• Nem Talált Eredményt

A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályairól és egyes kapcsolódó

In document MAGYAR KÖZLÖNY 242. szám (Pldal 82-86)

kormányrendeletek módosításáról szóló 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

62. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályairól és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 2.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép:

„2. § Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek fajtái:

a) elvi létesítési engedély, b) építési engedély, c) átalakítási engedély, d) eltérési engedély,

e) használatbavételi engedély,

f) ideiglenes használatbavételi engedély, g) fennmaradási engedély,

h) forgalomba-helyezési engedély, i) megszüntetési engedély, j) üzemszünet engedély

63. § Az R12. a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

„2/A. Elvi létesítési engedélyezési eljárás

5/A.  § (1) Az  építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a  vasúti közlekedési hatóságtól elvi létesítési engedély kérelmezhető.

(2) Elvi létesítési engedély adható a  megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére. A  kérelemhez a  kérelmezőnek mellékelnie kell az  egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer egésze, egy szakasza, vagy valamely alrendszere műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az  elvi engedély megadásának feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat.

(3) Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi létesítési engedélykérelem formájában is benyújtható.

(4) A kiadott elvi létesítési engedély a kivitelezés megkezdésére nem jogosít.

(5) Elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálásához a  kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges.

(6) Az elvi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során – annak tartalmától függően – igazolni kell a tervezési jogosultságot.

(7) Az elvi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tervezett műszaki megoldás előtervét és műszaki leírását.

5/B. § (1) Az elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság vizsgálja, hogy a) a  tervezett közlekedési rendszer megfelel-e a  jogszabályokban előírt szakmai és műszaki követelményeknek, az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e, valamint

b) a  tervezett közlekedési rendszer elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelő-e, alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra.

(2) Az  engedély hatályának időtartama nem haladhatja meg az  egy évet. Az  engedély időbeli hatálya, ha a vonatkozó jogszabályok időközben nem változtak meg, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(3) Az  elvi létesítési engedély a  létesítési engedély megadását illetően a  vasúti közlekedési hatóság az  (1)  bekezdésben foglaltak keretei között és az  (5)  bekezdés figyelembevételével köti azokban a  kérdésekben, amelyekről az elvi létesítési engedélyben kifejezetten rendelkezett, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok a létesítési, engedélyezési eljárás megindítását megelőzően megváltoztak.

(4) Az elvi létesítési engedély hatályát veszti, ha a véglegessé válásától számított egy év elteltéig nem kérnek építési engedélyt a létesítményre, vagy az igénybe venni tervezett területre időközben létesítési engedélyt adtak ki.

(5) Ugyanazon területre több elvi létesítési engedély is kiadható.”

16. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

64. § (1) A  közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

R13.) 4. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Pályaalkalmassági vizsgálatra jelentkezni a vizsgaközpont a) informatikai rendszerén keresztül elektronikus úton,

b) informatikai rendszeréből letöltött kérelem kinyomtatásával és postai úton történő megküldésével, vagy

c) informatikai rendszerében kitöltött vagy letöltött és kinyomtatott kérelemmel személyesen a vizsgaközpontnál ügyfélfogadási időben

lehet.

(1b) Az  előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálat, valamint a  3. § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat díját elektronikus úton, átutalással, vagy az (1a) bekezdés c) pontja szerinti esetben készpénz átutalási megbízással kell megfizetni. Előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálatra az  időpontfoglalás a  díj megfizetését követően lehet. A  díj megfizetésének 60 napon túli elmulasztása esetén az ügyfél jelentkezését törölni kell.”

(2) Az R13. 4. § (1d) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1d) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat a  3.  § (2)  bekezdés b)–e)  pontja esetén a  kezdeményező vagy a megkereső szerv írásbeli megkeresése alapján az ügyfél vizsgaközpont általi értesítésével indul.

(2) Az  I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az  jelentkezhet, aki nem minősül – kezdő vezetőnek és rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel „B” vagy „C” vagy „D” kategóriában.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 242. szám

65. § Az R13. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felülvizsgálati kérelmet a vizsgaközpont informatikai a) rendszerén keresztül elektronikus úton, vagy

b) rendszeréből letöltött kérelem kinyomtatásával és postai úton történő megküldésével, vagy

c) rendszerében kitöltött vagy letöltött és kinyomtatott kérelemmel személyesen a vizsgaközpontnál ügyfélfogadási időben

lehet benyújtani.”

66. § Az R13. 10. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „április 1-je” szövegrész helyébe a „március 31-e” szöveg lép.

67. § Hatályát veszti az R13.

a) 4.  § (1c)  bekezdésében a  „Személyesen jelentkezni ügyfélfogadási időben a  vizsgaközpontnál lehet.”

szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdés b) pontja.

17. A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

68. § A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Általános Forgalombahelyezési Engedély (a továbbiakban: ÁFE) iránti kérelmet a 16/L. § szerinti engedéllyel rendelkező járműforgalmazó nyújthatja be az általa forgalmazott járművek tekintetében.”

