A világ államai - így Magyarország is- állami létükben, működésükben, nem izolál-tan, más országoktól elzártan, hanem a nemzetközi kapcsolatok ezernyi szálával átszőtten tevékenykednek.
Az államoknak elemi érdekük, hogy határaikon túlra tekintsenek, hiszen csak így tud-nak bekapcsolódni nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatokba, amely saját belső fejlődésüket is döntően meghatározza.
Még a nagy kiterjedésű, jelentős belső piaccai rendelkező vagy földrajzilag távol eső államok (például USA, Ausztrália) is"kifelé" fordítják tekintetüket, hiszen az államok és polgáraik jól felfogott érdeke, hogy az egyre intenzívebbé váló nemzetközi együttműkö-dési formákból maguk is kivegyék részüket. Különösen így van ez egy olyan nagyságú, földrajzi elhelyezkedésű, történelmi fejlödésű állam esetében, mint Magyarország.
Nemzetközi kapcsolataink fejlesztése, nemzeti érdekeink érvényesítése más államok viszonylatában történelmi szükségszerűség, kűlpolitikánk megfelelő alakítása, államérde-künk alapvetőjellemzője.
A külpolitika alakítása az állam erre hivatott szervezeteinek jogszabályban biztosított kötelezettsége. E politika keretében kell lehetővé tenni, hogy államközi kapcsolatainkra irányuló elképzeléseink megalapozattak, megismerhetők, valós érdekeinkkel összhangban levők, hazai és nemzetközi tekintetben egyaránt vállalhatók legyenek s hozzájáruljanak az ország belső fejlődésének alakításához. Külpolitikánk fontos elemévé vált mára az ország migrációs politikájának meghatározása s annak összhangba hozása nemzetközi törekvé-seinkkel.
ANEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ
A nemzetközi migráció alatt emberek országok közötti mozgását, nemzetközi vándor-lását értjük, amely egyaránt felöleli a személyek szabad akaratából jogtisztelő magatartá-sukkal megvalósuló, ún. reguláris vándorlás formáit, illetve a menekülésre késztetett kény-szervándorok ésillegális migránsok válfajait. E területen a fogalmi tisztázások nemcsak a szakemberek számára elkerülhetetlenek, hanem a hatalmi-kormányzati szféra számára is.
Csak ily módon lehet a világos politikai célokat megfogalmazni és az egyes kategóriák sa-játos kezelését igénylő jogszabályegyüttest megalkotni.
A technika századában, a hihetetlenül felgyorsult helyváltoztatási, utazási és
kornmu-nikációs lehetőségek korában az államoknak - így hazánknak is - feladata, hogya szemé-lyek nemzetközi mozgásával összefüggő feladatokat, az állami szerepvállalásokat minél egyértelműbben megfogalmazza, és megismerhetővé, kiszámíthatóvá tegye az érintett sze-mélyi körök számára.
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ KEZELÉSE
A nemzetközi migráció kezelése nemzeti politikai stratégiát és alapvető szemléletvál-tozást igényel.
A kormányzati politikában a nemzetközi népmozgást a hosszú távú stratégiai kérdések közé kell sorolni. Földrajzi fekvésünk, demográfiai helyzetünk, integrációs törekvéseink és a magyarság sokszor keserű történelmi tapasztalatai nem engedik meg Magyarország elzárkózását a nemzetközi népmozgásoktóI.
Akülföldi, a menekült, a vendégmunkás tartós megjelenése egy idegen állam területén minden államot akarva, akaratlanul állásfoglalásra kényszerít: mennyiben segíti vagy aka-dályozza, tiltja vagy támogatja létüket, "meggyökerezésüket" országa területén.
Az államoknak állásfoglalásaikban tekintettel kell lenniük egymásra, nemzetközi köte-lezettségeikre, hiszen belső szabályozásuk vagy politikai döntésük húzó- vagy taszítóerő-vé válhat a migránsok különböző csoportjai számára, s ezzel más államok törekvéseit is köz-vetlenül, sőt érzékenyen érinthetik.
Az előbbiekből kiindulva úgy látjuk, hogy a külpolitikai gondolkodásban az elkövet-kezendő időszakban nagyobb teret kell kapnia a nemzetközi migrációval összefüggő kér-déseknek, mint a korábbi évtizedekben.
