M
ënnyeknek országa hasonlatik embërhëz, házi atyához, ki kimënt előszër rëggel fo-gadni művesëket ő szőlejébe.(2) Mëgszegődvén kedég a’ művesëkkel ëgy esti pénzbe, ereszté őket ő szőlejébe.
(3) És kimënvén harmad idő-koron, láta ëgyebeket, hiába állván a’ vásárt;
(4) és azoknak monda: Mënjetëk tü ës az ēn szőlőmbe, és mi igaz lēnd, mëgadom tünektëk. (5) Azok kedég elmënének. Ësmég kedég kimëne hatod és kilencëd idő-koron, és tőn még úgyan.
(6) De tizënëggyed idő-koron ki-mëne, és lëlë ëgyebeket állattok, és monda nekik: Mit állotok itt híjan mënd e napot estég? (7) Mondának neki:
Mërt senki |
münket mëg nëm fogadott. Monda azok-nak: Mënjetëk tü ës az ēn szőlőmbe!
(8) Mikor kedég estve lött volna, monda a’ szőlőnek ura ő sáfárának: Híjad a’
művesëket, és adjad mëg azoknak ő érdemëket, kezdvén az utolsókról mënd az elölsőkiglen. (9) Azért mikor jövének, kik tizënëggyed idő-koron jöttek vala, ők ës ëgy-ëgy pénzt vőnek.
(10) Az elölsők kedég jővén, azt alajt-ják vala, hogy többet volnának vēn-dők; vőnek kedég ők ës ëgy-ëgy pénzt.
(11) És vëvéjëk, morognak vala a’
házi atya ellen, (12) mondván: Ez utolsók ëgy ideiglen műveltek, és velönk ëgyenlőkké tötted azokat, kik
vi-seltük napnak és hēvségnek terhét.
(13) És a’ felelvén őközzőllök ëgynek, monda: Barátom, nëm tëszëk tëne-këd bosszóságot. Nëmde ëgy esti pénzbe szegődtēl velem-ë? (14) Vëdd azért, a’ mëly tiéd, és mënj el! Akarok 25va
Máté
25vb
kedég az utolsónak ës adnom, miként ës tënekëd. (15) Avagy nëm illik ēnne-këm tënnëm, mit akarok? Avagy të szëmëd álnok, mërt ēn jó vagyok? (16) Így
lësznek utolsók elölsők, és
elölsők utolsók. Mërt sokak vadnak hivatalosok, de kevesëk választottak.
◘ (17) És Jézsus Jëruzsálëmbe fëlmënvén, ma-gának vëvé ő tizënkēt tanëjtványit
titkon, és monda azoknak: (18) Ím,
fëlmëgyönk Jëruzsálëmbe, és Embërnek Fia ||
eláróltatik a’ papi fēdelmeknek és az írástudóknak, és halálra itélik őtet.
(19) És adják őtet a’ pogánoknak mëgkárhoztatni, és mëgostoroztatni, és mëgfeszëjtetni; és harmadnapon fël-kel. ◘ (20) Tahát vépék őhozjá
Zëbëdëus fiainak anyjok ő fiaival öszvö, imádván, és kérvé[n] valamit ő-tőllö. (21) Ki monda neki: Mit akarsz?
Az monda: Mondjad, hogy e kēt fiam-nak ëggyik üljön të jóg felőlled, és a’
másik të bal felőlled të országodban.
(22) Felelvén kedég Jézsus, monda: Nëm tud-játok, mit kérjetëk.* Ihatjátok-ë a’
kelyhët, kit ēn iandó vagyok? Mondának neki: Ihatjuk. (23) Monda azoknak: A’
kelyhët valóbizony iszjátok. Ülnötök kedég ēn jóg felőllem avagy ēn bal felől-lem nëm ēn adhatom tünektëk, de kiknek alkottatott ēn Atyámtól.* (24) És hallván a’ tíze, méltatlankodának a’
kēt atyafiakról. (25) Jézsus kedég őhozjá hívá őket, és monda: Tudjátok-ë,
mërt a’ pogánoknak fēdelmi uralkod-nak őrajtok, és kik öregbek, hatalmat vallnak őközöttök. (26)
Tüközöt-tetëk kedég nëm úgy lëszën; de valamëly tüközöttetëk akarand öregb lënni, a’ lëgyën tü szolgátok. (27) És valamëly akarand |
tüközöttetëk elő lënni, a’ lëgyën tü
szolgátok; (28) miként Embërnek Fia nëm jött szolgáltatni, de jött szolgálni, és adni ő lelkét sokaknak váltságájért.
◘ (29) És azok Jërikóból kimënvén, követék őtet sok gyölekëzetëk; (30) és ím, kēt vak ülvén az útfēlën, hal-lák, hogy Jézsus mënne. És ivöltének, mondván: Úr, Dávidnak Fia, irgal-mazj münekönk! (31) A’ gyölekë-zet kedég mëgfeddi vala azokat, hogy veszteglenének. És azok attól inkább ivöltnek vala, mondván: Úr, Dávidnak Fia, irgalmazj münekönk! (32) És mëgálla Jézsus, és hozjáhívá őket, és monda: Mit akartok, hogy tëgyek tünek-tëk? (33) Mondnak neki: Úr, hogy mëgnyíljanak mü szëmeink. (34) Könyö-rőlvén kedég Jézsus őrajtok, illeté ő szëmëket.
És lëgottan látának, és követék őtet.
XXI ˹Huszonëggyed˺
É
s mikor közelëjtëtt volna Jézsus Jëruzsálëmhëz, és jutott volna Bët-fágéba, Olivëtnak hëgyére,ta-hát Jézsus ereszté ő kēt tanëjtványit, (2) mondván azoknak: Mënjetëk a’
kastélyba, ki ellentëkbe vagyon, és lëgottan lëltëk ëgy mëgkötözött nőstén szamárt, és ő vehmét ővelë; ódjá-tok mëg, és hozjáódjá-tok ēnnekëm! (3) És ha valaki valamit mondand tünek-tëk, mondjátok, mërt Úrnak dolga vagyon velëk, és lëgottan eleresztik*
őket. (4) E |
kedég mënd úgy lött vala, hogy beteljesëdnék, mëly mondatott próféta miatt, mondván:
◘ (5) Mondjátok Sion lyányának: Ím, të királyod jő tënekëd, ëgyügyő, ülvén a’
nőstén szamáron, és ő alatta való vehmén. ◘ (6) A’ tanëjtványok kedég 26ra
ëvan- gyëlista
26rb
26va Máté
elmënvén, tőnek, miként parancsolt vala nekik Jézsus. (7) És odahozák a’ nőstén szamárt és ő vehmét, és veték őrëjájok ő ruhájokat, és őtet fëllyől rëjáülteték.
(8) A’ sok gyölekëzet kedég terëjti vala ő ruháját az útban; és ëgyebi metēlnek vala ágakat a’ fákról, és terëjtik vala az útban. (9) A’ gyölekëzetëk kedég, kik elölkelik vala, és kik követik vala, ivöltnek vala, mondván: Ozsánna, Dávid-nak Fia! Áldott, ki jött ÚrDávid-nak nevébe! Ozsán-na magasságokban! (10) És mikor
bemënt volna Jëruzsálëmbe, mëgrendőlt mënd a’ város, mondván: Ki ez? (11) A’ népek kedég mondnak vala: Ez
Jézsus, galilëai názárëtbeli próféta. ◘ (12) És bemënë Jézsus Istennek tëmplomába, és kihányá mënd az árolókat és a’ vëvőket a’ tëmplomból; a’ pénzváltóknak kedég asztalokat és a’ galambárolóknak szēkëket eldöjté. (13) És monda nekik:
Írván vagyon: mërt ēn házam hívattatik imádságnak házának, tü kedég tötté-tëk azt tolvajoknak barlangájá. ◘ (14) És őhozjá vépének vakok és sánták | a’ tëmplomban, és mëgvigasztá azokat.
(15) Látván kedég a’ papi fēdelmek és az írástudók a’ csudákat, kiket tött, és a’
gyermëkëket ivöltvén a’ tëmplom-ban, és mondván: Ozsánna, Dávidnak Fia! – méltatlankodának, (16) és mondá-nak neki: Hallod-ë, mit mondmondá-nak ezëk?
Jézsus kedég monda nekik: Tat úgy. Nëmde olvastátok-ë: mërt gyermëkdedëknek és emőknek szájokból töttēl dicséretët?
