Közérdekű Bejelentő-védelmi és Ügyfélkapcsolati Főosztály

A Közérdekű Bejelentő-védelmi és Ügyfélkapcsolati Főosztály a közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetési feladatai körében:

a) végzi az elektronikus rendszeren keresztül érkezett bejelentések előzetes vizsgálatát, ennek keretében tisztázza, hogy a beadvány közérdekű bejelentésnek minősül-e;

b) közérdekű bejelentésnek nem minősülő beadvány esetén intézkedési javaslatot tesz a beadvány további kezelésére;

c) közérdekű bejelentés esetén elvégzi a bejelentő azonosítását;

d) kiegészítő információkat szerez be a bejelentőktől, amennyiben az a bejelentés kivizsgálására hatáskörrel rendelkező szerv (eljáró szerv) megállapításához szükséges;

e) az azonosítás sikertelensége, eljáró szerv tisztázatlansága esetén előkészíti a bejelentés elutasítására irányuló biztosi intézkedést;

f) megállapítja, a rendszerben rögzíti és értesíti az eljáró szervet;

g) a bejelentő erre irányuló kérelme esetén előkészíti a bejelentés anonimizált kivonatát;

h) előkészíti és a Hivatal honlapján közzéteszi a bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását, továbbá az ügy lezárultával az eljáró/vizsgálattal érintett szervet és a vizsgálat eredményét;

i) előkészíti a közérdekű bejelentés eljáró szervhez történő továbbítására irányuló intézkedést;

j) az elektronikus rendszer útján kapcsolatot tart a bejelentő és az eljáró szerv között, ennek keretében az eljáró szerv közbenső és érdemi intézkedéseit továbbítja a bejelentő részére;

k) az elektronikus rendszeren kívül (postán, e-mailen) érkező közérdekű bejelentéseknél előkészíti a rendszer használatáról szóló tájékoztató levelet, illetve erre irányuló kérelem esetén a bejelentés eljáró szervhez – elektronikus rendszeren kívül – történő áttételére irányuló intézkedést;

l) kódolja az általa befejezett ügyeket, majd továbbítja azokat a Főtitkárnak.

A Közérdekű Bejelentő-védelmi és Ügyfélkapcsolati Főosztály vizsgálati feladatai körében:

a) vizsgálja a közérdekű bejelentéseknek az Ajbtv. 18. § (1) bekezdés a)–k) pontja szerinti hatóságok általi kezelésének gyakorlatát;

b) kérelemre egyedi vizsgálatot folytat, ha a bejelentő véleménye szerint a bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljes körűen, ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet, valamint ha a bejelentését megalapozatlannak tartották;

c) javaslatot tesz a vizsgálat megállapításaihoz képest szükségesnek tartott intézkedésre és előkészíti a Biztos vizsgálaton alapuló érdemi intézkedéseit;

d) a vizsgálat során értesíti a bejelentőt és más érintetteket;

e) kódolja az általa befejezett ügyeket, majd továbbítja azokat a Főtitkárnak;

f) értékeli és összefoglalja a vizsgálatok eredményeit;

g) közreműködik a Biztos beszámolójának előkészítésében;

h) kapcsolatot tart a többi szervezeti egységgel.

A Közérdekű Bejelentő-védelmi és Ügyfélkapcsolati Főosztály a Panaszirodával kapcsolatos feladatai körében:

a) személyes ügyfélfogadást tart;

b) ellátja a Biztoshoz vagy a Biztoshelyettesekhez kérelemmel forduló ügyfelek előre egyeztetett időpontban vagy soron kívüli módon történő fogadását;

c) az előre bejelentett panaszmeghallgatások esetében előzetesen tájékozódik és felkészül a panaszügyből;

d) a panaszfelvétel során: bemutatja az alapvető jogok biztosának hatáskörét, a panaszfelvétel menetét, tájékoztatást nyújt az adatkezelés szabályairól, meghallgatja a panaszosokat, a panaszfelvételről jegyzőkönyvet készít és átveszi a beadványokat és az azok mellékletét képező dokumentumokat;

e) a jegyzőkönyvet és az átvett iratokat továbbítja az Ügyviteli Osztály illetékes részlege felé;