A remélhetőleg mielőbb megfogalmazandó Nemzeti Migrációs Program és a külpoliti-ka, illetve külügyi tevékenység összefüggéseihez kíván ez az írás - nyilvánvalóan a teljes-ség igénye nélkül - néhány adalékot nyújtani.
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ
KÜLPOLITIKAI FELADATOK AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN
• Hazánk belátható időn belüli euroatlanti csatlakozása (NATO, EU) felveti annak szük-ségszerüségét, hogy migrációs stratégiánkat hozzuk összhangba az Európai Unió migrá-ciós politikájával, készülő közösségi szabályozásával.
Mint ismeretes, az EU 1997. évi amszterdami szerződése előirányozza, hogya szerző-dés - várhatóan 1999 tavaszán sorra kerülő - hatálybalépését követő 5 éven belül a nem-zetközi migráció legfontosabb kérdéseiben (többek között a közös határőrizet, a mene-kült-, abevándorlási és a vízumpolitika terén) kötelező közös uniós szabályozásra kerül sor. Az erre való felkészülés hazánk alapvető nemzeti érdeke.
Mint ahogy az 1998 decemberében Bécsben tartott európai csúcsértekezlet is megerő-sítette: a tagjelölt országok felvételi reményei jelentősen fuggnek attól, hogya migrációs kérdéseket is magukban foglaló bel- és igazságügyi együttműködés területén mennyire eurokonform a jelentkező államok belső szabályozása és mennyire hatékony a végrehajtás ellenőrzése.
Külpolitikai téren egyértelmű feladat, hogy az EU-tagállamok felé olyan üzenetet fo-galmazzunk meg, amely világossá teszi, hogy Magyarország kész az idevonatkozó Schen-gen/EU-szabályozás átvételére, jogalkotási tevékenységét ezen igények figyelembevételé-vel végzi, s a csatlakozás idejéig teljesíteni kívánja a felkészülési követelményeket.
• Az EU-csatlakozási készség hangsúlyozása mellett ugyanakkor a külpolitika eszkö-zeivel azt is világossá kell tennünk, hogy saját erőforrásaink közel sem elégségesek a követelmények teljesítéséhez, ebben számítunk az Európai Unió közösségi forrásaira s a tagállamok egyéni segítségnyújtási módozataira. A nemzetközi .Jobbyzásnak" ki kell terjednie - a szakemberképzés hez nyújtott sokoldalú segítség mellett - az infrastrukturális beruházások forrásainak előteremtésére is. Meg kell értetnünk európai partnereinkkel, hogy a magyar határ hatékony külső védelme, az illegális migráció megakadályozása s az ezzel összefüggő feladatok végrehajtása nemcsak magyar érdek, hanem az EU-tagállamok ko-zös érdeke is.
• Külpolitikai törekvéseink fontos területe a szomszédos országokkal fenntartott kap-csolatainkfejlesztése. A kétoldalú kapcsolatok megítélésben egyre nagyobb hangsúlyt kap-nak a migrációs kérdések adta szükségszerű együttműködési formák, így például a határon átnyúló szervezett bűnözés elleni fellépés, az illegális migráció megakadályozásáért tett kö-zös intézkedések, a toloneegyezmények zökkenőmentes végrehajtásának elősegítése.
Növekvő felismerés kíséri azt a tényt, hogy a káros jelenségek visszaszorításában épp-úgy, mint a támogatandó határforgalmi könnyítésekben csak az államközi együttes fellé-pésjelenthet megoldást, s kölcsönös egymásrautaltság érvényesül e területen.
• Külpolitikai (de nem kevésbé belpolitikai) szempontból különösen fontos kérdésnek kell tekintenünk a magyar-magyar kapcsolatok migrációs szempontú alakulását, jövőbeli kapcsolatainkat a határon túli magyarsággal.
Könnyen belátható, hogy olyan külpolitikai prioritásról van szó, amelyet a mindenkori magyar kormánynak kiemelt figyelemmel és felelősséggel kell kezelnie. Fontos, hogy az elmúlt években kialakult, gyakorlatilag akadálytalan kapcsolattartás ne változzon kedve-zötlenül Magyarország uniós tagságának közeledtével.
