10.06. A M erkúr legnagyobb nyugati elongációja: 17,9° (~0™5, 7,0", 52% fázis, Virgo csillagkép)
_ 1 ' • . .
10.30. A Mars elhalad az M 44 (Praesepe) nyilthalmaz előtt (10.30-11.02.)
Üstökösök
C/2007 Q 3 (Sid in g Spring). A földközeli kisbolygókat kereső Siding Spring Survey ke
retében fedezték fel 2007. augusztus 25-én. Ekkor m ég 7,6 CSE távolságban járt a Naptól,
de két évvel perihélium a előtt. N apközelségét e hónap 7-én éri el 2,251 CSE távolságban. A hajnali égen feltűnő üstökös fényessége 10-11 m agnitúdó körül alakul. A Leó csillagkép
ben m ozgó vándor több fényes galaxist is m egközelít a hónap folyam án, 28-án például 15 ívpercre lesz az öt fényes és szám os halványabb galaxist tartalm azó NGC 3817 csoporttól.
P/2001 M D 7 (LIN EA R). Az O rion és a M onoceros csillagképek határán figyelhető m eg ez a távolodó és halványuló üstökös. Az éjszaka m ásodik felében látható égitest fényessé
ge 11-12 m agnitúdó körül alakul.
C/2006 W 3 (C hristensen). Az Aquila csillagképben végzi lassú, déli irányú mozgását.
Fényessége 11-12 m agnitúdó körül alakul.
22P/Kopff. A Lassan eltűnik a vizuális észlelők szem e elől ez a 11-13 m agnitúdó között halványodó üstökös. Az éjszaka első felében látható az Aquarius csillagképben.
C/2007 Q 3 (Siding Spring)
Dátum RA (h m s) D (° 1 ”) R (CSE) r (CSE) E D m v (m) 10.01. 10 48 46 + 0 7 1 1 38 3,099 2,253 27 10,5 10.11. 11 08 00 + 0 8 1 4 1 0 3,024 2,252 33 10,4 10.21. 1 1 2 7 2 1 + 0 9 24 12 2,940 2,257 39 10,4 10.31. 11 46 48 + 10 44 49 2,850 2,268 46 10,3 11.10. 12 06 21 + 1 2 1 9 07 2,755 2,285 52 10,3 11.20. 12 25 59 + 1 4 1 0 21 2,658 2,307 59 10,3 11.30. 12 45 38 + 16 21 41 2,562 2,334 66 10,2 12.10. 13 05 14 + 18 55 39 2,470 2,366 72 10,2 12.20. 13 24 38 +21 54 07 2,385 2,403 79 10,2 12.30. 13 43 42 + 2 5 1 7 24 2,312 2,445 86 10,2
A z Orionidák m eteorraj
Október végének nagy raja ez az áramlat. A raj jelentkezési ideje október 2 és novem ber 7 közé tehető. M axim um a október 21-én van (SL=208°). Az átlagos ZH R 23 körül vár
ható. Gyorsak, sebességük 66 km/s. A maximum idején nagyon vékony holdsarló van, így nem zavarja a látványt. Egy 2003-ban készített tanulm ány szerint - m ely az IM O 1984-2001 közötti adatait használta fel - az átlagos ZHR 14 és 31 között változott az elmúlt 20 évben. Az adatokból kitűnik egy 12 éves periódus, am ikor is az átlagosnál magasabb ak
tivitás jellem ezte a rajt. Ez a periódus a Jupiter perturbáló hatásának következm énye. Eb
ből következik egy valószínűsíthető m agasabb érték 2008-2010 között. A rajnál többször feljegyeztek a maximum idejétől eltérő időpontban jelentkező ún. alm axim um okat is.
1993-ban és 1998-ban Európából olyan erős m ellékm axim um ot figyeltek meg, am ely a ren des maximum nagyságával vetekedett. Ezek időpontja október 17/18-ára esett. Idén na
gyon kedvező lesz a holdfázis, így eséllyel lehet pályázni egy sikeres m egfigyelési sorozatra. Több eszlelő is alradiánsok sokaságát jelezte a korábbi években, de ezeket a vi
deós és fotografikus m egfigyelések nem erősítették meg.
A raj eredete az IP/Halley-üstököshöz köthető. Tavaszi párja a m ájus elejei Éta Aquaridák, ugyanis a raj két helyen metszi a Föld pályáját. 1839-ben fedezte fel E. C.
