1023 Budapest, Lajos u. 1–5.
http://www.than.hu Lévai Dóra
Az interjúkészítés időpontja: 2009. november 27.
Fókusz: az iskola wEBlapJa
Az iskola a Rózsadomb lábánál, a főváros Újlak városrészében áll, a II. kerületben. Több autóbuszjárattal, HÉV-vel és villamossal is könnyen megközelíthető. Közelében található egy kis park játszótérrel, és szép kilátás nyílik az épület mögött húzódó Duna-partra és a Margitszigetre. Az intézmény melletti térről két főútvonal indul. A Bécsi út és a Lajos utca vonalában folyamatosan épülnek a modern irodaházak, igényes lakótömbök, bevásárló-központok. A fokozatosan kirajzolódó modern, vegyes funkciójú irodai és lakónegyedbe szervesen illeszkedik a színvonalasan felújított, korszerű, sokoldalú képzést folytató iskola.
A környéken nincs sok középiskola, így vonzáskörzete – részben az intézmény színes kíná-latának, részben kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően – egész Közép- és Észak-Bu-dapestre, valamint a fővárosi agglomeráció nyugati oldalára is kiterjed. A környezetvédel-mi szakközépiskolába 2008-ban 168 intézményből jelentkeztek. A kötelező beiskolázású szakiskolai osztályokba minden tanuló felvételt nyer, 2010-ben rendvédelmi képzést is in-dított az iskola. „Minden olyan gyereket felveszek, akinek a szülei nagyon szeretnék, hogy tanuljon” – mondja az igazgató. Az épületet 1999-ben belül teljesen felújították, ekkor még két iskola működött benne. A mellette magasodó irodaház, az Óbuda Gate építésekor, 2002-ben a kivitelezők felújították a homlokzatot – később az iskolaudvart is –, cserébe termeket béreltek az intézménytől.
Népszerű a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés, de a szakiskolai és a felzárkóz-tató osztályok, valamint a felnőttoktatási tagozat iránt is jelentős az érdeklődés. Az ösz-szetett intézmény változatos képzéseket kínál. Kezdetben vegyipari iskolaként működött 12-13 osztállyal, harminc tanárral és négyszáz diákkal. 1991-ben a textil- és bőripari képzés megszűnésével gimnáziumi, 1996-ban pedig környezetvédelmi képzést indítottak. Az iskolát 1997-ben az összevonták a Bolyai János Textilipari Szakközépiskolával, így a szakmai kép-zés textilipari technikusi fonó-, kötő-, szövőágazattal bővült. Az intézményben a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium esti és levelező tagozatának megszűnése óta felnőttképzés is működik nappali, esti és levelező tagozaton. Összesen 44 osztályt, 1400 tanulót, 100 pedagógust és 30 egyéb dolgozót számlál az iskola.
Őrzik az iskola névadójának emlékét, gondozzák Than Károly sírját, szobrait meg-koszorúzzák. Rendszeresen szerveznek sí-, evezős- és vándortáborokat, külföldi nyelvi ta-nulmányutakat, a március 15-i megemlékezéshez kapcsolódó tanulmányi kirándulásokat.
Hagyománya van az évente megrendezett nagyszabású szalagavató- és gólyabálnak, a di-ákparlamentnek, a diáknapoknak és a Than Károly Atlétikai Bajnokságnak. A pedagógusok kiemelkedő munkáját évente a 2004-ben alapított Than Károly emlékplakettel honorálják, míg a jól tanuló diákok Than Károly ösztöndíjra pályázhatnak.
A hagyományápolás mellett meghatározó jelentőségű a környezeti nevelés, illetve az elfogadó és befogadó nevelés is. Az iskola részt vesz a munkaügyi kormányzat ötletprog-ramjában: hátrányos helyzetű fiataloknak adnak munkalehetőséget. A portán a beléptetést egy vállaltan roma származású ösztöndíjas munkatárs végzi. Ez önkéntes munka, nem kap fizetést, de tapasztalatot szerez a munkavégzés terén.
