II. A vállalati bűnözés egy meghatározó területe: a kartellek jellemzői
II.5. Esettanulmányok – kartellügyek a GVH eljárásaiban
II.5.4. Esettanulmány a pénztárgépek magyarországi értékesítéséről
Bemutatva a pénztárgépek értékesítésének és szervizelésének piacát, feltárjuk az ál-lami szerepvállalás kudarcait és lehetséges ellenőrzésének korlátait. A GVH jelentős vizsgálatokat folytatott a pénztárgéptársaságok ellen. Bemutatjuk, hogy a rendszer-váltás utáni állami gondatlanság hogyan eredményezte a kartell kialakulását.
85 A Vj/8/2012. számú GVH-ügy iratai alapján.
Esettanulmányok – kartellügyek a GVH eljárásaiban i39 Az első választott ügy S. Gy. ellen indult, aki szolgáltató technikusként dolgozott
a pénztárgépek területén.86 Az 1990-es évek elején a Mikrosystem még egy kis együtt-működés volt, később korlátolt felelősségű társasággá alakult, a pénztárgépek forgal-mazásával foglalkozott. Emellett tevékenységi körébe tartozott a szervizhálózat ki-építése, figyelembe véve a vonatkozó Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) előírásait. Az 18 tagú szervizhálózat az APEH jóváhagyásával mintegy 4000 importált BEKO/CASIO 108 SR és 109 SR pénztárgép forgalmazásáért, üzembe helyezéséért és szervizeléséért volt felelős.
Budapesten és Pest megyében négy vállalkozás volt jogosult erre a tevékenységre, amelyek közül az egyik S. Gy.-hez tartozott. Időközben megszűnt az ilyen típusú gépek importja. A selejtezés és a pénztárgépek 2000-es évek végi használhatósága következtében csökkent a pénztárgépek száma. Körülbelül 250 000 pénztárgép volt, 320 szervizjavítóval.
1996. január 1-jén hatályba lépett a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta azonosítása, valamint a pénztárgép és a taxaméter használata a nyugta átvételének biztosítására. A Pénzügyminisztérium rendeleti úton bevezette a pénztárgépek tele-pítését és programozását, továbbá kimondta, hogy ezen a piacon csak a forgalmazó által nyújtott és az APEH által engedélyezett szereplők nyújthatják ezt a szolgáltatást.
Ezen szolgáltatások engedélyezését a forgalmazók bejelentése alapján az APEH hagy-ja jóvá. A Mikrosystem 1997 júniusában felszámolásra került, de az eladott pénztár-gépek szervizeléséről neki kellett gondoskodnia. Ezért 1997. június 18-án a felszámo-ló S. Gy. az értékesítés utáni szervizszolgáltatásokért vafelszámo-ló felelősnek nevezte ki korábbi szolgáltatási joga alapján, amelyet az APEH keretein belül működő Országos Pénztárgép és Taxaméter Műszaki Bizottságnak is bejelentettek.
Az APEH bizottság 1997. augusztus 7-én tájékoztatta a felszámolót, jóváhagyva a S. Gy. kizárólagos jogát és az E51 Betéti Társaság nem kizárólagos jogát, és felvet-te az országos szolgáltatási listára. Így a szóban forgó pénztárgépek esetében csak ez a két szereplő volt jogosult a szervizelésre, mivel az APEH a többi 16 szolgáltató központot már nem tekintette jogosultnak a javításra. A szervizt hivatalosan nem tájékoztatták az APEH határozatáról, és 1999 közepén nyilvánvalóvá vált, hogy a pénztárgépek törvényes kiszolgálásához csak S. Gy. közreműködésével lehet jogot szerezni – aki az 1997-ben a jogot és a kötelezettséget kapta.87
Legalább 50 cég kereste meg S. Gy.-t, hogy szerződést kössenek vele. S. Gy. egy 34 tagú hálózatot hozott létre (beleértve saját magát és az E51 Betéti Társaságot), amelyet országosan kompetensnek tartott, saját megítélése, szakmai meggyőződése és ismeretsége alapján. A korábban szervizelésre felhatalmazott 16 vállalkozás közül 13-mal szerződést írt alá. S. Gy. szerviztechnikusként főleg Budapesten és Pest
me-86 A Vj-6/2000/9. számú GVH-ügy iratai alapján.
