győződésemet, hogy a rendszerváltás folyamatában téves elgondolásnak és lépésnek bizonyult a gazdaság- és társadalompolitika teljes kiiktatása, valamint a „minél kevesebb az állam, annál jobb" teóriája, és ezzel össze
függésben az a monetarista elgondolás is, hogy a belső piac beszűkítésével még segíteni, gyorsítani is lehet és kell azt a folyamatot, melyben a régi intézmények összeomlanak, hogy új, egészséges csíráknak adják át hel5m- ket. Az állami bürokrácia lassú visszaszorításában, a mindenkori kormány centralizációs törekvéseiben ezért nem pusztán azok önvédelme és hatal
mi aspirációi, hanem valós társadalmi igények is megjelennek. Torzak, mert nem átgondoltak. És részben éppen a túlhárítás következtében örök
lődnek át az államszocializmus államának lényegi vonásai, az erős terjesz
kedési hajlam és a részérdekeknek való kiszolgáltatottság.^®
Ennek következményeit és a hozzá kapcsolódó dilemmákat a hazai szakirodalomban a legplasztikusabban Bossányi Katalin mutatta be. Bos- sányi arra a következtetésre jut, hogy „az átmenet gazdasága valószínűleg más állami szerepvállalást igényel, mint a kialakult, szervesen fejlődő piac- gazdaságoké.”
Kritikája és javaslatai számos eltérés ellenére közel állnak Ladányi János és Szelénp Iván koncepciójához. A szerzőpáros amellett érvel, hogy mára a fejlett országokban is válságba került mind a neoliberális állam, mind a jóléti állam modellje — paradigmaváltás készül. Az új paradigmák egyikeként egy új típusú állam, az esél)rteremtőberuházó állam stratégiáját vázolják fel.^® Ezt az államot pedig — bár korántsem lép fel a piaci mecha
nizmus erős korlátozásának igényével — határozott társadalom- és gaz
daságpolitikai elképzelések, valamint gyakorlat jellemzi.
Ladányi és Szelényi az új típusú állam koncepcióját egy új széles rétegeket magába foglaló társadalmi szerződés gondolatával kapcsolják össze. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az általuk javasolt „kisebb", de erősebb állam széles társadalmi konszenzus nélkül, autoriter törekvé
sek bázisává válhat.
Bár az idézett szerzők koncepciója számos ponton vitatható, jó ki
indulópontot kínál a disputára. Megkerülhetetlen kérdés, hogy vajon a posztszocialista országokban, közelebbről is Magyarországon a vázolt koncepció nem elkésett-e? A „minimális" állam kritikáját most némiképp máshogy fogalmazva, vajon nem-e éppen a rendszerváltás leglényegibb folyamatainak vezérlése igényelte volna-e leginkább egy széles társadalmi megegyezésen alapuló, határozott társadalom- és gazdaságpolitikai kon
cepció érvényre juttatását, hogy azután a „fő arányok", az önszabályozás feltételeinek kialakulása után az állam a lehető legsemlegesebb pozícióba húzódjon vissza.
Hogy volt-e ennek az útnak realitása, arról még sokáig fognak a hozzá
értők vitatkozni. (Részelemeinek voltak szószólói: a szakirodalomban és a közéletben Bruszt László képviselte legkövetkezetesebben a „tárgyalásos pia
cosítás" gondolatát,^® és — mint több írásomban is kifejtettem,'“ — magam is közel álltam ehhez az elgondoláshoz.)
