogy a csevegőprogramok hasznosak a közös feladatmegoldásban, kooperációban, de az SMS-nyelv a dolgozatokban is visszaköszön, gyakoriak az indokolatlan rövidítések. A diákok gyakran a házi feladat elkészítésekor is a kényelmesebb utat választják, az anyagokat teljes egészében az internetről töltik le, bár a tanárok figyelmeztetik őket, hogy a webes informá-ciók hitelességét fenntartással kezeljék, és ne vegyék át szerkesztés és hivatkozás nélkül.
A gyerekek szívesen küldik el a megoldott feladatokat e-mailben, de a tanárok többsége csak ritkán él ezzel a lehetőséggel.
szErvEzEti változások
A tanári szobában egy korszerű, tíz munkaállomással felszerelt külön helyiséget alakítottak ki, ahol a pedagógusok órák után bejegyezhetik a legfrissebb információkat az e-naplóba.
Mióta a tanároknak laptopot biztosít az iskola, viszonylag alacsony a terem kihasználtsága.
A digitális naplóval kapcsolatos belső képzést és a napló beszerzését is a TISZK finanszí-rozta, ám az új belépők már nem szervezett formában, hanem egymástól tanulják a digitális dokumentálás praktikáit.
Az intézmény technikai felszereltsége már korábban is viszonylag magas színvonalú volt: a személyi számítógépekkel felszerelt két informatikaterem mellett egy írógéptermet is berendeztek, 1996-tól az egyik teremben a Sulinet program keretében internetelérést is biztosítottak. A folyamatos fejlesztés az innovációt támogató vezetőségnek és a nyitott gon-dolkodású kollégáknak köszönhető. Fő célkitűzésük egy olyan magas színvonalú oktatási környezet kialakítása, amely a diákok és a pedagógusok igényeit is kielégíti. 2008 óta há-romszáz munkaállomás segíti a munkát, a nyelvi órákat a gépteremben tartják. A tantermek felében megoldott a számítógép- és internet-hozzáférés, az iskola egész területén igyekez-nek vezeték nélküli internetkapcsolatot kiépíteni. Középtávú fejlesztési terveik közé tartozik termenként egy tanári számítógép biztosítása, mert ezt most még nem tudják finanszírozni.
Az intézményben működő Moodle keretrendszert elsősorban az alaposabb infor-matikai ismeretekkel rendelkező kollégák veszik igénybe. A pedagógusok szűk csoportja használja a keretrendszert tananyagfeltöltésre, hogy a hiányzó tanulók könnyen hozzáférje-nek a szükséges információhoz. Az informatikatanár elmondása szerint ma már nem kizá-rólag tesztelős feladatokat, hanem hosszabb kérdésekből álló feladatlapokat is készíthetnek a rendszer segítségével. Előnyként említi, hogy a kérdések sorrendjét a Moodle véletlenszerű módon variálja, így nem szükséges többféle feladatlapot összeállítani, mivel a tanulók gyak-ran csak azt nézik meg, hogy az első kérdés azonos-e. Az informatika termekben telepített felügyeleti rendszer segítségével jól követhető a diákok órai tevékenysége.
változások a másokkal való EGyüttműködésBEn
Az iskolában folyó informatikai fejlesztéseknek köszönhetően a SMART termékek forgalma-zója referenciaiskolának választotta az intézményt, minden hónapban bemutatóórát tartanak
az iskolában a megye intézményeinek, az iskola tanárai ingyen vehetnek részt a kétnapos képzéseken, valamint évente legalább egy, az intézmény falain belül lebonyolított intenzív tanfolyamon. Az iskola minden évben szervez egy SMART-rendezvényt, ennek témáját az intézmény választja ki a forgalmazó által javasolt alternatívák közül. A rendezvényen rész-vételi lehetőséget biztosítanak a forgalmazó által kijelölt viszonteladók, érdeklődök számára, akik megismerkedhetnek az alkalmazott eszközökkel, szoftverekkel. Az iskolának lehetősé-ge nyílik a megyében a SMART interaktív termékek oktatási használatát bemutató, fizetős tanfolyamokat indítani, ennek bevétele is őket illeti.
A számítógép fontos szerepet tölt be az interaktív tananyagok összeállításában, órai szemléltetésében, de a web segítségével tartják a kapcsolatot más intézményekkel, elsősor-ban a fenntartó önkormányzattal, hivatalos szervekkel, általános iskolákkal, külföldi iskolák-kal, a nevelési tanácsadóval is.
Tatabánya a németországi Aalen városával ápol partneri kapcsolatot, a pedagógu-sok, illetve az iskola diákjai a Comenius-program keretében látogatnak a testvérvárosba. Az eTwinning programmal kapcsolatban negatív tapasztalatokról számolnak be: az adatvédelem nem kielégítő, nem tudtak bejelentkezni a partnerfelületre, ezért a projektet most kizárólag e-mailben bonyolítják. Egy hesseni szakképző iskolával tíz éve állnak szoros kapcsolatban, az intézmény főként cserediák-programokat szervez. A kapcsolattartás ebben a projektben is elektronikusan zajlik.
Az intézmény több céggel is kapcsolatban áll, főként a szakképző évfolyamokon ta-nuló hallgatók gyakorlóhelyeivel. Az egészségügyi osztályba járó diákok minden évben a me-gyei Szent Borbála Kórházban töltik a gyakorlatukat. Az iskolai fejlesztéseket a 2008-ban megszűnt szakképzési támogatásból finanszírozták. Ezt részben pótolja, hogy 2009 nyarán megalakult Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulás, ennek révén jutott az is-kola újabb fejlesztési forrásokhoz.
az ErEdményEk,
a kiEmElkEdő Gyakorlat mEGErősítésE, összEFoGlalása
Az igazgatóhelyettes szerint a hatékony oktatásnak az a kulcsa, hogy a pedagógusoknak rugalmasnak kell lenniük, és meg kell ismerniük a diákok szemléletét, valamint azt az infor-matikai közeget, amiben a tanulók otthonosan mozognak. A naprakész digitális-technikai tudás birtokában csökkenthető a generációs szakadék, gördülékenyebbé válhat a tanár-diák kommunikáció. Látogatásom alkalmával úgy vettem észre, hogy a tantestület valóban nyitott, és az iskola igyekszik lépést tartani az informatikai újításokkal. A tanulókkal folytatott
beszél-getésből és az óralátogatásokból is kiderült, hogy mind a tanórákon, mind az otthoni felké-szülés során használnak IKT-eszközöket. A digitális naplóval kapcsolatban inkább a diákok
beszél-getésből és az óralátogatásokból is kiderült, hogy mind a tanórákon, mind az otthoni felké-szülés során használnak IKT-eszközöket. A digitális naplóval kapcsolatban inkább a diákok