Az iskola helyi tantervében meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenn-tarthatóság kérdésének. Részt vesznek a helyi környezeti problémák vizsgálatában és meg-oldásában – Ökoiskola címmel is rendelkeznek. Újabban az intézmény neve is tükrözi a kör-nyezeti nevelés prioritását. Az ökológiai szemlélt jegyében előnyben részesítik az elektronikus adatszolgáltatást, tudatosan igyekeznek mérsékelni a papírfogyasztást, újrahasznosított pa-pírra nyomtatnak.
A látogatót a bejárattal szemben plazmatévé fogadja, és elektronikus beléptető rend-szer használatával lehet bejutni az előtérbe. A porta már nem képes kontrollálni a bejövő tömeget, ezért vezették be a kártyával működő beléptető rendszert. Ha egy tanuló kimegy az iskolából, aznap már nem térhet vissza. A büfé előtt található játékasztalok más intézmények diákjainak is szabadidős elfoglaltságot jelentenek, az ő nyilvántartásukat is segíti a rendszer.
A büfé előtti térben is található egy nagy plazma TV, ezen a fontosabb iskolai rendezvények – például a Nyitott kapuk rendezvénysorozat – eseményei követhetők.
Az ökológiai szemlélet az iskolai dekorációban is érvényesül: a porta mellett egy gyönyörű akvárium áll. A folyosókon és termekben szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el, és a diákokkal beszélgetve kiderül, hogy az iskolai jó példa nyomán otthon is szelektíven gyűjtik a szemetet.
A folyosókat, a lépcsőfordulókat, tanter-meket rengeteg zöld növény díszíti, ezek gondozását külön alkalmazottra bízzák; az iskola befogadja az otthon feleslegessé vált virágokat is. Egy fiú meséli, hogy amikor el-kezdte középiskolai tanulmányait, a felsőbb osztályosok köszöntő ajándékként egy nö-vényt adtak a gólyáknak, hogy tanulmánya-ik alatt viseljék gondját. A linóleumpadlós, neonvilágítású termek falait képek és címer díszítik, és ott is növényekkel igyekeznek
kellemes hangulatot varázsolni. Órákon is lehet étkezni, a diákokat egyenrangú félnek tekin-tik, s mint mondják, nem szabályozzák fölöslegesen a tevékenységüket. A szünetek elejét és végét védett ökoiskolához méltó módon madarak füttye jelzi.
változások a tanulók élEtéBEn, a tanulásBan
A gyerekek az órákon passzívan és aktívan is használják az IKT-eszközöket. Amikor a taná-rok digitális zsúrkocsival érkeznek az órára, a tanulók inkább csak passzív szereplőként, né-zőként és hallgatóként vannak jelen. Az aktív IKT-használatot több tényező befolyásolja: függ a pedagógusoktól, a tananyag tartalmától, illetve az osztálylétszámtól is. Az SDT és más forrásból származó digitális tananyagok használata során nemcsak nézik a vetített anyagot, hanem feladatmegoldóként ők maguk is tevékenykednek a tanórán. A házi feladatokat hol elektronikusan, hol papíron kell beadniuk. Az iskola tanulói nem egyenlő esélyekkel indul-nak: a hátrányosabb helyzetű tanulók nem rendelkeznek otthon internettel, így nem tudnak utánanézni a neten a szükséges információknak, nem tudják megoldani a világháló haszná-latát igénylő feladatokat. Az esélyegyenlőség fokozására heti két alkalommal két-két órában használhatják a tanulók az informatikatermet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitáli-san készülő házi dolgozatok esetében sokszor csak másolnak a tanulók, egyszerűen ösz-szeollózzák a forrásokat. Az igazgató általában támogatja a digitális technika alkalmazását, de dolgozatírásra nem tartja alkalmasnak, mert úgy gondolja, hogy hagyományos módon nagyobb eséllyel számíthat önálló munkára.
