• Nem Talált Eredményt

Különös tartalmi követelmények Előállítóban történő elhelyezés esetén:

STATISZTIKAI ADATOK

2. Különös tartalmi követelmények Előállítóban történő elhelyezés esetén:

1. A rendkívüli esemény részletes leírása, kiemelten:

a) az előállított ruházatát átvizsgálták-e az előállítóban történő elhelyezését megelőzően;

b) sérüléséről, esetleges panaszáról nyilatkoztatták-e;

c) sérülés vagy egészségügyi panasz esetén orvosi ellátásáról gondoskodtak-e;

d) az előállított személy állandó őrzése megtörtént-e (őr vagy kamera);

e) az előállított tájékoztatása megtörtént-e írásban az előállítás okáról, igazolást kapott-e róla;

f) az előállítás a szükséges ideig tartott-e.

A fogvatartás körülményeinek vizsgálata:

1. A fogvatartás elrendelése, a fogvatartott befogadása, orvosi vizsgálata, jogairól és kötelességeiről szóló tájékoztatása, letétjének kezelése, a kapcsoló dokumentáció elkészítése a normákban foglaltaknak megfelelően történt-e.

2. A fogvatartott hozzátartozójának értesítése megtörtént-e (ha az intézkedés célját nem veszélyeztette).

3. Fiatalkorú esetében törvényes képviselő vagy gondnok értesítése megtörtént-e.

4. Sérült, beteg, orvosi ellátásra szoruló fogvatartott orvosi ellátásáról gondoskodtak-e.

5. Fogdába, előállítóba történő befogadáskor a szükséges biztonsági intézkedések megtörténtek-e a vonatkozó normáknak megfelelően (figyelmeztetést követően ruházat átvizsgálás, azonos nemű személy jelenlétében testfelület vagy orvos által testüreg átvizsgálása).

A fogvatartott kísérése során történt szökés esetén:

1. A kísérést végrehajtó rendőr mikor, milyen szintű oktatáson, vizsgán vett részt.

2. A kísérést végrehajtó rendőr mikor, milyen eligazítást, feladat meghatározást kapott.

3. A kísérés előtt a fogvatartott ruházatát átvizsgálták-e.

4. Meghatározták-e a kísérés módját (rendes vagy megerősített), eszközét (gépkocsival, rabszállító járművel stb.), útvonalát, a bilincselés módját (előre, hátra bilincselés, vezetőszíj).

5. A kísérő rendőr rendelkezett-e a kíséréshez szükséges, illetve parancsnok által meghatározott eszközökkel, azt a szolgálati elöljáró (vagy az utasítást adó parancsnok) ellenőrizte-e.

6. A kísért személy figyelmét felhívták-e a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra.

7. A kísérő rendőrök a kísérés során állandó rádiókapcsolattal (tevékenység-irányítási központ, ügyelet, szolgálati elöljáró felé) rendelkeztek-e.

8. A kísérés befejezésekor az átadás dokumentált módon történt-e.

9. Amennyiben a rendőrök a feladat végrehajtását akadályozó, megnehezítő vagy módosító körülményt észleltek, jelentették-e szolgálati elöljárójuknak, illetve a probléma milyen módon került megoldásra.

10. A szökés esetén milyen haladéktalan intézkedések történtek (üldözés, elfogás, saját ügyeletnek történő jelentés).

11. Ha más rendőri szerv területén történt a szökés, az érintett rendőri szerv értesítése megtörtént-e.

12. A fogvatartásért felelős rendőri szerv vezetőjét értesítették-e.

A fogvatartott öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, szándékos egészségkárosítása esetén:

1. A fogdába történő befogadást megelőző orvosi vizsgálat során a fogvatartott hogyan töltötte ki a befogadásakor a részére átadott nyilatkozat vonatkozó pontját.

2. A fogvatartott rendszeres gyógyszerszedésre nyilatkozott-e, a befogadást megelőző orvosi vizsgálat során jelzett-e valamilyen gyógyszerigényt.

3. Elkülönített orvosi megfigyelés szükségessé vált-e.

4. A fogvatartott saját kérésére vagy az orvosi vizsgálat megállapításai alapján kapott-e az orvostól valamilyen gyógyszert, ha igen, milyen fajtát, milyen adagolásban.