III. fl jüuő Esélyei
A jelent és a jövőt tekintve három alapkérdés merül fel. Az egyik az, hogy a rendszerváltás nyomán kialakult társadalmi szerkezet mennyire tekint
hető valóban megszilárdultnak, és akár annak tekinthető, akár nem, van-e még mód a társadalmi-gazdasági makrofolyamatokba való „racionális" be
avatkozásra? A másik az, hogy közeledünk vagy távolodunk-e egy új társa
dalmi szerződés alapfeltételeinek kialakulásához(tól), vagyis ahhoz(tól), hogy a széles értelemben vett társadalmi szereplők intézményesen meg
szerveződjenek? A harmadik pedig az előző kettővel összefüggésben az, hogy ha a fő strukturális jellemzők már nem változtathatóak és (mert) az új, széles alapokon njmgvó társadalmi szerződés alapfeltételei nem jönnek (jöhetnek) létre, akkor vajon az esélyteremtő-beruházó állam gondolata nem válik, válhat-e „pusztán" az intézményeiben megszilárdult, érdek
érvényesítési metódusaiban bejáratódott hatalmi elitek új ideológiájává?
Arra gondolok, hogy az új hatalmi szerkezet csúcsán elhelyezkedő késő kádári technokráciának csak addig állott érdekében a „minimális állam"
ideológiáját képviselni, amíg meg nem rendítette, majd ennek bázisán meg nem hódította ezt az államot. Mára ez bekövetkezett, és az ideológiavál
tásnak már vannak jelei. Medgyessj Péter pénzügyminiszter, a késő kádá
ri technokrácia reprezentáns képviselője például nagy affinitást mutat az esélyteremtő állam eszméje iránt.
De hasonló gondolatok fogalmazódnak meg a nag)n;-állalkozók köré
ben is. A legplasztikusabban Nagy Imre, a Caola Rt. vezérigazgatója fogal- ---
---mazta meg az új ideát: „A fő szociális partnerek és az állam közötti forma
lizált gazdasági-szociális megállapodás lehetősége elszállt, ennek ismételt felvetése ma nem időszerű. A nemzeti tőke azonban érdekelt a megállapo
dásban, a társadalmi játékszabályok világos rögzítésében és az intézmé
nyes formák megteremtésében. Ezért arra látszik ma lehetőség, hogy a nagytőke kapcsolatot teremtsen a különböző politikai irányzatok józan erőivel (egjmttal kikényszerítve, hogy ezek egymással is kapcsolatban legyenek), és a választási maszlagoktól függetlenül felelős párbeszédet fol}^assanak az ország valódi kérdéseiről, ezen belül a politika és a tőke viszonyáról."^^
Ez pedig nem más, mint a nagytőke hatalmi igényeinek immár nyílt bejelentése. Egyben az első lépések egyike egy új, a nagytőke által domi
nált államkorporatista rendszer irányába.
Az esélyek latolgatását azonban itt és most abbahagyom.
Je g y z e te k
1 Részletesen lásd Jeffrey C. Alexander könyvét. Twenty Lectures: Sociological Theory A R er World War II. Columbia University Press, New York, 1987.
2 Mills, C. W right: A z uralkodó elit Budapest, 1972.
3 Pareto, Willferdo: Traité de Sociologie Générale. Lausanne-Paris, 1917.
4 Ezen elméleteket John Higley foglalta össze Elite Theory after M arxism c. tanul
mányában. (Paper prepared of a Workshop on Elites and New Rules of the Game at Budapest University of Economic Sciences, 2 5 -2 7 April, 1997.
5 Bourdieu, Pierre: The Form s o f Capital. In: Richardson, John G.: Handbook o f Theory and Reserach for Sociology o f Education. New York, 1983.
6 Ennek során az 1980-as évek közepétől csaknem hatszáz mélyinterjút készítet
tem a mindenkori hatalmi szerkezet szereplőivel, sajtóelemzést folytattam, és fel
dolgoztam a szakirodalmat.
7 Elsősorban Gazdaság és hatalom (Aula Könyvkiadó, 1990), Útelágazás. Hatalom és értelm iség az államszocializmus után (Pesti Szalon Könyvkiadó, Savaria Uni
versity Press, 1994) és Az elitek átváltozása (Cserépfalvi Kiadó, 1996) c. könyve
imben és következő tanulmányaimban: Elits and Systematic Change in Hungary.