g) részt vesz a Biztosnak, a Biztoshelyetteseknek, valamint a Főtitkárnak címzett lakossági panaszok, közérdekű bejelentések, javaslatok és egyéb kérelmek elintézésében;

h) a közérdekű bejelentés felvétele során: bemutatja az alapvető jogok biztosának a közérdekű bejelentések intézésével kapcsolatos hatáskörét, a bejelentés elektronikus rendszerben történő rögzítésének menetét, tájékoztatást nyújt az adatkezelés szabályairól, meghallgatja a bejelentőt, azonosítja a bejelentőt, rögzíti az elektronikus rendszerben a bejelentést, jegyzőkönyvet készít, és átveszi a beadványokat, illetve az azok mellékletét képező dokumentumokat.

A Közérdekű Bejelentő-védelmi és Ügyfélkapcsolati Főosztály az Információs Szolgálattal kapcsolatos feladatai körében:

a) telefonos információs szolgálatot lát el;

b) személyesen fogadja a bejelentkezés nélkül érkező ügyfeleket;

c) időpontot ad az ügyfelek számára a személyes panaszfelvételre, valamint a közérdekű bejelentés személyes megtételére;

d) tájékoztatást ad az alapvető jogok biztosának hatásköréről, az iratok nyilvántartásba vételének időpontjáról, az ügyszámáról, a panaszügy „Ad Acta” szerinti feldolgozási állapotáról, valamint a közérdekű bejelentések intézésével kapcsolatos hatásköréről, a bejelentés elektronikus rendszerben történő rögzítésének menetéről, az adatkezelés szabályairól;

e) iratot/dokumentumot vesz át és ad vissza;

f) gondoskodik a Hivatal munkatársai számára az ügyviteli tevékenységek elvégzéséhez és az iktató és iratkezelő informatikai rendszer használatához szükséges támogatási szolgáltatás biztosításáról.

A Közérdekű Bejelentő-védelmi és Ügyfélkapcsolati Főosztály szakmai ügyfélszolgálati feladatai körében:

a) intézi és nyilvántartja a Hivatalba érkező, más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó írásbeli panaszokat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb beadványokat;

b) segíti a civil szféra és a Hivatal közötti kölcsönös információátadást;

c) részt vesz a Biztosnak, a Biztoshelyetteseknek, valamint a Főtitkárnak címzett lakossági panaszok, közérdekű bejelentések, javaslatok és egyéb kérelmek elintézésében;

d) heti, negyedéves és éves statisztikát készít az Információs Szolgálat és a Panasziroda ügyfélforgalmáról;

e) együttműködik az elemző és vizsgálati feladatokat ellátó munkatársakkal, ennek keretében a folyamatban lévő ügyek esetében tájékoztatja az ügyintézőt az ügyfél érkezéséről, az ügyintéző észrevételeit, kérdéseit közvetíti az ügyfél felé, és ha az ügyintéző személyesen is részt kíván venni a panaszmeghallgatáson, ahhoz minden segítséget megad;

f) a telefonos megkeresések vagy a személyes meghallgatások alapján tudomására jutott információkról, az eljárásra vonatkozó kérésekről közvetlenül is tájékoztatja az ügyintézőket.

A Közérdekű Bejelentő-védelmi és Ügyfélkapcsolati Főosztályon a főosztályvezető munkájának segítése és helyettesítése érdekében a Közérdekű Bejelentő-védelmi Osztály élén általános főosztályvezető-helyettes, az Ügyfélkapcsolati Osztály élén osztályvezető tevékenykedik.”

2/2012. (I. 20.) AJB utasítás módosításáról

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 30. §-ában meghatározott hatáskörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés f) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki:

1. § Az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről szóló 2/2012. (I. 20.) AJB utasítás (a továbbiakban: utasítás) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: Biztos):]

„b) eljárása során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az emberi méltósághoz fűződő alapjog, továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogainak, valamint az Ajbtv.-ben meghatározott csoportok jogainak védelmére;”

2. § Az utasítás 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Ha a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz, és ebben olyan új tényeket vagy adatokat közöl, amelyek lehetővé teszik a további eljárást, a beadványt befogadhatóvá kell nyilvánítani. Ennek hiányában a beadványt az Ajbtv.-ben meghatározottak alapján el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.”

