HOGY AN ÉLNEK A KÜLSZOLGÁLATOSOK?

Az embereknek általában nyomós ok kell ahhoz, hogy családjukat otthon hagyva má-sutt keressenek munkát. A legtöbb külszolgálatos 30-45év közötti férfi. Közülük a fiata-labbak épphogy megnösültek, de nincs lakásuk, az albérlet drága, a szülőknél lakás konf-liktusokkal teli, az önálló lakáshoz viszont sok pénz kell. Az idősebbek "OTP"-t fizetnek vissza, vagy gyerekeiket szeretnék támogatni. Több mint 40 százalékuknak nincs autója, így ennek megszerzése is sokak kitűzött célja. A külföldi munkavállalás okai közt első helyen az anyagi okok szerepelnek.

Az elváltakat az is ösztönzi, hogy tartásdíjat csak az otthoni bérükböl vonnak le.

Az okok mellé mindig adódik egy rokon vagy egy munkatárs, barát, aki már dolgozott külföldön, vagy éppen ott is van. Ök gyakran adnak bátorítást, és segítenek is a kijutás-ban. Némelyeknek a testvére, unokatestvére, sőt a gyereke is külföldön tartózkodik.

6Kintlétem alatt volt olyan eset, amikor az egyénnel szerda este közölték, hogy másnap menjen haza, S

majd értesítik, ha megint szükség lesz rá.

A külföldön dolgoztató cégek általában újsághirdetés útján toboroznak embereket. A jelentkezőket behívják, s különböző feltételek alapján válogatnak. A .Jcömüvesek''

eseté-ben a munkaerő-felvevö megtekinti a jelentkezőt, és ha megvannak neki a megfelelő bi-zonyítványai s biztató a kinézete, akkor aláíratják vele a szerződést, már mehet is. Emiatt gyakori a megfelelő szaktudás hiánya, és ezért van szükség a három hónapos próbaidőre is. A felvett munkavállalót valamelyik éppen kiutazó viszi magával; néhány hét után kide-rül, mennyire bírja a helyi viszonyokat.

Az emberek teljesen elszigeteltek a németektől, bár a munkahelyen mindig vannak német munkavezetők is. A velük való kisebb konfliktusokra az építésvezető próbál meg-oldást találni, a több embert érintő ügyekben a kirendeltségvezető jár el. Az elszigetelt-ségnek csak egyik oka a nyelvtudás hiánya. A vezetőknek sincsenek - pedig ők magas szinten beszélnek németül - német kapcsolatai. A helyiek nem fogadják be az idegent.

A kirendeltségvezető, illetve annak jobbkeze, valamint családjaik teljesen külön élnek az emberektől. Sok olyan dolgozó van, aki a kint töltött két év alatt soha nem is találkozik velük. Az építésvezetők és az ügyintéző mérnök közös szálláson laknak az emberekkel, de általában külön szobát, lakást kapnak. Ennek praktikus okai vannak. Egyrészt olcsóbb, mintha külön lakást bérelnének nekik, másrészt bármiféle gond, eseményesetén nekik kell intézkedni. Ha például valaki megbetegszik, vagy baleset éri, akkor az ügyintéző mérnök feladata, hogy orvoshoz vigye. A szálláson lakó vezetők intézik az emberek egyéb ügyes-bajos dolgait is: autóvásárlásban, postai küldemények felvételében, bírságok elintézésé-ben nyújtanak segítséget.

A munkavállalóknak érdek-képviseleti szervük nincs, s a német szakszervezetekkel sem állnak kapcsolatban.

Az emberek tudják, hogy a németek többet keresnek, de arról nincs információjuk, hogy a cég mennyi pénzt kap utánuk. Az esetleges elégedetlenséget magukba fojtják, leg-feljebb egymás közt megvitatják, de csak ritkán hozzák az építésvezetők vagy rajtuk ke-resztül a kirendeltségvezető tudomására. Az elégedetlenség oka főképpen anyagi termé-szetű. Emellett a bánásmód válthatja ki, különösen akkor, ha egy konfliktus vagy váratlan hazaküldés okot ad rá. Mindazonáltal az elégedetlenség nem állandó beszédtéma, elfogad-ják a helyi körülményeket, a kiszolgáltatottságot a több pénzért cserébe.

Az esti vacsora nagyon fontos. Általános dolog, hogy a feleségek itthon készítette lefa-gyasztott főztjéből melegítenek. Itthonról viszik a bort és más italokat is. Helyben több-nyire csak kenyeret, tejet, zöldséget és sört vásárolnak. Gyakran előfordul, hogy egy-egy lakóközösség összefog, és mindennap más gondoskodik a vacsoráról.

