Mi a kartell?

Az Európai Bizottság a kartelleket hasonló, független vállalatok csoportjaként hatá-rozza meg, amelyek összefognak az árak rögzítésében, a termelés korlátozásában, illetve a piac vagy az ügyfelek megosztásában. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 101. cikke⁷³ tiltja a vállalatok közötti olyan megállapodásokat, amelyek megakadályozzák, korlátozzák vagy torzítják az EU-ban a versenyt, és amelyek hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre (versenyellenes meg-állapodások).

Idetartoznak például az árrögzítés vagy a piacmegosztási kartellek. A verseny-ellenes megállapodások tilosak, függetlenül attól, hogy az ellátási lánc ugyanazon szintjén (horizontális megállapodások) vagy különböző szinteken (vertikális megál-lapodások) tevékenykedő vállalatok kötik-e.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a kartelleket a következőképpen határozza meg: „versenyellenes megállapodás, versenyellenes ösz-szehangolt magatartás vagy versenytársak versenyellenes megállapodása az árak rögzítéséről, a meghirdetett licitek (összejátszó pályázatok) meghozataláról, a kibocsá-tás korlátozásainak vagy kvótáinak megállapíkibocsá-tásáról, vagy a részvények megoszkibocsá-tásá- megosztásá-ról vagy megosztásámegosztásá-ról piacokon az ügyfelek, beszállítók, területek vagy kereskedel-mi ágak kiosztásával”.⁷⁴ Hasonlóképpen, a Nemzetközi Versenyhálózat kijelenti, hogy

73 Az EUMSz 101. cikke:

„A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalko-zások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közöt-ti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korláto-zása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.”

74 OECD (2019). Number No.: OECD/LEGAL/0294 – Recommendation of the Council concerning Effective Action against Hard Core Cartels. Third report on the implementation the 1998 recommendation, Annex 1. Section 1.A.2.a.

a 32 vállalaTiBűnözésegymeghaTározóTerüleTe: akarTellekjellemzői

a kartellek fő formái a következők: a versenytársak közötti megállapodás a verseny korlátozásáról, árrögzítéssel, kibocsátási korlátozásokkal, piacfelosztással és össze-hangolt ajánlattétel.⁷⁵

A GVH szerint a korlátozó megállapodások lehetnek horizontális megállapodások (versenytársak között) és vertikális megállapodások (a termelési és forgalmazási lánc különböző szintjein működő vállalkozások között, például a gyártók és a forgalmazók között). A verseny korlátozása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorláto-zás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény értelmében tilos, és az ilyen megállapo-dások semmisek. A kisebb jelentőségű megállapomegállapo-dások (amelyekben a részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése nem haladja meg a 10%-ot) nem tilos, és ha a részt vevő vállalkozások nem függetlenek egymástól, megállapodásuk nem minősül korlátozónak a törvény értelmében.

E rendelkezés alapvetően összhangban áll az EU piaci visszaélésekről szóló rendeletével. A kép érdekes része, hogy a GVH előírja, hogy a közösségi versenyjog közvetlenül alkalmazandó a magyar vállalkozásokra is. A tagállamok közötti ke-reskedelemre gyakorolt hatás összetett fogalom. A GVH eljárásaiban alapvetően használja az európai versenyszabályokat, ennek alkalmazása azonban esetenként változhat.

A legkárosabb korlátozó megállapodások az ún kemény kartellek. Ezek a meg-állapodások előírják a vételi vagy eladási árak közvetlen vagy közvetett rögzítését vagy egyéb üzleti feltételeket, amelyek újradefiniálják a piac elosztását. Érdemes megemlíteni, hogy a legkártékonyabb típusú kartelleket nemcsak a versenytörvény, hanem a büntető törvény is szabályozza (a 2012. szeptember 1-től hatályos 2012. évi C. törvény).

A Büntető Törvénykönyv szerint a közbeszerzési verseny és a koncessziós eljá-rások versenykorlátozásával kapcsolatos ajánlatkérési megállapodásokat büntetik.

A Btk. megtilt minden olyan megállapodást, amely korlátozza a versenyt közbeszer-zési vagy koncessziós pályázati eljárásban az árak (díjak) és egyéb szerződéses fel-tételek rögzítésével vagy a pályázat eredményének manipulálása céljából történő piacmegosztás révén; összehangolt tevékenységek vagy vállalkozások társulásának részvételével a döntéshozatalban a verseny korlátozása érdekében.