Az óralátogatások alkalmával elsőként egy történelemórát figyelhettem meg a 12. év-folyamon. A terem elrendezése a frontális oktatást szolgálta, bár a padok, székek mozgat-hatóak. A tanári asztal a terem végében, egy emelvényen áll, de a tanárnő végig a padsorok között sétálva magyarázott. Az óra eleji erős hangzavar a PPT-vetítés kezdetével elcsen-desedett: a tanárnő összefoglaló bemutatót készített a nácizmus és a fasizmus témájából, a digitális zsúrkocsi segítségével laptopot, projektort és pendrájvon bevitt anyagokat, videót és prezentációt használt. A diákokat lekötötte a vetített anyag, jó válaszokat adtak a témával kapcsolatos kérdésekre.
A 9. osztályban látott angolórán tizenöt tanulói számítógép, egy kivetítő és egy tanári számítógép segítette a munkát. Interaktív, online teszteket oldottak meg a tanulók. A te-remben minden számítógép képernyője elérhető a tanári gépről, így a pedagógusok ellen-őrizhetik, hogy melyik feladat megoldásánál járnak a diákok. Talán a fokozott kontrollnak köszönhető, hogy a diákok csak az adott feladattal foglalkoztak, elmélyülten töltögették a nyelvtani teszteket, és csak akkor léphettek tovább, ha a tanár megnézte és rögzítette az addig elért eredményeket.
A 10. évfolyamon informatikaórát láttam, oszlopokban helyezkedtek el a padok, a di-ákok csak a saját számítógépüket, illetve a tanárt és az interaktív táblán megjelenített fel-adatot láthatták. A tábla a kivetítőt helyettesítette, egyéb funkcióit nem használták. A diákok élvezettel és figyelemmel dolgoztak, épp a függvényeket és a százalékszámítást gyakorolták, ehhez kapcsolódóan Excel programban oldottak meg feladatokat. Az óra második felében egy magas létszámú osztályban zajló kémiaórára látogattam. A teremben található interaktív táblát nem használták, csak a zöld, krétás táblára írt a tanárnő. A diákok itt kevésbé voltak érdeklődőek és aktívak. Nehezen jegyzeteltek, óra végén meg kellett mutatni az órai munka eredményét a füzetben, és emiatt még a szünetben is írták az elmaradt példákat.
A 7. és 11. osztályos tanulók a csoportos beszélgetés során arról számoltak be, hogy számos, tanulást támogató oldalt, alkalmazást és szolgáltatást használnak otthon.
Gyakran látogatják például a Wikipédiát, de ha az innen származó információkat fel akarják használni valamilyen beadandó munkában, akkor kézírással kell rögzíteniük, nem elég, ha digitálisan kimásolják. Egyébként általában „azt használjuk, amit a Google dob” – mondja egy diák. A házi feladatot informatikaórára rendszeresen pendrájvon viszik be, illetve az iskolai számítógépekről elmenthetik az ECDL-vizsgára való készüléshez szükséges felada-tokat. Többen ismerik a webfordítást, amely teljes szövegek fordítására kevéssé alkalmas, de szavak értelmezésére jól használható. Az internetet azonban leginkább szórakozásra, a szabadidő eltöltésére használják, nem jellemző a tanulási célú keresgélés. Az egyik diák önállóan tanult meg weblapot szerkeszteni. Egyéni ötletként néha a mobiltelefon által kínált lehetőségekkel is élnek a tanulásban, magyarórán például egy utcai emléktábláról készített képet mutattak be prezentáció keretében.
A közösségi portálok a virtuális kommunikációt, tájékozódást segítik: a hazai fejlesz-tésű iWiW mellett az egyre népszerűbb Facebookon a külföldön élő rokonokkal, barátokkal tartják a kapcsolatot. A 16 főből csupán három diák jelezte, hogy nem rendelkezik iWiW-profillal, ők ezt azzal indokolják, hogy nem tartják elég biztonságosnak az oldalt adatkezelés szempontjából. A megkérdezett tanulók legtöbbször MSN-en, Skype-on és myVIP-en cse-vegnek egymással, de egyetértenek abban, hogy az internetes kapcsolattartás nem pótolja a találkozást, a számítógépes programokból hiányzik a személyes kommunikáció varázsa, a mimika, a testbeszéd. A diákok harmada említi, hogy néhány tanárral esetenként iWiW-en, MSN-en is tartják a kapcsolatot.