5. A gyógyszerek tárolása megfelelt-e az előírásoknak.

6. A fogvatartott az öngyilkossági kísérletét feltételezhetően csempészett vagy az orvosi szolgálat által felírt gyógyszerrel követte-e el.

7. Az orvos által felírt gyógyszer kiosztását végző fogdaőr (felcser) megfelelően hajtotta-e végre a kiosztást, illetve ellenőrizte-e a felhasználást (a gyógyszer bevételét).

8. A gyógyszerek adagolása kapcsán vezetendő nyilvántartásokat („A fogdaőrök által a fogvatartottak részére kiadott eseti gyógyszerek nyilvántartása” és a „Nyilvántartás gyógyszerek adagolásáról”) megfelelően vezették-e.

9. A fogvatartott öngyilkosságát (kísérletét) követően a hozzátartozó értesítéséről gondoskodtak-e.

II. Az ORFK utasítás 1. melléklete 65. pontjában meghatározott eseményről készült összefoglaló jelentések tartalmi követelményei

A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedési balesete esetén, amennyiben veszélyhelyzet állt fenn, vagy annak kialakulása volt várható:

1. A baleset (esemény) helye, ideje.

2. A balesetben (eseményben) részes személyek azonosító adatai (külföldi esetén állampolgársága, úti okmányának száma).

3. A balesetben (eseményben) érintett járművek (közúti, vízi, légi, vasúti) azonosító adatai (forgalmi rendszám, lajstromjel, nyilvántartási szám stb.).

4. A sérült(ek) neve, sérülés foka, feltalálási hely(ük).

5. A baleset (esemény) rövid leírása.

6. A baleset (esemény) oka.

7. Közművekben, egyéb tárgyakban, objektumokban keletkezett-e kár.

8. A veszélyes anyag megjelölése, mennyisége.

9. A veszélyhelyzettel érintett terület megjelölése, kiterjedése.

10. A veszélyeztetett személyek száma.

11. Tett intézkedések:

a) a katasztrófavédelmi szervezet értesítésére vonatkozó adatok (mely szerve, mikor került kiértesítésre);

b) a veszélyhelyzettel érintett terület lezárására, kiürítésére vonatkozó adatok (kezdetének és befejezésének időpontja, elhelyezett személyek száma, elhelyezés helye);

c) közút lezárása esetén terelőút kijelölésére és a terelőút forgalmának fenntartására vonatkozó adatok.

III. Az ORFK utasítás 1. melléklete 67–69. pontjaiban meghatározott eseményekről készült összefoglaló jelentések tartalmi követelményei

Lőfegyverhasználat esetén:

1. Az esemény ideje, helye.

2. A rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.

3. Az intézkedés alá vont személy(ek) neve, személyi adatai.

4. A használt fegyver(ek) típusa, száma.

5. Az esemény leírása, kiemelten:

a) a rendőr lőfegyverhasználatát milyen események előzték meg, mi alapján döntött a rendőr a lőfegyver használatáról;

b) a rendőr lőfegyverhasználatát megelőzte-e felszólítás, más kényszerítő eszköz alkalmazása, lőfegyver használatát kilátásba helyező figyelmeztetés, illetve figyelmeztető lövés, ha nem történt ilyen, ennek mi volt az oka;

c) a lőfegyver használatára saját elhatározásból vagy utasításra került-e sor;

d) a rendőr saját szolgálati lőfegyverét használta-e vagy más – azzal egy tekintet alá eső – eszközt;

e) a lőfegyverhasználat során a rendőr kerülte-e az emberi élet kioltását (hová célzott, hányat lőtt, a célszemélyt hol találta el, illetve ezekből a rendőr mit észlelt a fegyverhasználat idején);

f) a lőfegyverhasználat oka mikor szűnt meg, a rendőr mikor szüntette meg a lőfegyverhasználatot, a lőfegyver használata elérte-e a célját;

g) a lőfegyverhasználat a célszemélyen milyen sérülést okozott, más személyen okozott-e, és ha igen, milyen sérülést;

h) a rendőr intézkedett-e – az egyéb intézkedések mellett – segítség nyújtásáról, azonnali orvosi ellátásról;

i) a h) alpontban foglaltakat követően a rendőr jelentette-e szolgálati elöljárójának az eseményt;

j) történt-e intézkedés a helyszín biztosítására, a sérült közvetlen hozzátartozójának értesítésére;

k) az elöljáró gondoskodott-e helyszíni szemle megtartásáról, az esemény továbbjelentéséről a szolgálati út betartásával;

l) fogvatartottal szemben foganatosított lőfegyver használat esetén a fogvatartásért felelős személyt értesítették-e;

m) a fogvatartásért felelős személy gondoskodott-e haladéktalanul a rendőri szerv székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) főügyészség büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyészének értesítésére;

n) a kivizsgálás eredménye alapján milyen további intézkedés, eljárás vált szükségessé.

6. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre, valamint az arányosságra vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések.

Figyelmeztető lövés (lőfegyverhasználatnak nem minősülő) esetén:

1. Az esemény ideje, helye.

2. A rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.

3. Az intézkedés alá vont személy(ek) neve, személyi adatai.

4. A használt fegyver(ek) típusa, száma.

5. Az esemény rövid leírása, kiemelten:

a) a rendőr helyesen döntött-e a figyelmeztető lövés alkalmazásáról (szükséges volt-e, a kívánt cél elérésére alkalmas volt-e);

b) a rendőr a figyelmeztető lövés irányát kellő gondossággal választotta-e ki;

c) a figyelmeztető lövés okozott-e anyagi kárt vagy sérülést, és ha igen, milyen sérülést vagy kárt okozott;

d) a rendőr intézkedett-e – az egyéb intézkedések mellett – segítség nyújtásáról, azonnali orvosi ellátásról;

e) a d) alpontban foglaltakat követően a rendőr jelentette-e szolgálati elöljárójának az eseményt;

f) történt-e intézkedés a helyszín biztosítására, a sérült közvetlen hozzátartozójának értesítésére;

g) az elöljáró gondoskodott-e helyszíni szemle megtartásáról, az esemény továbbjelentéséről a szolgálati út betartásával.

6. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések.

Állatra, tárgyra leadott lövés (lőfegyverhasználatnak nem minősülő) esetén:

1. Az esemény ideje, helye.

2. A rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.

3. A használt fegyver(ek) típusa, száma.

4. Az esemény rövid leírása, kiemelten:

a) a rendőr helyesen döntött-e arról, hogy az állatra vagy tárgyra leadott lövés szükséges volt-e, a kívánt cél elérésére alkalmas volt-e;

b) a rendőr a lövés célpontját megfelelően választotta-e ki (pl. gépkocsinak a kereke, uszított vagy megvadult támadó kutya stb.);

c) a leadott lövés veszélyeztette-e más személy testi épségét, okozott-e sérülést vagy kárt, és ha igen, milyen sérülést vagy kárt okozott;

d) a rendőr intézkedett-e – az egyéb intézkedések mellett – segítség nyújtásáról, azonnali orvosi ellátásról;

e) a d) alpontban foglaltakat követően a rendőr jelentette-e szolgálati elöljárójának az eseményt;

f) történt-e intézkedés a helyszín biztosítására, a sérült közvetlen hozzátartozójának értesítésére;

g) az elöljáró gondoskodott-e helyszíni szemle megtartásáról, az esemény továbbjelentéséről a szolgálati út betartásával.

5. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések.

Vétlen – nem szándékosan kiváltott – lövés (lőfegyverhasználatnak nem minősülő) esetén:

1. Az esemény ideje, helye.

2. A rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.

3. A használt fegyver(ek) típusa, száma.

4. Az esemény rövid leírása, kiemelten:

a) a lövés kiváltása a rendőr aktív magatartása miatt következett-e be, milyen tevékenység során történt a lövés;

b) a lövés a rendőrnek felróható okból következett-e be (figyelmetlenség, gondatlanság, felelőtlen viselkedés stb.);

c) a rendőr hivatkozott-e technikai problémára;

d) a vétlen lövés okozott-e sérülést vagy kárt, és ha igen, milyen sérülést vagy kárt okozott;

e) a rendőr intézkedett-e – az egyéb intézkedések mellett – segítség nyújtásáról, azonnali orvosi ellátásról;

f) az e) alpontban foglaltakat követően a rendőr jelentette-e szolgálati elöljárójának az eseményt;

g) történt-e intézkedés a helyszín biztosítására, a sérült közvetlen hozzátartozójának értesítésére;

h) az elöljáró gondoskodott-e helyszíni szemle megtartásáról, az esemény továbbjelentéséről a szolgálati út betartásával;

i) a vétlen lövés kiváltásakor a rendőr az egyéb biztonsági rendszabályokat betartotta-e (a fegyvert milyen irányban tartotta);

j) a nem szándékosan leadott lövést megelőzően a rendőr mikor hajtott végre utoljára töltetlenség ellenőrzést, illetve mulasztott-e ezzel kapcsolatban;

k) a rendőr mikor vett részt lőkiképzésen.

5. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések.

Kényszerítő eszköz használata esetén, amennyiben nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott:

1. Az esemény ideje, helye.

2. A rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.

3. Az esemény leírása, kiemelten:

a) az intézkedés alá vont személy milyen magatartást tanúsított vagy milyen eszközt birtokolt, amely a kényszerítő eszköz alkalmazását indokolta;

b) a kényszerítő eszköz alkalmazását megelőzte-e a jogellenes cselekmény abbahagyására irányuló felszólítás;

c) a kényszerítő eszköz alkalmazását kilátásba helyező figyelmeztetés elhangzott-e;

d) ha a felszólítás, illetve a figyelmeztetés elmaradt, mi volt ennek az oka;

e) a kényszerítő eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennálltak-e, azaz szükséges volt-e, jogszerűen került-e alkalmazásra, használata arányos volt-e, rendszeresített eszköz került-e használatra, alkalmazása a szükséges ideig tartott-e;

f) amennyiben a kényszerítő eszköz alkalmazása sérülést okozott, ki és milyen sérülést szenvedett;

g) a rendőr törekedett-e a lehető legkisebb sérülés okozására;

h) a rendőr intézkedett-e orvosi ellátásra;

i) ha a sérült személy kórházba került, mikor és hogyan került oda beszállításra, hozzátartozója értesítésre került-e;

j) keletkezett-e dologban anyagi kár a kényszerítő eszköz alkalmazása során;

k) a rendőr a kényszerítő eszköz használatát jelentette-e elöljárójának;

l) a rendőr elöljárója megfelelő módon vizsgálta-e ki a kényszerítő eszköz alkalmazását;

m) a rendőr kellően részletes jelentést írt-e;

n) az elöljáró meghallgatta-e a részes személyeket, tanúkat;

o) az esetleges ellentmondások tisztázásra kerültek-e;

p) az elöljáró részletes jelentést készített-e a kivizsgálásról;

q) amennyiben további eljárás megindítása vált szükségessé, megtették-e a szükséges intézkedést.

4. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések.

IV. Az ORFK utasítás 1. melléklete 70. pontjában meghatározott eseményről készült összefoglaló jelentések tartalmi követelményei

A rendőr, valamint külföldi rendvédelmi szerv Magyarországon szolgálatot teljesítő tagjának sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak esetén:

1. A büntetőeljárást kezdeményező rendőri szerv.

2. Az elkövető(k) neve, személyi adatai.

3. Az esemény ideje, helye.

4. A sértett rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.

5. A rendőri alapintézkedés.

6. Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze.

7. Az alkalmazott kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi alapja, illetve az alkalmazás időtartama.

8. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi szabadságában korlátozott személy panaszjoga biztosítva volt-e, az értesítési kötelezettséget teljesítették-e (kiemelten gyermek-, fiatalkorú személy esetén).

9. Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye.

10. A keletkezett sérülések, azok gyógytartama.

11. A keletkezett kár jellege, mértéke.

12. Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága (későbbi megállapítás esetén utólagos felterjesztéssel), az alkalmazott vizsgálati módszer leírása, időpontja, a vizsgálatot végrehajtó rendőr neve, rendfokozata, beosztása, illetve az egészségügyi dolgozó neve, munkaköre.

13. A helyszíni szemle további megállapításai.

14. Az értesített ügyész rendelkezései.

15. Az elkövetővel szembeni további intézkedések.

16. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések.

17. Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre.

V. Az ORFK utasítás 1. melléklete 87. pontjában meghatározott eseményről készült összefoglaló jelentések tartalmi követelményei

A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények esetén:

1. A bejelentett rendezvény megnevezése, ki vagy kik, mikor és hol tettek bejelentést.

2. A bejelentést követően a szervezővel egyeztető tárgyalás megtartására került-e sor, ha igen, az elkészült jegyzőkönyv másolata.

