A hagyományos, szakosodott külkereskedelmi vállalatok egy teljes ágazat számára bonyolították le az exportot és az importot, és monopolhelyzetben voltak. A megbízók – többnyire termelő vállalatok – csak közvetve, rajtuk keresztül kapták a külföldi piaci impulzusokat. Gyakorlatilag kötve voltak egy vállalathoz, el kellett hogy fogadják őket úgy, ahogy voltak.
A Hungarocoop helyzete annyiban volt hasonló, hogy a részére megsza-bott termékkörben a teljes szövetkezeti ipar exportját bonyolította. Ugyan-akkor nem volt monopolhelyzetben, mert a szövetkezetek más külkereske-delmi vállalaton keresztül is exportálhattak. Számos partnere két vagy több külkereskedelmi vállalattal is együttműködött. A ruházati termékek és külö-nösen a bérmunka terén versenyhelyzet alakult ki a Hungarotexszel, amelyet enyhített a bérmunkakontingens állami felosztása a két vállalat között.
A vállalat mind a napi munkában, mind vezetői szinten törekedett arra, hogy elfogadtassa magát a belföldi partnerekkel. Az exportlehetőségekről, a külföldi piacokról az OKISZ-szal közösen, szakmánként elnöki értekezle-teket szerveztek, amelyeken az exportáló szövetkezetek vezetői vettek részt.
Találkozókat tartottak az OKISZ megyei szervezeteivel, azaz az egyes me-gyei KISZÖV-ökkel is, ahol az adott megye Hungarocoopon keresztüli exportját és annak továbbfejlesztési lehetőségeit vitatták meg.
Az alábbi írásban egy, a Hungarocooppal elégedett partner nyilatkozik:
EXPORTTEVÉKENYSÉG EGY KTSZ-BEN
A Bonyhádon levő Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz. termékeinek zömét jelenleg a HUNGAROCOOP értékesíti, a fő külföldi vevő Cseh-szlovákia. Az idén például 35 000 pár papucsot és 20 000 pár cipőt készí-tenek Csehszlovákia részére. A Ktsz. képviselői rendszeresen részt vesznek az árujukkal kapcsolatos külkereskedelmi tárgyalásokon: külföldön és belföldön egyaránt.
A Ktsz. így pontosan ismeri a külföldi vevő igényeit, gyorsabban tud azokra reagálni, a külföldi vevővel, azaz vevőkkel számos részproblémát megkonzultálnak, bizonyos részletekben megállapodnak stb.
Gorrieri Ernőnek, a Ktsz. főkönyvelőjének az a véleménye, hogy „szá-munkra nagyon megfelelő a külkereskedelem jelenlegi rendszere”. Min-den „jog” nélkül megtalálják számításukat, s ha, mondjuk, meg is kapnák az önálló külkereskedelmi jogot, azzal nemigen tudnának mit kezdeni.
Addig még csak rendben menne minden, amíg a jelenlegi vevők megvan-nak, s jönnek az áruért. De a külkereskedelemben azzal is kell számolni, hogy a vevő máról holnapra volt-nincs, és új piac után kell kutatni.33 A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik volt vezetője, Fügedi Istvánné írta az alábbiakat:
Az 1980–85 év közötti időszak szövetkezetünk legkiemelkedőbb korszaka volt. Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején a gazdasági szabályo-zók negatív irányú változása, a nehezedő gazdálkodási körülmények a mi szövetkezetünk életében is jelentős változásokat hoztak. Megszűntek vagy átalakultak, profilt váltottak a nagy külkereskedelmi vállalatok, amelyek termékeinket a világ számos országába eljuttatták. Különösen súlyosan érintett bennünket a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat megszűnése, valamint a Népművészeti Vállalatnál a tulajdonosi váltás. Ezek a válto-zások a termékeink iránti kereslet csökkenésével, jelentős piacok elvesz-tésével jártak.34
Találunk példát óvatosabb, differenciáltabb véleményre is, bár a megfogal-mazás együttesen vonatkozik a Hungarotexre és a Hungarocoopra:
Az Egri Háziipari Szövetkezet kapcsolata az exportpiaccal közvetett.
Export értékesítésünk nagy részét kitevő gyermekruhákat és szőnyegeket
az e profilban tevékenykedő háziipari szövetkezetekből alakult egyszerű exporttársulásokon keresztül értékesítjük, melyeknek ügyeit egy-egy fővállalkozó szövetkezet intézi, ez áll kapcsolatban a külkereskedelmi vállalattal. A kötöttáru, hímzett blúz és tőkés ruha (!) exportálása két külkereskedelmi vállalat (HUNGAROTEX, HUNGAROCOOP) ügy-intézésében történik. Ezek a szervek nagyon kevés közvetlen információt továbbítanak hozzánk a külföldi piac részéről, mert a bonyolítás saját számlás rendszerben történik, és minden üzletkötésből származó ered-mény a külker vállalatoknál marad.35
Az MSZMP Békés Megyei Pártbizottsága a $-elszámolású bérmunkával fog lalkozott 1983-ban, és az alábbiakat állapították meg:36
A Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete – 5 éves – középtávú kooperációs és éves keretszerződésben biztosítják munkájukat, döntően NSZK, osztrák, holland és francia cégekkel. Termékeiket a kis szériás, magas minőségű modellek jellemzik, és a magas árfekvésű áruskálán helyezkednek el.
A sze zonváltások áthidalására hazai bérmunkát vállalnak a Luxus Áruház, az OKISZ Labor, a Május 1. Ruhagyár részére. Gépparkjuk magas műsza-ki színvonala a butikjellegű áruk előállítására alkalmas. A bérmunkában keletkezett anyagmegtakarításukat feldolgozzák saját modellekre, és a ha-zai piacon értékesítik.
A Gyulai Szabók Ipari Szövetkezetével már 1973-ban több éves kapcsolat állt fenn. A Hungarocoop 1973-ban a szövetkezet 23 millió Ft-os beruhá-zásához 6 millió Ft fejlesztési alapot juttatott, ennek fejében a szövetkezet több évre elkötelezte magát, hogy $-exportra termel, és valószínűleg arra is, hogy azt a Hungarocoopon keresztül értékesíti.
A Gyomaendrődi Szabókkal is hosszú időn keresztül tartott és folya-matos volt az együttműködés, de épp a jelentés készítésének az évében
a külföldi vevő változásának a körülményei beárnyékolták a kapcsolatot, a Szövetkezet „kiszolgáltatottnak” érezte magát:
A Gyomaendrődi Szabók Ipari Szövetkezete az Adidas cégnek végzett bér-munkát tíz éven keresztül. Ilyen hosszú szerződéses viszony után a szövet-kezet – a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat közlése alapján – ebben az évben nem kapott megrendelést. Helyette a Triumph cégnek készít sza-badidőruhát, amelyen alig van nyeresége. A szövetkezet kiszolgáltatottságát mutatja, hogy sem az Adidas, sem a Külkereskedelmi Vállalat nem közölte a szakítás okait. Ennek ellenére az Adidas-kapcsolat eredményes volt.