87 Uo.
a 40 vállalaTiBűnözésegymeghaTározóTerüleTe: akarTellekjellemzői
gyében maradt. Saját gazdasági szerepének ellensúlyozása érdekében két másik vál-lalatot is megbízott e két területen. S. Gy. vállalkozóként szerződésben biztosította, hogy a kiválasztott vállalatok elvégezhessék javítási feladataikat (tanfolyamtartás, karbantartás, dokumentáció, alkatrészellátás és egyéb releváns javítási munkák).88 A fent említett események miatt az állam S. Gy-nek monopolszerepet adott a pénztár-gépek karbantartási munkálatainak elvégzésére. Az APEH jóváhagyóan tudomásul vette S. Gy. által kialakított szervizszolgáltató kört.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt.
70. § (1) bekezdés szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárást S. Gy. ellen, mivel indok nélkül a korábbi jogosultak egy részével szerződést nem kötött.
A készült jelentés a jogsértést csekély fokúnak tartotta, amelyet jóvátehetőnek tartott a kihagyott piaci szereplők számára történő szerződéskötés felajánlásával.
Ez az eset egyértelműen az állam által elősegített vállalati bűnözés (állam által elősegített kartell89) kifejezés alá tartozik, amely akkor következik be, amikor egy bizonyos kormányzati szabályozó intézmény, jelen esetben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a közvetlen összejátszás miatt, vagy azért mert nem kor-látozza a deviáns üzleti tevékenységet, vagy mert ragaszkodnak olyan közös célok-hoz, amelyek elérését az agresszív szabályozás akadályozná.90 Az állami-vállalati bűncselekményt Kramer szerint azon bűnös magatartásokra vonatkozik, melyeket egy vagy több kormányzati/állami intézmény és egy vagy több gazdasági társaság/
intézmény közösen, direkt kooperációban követ el egy közös cél elérése érdekében.91 Az állami-vállalati bűnözés fogalma azt hangsúlyozta, hogy hogyan működnek együtt illegálisan állami és piaci szereplők oly módon, hogy az akár halálos áldoza-tokkal, sérüléssel, egészségkárosodással, pénzügyi veszteségekkel és kulturális pusztítás sal jár.
Ez magában foglalja két vagy több szervezet aktív részvételét, amelyek közül legalább az egyik privát, az egyik pedig állami, amelyek hozzájárulnak az üzleti és kormányzati szervezetek közötti kapcsolatok káros eredményéhez. Ez a vállalati részvétel összefonódik a kormányzati politikával és politikai szándékkal. Az állami- vállalati bűnözés viszonylag újkeletű fogalom, amely egyre inkább aktuális a globa-lizált világban. Az is megfigyelhető, hogy a politikai szféra és az üzleti szféra egyre inkább összefonódik. De azt is leszögezhetjük, hogy az állami-vállalati bűnözés, már annak akadémiai felismerése előtt gyakorlattá vált például Magyarországon, lásd a S. Gy.-ügyet.
88 A Vj-6/2000/9. számú GVH-ügy iratai alapján.
89 Angolul: state-facilitated corporate crime (state-facilitated cartel).
90 MichaLowski, r. J. – kraMer, r. c.: State-Corporate Crime and Criminological Inquiry. In ponteLL, H. – geis, G.
(eds): International Handbook of White-Collar and Corporate Crime. Boston, 2007. 200–215. o.
91 kraMer, r. c. – MichaLowski, r.: Toward an integrated theory of state-corporate crime. Baltimore, MD, 1990.
Esettanulmányok – kartellügyek a GVH eljárásaiban i41
II.5.5. Esettanulmány: kartellek közvetlen állami beavatkozások nélkül – kartell