3. A rendezvény megtartásával kapcsolatban született-e tiltó határozat, ha igen, annak másolata, továbbá a tiltó határozat ellen a szervezők éltek-e kifogással.

4. A rendezvényen résztvevők, valamint a rendezők létszáma.

5. A szervezők kértek-e rendőri biztosítást.

6. Ha rendőri biztosításra került sor, a biztosításban részt vevő erők és eszközök létszáma.

7. A rendezvényen történt-e törvénysértés.

8. Milyen rendőri intézkedésre került sor.

9. Alkalmaztak-e kényszerítő eszközöket, személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedéseket, ha igen, azok jog- és szakszerűek, illetve arányosak voltak-e.

Rendőri csapaterő alkalmazása esetén, ha szervezett csapatszolgálati törzset, rendőri alegységet, a Készenléti Rendőrséget vették igénybe:

1. Hol, mikor, milyen csapaterőt igénylő esemény történt.

2. Milyen célból vonták össze a rendőri csapaterőt irányító törzset, a csapatszolgálati tevékenységet végrehajtó rendőri alegységet, kérték a Készenléti Rendőrség igénybe vételét.

3. Milyen jogszabálysértésre került sor.

4. Milyen rendőri intézkedéseket foganatosítottak és azok eredménye.

5. Személyi szabadság korlátozására, illetve kényszerítő eszközök alkalmazására sor került-e.

6. A kényszerítő eszközök alkalmazásának jog- és szakszerűségére, arányosságára vonatkozó megállapítások.

VI. Az ORFK utasítás 1. melléklete 89. pontjában meghatározott eseményről készült összefoglaló jelentések tartalmi követelményei

A sztrájkról szóló törvény hatálya alá tartozó esemény esetén, ha ezzel összefüggésben rendőri intézkedésre került sor:

1. Mikor, hol, kik, milyen célból sztrájkoltak.

2. A bíróság a sztrájkot jogszerűnek, vagy jogellenesnek minősítette-e.

3. A sztrájk a közbiztonságra milyen veszélyt jelentett.

4. Személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedésre sor került-e, az milyen cselekmény miatt történt.

5. Az intézkedés során alkalmaztak-e kényszerítő eszközt, és az jog- és szakszerű, illetve arányos volt-e.

Olyan tömegrendezvényről (sport, kulturális és egyéb), amely során személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedésre került sor:

1. Mikor, hol, milyen rendezvény megtartására került sor.

2. A rendezvényen résztvevők és a rendezők létszáma.

3. A szervezők kértek-e rendőri biztosítást.

4. Milyen törvénysértésekre került sor.

5. Alkalmaztak-e kényszerítő eszközt, és az jog- és szakszerű, illetve arányos volt-e.

6. Miért került sor a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésre.

VII. Az ORFK utasítás 1. melléklete 92. D. és 92. K. pontjaiban meghatározott eseményekről készült összefoglaló jelentések tartalmi követelményei

A határrendsértés, határrendi eset esetén:

1. Ha az elkövető személye is ismert, a személy(ek) neve (családi és utónév), születési ideje és helye, anyja neve, állampolgársága, lakóhelye és tartózkodási helye.

2. Ismeretlen személy(ek) esetén a személyek becsült száma.

3. A határrendi esemény minősítése, viszonylata, helye, időpontja, iránya.

4. A határrendi esemény rövid leírása, indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja, az elkövetés jellege.

5. Súlyos (szándékosan elkövetett, személyi sérülést, dologi kárt okozó) határrendsértés esetén az esetlegesen bekövetkezett személyi sérülés mértéke, anyagi kár nagysága.

6. Ha van sértett vagy tanú(k), ezek adatai (neve, születési ideje és helye, anyja neve, állampolgársága, lakóhelye és tartózkodási helye).

