# •
. • Ni
•
, •
* . t
'• • •vB\ * •
ptunüsz; jHold • •• \ . _ •
. N=eS^ • • \ • •
|Ö \
V \ •• \ . • • \ \ • . • *
■ N V
. .v
• •
\
... ' ‘ v \ • ■ T •
' * * * ■ *
\ Cap ^ *\ •
\
• Ö Nap ' . ,\ • \ ^ -. •
....
0 1 .2 7 .1 6 :ll-k o r a 32 óra 16 perces holdsarló 6,4 fo k magasan az esti égen
A Vénusz m int „esti csillag”
A legfényesebb bolygó janu ár 14-én kerül legnagyobb keleti kitérésébe, ekkor 47 fokra távolodik el a Naptól. A kora esti ég látványos égitestjeként észlelhetjük. Dichotóm iája, va
gyis az 50% -os m egvilágítottság fázisa néhány nappal később, január 17-én várható. Két hónappal később, m árcius hónapban, az alsó együttállás felé közeledve, a nappali égen akár szabad szemmel is m egfigyelhető marad a bolygó, m ert hó végi (március 27.) együtt
állása idején 8,2 fokra lesz a Naptól északra. Ez a m egfigyelhetőség határán van; term észe
tesen nagyon kell vigyázni, nehogy a keresés vagy az észlelés során a Nap a távcső látóm ezejébe kerüljön, m ert egy pillanat alatt m egvakulhat az észlelő! Sokkal biztonságo
sabb m egoldás, ha ezekben a napokban a vizuális észlelés helyett inkább w ebkamerával örökítjük m eg a bolygó fázisát, a felhőzet részleteit — a távcső beállításához osztott köröket, vagy a szám ítógép-vezérlésű „m enj-oda" (goto) rendszert használva, a szám ítógép m oni
torján ellenőrizzük a ráállás sikerességét. A Vénusz maximális látszó átm érője 59 ívm ásod
perc lesz, ami az em beri szem felbontóképességét eléri, ill. m eg is haladhatja. Egy jobb szemű észlelő ilyenkor, az alsó együttállás környékén, szabad szemmel is észreveheti a
A Vénusz fázis- és méretváltozása 2004 elején. (Ladányi Tamás felvételsorozata 25,4 cm-es Cassegrain-távcsővel és webkamerával készült)
keskeny Vénusz-sarlót. Ekkora látszó átm érőt a többi bolygó esetében nem tapasztalha
tunk m ég a legnagyobb szem benállások idején sem. A Vénusz fázisváltozásait m ár Koper
nikusz is m egjósolta, de távcsövön keresztül Galilei figyelte m eg elsőként - igazolva azt, hogy az égitest nem a Föld, hanem a Nap körül rója pályáját.
Kisbolygók
(40) Harmónia. A Gem ini csillagképben m utatkozó 9,5 m agnitúdós kisbolygó 1-jén 8 ívperccel délre látható a 82 Gem inorum tól, m ajd 24-én 19 ívperccel délre az 57 Gem inorumtól.
(654) Zelinda. A Cancer, m ajd a Canis M inor csillagképekben délnyugat felé m ozgó aszteroidát a lehető legnagyobb, 10 m agnitúdós fényesség mellett figyelhetjük m eg ebben az évben. Az elnyúlt (e= 0,232) és m eglehetősen kibillent (i= 18 fok) pályán m ozgó égitest csak hétévente kerül ilyen kedvező helyzetbe.
(136849) 1998 CS1. Kínai csillagászok fedezték fel a Beijing Schm idt CCD Asteroid Program keretében 1998. február 9-én. Az 1-1,5 km átm érőjű kisbolygó 1,82 év alatt kerüli m eg a Napot. Január 17-ei 0,029 CSE-s földközelsége a legjelentősebb lesz 2080-ig. A 12,5 m agnitúdóig fényesedő kisbolygó ez idő tájt napi 20 fokot tesz m eg az egünkön, így nem csoda, hogy pár nap alatt a Cancer csillagképből a Leó, az Ursa Maior és a Coma Berenices konstellációkon keresztül egészen a Bootesig jut.