In: Praxis International. 1990,10. April and July; Integration o f Special Interest in Hungarian Economy: The Struggle Between Large Companies and Party and State Bureucracy. In: Journal of Comparative Exonomics. Volume 15, Number 2, June 1991; Flucht nach worn — Structur und Dynamik d er M acht 1991. In: D er Schock d er Freiheit Ungarn a u f dem W eg in die Demokratie. Suhrkamp, Berlin, 1993; The Power Structure in Hungary after the Political Transition. In: The New Great Transformation? Routledge, London-New York, 1994; The Metamorphosis o f Elites. In: Lawful Revolution in Hungary 1 989-94. Király, Béla (Editor), Bozóki, András (Associate Editor). Distributed by Columbia University Press, New York, 1995.; Two Studies o f Transition: Intellectuals and Value Changes. Discussion Papers No. 24. March 1996. Collegium Budapest Institute for Advanced Study.
8 Részletesen lásd Szelényi Iván-Eyal, Gil-Townsley, Eleanor: Posztkommunista m enedzserizm us: a gazdasági intézm ényrendszer és a társadalmi szerkezet válto
zásai c. tanulmányomat. In; Politikatudományi Szemle, 1996,2.
9 Részletesen kifejti ezt Augusztinovics Mária Újraelosztás és jóléti állam c. cikké
ben. Társadalmi Szemle, 1996,2.
10 Angyal Ádám: Vállalati vezetők az ezredforduló küszöbén. Budapesti Közgazda
ság-tudományi Egyetem. Vezetés és Szervezési Tanszék, 1997.
11 Lengyel György: A magyar gazdasági elit a ’ 90-es évek első felében. In: Magyaror
szág politikai évkönyve, 1995. Demokráciakutatások Magyar Központja Alapít
vány.
12 Nagyvállalkozók és társadalmi környezetük. TÁRKI Social Research Informatics Center. Budapest, 1997. február. Kutatásvezető: Kolosi Tamás; Tudományos munkatárs: Sági Matild.
13 1997 közepétől nagyvállalati vezetők körében mélyinterjús, kérdőíves vizsgálatot kezdtem, amely jelen sorok írásakor még folyamatban van.
14 Részletesen bizonyítom ezt Gazdasági mechanizmus, reform törekvések és nagy- vállalati érdekek c. könyvemben. (Közgazdasági és Jogi Kön
3
n?kiadó, 1989) 15 Pitti Zoltán: Egészen eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Kézirat, 1987.május.
16 Részletesen bizonyítja ezt a Helybenjárás és szabadesés. A magyar gazdaság és társadalom 1996-ban és prognózis 1997-re (Tulajdon Alapítvány. Privatizációs Kutatóintézet, 1997.) c. tanulmány és Pitti Zoltán i. m.
17 Tari Ernő-Buzády Zoltán; Stratégiai szövetségek a vállalati kérdőíves felm érés tükrében. Háttértanulmány, 1996. december.
18 Voszka Éva; A jövedelmek gazdaságon belüli újraelosztása az 1990-es években.
Kézirat, 1996. július.
19 Magyar háztartási panel. Műhelytanulmányok, 8. ,Az ajtók záródnak (?!)". Jelen
tés a magyar háztartáspanel 5. hullámának eredményeiről. Szerkesztette: Sík Endre és Tóth István György. Budapest, 1997. január.
20 Lengyel László: Mozgalmak magányossága. Népszabadság, 1997. március 1.;
Tamás Pál: A középosztály zendülése. Heti Világgazdaság, 1997. március 8.
21 Lásd a 8. sz. lábjegyzetet.
22 Böröcz, József-Róna-Tas, Ákos: Formation o f New Economic Elites: Hungary, Poland and Russia. Theory and Society, 1995, 24 /5 .
23 Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban. Századvég, 1996 nyár.