A csoportos beszélgetés során kiderül, hogy órákon inkább a pedagógusok hasz-nálják a számítógépet és az interaktív táblát, a diákok alig. Szeretik, ha a tanárok élnek a technika adta lehetőségekkel, mert úgy érdekesebbek az órák. Szoktak filmeket, vide-ókat nézni, a tanárok gyakran készítenek PPT-bemutatót; az interaktív tábla használata is segíti a tananyag megértését. Médiaórákon a YouTube videomegosztón böngésznek,
több tanuló említi, hogy fizika- és kémiaórán is segítségül hívják a digitális technikát. A ta-nárok számítógépen mutatják be a kísérleteket, amelyeket így a diákok sokkal könnyeb-ben megértenek.21
A diákok kedvelik és szívesen használják az iskola honlapját: megkeresik a tanárok elérhetőségét, az iskolával kapcsolatos fontos információkat. Iskolarádió is működik, az ak-tuális eseményekről számol be. Az interjú napján például minden órában hallani lehetett az iskolavezetés tájékoztatóját az új típusú influenza elleni oltásról. A zenei műsorokat a tanu-lók szerkesztik, kedvenc együttesük, előadójuk muzsikáját CD-n vagy pendrájvon viszik be a stúdióba, ahol kérésre lejátsszák a szünetekben. A diákok szerint az iskolában nyitott, el-fogadó, barátságos a légkör, mosolygósak a pedagógusok: „jó dolog, hogy a tanárok kíván-csiak a véleményünkre, és ez nem megy a fegyelem rovására.”
változások a tanárok élEtéBEn, a tanításBan
A tanárok szerint a folyamatos megújulás és a digitális eszközök alkalmazása a sikeres mun-ka kulcsa. Úgy tapasztalják, hogy a diákok érdeklődése a frontális munmun-ka során nem köthető le tíz percnél tovább. A játékos feladatok, PPT-anyagok, az angolórán használt online kvíz-játékok és tesztek kifejezetten megkönnyítik a munkát. Többször előfordult, hogy a diákok kicsengetés után is bennmaradtak befejezni egy-egy számítógép-használattal megoldandó feladatot; ez az eszközök vonzerejét mutatja.
Az iskola évről évre frissíti, bővíti IKT-infrastruktúráját. 150-170 korszerű számítógép, három informatikaterem, továbbá egy nyelvi labor áll a diákok rendelkezésére. Öt szaktanter-met szereltek fel interaktív táblával, a két nyilvános folyosói terminált szabadon használhatják a látogatók is. A nagy tanáriban tíz gép, minden kis szaktanári szobában öt-hét tanár szá-mára legalább egy, internet-csatlakozással rendelkező gép található. A folyosóra kihelyeztek egy elektronikus fényújságot: a felfüggesztett plazmatévén egy naponta aktualizált PPT fut.
A PPT-t a rendszergazda szerkeszti az iskola friss híreiből, az aktuális programokból; felhívják a figyelmet a névnapokra is.
A pedagógusok többsége innovatív szemléletű és nyitott, szívesen használják a tális eszközöket. A nyílt napokon az órák 70%-át IKT-támogatással tartották. Jelenleg öt digi-tális zsúrkocsi könnyíti a tanítást; ezeket a vállalkozó szellemű tanárok kezdték el alkalmazni, mára már nagyon népszerűek, szinte versenyeznek, melyik órán ki használhatja a digitális
21 Az interjúból nem derül ki, hogy valóban átvette-e a valóságos kísérletek helyét a digitális verzió.
zsúrkocsikat, interaktív táblákat. Az iskolai belső képzések és az akkreditált továbbképzések mellett informálisan is segítenek egymásnak.