A Btk. a fenti cselekményeket bűncselekménynek minősíti, melyek egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Úgy gondoljuk, hogy ez azt jelenti, hogy a kemény kartellek olyan mértékben veszélyesek a társadalomra, hogy azokkal szemben büntetőjogi eszközökkel is szükséges fellépni. Sajnos a közbeszerzési és koncessziós eljárásokban a verseny korlátozásában történő megállapodás esetén évek óta nincs bűnügyi nyomozás.

75 ICN Network Group on Cartels. Defining Hard Core Cartels Conduct, Effective Institutions, Effective Pe-nalties. European Communities ICN, 2005.

Mi a kartell? i33 A vállalkozások versenyjogi magatartását vizsgáló versenyfelügyeleti eljárás

megindítása nem az egyetlen módja a GVH-nak a verseny elősegítésében. A ható-ságnak lehetősége van általános információk gyűjtésére az ágazatban vagy a piacon folyó verseny folyamatáról is. A versenytörvény felhatalmazza a GVH elnökét, hogy rendeljen el ágazati vizsgálatot, ha egy ágazat piaci folyamatai arra utalnak, hogy az adott ágazat versenyfolyamata korlátozott vagy torzult. A vizsgálat során jelentést készítenek a piaci szereplőktől összegyűjtött információk részletes elemzésének eredményeként. Az ágazati vizsgálatok végrehajtása nem ismeretlen az európai gya-korlatban, mivel az Európai Bizottságnak joga van ágazati vizsgálatokat is igénybe venni annak érdekében, hogy bizonyos piacok (iparágak) versenyproblémáit napvi-lágra hozzák.

Az egyik legfrissebb európai ágazati vizsgálat egy közép- és kelet-európai domi-náns gázszolgáltatóval kapcsolatos. 2018. május 24-én a Bizottság határozatot fogadott el, amely megszünteti a Gazprom által létrehozott akadályokat, amelyek befolyásolták a közép- és kelet-európai gáz szabad áramlását, és a Gazprom számára a jövőbeni magatartására vonatkozó kötelezettségeket állapított meg.⁷⁶

A Gazprom meghatározó gázszolgáltató számos közép- és kelet-európai országban.

2015 áprilisában a Bizottság aggályait fejezte ki amiatt, hogy a Gazprom megsértette az EU monopóliumellenes szabályait azáltal, hogy átfogó stratégiát folytatott a gáz-piacok felosztására a nemzeti határok mentén nyolc tagállamban: Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyel országban és Szlovákiában. Ez a stratégia lehetővé tette a Gazprom számára, hogy ezek közül öt tagállamban (Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Len-gyelország) magasabb gázárakat számítson fel.

A Bizottság versenyjogi aggályainak kezelése érdekében a Gazpromnak teljesí-tenie kell egy sor olyan kötelezettséget, amelyek célja a gáz versenyképes áron törté-nő áramlásának biztosítása Közép- és Kelet-Európában. Ezek a kötelezettségek nyolc évig érvényesek lesznek a Gazpromra. A Gazprom kötelezettségeinek négy csoport-ja van. Először is, a Gazprom ügyfeleit már nem korlátozza a megvásárolt gáz hatá-rokon átnyúló újbóli értékesítése. Másodszor, nagyobb rugalmasságot élveznek annak a szabályozásában, hogy a Gazprom hová szállíthasson gázt. (Közép- és Kelet-Euró-pa egyes részei, nevezetesen a balti államok és Bulgária a rendszerösszekötők hiánya miatt még mindig elszigeteltek a többi tagállamtól.) Harmadszor, az ügyfelek hatékony eszközt kapnak annak biztosítására, hogy gázáruk tükrözze a versenyképes nyu-gat-európai gázpiacok árszintjét, különösen a cseppfolyósgáz-központokban. Negyed-szer, a Gazprom nem tud semmilyen előnyt gyakorolni a gázinfrastruktúra

tekinte-76 Commission Decision: Case AT. 39816. Upstream gas supplies in Central and Eastern Europe. Commission decision of 24 May 2018. https://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case _ details.cfm?proc _ code=1 _ 39816 (Utolsó megtekintés: 2021. 02. 12.)

a 34 vállalaTiBűnözésegymeghaTározóTerüleTe: akarTellekjellemzői

tében. Ezek a kötelezettségek együttesen kezelik a Bizottság versenyjogi aggályait, és elérik célkitűzéseit, amelyek lehetővé teszik a gáz szabad áramlását Közép- és Kelet-Európában versenyképes árakon.

A Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a kötelezettségeket (az ún. kötelezettség-vállalásokat) jogilag kötelezővé teszi a Gazprom számára, ami azt jelenti, hogy ha a vállalat megszegi ezen kötelezettségek bármelyikét, akkor a Bizottság globális for-galmának legfeljebb 10%-áig terjedő bírságot szabhat ki.