Herrick. 1911-ben Olivier vetette fel egy tanulm ányában az Éta Aquaridák és az Orionidák
Kalendárium - október 143
közötti kapcsolatot. A legjobban tanulm ányozott áram latok közé tartozik. N épszerűsége a szülőüstökösének és viszonylag látványos m egjelenésének tudható be.A Sculptor-galaxis
A Sculptor csillagkép nem m ondható könnyen m egfigyelhető alakzatnak, de fantaszti
kus galaxisa m egérdem li, hogy felkeressük. O któber elején van szem benállásban, így éj
félkor delel 15-18 fok m agasan a Sculptor és a Cetus határán. Tiszta eget kifogva (ősszel nem is olyan ritkák ezek) már 5 cm -es távcső fél fok hosszú fénycsíknak m utatja (m érete 26'x6'). 7,1 m agnitúdós fényessége sejteti szabadszem es láthatóságát - déli észlelők a leg
jobb egek alatt látták is már.
9,8 millió fényéves távolsága azt jelenti, hogy m ár nem a Lokális csoport része (de ah
hoz nagyon közeli), hanem a Sculptor-halm az legfényesebb égitestje. Több fényes galaxis tartozik m ég ide, például az NGC 247,300, 55, m elyek m ind 10 m agnitúdónál fényesebb, tíz ívpercet m eghaladó m éretű spirálok. Ezek sajnos csak a déli égboltról látványosak (igaz, m ind felkereshető hazánkból is). Az NGC 253 nagyjából feleakkora, m int a T ejút
rendszer, típusa küllős spirál. Fényképe
ken ebből nem sok látszik, annál feltűnőbbek a felületét elborító fényes cso
m ók és porsávok. M indez a relatíve gyors csillagkeletkezésnek köszönhető, ugyanis az NGC 253 csillagontó galaxis. H ihetetle
nül rögös m egjelenését tükrözi vissza az
„Ezüstdollár" elnevezés, a m ajdnem éléről látszó égitest egy régi am erikai érm ére ha
sonlít. K ét m arkáns spirálkarja a csillag
ontó m agvidékből kanyarodik ki, ezek nagyon látványosak m ár 10 cm -es távcső
vel is. Bár alacsonyan figyelhető meg, m égis hálás fotografikus téma: ha jó égen fényképezhetjük, könnyen láthatóvá válik érdekes szerkezete.
Évforduló
Húsz éve startolt a G alileo-űrszonda
Az óriásbolygók és főleg holdjaik a Voyagerek megfigyelései alapján annyira érdekesnek mutatkoztak, hogy részletesebb vizsgálatuk is felmerült. Utóbbi program húsz évvel ezelőtt ért be: 1989. október 18-án indult a Galileo-szonda a Jupiter rendszerének vizsgálatára.
Az űreszköz 1989. október 18-án startolt, m ajd egyszer a Vénusz, kétszer pedig a Föld m ellett haladt el, hintam anőverekkel gyorsítva mozgását. Útközben, 1992. decem ber 8-án m egközelítette a Gaspra kisbolygót, a történelem ben elsőként m egfigyelve közelről egy aszteroidát, m ajd 1993. augusztus 28-án az Ida kisbolygó mellett haladt el, elsőként lefo
tózva közelről egy kisbolygó körül keringő holdat. Az óriásbolygó felé vezető úton a Shoem aker-Levy 9-üstökös darabjainak a Jupiterbe becsapódásait rögzítette, m ajd 2005.
A Sculptor-galaxist Éder Iván 2007 októberében fényképezte le Ágasvárról 130/780-as TMB apokromáttal és átalakított Canon EOS 350D ka
merával, 2 3x5 perc expozíciós idővel.
d ecem ber 7-én légköri egysége lépett be a bolygó atm oszférájába, vizsgálva annak összetételét.
Ez volt az első szonda, am elyik tartó
san keringett egy erős m ágneses térrel bíró bolygó körül (a Földet kivéve). Beszorult parabolaantennája ellenére tem érdek ada
tot közvetített a Földre, program ját három alkalomm al hosszabbították m eg, elsősor
ban az Európa hold vizsgálata céljából. Vé
gül 2003. szeptem ber 21-én, 14 évnyi Fantáziakép a szondáról a Jupiter közelében