Az interaktív táblát 2008 őszétől alkalmazzák a tanórákon, a pedagógusok szerint egyértelműen hasznos segítség. Az informatikatanár hiányolja, hogy nem áll rendelkezésükre sem módszertani útmutató, sem az informatika tanításához szükséges tananyag. Az isko-lában Mimio szoftvert használnak, és nehezményezik, hogy a különböző programok nem kompatibilisek. Azt lenne ideális, ha az alapvető szoftverekhez, például az interaktív tábla szoftvereihez ingyenes hozzáférést biztosítanának. „Nagyon jó, meg nagyon izgalmas, de ettől függetlenül tanulni azért még kellene” – válaszolja egy tanárnő arra a kérdésemre, hogy vajon jobban teljesítenek-e a tanulók az IKT-eszközök használata óta. „Nem mondom, hogy jobb a teljesítményük, de a személtetésben nagyon sokat segít, például a biokémia tanu-lásakor” – mondja az igazgatóhelyettes. „Abszolút vizuálisak, egyszerűen nem hajlandók felfogni valamit pusztán krétával vagy szövegből. Nem tudják elképzelni, hogy miről van szó, igénylik a vizualitást. A bemutatott animációkat nem kell lemásolni, a képi bemutatás növeli a motivációt” – mondják a diákokról. „Biztos vagyok benne, hogy tíz év múlva nem lesznek füzetek” – vallja az igazgató.
A történelem-tanárnő úgy gondolja, hogy a bemutatott PPT-ket nem ajánlatos odaad-ni a diákoknak, mert akkor órán nem jegyzetelnek. Célravezetőnek tartja a diákok bevonását, nekik is sikerélményt jelent egy a digitális táblánál jól megoldott feladat.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésével szükségszerűen változtak az oktatási módszerek is: egyre több, elsősorban a kisebb létszámú osztályban váltja fel a csoportmun-ka a frontális feladatvégzést. A szemléltetést segítő kísérletek sem a fizicsoportmun-kai térben zajlanak, a diákok az interaktív tábla vagy a különböző tantárgyi programok bemutatóit nézik meg.
A kivetített, látványos kísérleteket a hátsó padokban ülő gyerekek is jól láthatják. A biológia-teremben egy beépített kamerás mikroszkóppal dolgoznak, amellyel kivetíthető a vizsgálat tárgya. „Ez nagyon nagy segítség a tanároknak” – vallja az igazgatóhelyettes asszony. Úgy látják, hogy egy hagyományos negyvenfős osztályban ezek az interaktív lehetőségek nehe-zebben használhatók, mint egy kisebb, legfeljebb tizenöt fős szakiskolai osztályban.
Az órai ismeretátadásnál a pedagógusok több forrásra támaszkodnak, ilyen példá-ul: Sulinet Digitális Tudásbázis, a Realika, YouTube (kísérletek bemutatása), angol nyelvű oldalak, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium gazdag honlapja. Állandóan időhiánnyal küzdenek, nincs lehetőségük az alapos böngészésre, olvasásra; órákon többnyire a már bevált anyagokat használják. Az iskola az interjú napján kapta meg a korábban rendelt 8-10 tantárgyas Balázs Diák interaktív programcsomagot, ennek használatához nagy re-ményeket fűznek.
A tantestület IKT-felkészültsége megfelelő, a kényszerítő tényezők miatt sokat dolgoz-nak a számítógépen, vezetői utasításra az adatszolgáltatás elektronikusan történik. Elmondha-tó, hogy a tantermek felszereltsége nem egyenletes: rögzített projektor és számítógép is csak azokban a termekben van, ahol interaktív tábla található, így a hozzáférés korlátozott. Nagyon népszerűek a mozgatható zsúrkocsik, a szemléltetőeszközt kézről-kézre adják a pedagógu-sok. Felkészüléskor is segítségül hívják az IKT-eszközöket, de a távoli elérés jelenleg nem megoldott, és az e-naplóhoz sem férnek hozzá otthonról. A természettudományos tárgyakat tanító kollégák nagyon kedvelik a Realika programcsomagot, azon belül pedig a videókat.
