A bányafelügyelet feladat- és hatásköre

Hatáskör fogalmán a különböző állami szerveknek adott törvényi felhatalmazást értjük, amely feljogosítja őket arra, hogy meghatározott ügyekben eljárjanak és döntést hozzanak. A jogszabályok hatáskört megállapító rendelkezései mindig meghatározzák az első fokon eljáró szervet. Végső soron a hatáskör fogalma az állami feladatok minőségi munkamegosztását takarja és kifejezi, hogy az adott szerv milyen jogi eszközöket vehet igénybe feladatainak ellátása érdekében.

A közigazgatási szervek körén belül megkülönböztetjük az általános hatáskörű és a különös hatáskörű szerveket. Az általános hatáskörű szervek feladatköre kiterjed valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv feladatköre nincs korlátozva meghatározott szakfeladatokra. E szervek közé tartoznak a Kormány, valamint az egyes önkormányzatok. A különös hatáskörű szervek jellegzetessége ezzel szemben, hogy tételesen meghatározott különös szakfeladatok ellátására hozzák létre. Ebben a vonatkozásban a bányafelügyelet különös hatáskörű szakigazgatási szerv.

A szakigazgatási szervek típus szerint lehetnek minisztériumok, országos hatáskörű szervek és mindezeknek alárendelt centrális irányítású (regionális, megyei, városi) szervek.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal országos hatáskörű szakigazgatási szerv, a bányakapitányságok pedig centrális irányítású regionális szakigazgatási szervek. A bányafelügyelet hatáskörét első fokon - néhány kivételtől eltekintve - a bányakapitányságok önállóan gyakorolják.

A bányafelügyelet hatásköre összetett és sok tekintetben kapcsolódik más hatóságok hatásköréhez. A kapcsolódó hatáskörök tényleges határainak kijelölése általában az un.

tevékenységi elv segítségével történik. A bányafelügyelet ugyanis e hatásköröket, így pl. a munkavédelmi hatáskört csak a bányászati tevékenységek és néhány annak nem minősülő, de a bányatörvény alapján felügyelete alá rendelt - korábban már ismertetett - tevékenység vonatkozásában gyakorolja. Ennek az alapelvnek megfelelően, amennyiben egy gazdálkodó szervezet a bányahatóság felügyelete alá rendelt tevékenységeken túlmenően egyéb tevékenységet is végez, úgy a felette gyakorolt munkavédelmi hatáskör megoszlik a bányafelügyelet és az általános munkavédelmi hatáskört gyakoroló Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség között.

A bányafelügyelet egyes hatásköri elemeinek tartalma az alábbiak szerint foglalható össze:

a) Műszaki-biztonsági hatáskörébe tartozik a bányászati tevékenységek biztonságos végzésének elősegítése, közreműködés a dolgozók szakmai képzésében és továbbképzésében, a szakmai színvonal és szakszerűség biztosításában, stb.

b) Építéshatósági hatáskörébe tartoznak a különböző hatósági engedélyezési eljárások (építési-, létesítési- és használatbavételi engedélyek) és az ezzel kapcsolatos hatósági ellenőrzés. A hatósági ellenőrzés a következőkre terjed ki:

• a létesítési munkák végzése során az engedély, illetve a hatósági előírások betartásával folyik-e a kivitelezés,

• a meglévő létesítményekkel kapcsolatban az építmény, létesítmény állapota, karbantartása, rendeltetésszerű használata megfelel-e az előírásoknak,

érvényesülnek-e a közterületek használatára vonatkozó előírások.

c) Építésfelügyeleti hatáskörébe tartozik az adott tevékenység ellenőrzése az alábbi minőségi követelmények szempontjából:

• betartották-e a tervezés során a jogszabályi és hatósági előírásokat, valamint a tervezési jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket,

• a kivitelezés során érvényesítik-e a kivitelezési jogosultságot szabályozó jogszabályok és hatósági előírások rendelkezéseit.

d) Munkavédelmi és munkaügyi hatáskörébe tartozik munkavédelemre és a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartásának elősegítése, valamint ellenőrzése, amely többek között kiterjed

• a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;

• a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;

• a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.

e) Tűzvédelmi hatósági jogköre kiterjed a bányák alábbi föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni létesítményeire:

• ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati technológiával kialakított föld alatti bányatérség, valamint a felhagyott bányák nyitva maradó térségei;

• a föld alatti bányatérséghez a föld felszínén közvetlenül csatlakozó építmények és berendezések (pl. az aknatorony, az aknaszállító berendezés, a szellőztető berendezés, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lévő gépháza);

• az ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából kialakított külszíni bányatérség és ezek építményei (pl. üzemi technológiai épületek, meddőhányók, zagytározók, szállítószalagok);

• a folyékony és gáznemű ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrás, valamint a fúrási tevékenységhez szükséges, a biztonsági övezeten, a fúrási telepen belül lévő berendezések;

• a folyékony vagy gáznemü ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutak, valamint a biztonsági övezeten belül a termelőtevékenységgel kapcsolatban lévő berendezések, tartozékok (kútszeparátor, kútfej szerelvény, glikolozó berendezés, mélyszivattyús himba, stb.);

• a föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezet, természetes vagy mesterséges üreg, a hozzá tartozó kútrendszer és a kutak kútfejszerelvényei;

• mezöbeli kőolaj- és földgázvezetékek és tartozékai (pl. a hozzájuk kapcsolódó szeparátorok, gázsűrítők, szivattyúk és csapadékleválasztók);

• kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító vezetékek és ezek tartozékai, az 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú indító állomások, csomópontok és átadóállomások kivételével.

0 Piacfelügyeleti hatáskörében eljárva azt vizsgálja, hogy a felügyelete alá tartozó termékek, berendezések, rendszerek biztonságossága megfelel-e a jogszabályokban meghatározott követelményeknek. Ha eljárása során megállapítja, hogy a felsoroltak állapota, elhelyezése nem felel meg az engedélyekben vagy a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek, azok használatát megtiltja, illetve korlátozhatja, vagy megtilthatja forgalomba hozatalukat, létesítésüket, üzembe helyezésüket. Közvetlen és súlyos veszély esetén elrendelheti a forgalomból történő kivonást is.

g) Ásványvagyon-gazdálkodási hatáskörében olyan tevékenységeket végez, intézkedéseket tesz a bányavállalkozások által alkalmazott termelési programok, kutatási, feltárási, művelési rendszerek és módszerek felügyelete körében, melyek az ásványi nyersanyagok gazdaságos kitermelését úgy szolgálják, hogy a lelőhely művelésbe nem vont részeit nem károsítják, megóvják abból a célból, hogy azok a későbbiekben kitermelhetők legyenek;

és egyben lehetővé teszik a veszteségek csökkentését és az ásványi nyersanyagvagyon műszakilag lehetséges és a piaci viszonyok által indokolt minél teljesebb kitermelését.