7. A határrendi eseményre tett intézkedés(ek).

8. A határrendi esemény rendezésének módja.

Az országos rendőrfőkapitány 59/2013. (XII. 21.) ORFK utasítása

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjaira és az egyes rendőri szervek ügyeleteire vonatkozó ORFK utasítások módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjaira és az egyes rendőri szervek ügyeleteire vonatkozó ORFK utasítások módosítása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

1. A Magyar Köztársaság Rendőrségének Körzeti Megbízotti Szabályzata kiadásáról szóló 11/1995. (VIII. 30.) ORFK utasítás módosítása

1. A Magyar Köztársaság Rendőrségének Körzeti Megbízotti Szabályzata kiadásáról szóló 11/1995. (VIII. 30.) ORFK utasítás 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. A szolgálat megkezdésekor a körzeti megbízott köteles – székhelyétől függően – személyesen vagy híreszköz útján az illetékes tevékenység-irányítási központnál (a továbbiakban: TIK) jelentkezni, és a szolgálat befejezésekor a kapott feladatok végrehajtásáról, a tett intézkedésekről személyesen vagy híreszközön keresztül a TIK-nek beszámolni.”

2. Az útzár telepítésének és alkalmazásának módjáról szóló 9/1996. (III. 21.) ORFK utasítás módosítása

2. Az útzár telepítésének és alkalmazásának módjáról szóló 9/1996. (III. 21.) ORFK utasítás 3. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép:

„3. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoknál a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 44. § (7) bekezdésben foglalt esetben az útzár telepítésének engedélyezésére a tevékenység-irányítási központ ügyeletvezetője, főügyeletese, valamint ügyeletese is jogosult.”

3. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás módosítása

3. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás részét képező, a Magyar Köztársaság Rendőrségének Fogdaszolgálati Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A fogda befogadó egységében felállított fogdaőr a bejárati ajtók nyitása előtt a kitekintő sávon, majd a rácsajtón keresztül köteles meggyőződni a belépésre jelentkező személy (személyek) belépési jogosultságáról.

Az  őrzésbiztonság veszélyeztetésének gyanúja, a belépési jogosultság hiánya vagy a fogdába be nem vihető tárgyak (pl. lőfegyver, robbanóanyag) felfedése esetén az ajtókat köteles zárva tartani és a parancsnokot, valamint a tevékenység-irányítási központot (a továbbiakban: TIK) vagy a rendőri szerv ügyeleti szolgálatát, valamint a rendőrkapitányság szolgálatirányító parancsnokát köteles azonnal értesíteni.”

4. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás Szabályzatának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Új előállító helyiséget a fogdában kialakítani nem lehet. A fogdán kívüli előállító helyiségben elhelyezett fogvatartott állandó őrzését zárt láncú videórendszerrel vagy az előállító helyiség előtt rendkívüli őr felállításával kell biztosítani. A szolgálatirányító parancsnok gondoskodik az őr kijelöléséről és az őrutasítás szerinti eligazításáról, amelyről értesíti a TIK-et vagy a rendőri szerv ügyeleti szolgálatát.”

5. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás Szabályzata 19. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Hivatali munkaidőn túl, ha a késedelem veszéllyel jár, a megerősítő őrségről a fogdát működtető rendőri szerv TIK-jének vagy ügyeleti szolgálatának vezetője, valamint a rendőrkapitányság szolgálatirányító parancsnoka gondoskodik.”

6. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás Szabályzata 19/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19/A. Az olyan épületben vagy épületrészben, amely legfeljebb 10 fő fogvatartott rövid időtartamú fogva tartására – az előállított és az őrizetbe vett személyek elhelyezésére – szolgál, fel van szerelve a biztonsági felügyelet ellátásához szükséges működő, zárt láncú videórendszerrel, illetve az őr által kezelhető riasztórendszerrel, egy rendőr állandó jelenléte, illetve szolgálatellátása szükséges. Az ilyen épületben vagy épületrészben az őrszolgálatot ellátó rendőr tevékenységét, valamint a fogvatartottak magatartását az ügyeleti feladatot ellátó vagy a rendőri szerv vezetője által kijelölt más személy a monitoron köteles figyelemmel kísérni, indokolt esetben gondoskodni megerősítő erő vezényléséről.”

7. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás Szabályzata 26. pontjának első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A szolgálatba lépő fogda- és kísérő őrök részére az eligazítást a fogdaparancsnok – távollétében a helyettesítésével megbízott parancsnok, a TIK vagy a rendőri szerv ügyeleti szolgálatának ügyeletvezetője, a rendőrkapitányságon a szolgálatirányító parancsnok – köteles megtartani, a közalkalmazottak feladatait meghatározni.”

8. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás Szabályzata 27. pont

8. A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás Szabályzata 27. pont