(17) És azok mëghagyván, a’ városból el-ki mëne Bëtániába, és ott lakozék, és tanëjtja vala Istennek
or-szágáról őket.* ◘ (18) Rëggel kedég mëgfordólván a’ városba, mëgēhölö.
(19) És látván ëgy figefát az útfēlën, mënë őhozjá; és sëmmit sëm lëlë
ő-rajta, hanëmcsak leveleket. És monda annak: Örökké sonha në származjék tëbelőlled gyimölcs! És a’ figefa lëgot-tan mëgasza. (20) És látván a’
tanëjtványok, csudálkodának, mondván:
Miképpen mëgasza oly hamar? (21)
Felelvén kedég Jézsus, monda azoknak: Bizony mondom tünektëk, hogyha hütötök
lēnd, és nëm kētëlkëdendëtëk, nëmcsak a’
figefáról tëszitëk azt, de ës
ha a’ hëgynek mondandotok: Vëdd fël tëmagadat, és vesd tëmagadat a’
tengërbe! – és úgy lëszën. (22) És mëndënë-ket, valamëllyeket hüvőn kérendëtëk imádságtokba, vëszitëk. ◘ (23) És mikor jutott volna a’ tëmplomba, ||
vépének őhozjá a’ papi fēdelmek és a’ népeknek véni, mondván: Ki hatal-mával tëszëd ezëket, és ki adta tëne-këd e hatalmat? (24) Felelvén Jézsus, monda nekik: Kērdlek ēn ës tütöket ëgy
beszédën, kit ha mëgmondandotok ēnnekëm, ēn ës mëgmondom tünek-tëk, ki hatalmával tëszëm ezëket. (25) János keresztsége honnan vala?
Mënnyből, avagy embërëktől-ë? És azok gondolkodnak vala önbennëk, mond-ván: (26) Ha mondandonk: mënnyből, mond münekönk: Azért mire nëm hitte-tëk annak? Ha kedég mondandjuk: embë-rëktől, félönk a’ gyölekëzettől, mërt mënd vallják vala Jánost mënt prófétát.
(27) És felelvén Jézsusnak, mondának: Nëm tudjuk. És ő monda azoknak: Ēn ës
nëm mondom tünektëk, ki hatalmával tëszëm ezëket. ◘ (28) Mi tetszik kedég tünektëk? Ëgy néminemő embërnek vala kēt fia. És vépvén, monda az elölsőnek:
Fiam, mënj ma az ēn szőlőmbe munkál-kodnod! (29) A’ kedég felelvén, monda:
Nëm mëgyëk. Annak utánna kedég pënitënciára rëzzedvén, elmëne. (30) Vépvén kedég a’
26vb
ëvan- gyëlista
27ra
ëvan- gyëlista
másodhoz, monda azonképpen. És a’
felelvén, monda: Elmëgyëk, uram; és nëm mëne. (31) Mëllyik töttö e kettő
közzől az atyának akaratját? Mondá-nak neki: Az elölső. Monda azokMondá-nak Jézsus: Bizony mondom |
tünektëk, mërt a’ jelën való bűnös művelkëdetbeliek és a’ paráznák elöl-múlnak tütöket Istennek országában.
(32) Mërt jött János tühozjátok
igazságnak útában, és nëm hittetëk neki.
A’ jelën való bűnös
művelkëdet-beliek kedég és a’ paráznák hittenek neki;
de tü látvátok, ingyen pënitënciát sëm fogtatok, hogy osztán hinnétëk neki.
◘ (33) Más példabeszédët hallgassatok:
Vala embër, házi atya, ki plántált szőlőt és sövénnyel mëgkörnyékëztë őtet, és ásott sajtót őbennë, és tornot rakott; és adta őtet a’ vincëlērëknek, és önmaga szarándoklani eredëtt.