Aszakemberek abban egyetértenek, hogy mindkét érdek egyidejű figyelembevétele nél-kül nem születhet jó megoldás, annak konkrét módozataiban, hangsúlyaiban azonban na-gyok azeltérések.
Több tárcát és kutatási intézményt érintő műhelymunkák folynak arról, hogy várhatóan milyen Schengen/EU-elvárások fogalmazódhatnak meg tagságunk idejére, s milyen "elő-teljesítési politikai igény" merül felaz elkövetkezendő hónapokban a tagjelöltek felé.
A szakmai elemzések azokat a megoldási lehetőségeket is áttekintik, amelyeket esetle-ges EU-szigorítások esetén számításba kell vennünk.
Külpolitikai téren a feladat rendkívül összetett. Egyfelől biztosítani kell a szomszédos -várhatóan "második körös" - tagjelölteket, hogy Magyarország a maga eszközeivel elő ki-vánja segíteni mielőbbi tagfelvételüket, érdekelt benne, s kész támogató álláspontját az EU fórumain képviselni, másfelől jövőbeli EU-partnereinkkel meg kell értetni, hogy a történelmi múltból fakadó közép-kelet-európai nemzetiségi helyzet speciális megoldásokat igényel.
Tekintettel arra, hogy 1999-ben az Európai Unió maga is a belső reformjával van el-foglalva, s az amszterdami szerződésből eredő feladatok végrehajtása még az unió részé-ről iskirnunkálatlan, ígya kérdésben idő előtti magyar intézkedések meghozatala semmi-képpen sem indokolt.
• A külpolitika folyamatos feladatai között szerepel a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződési rendszeréből adódó nemzetközi kötelezettségek áttekintése s az indokolt, rnig-rációs szempontú szerződés-előkészítési feladatok meghatározása. Át kell tekintenünk, hogy milyen tárgybeli multilaterális, illetve európai nemzetközi szerződésnek nem részese még Magyarország, továbbá milyen kétoldalú, a bel- és igazságügyi együttműködés hely-zetét érintő megállapodás megkötése indokolt az elkövetkező időszakban.
• A kormány külügyi, külpolitikai feladatai között van a nemzetközi helyzet" figye-lemmel kísérése, a rendszeres országértékelések megtétele abból a szempontból, hogya világban milyen veszélyeztetett migránskategóriák felelnek meg a magyar menedékjogi törvény ideiglenes védelemre szoruló, menedékes jogi kategóriájának.
A menedékessé nyilvánítás irányelveinek kidolgozása is indokoltnak látszik ajövőben (lásd koszovói menedékesek bizonytalan megítélése).
• Intenzívebbé, átláthatóbbá kell tenni a magyar részvételt a migráció egyes kérdései-vei foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában (UNHCR, IMO, EJEB, CATstb.) Az ott folyó szakmai konzultációkról rendszeresebben kell tájékoztatni a hazai szakmai kö-röket, illetve a tömegtájékoztatás fórumait. A hazai közvélemény igen keveset tud e nem-zetközi szervezetek tevékenységéről s lehetőségeiről a migránsok nemzetközi kezelésé-ben, segítségnyújtási módozataiban.
Erősíteni kell az emberi jogi kérdésekkel, illetőleg a migránsok helyzetével foglalkozó jelentősebb nemzetközi, nem kormányzati szervekkel (Amnesty International, ECRE,
Hel-sinki Bizottság stb.) való kapcsolatépítést, annak jeleként, hogy a Magyar Köztársaság megfelelő jelentőséget tulajdonít a nemzetközi civil szerveződések tevékenységének, értékeli munkájukat s megadja számukra a szükséges állami támogatást.
• Külpolitikai éskülgazdasági érdekeinkkel összhangban elő kell segíteni az önfoglal-koztató, beruházó vállalkozók, munkahelyteremtő külföldiek honi lét- és működési feltéte-leinek jelentős könnyítését, egyszerűsítését.
A jelenlegi rnunkaerö-piaci, illetve idegenrendészeti szabályozás nem kellően diffe-renciált, nem ad kellő ösztönzést a vállalkozó külföldi magyarországi megjelenéséhez. E terület sürgős korszerűsítése tovább javíthatna külföldi megítélésünkön, segíthetné kül-ügyi országpropagandánkat.