A tanárok azt vallják, hogy a változó igényeket az oktatásban is szem előtt kell tarta-ni: egy pedagógus nem lehet hiteles, ha nem tudja bekapcsolni a számítógépet, miközben a diákok készségszinten kezelik a modern technikát. Fontosnak tartják az állandó fejlődést, megújulást; igyekeznek figyelembe venni a gyerekek igényeit. Zárógondolatként megjegyzik, hogy a tanári példamutatás, a lelkiismeretes felkészülés megteszi a hatását, a követendő munkamorált a diákok is átveszik.
szErvEzEti változások
A technikai újítások az adminisztrációt is érintik: az igazgató az adatszolgáltatást (a kitöltendő nyomtatványokat, statisztikákat, munkaterveket, a hiányzások igazolását) csak elektroniku-san fogadja el. Az elektronikus napló használata még nem zökkenőmentes: a program az idén indult, egyelőre nem vezették be minden osztályban, csak az esti tagozaton tesztelik.
Terveik szerint jövőre már minden tagozaton és minden osztályban alkalmazzák. Ahol beve-zették, ott hagyományosan már nem rögzítik a jegyeket.
A központi szerveren elég sok anyagot tárolnak. Minden munkacsoportnak megvan a maga mappája, ahol mindenkinek van írási és olvasási joga is. Például az angol munka-csoport itt tárolja a pályázati anyagait, a szóbeli érettségi tételsorait, a közép- és emelt szin-tű írásbeli érettségik korábbi feladatait. Ezenkívül a szerveren rengeteg sablon is található, például a szülői értesítésekhez vagy a kéthavonta leadandó tanári túlóra-nyilvántartáshoz.
Mivel a naplóban lévő fejléceket – a tantárgyak és a tanárok neveit – nyomtatott, ragasztható fejlécekre cserélik, ezek sablonjai is itt kaptak helyet.
Bizonyos mértékben az adminisztráció is használja a szerver adta lehetőségeket.
Az osztálynévsorokat Excel fájlban kezelik, amit mindenki el tud érni, de írási joga csak a titkárságon dolgozóknak van hozzá. Bár egy adatbázis jobb lenne erre célra, ám ez a nyilvántartás is nagy segítség a tanároknak, hiszen gyorsan juthatnak aktualizált, nyom-tatható osztálynévsorokhoz.
változások a másokkal való EGyüttműködésBEn
Az iskola részt vesz a 2008/2009-es tanévben indított Dobbantó programban, ami a hal-mozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális szakiskolai, felzárkóztató képzését segíti.
A képzésben nem tantárgyak, hanem az életre felkészítő modulok szerepelnek. „Ők több-nyire kallódó gyerekek, elvileg a szülőkkel laknak, de ez sem megnyugtató, mert általában borzasztó körülmények között élnek” – fogalmazott az igazgató. A 2008/2009-es tanévben indult első ilyen osztályban jelenleg tizenhárman tanulnak. A tanulókkal egy háromfős tanári csoport dolgozik, munkájukat ifjúságvédelmi felelős, szociális munkás és fejlesztő pedagó-gus segíti. A programba olyan – többnyire sajátos nevelési igényű – tanulókat igyekeznek bevonni, akiknek nem voltak sikerélményeik a közoktatásban, tanulási, beilleszkedési ne-hézségekkel küzdenek. Az oktatás moduláris rendszerben történik: a tanulók a tanítási órák 40%-ában pályaorientációval foglalkoznak, munkahelyekkel, szakmákkal ismerkednek; min-den tanuló egyéni, saját képességeinek és terveinek megfelelő fejlesztést kap. A Dobbantó programban a tanulók laptopokat használnak.
Az iskola nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. 2008 októberében megkapták az
„UNESCO Asszociált Mintaiskola” címet, amelyet az UNESCO-bizottság elsősorban a 2006 óta folyó „Water: the essence of Life” elnevezésű nemzetközi projektben folytatott többéves színvonalas munka, valamint nemzetközi megmutatkozásra alkalmas többnyelvűség alapján
„UNESCO Asszociált Mintaiskola” címet, amelyet az UNESCO-bizottság elsősorban a 2006 óta folyó „Water: the essence of Life” elnevezésű nemzetközi projektben folytatott többéves színvonalas munka, valamint nemzetközi megmutatkozásra alkalmas többnyelvűség alapján