24 Ezt bizonyítja Angelusz Róbert és Tardos Róbert tanulmánya, melyben a szerzóTc megállapítják, hogy a piacgazdaság társadalmi megítélésében a kezdeti (1988-as) döntően pozitív, várakozásteljes attitűdhöz képest 1996-ra már az ambivalens, sőt ellenérzésekkel színezett beállítódások kerültek előtérbe. (A piacgazdaság tár
sadalmi m egítélése. Műhelytanulmány. Versenyben a világgal sorozat 2. kötete.
Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem, Vállalatgazdaság Tanszék, 1996.) 25 Csite András-Kovách Imre: Gazdasági elit és piacgazdaság (1993-1997). Kézi
rat, 1997. június, 41. o.
26 Bourdieu, Pierre: Outline o f Theory o f Practice Cambridge, 1977. 78. o.
27 Részletesen lásd A kastély c. tanulmányomat, in: A hatalom átváltozása. Cserép- falvy Kiadó, 1996.
28 Részletesen lásd A hatalom metamorfózisai In: Útelágazás. Hatalom és értelmi
ség az államszocializmus után. Pesti Szalon Kön
3
A^kiadó — Savaria University Press, 1994.29 Weber, Max: Politikai közösségek. Hatalommegoszlás a közösségen belül, osztá
lyok, rend ek pártok. In: Weber, Max: Gazdaság és hatalom c. kötet.
30 Laki László: A magyar fejlődés sajátszerűségeinek néhány vonása (avagy a polgá
rosodásból kimaradó társadalmi csoportok). Kézirat, 1997. június.
31 Ezt bizonyítják harminc nagyvállalatnál végzett empirikus vizsgálataim, valamint Angyal Adám i. m. és Voszka Éva i. m.
32 Részletesen kifejtem ezt a gondolatmenetet Útelágazás. Hatalom és értelm iség az államszocializmus után (Pesti Szalon Könyvkiadó-A Savaria University Press, 1994.) és A z elitek átváltozása (Cserépfalvy Könyvkiadó, 1996.) c. könyveimben.
33 Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a ’90-es években. Kézirat, 1997. március.
34 Gál Péter: Gazdasági átalakulás, érdekstruktúrák, célrendszerek. Kézirat, 1997.
május.
35 Lknyi András: Valahol m egint utat vesztettünk. Liget Kön]n;ek, 1996.
36 Feljegyzések a cethal gyomrából. A kulturális elit válsága és az értelm iség dilem
mái c. tanulmányomban (Kritika, 1995. november).
37 Bossányi Katalin: Allamtalanítás, álomtalanítás, lomtalanítás. Mozgó Világ, 1997, 4 -5 .
38 Ladányi János-Szelényi Iván: Vázlat az »esélyteremtőállam elm életéhez« elm éle
téhez. A jóléti államon és a neokonzervativizmuson túl. 2000, 8. évfolyam, 12.
szám.
39 Erre vonatkozó gondolatait, dilemmáit Bruszt László A centralizáció csapdája c.
könyvében foglalta össze. (Savaria University Press, 1995.)
40 Lásd többek között Gazdaság és hatalom (Aula Könyvkiadó, 1990), A civil tár
sadalomtól a politikai társadalom felé. Munkácstanácsok 198 9 -9 3 . (T-Twins Kiadó, 1994) és Útelágazás. Hatalom és értelmiség az államszocializmus után (Pesti Szalon Kön
3
^kiadó, Savaria University Press, 1994) c. könyveimet.41 A z esélyterem tő állam híve vagyok. Interjú, készítette Bossányi Katalin. Népsza
badság, 1997. május 3.)