69. § Az R14. a következő 4/B. alcímmel egészül ki:

„4/B. Járműforgalmazók engedélyezése

16/L. § (1) Az ÁFE kiadásában történő járműforgalmazói közreműködést a közlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: járműforgalmazó) engedélyezi, amely

a) rendelkezik – az  adott gyártmányra vonatkozó – a  járműgyártóval vagy felhatalmazott képviselőjével kötött, Magyarország egész területére hatályos kizárólagos forgalmazási engedéllyel,

b) teljesíti a közlekedési hatóság által üzemeltetett informatikai rendszerhez való csatlakozás következő feltételeit:

ba) rendelkezik a közlekedési hatóság által üzemeltetett informatikai rendszer futtatására alkalmas számítógéppel;

bb) rendelkezik fix publikus IP címmel.

(2) A  járműforgalmazó részére kiadott engedély (a továbbiakban: járműforgalmazói engedély) határozatlan ideig hatályos.

(3) A  járműforgalmazó minden, a  járműforgalmazói engedély szempontjából jelentős adatváltozást nyolc napon belül bejelent a közlekedési hatóságnak.

(4) A  közlekedési hatóság a  járműforgalmazói engedélyt legfeljebb 30 napra felfüggeszti és a  járműforgalmazó közlekedési hatóság által üzemeltetett informatikai rendszerhez történő hozzáférését korlátozza, ha

a) a járműforgalmazó a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, b) a járműforgalmazó téves adatot közölt,vagy

c) a járműforgalmazó az ÁFE engedélyezési eljárás érdemére kiható, valótlan adatot közöl.

(5) A közlekedési hatóság a járműforgalmazói engedélyt visszavonja, ha a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy

b) a járműforgalmazó ezt kéri.

(7) Ha a  közlekedési hatóság az  (5) és (6)  bekezdés alapján a  járműforgalmazói engedélyt visszavonta, a  döntés véglegessé válásától számított 3 éven belül a járműforgalmazó részére új engedély nem adható.

(8) Az  (5)  bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a  járműforgalmazó az  adatok javítását a  közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a  gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti díj megfizetését követően kezdeményezheti.

16/C.  § (1) A  járműforgalmazó a  közlekedési hatóság által biztosított informatikai rendszerben rögzíti az  adott járműtípusra vonatkozó ÁFE kiadásához szükséges adatokat, amellyel tanúsítja azok megfelelőségét, és amely

(2) Az  ÁFE alapján a  jármű forgalomba helyezéséhez szükséges adatlap kiállítására forgalomba helyezés előtti vizsgálat nélkül kerül sor.”

18. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

70. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R15.) 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

71. § Hatályát veszti az R15. 1. melléklet „10. Közlekedési ügyek” pontjában foglalt táblázat 26., 36., 37., 38., 39., 42., 52., 53., 55., 57., 58., 59., 60., 64., 65., 93., 94., 95. sora.

19. A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

72. § A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R16.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A repülőtér üzemben tartását és az üzemben tartási engedélyben foglaltak megtartását a légiközlekedési hatóság

a) hatósági ellenőrzés keretében,

b) a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében hatósági ellenőrzési audit keretében ellenőrzi.

(2) Ha a repülőtér üzemben tartója az üzemben tartási engedélyéről lemond, a légiközlekedési hatóság intézkedik az  üzemben tartási engedély visszavonásáról, valamint az  üzemben tartási engedélyre vonatkozó adatoknak a nyilvántartásból való törléséről.”

73. § Az R16. 23. § (1) bekezdésében a „hatály lejárta előtt benyújtott” szövegrész helyébe a „hatály lejárta előtt legfeljebb 90 nappal benyújtott” szöveg lép.

74. § Hatályát veszti az  R16. 21.  § (1)  bekezdésében az „Az engedély mintáját a  földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Földi Kiszolgálás Rendelet) 2. számú melléklete tartalmazza.” szövegrész.

20. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

75. § A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R17.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:

a) végzi a közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, b) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, c) végzi a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát,

d) közreműködik az a) és b) pontban meghatározott képzésfelügyeleti tevékenysége révén a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek tanfolyami és szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése ellenőrzésében,

e) végzi a  közúti járművezetők és a  közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység szakfelügyeletét,

f) részt vesz a  közúti járművezetők és a  közúti közlekedési szakemberek képzésének engedélyeztetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

g) részt vesz a  közúti járművezetők és a  közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével, vizsgáztatásával, továbbá a  közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,

h) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, testületekkel.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 242. szám

76. § Az R17. 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A vizsgaközpont elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett

a) a  közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásával való kapcsolattartása és a  vizsgára, vizsgálatra és utánképzésre jelentkezők adatainak ellenőrzése során a  (2)  bekezdés a)–c)  pontja szerinti közfeladatai ellátása keretében, valamint

b) a  vizsgára, vizsgálatra és utánképzésre jelentkezők által közvetlenül a  vizsgaközponthoz – képző szerv közreműködése nélkül – benyújtható jelentkezés és nyilatkozattétel biztosítása vonatkozásában.”

77. § Az R17. 5. § (3) bekezdésében a „2021.” szövegrész helyébe a „2022.” szöveg lép.

21. Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységre

In document MAGYAR KÖZLÖNY 242. szám (Pldal 82-86)

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK