A bányászati tevékenységek nemcsak a felszíni ingatlanok, hanem gyakran és szükségszerűen a felszíni és felszín alatti vizek igénybevételével, illetve használatával is árnak. Hatályos bányajogunk általános szabálya szerint a vizekre a környezetvédelmi és vízügyi jogszabályok előírásai az irányadók, amennyiben azonban a bányatörvény e tárgykörben tartalmaz előírásokat, úgy annak különös szabályai megelőzik az egyéb
igszabályokban foglalt általános előírásokat.
A bányászati tevékenységek az alábbi területeken kapcsolódhatnak a felszíni és felszín alatti vizekhez:
a) a mélymüveléses szilárdásvány bányászat esetében gyakran szükséges a felszín alatti vizek kiemelése, a víznívó lecsökkentése;
b) a külfejtéses bányászatban sok esetben kerül sor víztelenítésre, meglévő felszíni vízfolyások áthelyezésére, illetve - elsősorban a kavicsbányászat következtében - a bányászat gyakran eredményezi tavak kialakulását;
c) a szénhidrogén bányászat megváltoztatja a tárolók hidrogeológiai viszonyait és igénybe veszi a felszín alatti vízkészleteket (rétegvíz) is.
A vízgazdálkodásról szóló törvény33 előírásai szerint a vízi munkák elvégzéséhez és vízi létesítmények építéséhez, átalakításához, valamint megszüntetéséhez, továbbá minden egyéb vízhasználathoz a vízügyi hatóság vízjogi engedélye szükséges. A bányászati tevékenységgel
Lásd az 1995 évi LVII. törvény előírásait.
összefüggésben szükségessé váló vízkivételhez, valamint a geotermikus energia felszín alatti vizek kiemelésével történő kitermeléséhez vízjogi engedély szükséges. Ugyancsak vízjogi engedély alapján történhet a vízkutak bányászati technológiával végzett fúrása is. A vízjogi engedélyezési eljárásban a bányakapitányság szakhatóságként működik közre.
Ha ásványi nyersanyagok kutatása során víz kerül a felszínre, a bányavállalkozó köteles azt a vízügyi hatóságnak 24 órán belül bejelenteni.
A bányavállalkozó a bányászati tevékenység biztonsága érdekében kiemelt vizet (bányavizet) bányaüzemi célra szabadon felhasználhatja, a saját üzemében felhasználni nem kívánt ivóvíz minőségű vizet viszont köteles hasznosításra a vízügyi szerveknek átadni. Az átadásra kerülő bányavíz mennyiségének és minőségének megóvásáról, amíg az a bányaüzem területét el nem hagyja, a bányavállalkozó köteles gondoskodni, de a hatóság által engedélyezett érték alatt a bányavíz mennyiségi változásáért nem felelős. A vízigények kielégítésénél figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyagok kitermelési szempontjaira is.
Ennek biztosítása érdekében a vízügyi hatóság az ügy elbírálásába köteles bevonni a bányahatóságot is.
Általános - így a bányászatra is vonatkozó - előírás34, hogy a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében bármely tevékenység csak
a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával;
b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást;
c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.
A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása mennyiségi és minőségi védelem keretében valósul meg. A mennyiségi védelem eredményeképpen a tevékenység nem okozhatja a megállapított igénybevételi határérték túllépését és nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros vízszint emelkedését is. A minőségi védelem keretében a tevékenységek csak a felszín alatti víz és földtani közege szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhetők és szennyező anyag, illetve azok lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható.
Külön szabályozás vonatkozik a bányatavakra35. A vízügyi jogszabályok rendelkezései esetükben is irányadók, de alkalmazásuk szempontjából meg kell különböztetni azokat a tavakat, amelyek területén a bányavállalkozó jogszerűen bányászati tevékenységet végez, M Lásd a 219/2004. (VIJ. 21.) Korm. rendelet előírásait a felszín alatti vizek védelméről.
Lásd a 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.
azoktól a tavaktól, ahol a bányászati tevékenységet már befejezték3r’. A tulajdonképpeni ..bányató” fogalom csupán utóbbi esetben értelmezhető, ahol ugyanis még folyamatban van a bányászati tevékenységek végzése, ott a tó a külfejtést, vagyis a bányászati tevékenység végzésének helyét jelenti. Amíg a bányászati tevékenység végzése folyamatban van, addig bányának (bányagödörben összegyűlt víz) kell tekinteni a tavakat, mert nem rendelkeznek állandó mederrel és alakjuk folyamatosan módosul.
Ennek különösen a bányatavak halászati, horgászati hasznosítása szempontjából van lelentösége. A halászati törvényben37 foglalt szabályozás alapján a tó feletti tulajdonjog és a halászati jog elválhat egymástól és ez a müveit bányák tavaira is vonatkozik. A müveit bányák területén azonban halászati, horgászati tevékenység végzésére csak akkor van lehetőség, ha a bányakapitányság - egyenértékű intézkedések megtétele mellett - a vonatkozó bányabiztonsági szabályzat38 előírása alól eltérést, felmentést engedélyez. A Szabályzat szerint ugyanis bányaüzem területére belépni, kísérő nélkül ott tartózkodni - az oda beosztottakon és az intézkedésre vagy ellenőrzésre jogosult személyek kivételével - tilos. A bányához vezető minden közlekedésre és járásra szolgáló út mentén, a bányaterület határánál a belépés tilalmára és veszélyességére, a bányában lévő tó esetén - a tóparton, egymástól jól látható távolságra - a fürdés tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
Az eltérés, felmentés engedélyezése során olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a halászati, horgászati tevékenység és a bányászati tevékenység együttes végzése során az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelme, valamint az ásványvagyon gazdálkodáshoz fűződő érdekek érvényesülése biztosított legyen.
A felszín alatti vízkészletet érintő bányatavak fennmaradásának és hasznosításának feltételeit a bányabezárási és tájrendezési feladatok engedélyezése során az eljárásban közreműködő hatóságok határozzák meg az alábbi főbb szempontokra figyelemmel:
a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb területi adottságokra figyelemmel a hasznosítás vízgazdálkodási feltételeinek meghatározása;
b) az ingatlan tulajdonosát, illetőleg a bányatavat egyéb jogcímen használót a bányatóval kapcsolatosan megillető jogokat és terhelő kötelezettségek meghatározása;
c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal kapcsolatos (pl. a művelési ág megváltoztatásával összefüggő, azt megalapozó) feladatok meghatározása;
d) annak meghatározása, hogy a bányató további hasznosítása és üzemeltetése szempontjából az érintett ingatlan tulajdonosát milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik.
' Lásd az 1997. évi XLI törvény 2.§ (1) bekezdés f) pontjának meghatározását: a bányató olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és fold alatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi.
Az 1997. évi XLI. törvény.
’s A 101/2004. (VII. 30.) GKM. Rendelettel kiadott Külszíni Bányászati Tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata.
Ha a bányatelek határain belül a tervezett külszíni bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, akkor már a bányatelek megállapításakor, a tájrendezési clőtervben meg kell határozni az előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, melyeket azután a tájrendezés, illetve a bányabezárás során is figyelembe kell venni.
A bányászati tevékenységek befejezését követően a bányató fenntartásának, hasznosításának, üzemeltetésének engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követő egy éven belül - a vízügyi hatóságtól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. A bányató üzemeltetésére vonatkozó jogerős határozat és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz megküldésével a vízügyi hatóság megkeresi a bányató fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, hogy a bányatavat a vízgazdálkodással összefüggő művelés alól kivett területként “bányató” megnevezéssel jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.