3. § Az utasítás 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket az előzetes vizsgálat alapján befogadott panaszügyekben, a hivatalból indított, valamint az OPCAT Iroda által lefolytatott vizsgálatok során kell alkalmazni.”

4. § Az utasítás 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A vizsgálat megkezdésekor a panaszost késedelem nélkül tájékoztatni kell a vizsgálat megindításáról, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az eljárás lefolytatása nincs határidőhöz kötve.

(2) A panaszos a vizsgálat során felkérhető beadványának pontosítására, kiegészítésére, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok megküldésére, egyidejűleg tájékoztatni szükséges arról, ha a válaszadás elmulasztása a Biztos eljárását akadályozza.

(3) A vizsgálati módszert a Biztos választja meg, és erre az ügy tárgya alapján érintett Biztos Helyettes is javaslatot tehet. A biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes maga választja meg a vizsgálat módszerét.

(4) A Biztos a vizsgálata során az Ajbtv.-ben meghatározott általános vizsgálati módszereken túl igénybe vehet minden olyan törvényes eszközt, amely szükséges az ügy ténybeli és jogi körülményeinek feltárásához.

(5) A Biztos a vizsgálati módszert a Biztoshelyettesek által kidolgozott szempontrendszerekre és elvi állásfoglalásokra is figyelemmel választja meg.

(6) Egy eljárás keretében több vizsgálati módszer alkalmazására is lehetőség van, az általános és az egyéb vizsgálati cselekmények indokolt esetben több alkalommal is megismételhetőek.”

5. § Az utasítás 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés tartalmi elemeit a rövid úton történő megkeresés esetén alkalmazni kell.”

6. § Az utasítás 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálatban részt vevő munkatárs gyakorolhatja az Ajbtv.-ben meghatározott jogosultságokat, valamint a helyszínen – az adatvédelmi szabályok betartásával – kép- és videofelvételt készíthet.”

A közérdekű bejelentések intézése

39/A. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) szerinti eljárás lefolytatása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Pkbt. szerinti közérdekű bejelentések vizsgálata során a II. Fejezet, valamint a IV. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak.

1. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetése

39/B. § (1) A Biztoshoz az elektronikus rendszeren keresztül érkezett beadványokat előzetesen meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül-e.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a Pkbt. szerinti eljárási feltételek megállapításához, akkor az eljárás során a szükséges adatokat be kell szerezni. Ennek érdekében a beadványt benyújtó személy megkereshető.

39/C. § (1) Ha a beadvány közérdekű bejelentésnek minősül, el kell készíteni és a Hivatal honlapján közzé kell tenni a bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát, valamint ügyintézésének státuszát, továbbá el kell végezni a bejelentő azonosítását.

(2) A bejelentő azonosítása a papír alapú, postai kézbesítésű levélben megküldött ügyazonosító szám bejelentő általi átvételével, a személyesen megjelent ügyfélnél a személyazonosításra alkalmas okmányok bemutatásával történik.

Az ügyfélkaput használó bejelentők – a benyújtás módjára tekintettel – további ügyintézés nélkül is azonosítottnak tekintendőek.

39/D. § A beadványt el kell utasítani, ha az nem minősül közérdekű bejelentésnek, ha a bejelentő azonosítása sikertelen, valamint ha a bejelentés kivizsgálására hatáskörrel rendelkező szerv nem állapítható meg. Az elutasító levélben információt kell nyújtani az ügyfélnek a jogérvényesítés további lehetőségeiről.

39/E. § (1) Ha a beadvány a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül és a bejelentő azonosítása sikeres, meg kell állapítani az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervet. Ezt követően az eljáró szervet az elektronikus rendszerben rögzíteni kell és a bejelentést 8 napon belül hozzáférhetővé kell tenni számára.

(2) Ha az ügyfél kéri, hogy személyes adatai kizárólag a Biztos és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek, a bejelentést kivonatolni kell, és a kivonatot kell hozzáférhetővé tenni az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv számára.