(34) Mikor kedég a’ gyimölcsözetnek ideje elközelëjtëtt volna, ereszté ő szolgáit a’ vincëlērëkhëz, hogy vënnék a’
szőlőnek gyimölcsét. (35) És a’ vin-cëlērëk ő szolgáit mëgfogván, némëly-lyet mëgverének, némëlnémëly-lyet mëgölének, némëllyet kedég mëgkövezének. (36) Ës-még ereszté ő ëgyēb szolgáit, többe-ket az előbelieknēl, és tőnek azoknak azonképpen. (37) De mëntől utólbszër ereszté őhozjájok önön fiát, mond-ván: Nëtalántál böcsőlik az ēn
fiamat. (38) A’ vincëlērëk kedég, látván ő fiát, mondának önközöttök: Ez a’
magzat; jővetëk, öljük mëg őtet, és miénk lëszën az ő örökö! (39) És mëg-fogván őtet, a’ szőlőből kiveték, és mëgölék. (40) Azért mikor jövend a’
szőlőnek ura, |
mit tëszën a’ vincëlērëknek? (41) Mondának neki: A’ gonoszokat
gono-szól elveszti, és ő szőlőjét adja ëgyēb vincëlērëknek, kik idejë-korán mëgad-ják ő gyimölcsét. (42) Monda azoknak Jézsus: Minëm olvastátok-ë Írásokban: ◘ A’
követ, kit a’ rakók mëgutáltanak, ez lött a’ szëgeletnek fejezetében;
Úrtól lött ez, és csudálatos mi szëmeink-ben? ◘ (43) Azért mondom tünektëk, mëgvétetik tütőlletëk Istennek or-szága, és adatik pogánoknak, ő gyimöl-csét tévőknek. (44) És ki esendik a’
kőre, mëgszegetik; de kire a’ kő esen-dik, mëgtöri őtet. (45) És mikor hal-lották volna a’ papi fēdelmek és a’
lëváltak ő példabeszédit, mëgesmerék, hogy őróllok mondaná. (46) És kere-sik vala őtet mëgfogniok, de félék a’ gyölekëzetëket,x mërt miként prófé-tát, vallják vala őtet.
XXII ˹Huszonkettőd˺
É
s felelvén Jézsus, monda ësmég nekik példabeszédëkben: (2) Mënnyeknek országa hasonlatik királyiem-bërhëz, ki tött mënyekëzőt ő fiának. (3) És eresztëttë ő szolgáit, hiuni a’ hivatalosokat a’ mënyekë-zőbe; és nëm akarának jőniëk. (4) Ësmég ereszté ëgyēb szolgáit, mondván:
Mondjátok a’ hivatalosoknak: Ím, ēn ebédëm kész, ēn bikáim és ēn házi ma-darim mëgölettek, és mëndënëk készek;
jővetëk a’ mënyekëzőbe! (5) Azok
kedég mëgutálák, és elmënének; némëllyik ő falujába, de némëllyik ő kereskëde-tére. |
(6) Az ëgyebi kedég ő szolgáit mëgfogák, és bosszósággal gyëtërvén mëgölék.
(7) De a’ király, mikor hallotta volna, mëgharaguék, és eresztvén ő hadait, 27rb
27va Máté
27vb
elveszté az embëröldökőket, és ő városokat mëggyójtá. (8) Tahát monda ő szolgáinak: A’ mënyekëző valóbi-zony kész, de a’ kik hivatalosok valá-nak, nëm lőnek méltók. (9) Mënjetëk azért az útfelekre, és valakiket lël-tëk, híjátok a’ mënyekëzőbe. (10) És kimënvén ő szolgái az utakba, ëgybe-győjtének mëndënëket, kiket lëlének, jókat és gonoszokat; és beteljesëdének a’
mënyekëzőnek vendégi. (11) Bemëne kedég a’ király, hogy látná az ëvőket; és láta ott embërt, nëm ruháztat mënyekëző ruhával. (12) És monda annak: Bará-tom, mire jöttēl ide be, nëm vallvád mënyekëző ruhát? És a’ mëgnémola.
(13) Tahát monda a’ király ő szolgái-nak: Kezei-lábai mëgkötözvén, ereszjé-tëk őtet a’ külső setétségëkbe; ott lëszën siralm és fogaknak csikorgatása.