Üstökösök
C/2007 N3 (Lulin). Egy igen különleges üstököst fedezett fel 2007. július 11-én Quanzhi Ye, a tajvani Lulin Sky Survey operátora. Az akkor m ég 6,4 CSE távolságban járó égitest a bolygórendszeren áthaladva három nagybolygót is megközelít, m elynek következtében millió éves keringési ideje 43 ezer évre csökken. A Jupitertől 2,460 CSE-re, a Marstól 0,099 CSE-re a Földtől pedig 0,411 CSE-re fog elhaladni. Szám unkra a 2009. február 24-ei földkö
zelség a legfontosabb, am ely alig egy hónappal követi a január 10-ei napközelséget. A ked
vező együttállás eredm ényeként az O ort-felhőből érkező vándor fényessége elérheti a 6 -7 m agnitúdót, vagyis az év egyik leglátványosabb üstököse lehet. A hajnali, délkeleti égen feltűnő 8 -9 m agnitúdós égitest janu ár közepétől lesz m egfigyelhető a M érleg csillagkép
ben. Maximális fényességét február közepén éri el, m ájus végén pedig m ár el is tűnik az esti égen.
85P/Boethin. Leó Boethin tiszteletes fedezte fel 1975. január 4-én egy 20 cm -es tükrös teleszkóppal a Fülöp-szigeteki Ábra városából. A 11,5 éves keringési idejű üstökös 1986-os visszatérést sikerrel észlelték, ám 1997-ben rejtve maradt az észlelők előtt. Ezek után mind fényessége, m ind pontos helyzete bizonytalan kissé. A Naptól és a Földtől már távolodó, de m ég m indig gyorsan m ozgó üstökös várható fényességére egyes előrejelzések 7 -8 mag
nitúdót, m ások 10-11 m agnitúdót adnak meg. Ami bizonyos, hogy a Pisces csillagképben kell keresni, az esti égen. Az északkelet felé m ozgó vándor január 26-án 13 ívpercre m eg
közelíti az M74-et.
144P/Kushida. Egy japán amatőrcsillagász hölgy, Yoshio Kushida fedezte 1994. január 8-án egy 10 cm -es kam erával készített TP 6415-ös filmen. A 10 m agnitúdóig fényesedő égi
testet akkoriban vizuálisan is észleltük, ám 7,5 éves keringési periódusa miatt 2001-ben na
gyon kedvezőtlen helyzetben látszott. Mostani visszatérése azonban ism ét remek
Kalendárium - január 23
alkalm at kínál a megfigyelésére. A janu ár 26-án napközeibe kerülő (q= 1,439 CSE) üstökös az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető a Taurus csillagképben. Ebben a hónapban éri el maximális fényességét 10-11 m agnitúdó környékén.C/2008 A1 (McNaught). A tavalyi esztendő első üstökösét az ausztrál Siding Spring Survey egyik operátora, Róbert M cNaught fedezte fel 2008. január 10-én. A nyári és az őszi hónapokban binokulárral is könnyedén m egfigyelhető volt, napközelpontját szeptem ber 29-én érte el. A perihélium a után m ár jócskán távolodó, 10-11 m agnitúdós üstökös az esti és a hajnali égen is látható a Hercules, a Lyra, m ajd a Cygnus csillagképekben.
C/2006 OF2 (Broughton). Joh n Broughton, ausztrál kisbolygóvadász fedezte fel 2006.
július 17-én. A 7,7 CSE-s naptávolságban járó égitest m ég teljesen csillagszerű volt, így kapta a kisbolygókra jellem ző 2006 O F2 jelölést. A 2,431 CSE távolságú napközelpontján 2008. szeptem ber 15-én áthaladó üstökös egész éjszaka m egfigyelhető a Camelopardalis, m ajd az Auriga csillagképekben. A déli irányban m ozgó, 11-12 magnitúdós égitest január 11-én 13 ívpercre keletre látható a 6 Aurigae-től.
0 2 0 0 7 N3 (Lulin)
Dátum RA (h m s) D (° ' ") R (CSE) r (CSE) i n mv (m)
!