A vasárnap a pihenésé, illetve a mosás, takarítás ideje. A feketemunkát vállalók persze vasárnap is dolgoznak, de nincsenek sokan. Bár jó pénzt kapnak érte, nem szívesen ál-dozzák egyetlen szabadnapjukat ilyesmire, sőt a büntetéstől is félniük kell.

A szabadidő eltöltésére nincs sok lehetőség. Néha betérnek a közeli pizzériába, olcsóbb kocsmába.

Az emberek kedvelt elfoglaltsága a lompizás. Ennek lényege a következő: a város egyes területein különbözö időkben lomtalanítást tartanak, amiről értesítik az ott lakókat.

Ilyenkor változatos dolgokat pakolnak ki az utcára: magyar szemmel jónak tekintett búto-rokat, még müködö tévéket, hűtöket stb. Ha a szállón megtudják, hol van lompi, akkor egy kölcsönkért cégbusszal a helyszínre mennek, s ami megtetszik, azt a szállásra viszik.

Többen hoztak így haza használható bútort, biciklit, műszaki cikkeket. A szállón már

több-ször okozott problémát, hogy az alagsori helyiségeket telepakolták lompis holmikkal, és mozdulni sem lehetett tőlük.

Legtöbben mégis azt a szórakozást választják, hogy a szállón ücsörögnek, és iszogat-nak, kártyáziszogat-nak, esetleg olvasgatnak (az újságok közül aKiskegyed, a Csók és könny, a Zsarumagazin és hasonlók népszerűek). A közös italozások okozzák a legtöbb gondot is, előfordul, hogy összeverekednek, kimásznak az erkélyre stb. Az ilyen ügyeket első eset-ben pénzlevonással büntetik, többszöri előforduláskor hazaküldik az elkövetőt.

A végleges hazautazásként a legtöbben a két évet jelölik meg. A már hosszabb ideje kint lévők nem tudnak pontos időt szabni. Többen mondták, hogy a feleségüktől teszik függővé a döntést. Ha az asszony egyszer is szól, hogy nem bírja így tovább, mennek ha-za. Persze a legtöbb feleség nem szól, hiszen a megkeresett pénz sok mindenért kárpótol.

Megszokják a több pénzt, azt, hogy gond nélkül bármikor kicseréltethetik a hűtőt, beve-zettethetik a telefont stb. Az egyik, saját bevallása szerint nagyon takarékos ember arról panaszkodott, hogy képtelen tartalékot gyűjteni, mert valamire mindig elmegy a pénz.

Sokan ügyeskednek ("seftelnek") is, hogy jövedelmüket kiegészítsék. Korábban szá-mítógépprogramok, -alkatrészek, chipek, rágó gumik, cukrok hazai eladásával sokat lehe-tett keresni. Nagy üzlet volt az aranybehozatal. Bár hivatalosan nem szabad a külföldön vásárolt aranyat itthon értékesíteni, a külszolgálatosok előre meghatározott minőségű és mennyiségű aranyat hordtak be a Nemzeti Bankba, ahol megvették tőlük. Másik nagy le-hetőség volt a napidíj eladása, amit a valutahiányban szenvedő vállalatok akár dupla áron is megvettek. Mára a lehetőségek nagyon leszűkültek. Maradt a New York-cukorka és a kilós rágó, de ezeken sem lehet már annyit nyerni, mint korábban.

A külföldön dolgozók mindegyikének van egy zöld könyve, amivel sok mindent be tudnak hozni vám nélkül, kint pedig valamelyik családtagjuk útlevelére vásárolva vissza-kérhetik a mehrwertsteuert (az áfát). Így o!csóbban jutnak hozzá a kívánt dolgokhoz, mint itthon. A zöld könyvre két évben egyszer mindenki behozhat várnkedvezménnyel egy au-tót. Egy ilyen vámkedvezmény ára egymás között százezer forint körül mozog. Azok, akik-nek már van autójuk, általában pénzzé teszik a vámkedvezményüket.

A szállá gyakori vendége egy orgazda, aki - a kinti viszonyokhoz képest is olcsón -lopott fúrókat, ruhákat ad el az embereknek. Fizetés után jelenik meg, s amelyik lakásban

"leveri a sátrát", ott mindig kisebb tumultus támad. A tőle vásárolt műszaki dolgokat itt-hon sokan továbbadják (a 80-100 márkáért megvett Bosch-fúrót 8-la ezer forintért).

A külföldi munkát vállaló emberek életét tehát elsősorban a pénzszerzés tölti ki, de amellett, hogy lakást, autót vesznek, kifizetik az OTP-jüket, nem gazdagodnak meg, s na-gyobb tőkére sem tesznek szert, amit később befektethetnének. Legtöbbjük, ha hazajön, valószínűleg ott folytatja az életét, ahol előzőleg abbahagyta.