(14) Sokak vadnak kedég hivatalosok, de kevesëk választottak. ◘ (15) Tahát elmënvén a’ lëváltak, tanálcsot tarta-nak, hogy Jézsust mëgfoghatnák ő beszédében. (16) És eresztik őhozjá ő tanëjtványokat az ëródiánosokkal öszvö, mondván: Mestër, tudjuk, mërt igaz vagy, és Istennek útára igazsággal tanëjtasz, ||
és nëm gondolsz të valakikkel, mërt nëm [n]ézëd embërëknek személyëket. (17) Azért mondjad mëg münekönk, mi tetszik tënekëd: Illik-ë császárnak adót adnonk, avagy nëm? (18) Mëgesmervén kedég Jézsus ő álnokságokat, monda: Mit késértë-tëk engëmet, képmutálók? (19) Mutas-sátok-sze ēnnekëm az adópénzt! És azok neki adák az adópénzt. (20) És Jézsus monda azoknak: Kié e képx és a’ kör-nyöl való írás? (21) Mondának neki:
Császáré. Tahát monda azoknak: Azért adjátok mëg, a’ mëly császáré, császárnak,
és a’ mëly Istené, Istennek. (22) És e hallván, csudálkodának, és őtet mëg-hagyván, elmënének. ◘ (23) A’ napon vépének őhozjá a’ saducëosok, kik
úgy mondnak, hogy incs fëlkelet; és kērdék őtet, (24) mondván: Mestër, Mojzsës úgy mondott, ha valaki mëghalván nëm val-land magzatot, tahát ő atyjafia vëgyë annak feleségét, és fëlköltsö ő atyjafi-ának magzatját. (25) Valatyjafi-ának kedég münálonk hetën atyafiak; és az elő feleségët vévén, mëghala, és nëm vallván magzatot, hagyá ő feleségét ő atyjafiá-nak. (26) Azonképpen a’ másik és a’ harmadik, mënd a’ hetëdiglen.
(27) Mëntől utólbszër kedég mëndënëk után a’ nēmbëri ës mëghala. (28) Azért fëlke- |
letben e hēt közzől kié lëszën a’ fele-ség? Mërt mënd hetën vallották őtet.
(29) Felelvén kedég Jézsus, monda azoknak:
Tévelygëtëk, nëm tudvátok Írást, és sëm Istennek országát. (30) Mërt a’ fëlkelet-ben sëm házaskodnak, sëm házas-ságba nëm vitetnek; de lësznek, miként mënnyben Istennek angyali. (31) A’ halot-taknak kedég fëlkeletiről nëm olvastá-tok-ë, mi mondatott Úrtól, mondván tünektëk: (32) Ēn vagyok Ábrahám-nak Istene, és IzsákÁbrahám-nak Istene, és Jákob-nak Istene? Nëm halottak Istene, de elevenëké. (33) És hallván a’ gyölekë-zetëk, csudálkodának ő tanóságán.
◘ (34) A’ lëváltak kedég hallván, mërt mëg-csëndeszëjtëttë volna a’ saducëosokat, ëgybegyőlének, (35) és ëgy törvény-tudó őközzőllök kērdé őtet, késértvén őtet: (36) Mestër, mëly a’ nagy paran-csolat törvényben? (37) Monda annak Jézsus: Szeressed të Uradat, Istenëdet mënd të szüveddel, és mënd të lelkëddel, és mënd të elméddel. (38) Ez az elő 28ra
ëvan- gyëlista
28rb
parancsolat, és mëntől nagyobb. (39) Másod kedég ehhëz hasonló, ez: Szeressed të feledët, mënt tënmagadat. (40) E kēt parancsolatban csügg mëndën törvény és próféták. ◘ (41) A’ lëváltak kedég ëgybe-győjtvén, kērdé Jézsus őket, (42) mondván:
Mi tetszik tünektëk Kristusról: ki fia?
Mondnak neki: Dávidé. (43) Monda azoknak: Azért miképpen |
híja Lélëkben Dávid őtet Urának,
mondván: ◘ (44) Monda Úr ēn Uramnak:
◘ Ülj ēn jógom felől, mígnëm vessem Të ellenségidet Të lábaidnak zsámolya alá.
◘ (45) Azért ha Dávid őtet Urának híja, miképpen ő fia? (46) És senki sëm felelhet vala neki csak ëgy igét ës, és senki sëm merészik vala a’ naptól fogván toábbá őtet kērdeni.
XXIII 23 ˹Huszonharmad˺
T
ahát Jézsus beszéllë a’ gyöle-këzetëknek és ő tanëjtványinak, (2) mondván: Mojzsësnek szēkin ültek az írástudók és a’ lëváltak.(3) Azért mëndënt, valamit mondand-nak tünektëk, tartsátok és tëgyétëk, de ő művelkëdetëk szerént në tëgye-tëk. Mërt mondják, de nëm tëszék.