39/F. § (1) A Biztos és hivatala az elektronikus rendszer útján biztosítja a kapcsolattartást a bejelentő és az eljáró szerv között; erre irányuló kérelem esetén az eljáró szerv közbenső és érdemi intézkedéseit postai úton is továbbítja a bejelentő részére.

(2) Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és – ha az nem ugyanaz – az eljárásra jogosult szerv elnevezését, valamint az eljáró szerv érdemi intézkedéseiről szóló tájékoztatást a Hivatal honlapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

39/G. § Az elektronikus rendszeren kívülről érkező közérdekű bejelentéseknél a bejelentő figyelmét fel kell hívni arra, hogy közérdekű bejelentésének intézése csak a rendszer igénybevételével lehetséges. Amennyiben a bejelentő az elektronikus rendszer használatát mellőzni kívánja, de kifejezetten kérte ügye kivizsgálását, a Biztos vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a bejelentést a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a bejelentőt a címzett szerv értesítse intézkedéséről.

Az áttételre irányuló kérelem hiányában a bejelentést el kell utasítani.

39/H. § Amennyiben a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz és ebben olyan új tényt vagy adatot közöl, amely lehetővé teszi a további eljárást, a beadvány intézését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ennek hiányában a beadványt el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.

2. A közérdekű bejelentések vizsgálata

39/I. § (1) A Biztos a bejelentő kérelemére vizsgálatot indít, ha a bejelentő véleménye szerint a bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljes körűen, a vizsgálat eredményével nem ért egyet, valamint ha a bejelentését az eljáró szerv megalapozatlannak tartotta.

nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve látják el e feladataikat.”

8. § Az utasítás 46. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Különösen akkor indokolt az utólagos normakontroll indítvány benyújtása, ha)

„b) az Ajbtv. szerinti különösen védendő helyzetben lévő csoportba tartozó személyek alapvető jogainak, illetve az egészséges környezethez való jog sérelme áll fenn;”

9. § Az utasítás 46/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése különösen akkor indokolt, ha az önkormányzati rendelet az Ajbtv.-ben meghatározott csoportok jogait vagy az egészséges környezethez való jogot sérti vagy veszélyezteti.”

10. § Hatályát veszti az utasítás:

a) 20. §-a, b) 21. §-a,

c) 26. § (2) bekezdése,

d) 28. §-ában az „ , amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket”

szövegrész, e) 46. § (3) bekezdése.

11. § Ez az utasítás 2014. január 1-jén lép hatályba.

Székely László s. k.,

alapvető jogok biztosa

Figyelemmel az Alaptörvény 43. cikkében, valamint az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényben foglaltakra az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint állapítja meg:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Állami Számvevőszék alapadatai

1. § (1) Az  Állami Számvevőszék önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet a  Magyar Köztársaság Országgyűlése az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével, 1990. január 1-jei hatállyal hozott létre.

(2) Az Állami Számvevőszék többször módosított Alapító Okiratának kelte: 2005. március 31., azonosítója: A-50-014/2005.

(3) Az Állami Számvevőszék alapvető azonosító adatai a következők:

a) a költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevőszék, b) a költségvetési szerv hivatalos rövidített megnevezése: ÁSZ, c) angol megnevezése: State Audit Office of Hungary, d) német megnevezése: Staatsrechnungshof von Ungarn, e) francia megnevezése: Bureau National d’Audit de la Hongrie, f) orosz megnevezése: Счетная Палата Вeнгрии,

g) székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., h) levelezési címe: 1364 Budapest, Postafiók 54.,

i) vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): az Állami Számvevőszék elnöke, j) törzskönyvi nyilvántartási száma: 324766,

k) statisztikai számjele: 15324762-8411-311-01, l) adóigazgatási azonosító száma: 15324762-2-41, m) társadalombiztosítási törzsszáma: 91111, n) államháztartási azonosító száma: 033572,

o) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartási szám: SZT-33640, p) gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, q) számlavezetője: Magyar Államkincstár,

r) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483257-00000000,

s) szakfeladat száma és megnevezése: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége.

(4) Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek, a Számvevői iroda ellenőrzési irodáinak címjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

In document 1. Az utasítás hatálya (Pldal 153-158)