• A külpolitikai gyakorlati munkában, a külügyi igazgatás területén a migrációs kérdé-sek kezelése - megítélésünk szerint - a korábbinál nagyobb súlyt kell kapjon. Jelenleg e kérdéskör külpolitikai szempontú figyelemmel kísérését szervezetileg a Külügyminiszté-rium Konzuli Főosztályának kis létszámú Menekültügyi és Migrációs Osztálya, az EU-val való kapcsolatok tárgybeli ügyeit is az Integrációs Államtitkárság néhány köztisztviselője, illetve aNemzetközi Szervezetek Főosztályának egyes diplomatái végzik.
Ez az apparátus messze nem elégséges azon igények kielégítésére, amelyek e terület folyamatos és a jövőben várhatóan megnövekedő feladataira vonatkoznak. Még akkor isezt állíthatjuk, ha elismerjük, hogy aterület szakmai témagazdája elsődlegesen a Bel-ügyminisztérium. A Külügyminisztérium azonban - a külügyminiszter feladat- és hatás-körére vonatkozó kormányrendelet alapján - koordinatív feladatot lát el más tárcák külpolitikai szempontú nemzetközi tevékenységével, így amigrációs tevékenységgel ösz-szefüggésben is.
Elég talán csak arra hivatkoznunk, hogyaKülügyminisztériumnak kell hivatalból fi-gyelemmel kísérnie a világ államainak migrációs szempontú eseményeit, a
kényszervan-dorlásra okot adó konkrét körülményeket, az idegenrendészeti hatóságok számára a kül-földiek visszafordításának lehetőségét vagy tilalmát megalapozó országértékeléseket (a biz-tonságos eredetország vagy a biztonságos harmadik ország megítélését), illetve a nemzet-közi migrációs szervezetek tevékenységét is.
Akülügyminiszter feladatai között szerepel a magyar külképviseletek - nagykövetsé-gek, konzulátusok - tájékoztatása és irányítása konzuli, idegenrendészeti, menekültügyi és egyéb migrációs szempontból, valamint a magyar külképviseletről érkező tárgybeli jelen-tések elemzése, értékelése .
• Az előző ponthoz szorosan kapcsolódó igény amagyar konzuli hálózat korszerűslté-se, újfeladatokhoz való igazítás a.
Mivel anemzetközi migrációt kétirányú folyamatnak fogjuk fel, így jogos igény, hogy konzuli hálózatunk még inkább alkalmas legyen egyfelől a magyar állampolgárok számá-ra megfelelő helyi segítséget nyújtani a fogadó ország őket érintő - munkavállalási, okta-tási, rendészeti stb.- szabályozásának megismeréséhez, másfelől akülföldiek tájékoztatá-sára hazai viszonyaink, a legális migrációs lehetőségek, jogszabályaink tudatossá tétele terén.
Legyenek hozzáférhetők a külképviseleteken, illetve a tiszteletbeli konzuloknál olyan naprakész "országismertető csomagok", amelyek polgáraink helyi eligazodását, beillesz-kedését nagyban elősegíthetik.
Többnyelvű, hatályos jogszabályi rendelkezésen nyugvó tájékoztatási anyagok álljanak folyamatosan a külföldi érdeklődök és a sajtó rendelkezésére, amelyek világos eligazítást nyújtanak a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás, letelepedés, vállalkozás sza-bályozásáról sagyakorlati tennivalókról.
• A külpolitikai célkitűzések közé sorolandó akapcsolatok ápolása, intenzívebbé téte-lea korábban külföldön letelepedett magyar nemzetiségű honfitársainkkal. Érezzék, Ma-gyarország számon tartja őket, figyelemmel kíséri eredményeiket, s kész tapasztalataik hazai hasznosítására.
Személyükben olyan polgárokról van szó, akik a maguk eszközeivel, kapcsolataikkal segíthetik Magyarország nemzetközi törekvéseit. Amennyiben ez találkozik az érintettek elképzeléseivel, további könnyítéseket kell nyújtani számukra hazatelepülésükhöz, illetve visszailleszkedésükhöz.