(4) És kötöznek nehez terheket és visel-hetetlenëket, és vetik embërëknek karjokra, de ők csak újokkal sëm akarják mozdëjtani azokat. (5) Ő mëndën művelkëdetëket azért tëszék, hogy láttassanak embërëktől. Ő fila-tériomokat kedég mëgszélësëjtik, és ő peremëket fëlmagasztatják. (6) És sze-retik az elő ülőhelyëket vacsorákon, és az elő szēkëket zsinagógákban, (7) és köszönetëket vásárhelyt, és hívattatni embërëktől rabinak. (8) Tü kedég në
akarjatok rabinak hívattatnotok, mërt ëgy tü mestërtëk, tü kedég mënd atyafiak vattok. |
(9) És atyát në akarjátok hiunotok tümagatoknak földön, mërt ëgy tü Atyátok, ki vagyon mënnyekben. (10) És në hívattassatok mestërëknek, mërt ëgy tü mestërtëk, Kristus. (11) Ki nagyobb tüközöttetëk, a’ lëgyën tü szolgátok.
(12) Ki kedég őmagát fëlmagasztatja, aláztatik; de ki őmagát alázandja, fëlmagasztatik. ◘ (13) Jaj tünektëk, írás-tudók és lëváltak, képmutálók, kik berekesztitëk embërëk előtt mënnyeknek országát; tü belé nëm mëntëk, és a’ bemë-nőket bemënniëk nëm hagyjátok! ◘ (14) Jaj tünektëk, írástudók és lëváltak, képmutálók, kik hoszjú imádság imádkozvátok mëgëszitëk özvegyëknek házokat; azért nagyobb itéletët vësz-tëk! ◘ (15) Jaj tünektëk, írástudók és lëváltak, képmutálók, kik mëgkeröli-tëk tengërt és a’ szárrazt, hogy tehes-setëk ëgy új hütővet; és mikor lēnd valamëly, tëszitëk őtet kētszër
inkább pokolnak fiájá, hogynëm tü vat-tok! ◘ (16) Jaj tünektëk, vakoknak vezēri, kik úgy mondotok, hogy valaki eskëszék Istennek tëmplomára, a’
sëmmi! Ki kedég eskendik a’ tëmplom-nak aranyára, a’ tartozik. (17) Hëjtok és vakok! Mi nagyobb, az arany-ë, avagy a’ tëmplom, ki mëgszentëlix az ara-nyat? (18) És valaki ||
eskendik az oltárra, a’ sëmmi; ki kedég eskendik a’ gyënyërőségre, ki rajta vagyon, a’ tartozik. (19) Vakok! Mërt mi nagyobb, a’ gyënyërőség-ë, avagy az oltár, ki mëgszentëli a’ gyënyërőségët?
(20) Azért ki az oltárra eskëszék, arra eskëszik, és mëndazokra, mëllyek őrajta vadnak. (21) És ki a’ tëmp-28va
Máté
28vb
29ra
ëvan- gyëlista
lomra eskëszék, arra eskëszék, és arra, ki lakozik őbennë. (22) És ki mënnyre eskëszék, az eskëszék Istennek szēkire, és arra, ki ül őrajta. ◘ (23) Jaj tünektëk, írástudók és lëváltak, képmutálók, kik mëgdézmáljátok a’ mëntát, a’ kaprot és a’ kömént, és mëghattátok azokat, mëllyek öregbek a’ törvényben: itéletët, irgalmasságot és hütöt! Ezëket këll vala tënnëtëk, és azokat nëm mëghagy-notok. (24) Vak vezērëk, kik a’ szúnyo-got kiszűritëk, a’ tevét kedég elnyelitëk.
◘ (25) Jaj tünektëk, írástudók és lëvál-tak, képmutálók, kik mëgtisztëjtjátok
azt, mëly kűvöl vagyon a’ kelyhën és a’ tálon, belöl kedég teljesëk vattok ragadozattal és undoksággal! (26) Tisztóhad mëg előszër azt, mëly belöl vagyon a’ kelyhën és a’ tálon, hogy ës a’ tiszta lëgyën, a’
mëly kűvöl vagyon! ◘ (27) Jaj tünektëk, írástudók és |
lëváltak, képmutálók, kik ëgyenlőek vattok a’ mëgfejérëjtëtt koporsókkal, kik embërëknek kűvöl szépëknek tetnek, de belöl teljesëk halottaknak tete-mëkkel, és mëndën fertëzetësségvel!