01.01. 15 59 57 -19 4 1 1 0 1,823 1,222 39 8,7 01.11. 15 52 37 -19 20 39 1,568 1,212 51 8,3 01.21. 15 40 14 -18 42 35 1,281 1,223 64 7,9 01.31. 1 5 1 7 1 8 -17 22 32 0,973 1,253 80 7,4 02.10. 14 28 51 -13 56 46 0,668 1,301 102 6,8 02.20. 12 34 21 -03 17 54 0,440 1,363 142 6,1 03.02. 09 33 36 + 14 09 46 0,467 1,439 160 6,4 03.12. 0 7 4 7 29 + 20 30 28 0,729 1,523 124 7,6 03.22. 07 0411 +21 53 50 1,061 1,616 104 8,7 04.01. 06 45 28 + 22 16 14 1,406 1,714 89 9,6 04.11. 06 37 25 + 2 2 22 57 1,747 1,817 78 10,3 04.21. 06 3 4 4 7 + 22 2 4 1 7 2,075 1,922 67 10,9 05.01. 06 35 16 + 22 22 59 2,384 2,030 58 11,5 05.11. 06 37 37 + 22 19 58 2,672 2,138 48 11,9 05.21. 06 41 10 + 22 15 35 2,934 2,248 40 12,4 05.31. 06 45 27 + 2 2 09 55 3,170 2.359 31 12.785P/Boethin
Dátum RA (h m s) D ( ° '") R (CSE) r (CSE) E O m v ( m ) 01.01. 23 44 26 + 04 03 58 0,878 1,168 78 8,6 01.11. 00 27 38 + 09 01 43 0,901 1,203 79 8,9 01.21. 01 12 00 + 13 40 25 0,944 1,251 81 9,3 01.31. 01 56 27 + 1741 59 1,010 1,312 82 9,9 02.10. 02 39 52 + 20 55 32 1,098 1,381 83 10,5
Dátum RA (h m s) D (° 1 ") R (CSE) r (CSE) E 0 m v (m) 02.20. 03 2 1 1 8 + 23 18 48 1,207 1,459 83 11,2 03.02. 04 0011 + 2 4 56 02 1,334 1,541 82 11,9 03.12. 04 36 18 + 25 54 21 1,477 1,628 80 12,6
! 03.22. 05 09 37 + 26 21 20 1,634 1,718 77 13,3
144P/Kushida
Dátum RA (h m s) D (° ' ") R (CSE) r (CSE) E 0 mv (m) 01.01. 03 28 49 + 15 50 30 0,609 1,469 133 10,8 01.11. 03 41 56 + 15 39 00 0,635 1,450 126 10,7 01.21. 03 59 39 + 15 4 8 1 9 0,669 1,441 120 10,8 01.31. 04 21 20 + 1 6 1 1 3 6 0,713 1,440 115 10,9 02.10. 04 46 10 + 16 40 34 0,765 1,448 111 11,1 | 02.20. 05 13 14 + 17 0721 0,826 1,465 107 11,4 03.02. 05 41 46 + 17 25 40 0,896 1,490 104 11,7
C/2008 A1 (McNaught)
Dátum RA (h m s) D (° ' ") R (CSE) r (CSE) E (°) m v ( m )
01.01. 18 51 36 + 2 2 12 16 2,372 1,819 45 10,0 01.11. 19 11 09 + 2 6 34 49 2,439 1,936 49 10,3 01.21. 19 30 56 +31 00 26 2,508 2,053 52 10,6 01.31. 19 50 58 + 35 28 26 2,580 2,170 55 10,9 02.10. 20 11 18 + 39 56 54 2,657 2,287 58 11,2 02.20. 20 31 59 + 44 23 20 2,742 2,404 60 11,5 03.02. 20 53 05 + 48 45 16 2,834 2.521 62 11,8
C/2006 O F2 (Broughton)
Dátum RA (h m s) 0 ( 0 '" ) R (CSE) r (CSE) E (°) m v (m) 01.01. 06 08 59 + 56 38 54 1,830 2,700 146 11,1 01.11. 06 01 25 + 5 4 1 7 38 1,895 2,748 144 11,3 01.21. 05 57 07 +51 42 00 1,984 2,799 139 11,5 01.31. 05 56 12 + 4 9 01 52 2,096 2,853 132 11,7 02.10. 05 58 23 + 4 6 25 07 2,231 2,910 125 11,9 02.20. 06 03 11 + 43 56 44 2,383 2,969 117 12,1 03.02. 06 10 05 +41 38 58 2,552 3,030 110 12,3