42 Nagy Imre: A magyar nagytőke védelmében. Népszabadság, 1997. június 2.
'iï'‘¿‘'i.;■■ -'i*afe»à''*^4m!ià%î»Vi iiMWÿii\»%-c3di'S^aïlËb»^>À^iiôi8é''lk*iî3^
Afc-Kî» - T i f
r ' . . ' . î i - : : - ï ï ; . ' - , ! ' . ' ^ ' . . . «-ütv-yilv'»:'-',.:!:.*;,';. M^n*l \ . ' ' ' -^at'Alîài'è'aistî^ ....çj,,„;aiK»l6iïÂÎ!'^Â9^^ïô%8i'feâà*VffeMi^4’^^^^
Î,--. ':; ■■•.ikîbili SmSivïriVâü^SàKiRÎi :x«M •
■%tetVSS.
.MV,.-.-’-. I. '
ilt41Jl!dw''^■^î^4aB^^|psJ5lir^.lliWÿ^ilwq¡^5«í^^
V. i,; ■-:;lií;h.:-«v^:¿avv«;Vi.-;
'íi-%B ^ t p r - ï » si»\k.i«1Á »^««»otírfobiíSíg-« JS9 m ai»H aw ftkm ñ, S€
jiteM;,'?ítfld)tóÍptí.lfiÉr^ife\A^>fcftbí^rap.«öías
.níRÍíni-'T,- néÍ.:W.«!«,$ O .d K W  ^ ^ i? î ¥ i< ^ » » ^ ^ ., ■'
áífv>»!«f,ixw¿':.c h-;i^a^íMhi&-í&'^iíM ií,te)zmoq^«:á&9M úfhnñ eS
5 3 U í “-/; : í>;c g>'vV;!í,,söJ'w ừ‘
-íyTftíÉÍl»í*tóéSí-J*StoawÍi#^^ ièO
M Îîw t’æî-'v" . ■>':¿.t;T;v¡foíi;.t;t
äjiÄiJN ' /vi»dœiw6#.«8ei:.8Âi>ih^)'«*iÎ'n*'(n^«i«^.5Ui
‘Âas<6î Í'.
.£l '^Êfkyâi^- U u m i
iftJtti't--;' . i i ; P M îi«cêiTO«r '■ - ,rais?
>,%-Síí«^-ytetíaírt0föáyÍBM:-ííáJjl>iméí^^
t)feía^4ún^3Ífeííl>«!^llp?i.í*v:^ B^#§l»r,db^OÎ
Í -■K5VÍ>;¥¿^í;í<^xW9í^érar^ ^•
^ Z ï î& ;î: ' - * , l É & e r r ,■■■.■ ‘ ' ( .€ .
--, ' ■ ’-. ¿nt/.'V../s.';»i.'''^'"■■■ ■■>;■/'<:
"J:fjvlji^^:Z'í/5.''-■ \ ■ ■ i : i Í ; i í - i í b . . , i ^ '
’ ■? ;;:.:TO«gá¿iar|sUiíK L,^f^ A
tarS4fiß>--’■’í ■ ' C ' . w r í v ír¿a-;ko:^í<.vc!''í;^í 4tttíí,§dfi¿Sí ;*r^p«í\-'i90^-1ií*¿ wâï'-«.ï.i>S’'C'Jv«l<i)Â;
dte?ÆCi?-si;fcs«î ’■ái’*.
r-vigítéjH^-. í i ^ & e 'í^ - a r .id ir .4 :¡’ r V í í ^ w y ^ í f f t '.V .
■ •* ■ ■ . • M ; % ' » f r n í C c r j í s í í ' d k a í S g ’M t e f e i t ó i a ^ . E g y , ‘í í ; * í t e
) ..S‘
'¿(v> B. i
h m - K ú ' ^ kh à â t ' 0 ^
X 4Vi>. V ; ' ' V - ;
. r t ^ ; C':;í>tí'í >•'/ 7Hmi^y 'aj'-R’i y c y i ^ C f ‘ ‘ ■'*■ ;V ;'.
•V lí 'd / Ící.;:í*'i? í T»5i«iVî4«ÿ*St3i, i?.-..A;/i.S;^^ .(
(-V,
; S.’,-.‘ ■
S IP O S A L A D A R