(28) Ígyen ës tü valóbizony embërëknek kűvöl igazaknak tettettëk, de belöl teljesëk vattok képmutálattal és ha-missággal. ◘ (29) Jaj tünektëk, írástu-dók és lëváltak, képmutálók, kik mëg-rakjátok a’ prófétáknak sérëket, és mëgékësëjtitëk az igazaknak kopor-sójokat, (30) és úgy mondotok: Ha mü voltonk volna mü atyáinknak napiban, nëm voltonk volna ő társok a’
prófétáknak vérëkben. (31) És
úgy tünönmagatok vattok tanók tünön-magatoknak, mërt azoknak vattok fiai, kik a’ prófétákat mëgölték. (32) És tü töltsétëk be tü atyátoknak mérté-két! (33) Kégyók, këcskekégyónak
nëmzeti, miként távoztatjátok el pokolnak itéletét? (34) Azért ím, ēn eresztëk tühozjátok
prófétá-kat és bölcseketx, és írástudókat. És azok közzől tü mëgöltök és mëg-feszëjtëtëk, és azok közzől mëgosto-roztok tü zsinagógátokban, és üldöz-tök városokról városokra; (35) hogy jőjön türëjátok mëndën igaz vér, ki elötletëtt földön, igaz Ábël vérétől fogván |
Zakariásnak véreiglen, Barakiás fiaéiglan, kit mëgölétëk a’ tëmplom és az oltár között. (36) Bizony mon-dom tünektëk, hogy mëndezëk jőnek e nëmzetre. ◘ (37) Jëruzsálëm, Jëruzsálëm, ki mëgölöd a’ prófétákat, és
mëgköve-zëd azokat, kik tëhozjád eresztettek;
hányszër akartam të fiaidat ëgybe-győjtenëm, miként a’ tik győjti ëgybe ő pislenit ő szárnyai alá, és nëm akarád!
(38) Ím, pusztán hagyatik tü házatok.
(39) Mërt ēn mondom tünektëk,
hogy nëm láttok engëmet mától fogván, mígnëm mondjátok: Áldott, ki jött Úrnak nevébe!
XXIIII 24 ˹Huszonnëgyed˺
É
s kimënvén Jézsus a’ tëmplom-ból, mëgyën vala. És vépének őhozjá ő tanëjtványi, hogy mu-tatnák őneki a’ tëmplomnakrakásit. (2) Ő kedég felelvén, monda nekik:
Látjátok-ë mëndezëket? Bizony mon-dom tünektëk, nëm marad itt kő
kövön, ki nëm mëgtörettetik. ◘ (3) Ő kedég Olivëtnak hëgyén ülette, vépének ő-hozjá titkon ő tanëjtványi, mondván:
Mondjad mëg münekönk, mikor ezëk lësznek, és mëly lëszën të jövetelëdnek és 29rb
29va Máté
e világ végezetének jelënsége? (4) És felelvén Jézsus, monda azoknak: Lássátok, hogy valaki tütöket el në hitessën!
(5) Mërt sokak jőnek |
ēn nevembe, mondván: Ēn vagyok Kristus!
– és sokakat elhitetnek. (6) Mërt hallan-dók vattok hadakat és hadaknak hírét.
Lássátok, hogy mëg në szomorodja-tok, mërt ezëknek lënniëk këll. De nëm ottan végë.* (7) Mërt támad nëmzet nëmzet ellen, és ország ország ellen;
és lësznek halálok és ēhségëk, és föld-indolások helyëkën. (8) Ezëk kedég mënd a’ sírelmeknek kezdete. ◘ (9) Tahát tütöket elárólnak törödelmbe, és mëg-ölnek tütöket, és lësztëk mëndën embë-rëknek gyűlőségëkben ēn nevemért. (10) És tahát sokak mëggonoszbodnak, és önëgymást elárólják, és gyűlölik ëgy-mást. (11) És támadnak sok hamis próféták, és elhitetnek sokakat. (12) És mërt mëgbővödik hamisság, sokak-nak mëghidegől szerelmëk. (13) Ki kedég mëndvégiglen állapandik, az üdvö-zől. (14) És prédikáltatik az országnak ëvangyélioma mënd ez világban, mëndën nëmzetëknek tanóságokra, és tahát jő a’
végezet. ◘ (15) Azért mikor látandjátok
végezet. ◘ (15) Azért mikor látandjátok