Az 1995-ös évtől ezek a cégek valószínűleg nem fognak már kint dolgozni. Németor-szág igyekszik visszaszorítani a külföldi munkavállalókat, hiszen a ném et egyesülés óta jelentősen megugrott a munkanélküliek száma. Az is igaz, hogya magyarok olyan mun-kákra szerződtek, amilyeneket a németek nem szívesen végeznek el, vagy nincs elég szak-emberük hozzá. Emiatt valószínű, hogy egyéni munkavállalóként az Európai Unió portu-gál és egyéb munkásai fogják átvenni a magyarok helyét. A hazajövő magyarok közül egyéni munkavállalóként nem sokan fognak visszamenni, hiszen nincs nyelvismeretük, nem ismerik a helyi szabályokat. Nagy részükre, úgy gondolom, ugyanaz a munkanélküliség vár, mint amit itthagytak.

MELLÉKLET

A cég egyik tagjának jelentése a kinti problémákról, fegyelmezetlenségekről

Emberi tényezők szerepe a kivitelezés ben

• Dolgozóink munkahelyi magatartásával, a munkafegyelemmel (munkaidő betartása, munkahelyi italozás tilalma, munkahelyről való eltávozás, munkahelyi rend) problémánk nem volt, e tekintetben a szokványos építőipari átlagnál lényegesen jobb állapotot sikerül fenntartani. A szálláshelyeken már rosszabb a kép, mivel a családjuktól távol az italozás-ra, trehányságitalozás-ra, lustaságra hajlamosak az emberek. Ennek ellenére duhajkodás, verekedés, botrányos, esetleg büntetendő magatartás tudomásunk szerint nem volt.

• Az utasítások átértékelése, felülbírálata, elmulasztása gyakori eset, annak megtaga-dására viszont nem volt még példa.

• Nyílt, egyenes gerincű elégedetlenségét még ez idáig senki sem mondta el, holott a problémák őszinte feltárására és megbeszélésére hívtuk fel a dolgozóink figyelmét.

• Önkényesen hazautazott:

- alacsony illetmény miatt 1fö (O. Zs.);

- számunkra ismeretlen okból 8 fó (Z. B., D. A., Sz. F., V. A., V. E., K.J.,E. F.,Sz. 1.);

- l. B. személyének kifogásolásával, utólagosan indokolta 4 fö (F. R., R. F., Z. G., C.

Gy.);

a fentieken túlmenően italozás miatt hazarendeltünk 1 főt, egészségügyi alkalmatlanság miatt 2 főt, szakmai alkalmatlanság miatt 6 főt. Az éves fluktuáció 58%.

• A kifizetett illetményekkel kapcsolatos általános elégedetlenség oka, hogy alapvető-en bármalapvető-ennyi pénz kevés. Ezalapvető-en indokkal önkényesalapvető-en hazautazott l fő.

Az elszámolási rendszerünk alapvetően teljesítményorientált, úgynevezett egyösszegű, a munka megkezdésekor ismertetett, ledolgozott idő arányában felosztott és nemileg dif-ferenciált illetményelszámolás történik.

• A konkrét példák felsorolása kapcsán a következő eseteket tartom kirívónak:

- S. F.-et a foglalkoztató üzemből elküldik szakmai alkalmatlansága és károkozása miatt.

- R. F. és Z. G. a hazautazási időponthoz rendelt elvégzendő feladatot összecsapták, visszautazásukat követően az építtető által tett minőségi kifogások kijavítására vonatkozó utasításornat látszólag tudomásul vették, majd távoztak.

- E. A. és K. S. kiléptetését követő időszakban a munkabrigád teljesítménye javult, a további időszakban teljesítményprobléma nem merült fel.

- Z. B. magányosnak érezte magát egy vasárnap délelőtt, és mivel a lányosház zárva volt, nem várt estig, inkább hazautazott.

- Sz. I.-t kislánya megkérdezte a telefonban, hogy mikor megy haza, ^ö meg azt találta mondani, hogy nemsokára. Úgy is tett.

- C. J. és K. A. a hazautazásuk időpont jához igazított falazasi teljesítményt úgy próbál-ták teljesíteni, hogyafalazóhabarcsot a patakba öntötték.

- Sz. 1. egy hazautazás alkalmával jól összecsomagolt, és a visszautazáskor hiába vár-tam a Keletinél.

- E. F. egy hazautazást követően még azt az ígéretét sem teljesítette, hogy az általa fu-varozott embereket visszahozza.

- F. R. szabadsága ideje alatt más céget talált, ahol folyamatos foglalkoztatásában bí-zott.

- C. Gy. és V. A. egy hideg reggelen nem tudott a szakmájának megfelelő munkát vé-gezni, inkább hazalopakodott.