megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 181/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet módosítása
29. § Hatályát veszti a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére irányuló beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 181/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése.
14. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
30. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) a következő 1/C. §-sal egészül ki:
„1/C. § A Kormány a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területét érintő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban, az ott meghatározott szakkérdések tekintetében, – az 1. § (4) bekezdésében meghatározottak, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeinek kivételével – tűzvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóságként a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot jelöli ki.”
31. § Az R7. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
32. § Az R7.
a) 1. § (1) és (3) bekezdésében az „1/A. §-ban és az 1/B. §-ban” szövegrész helyébe az „1/A–1/C. §-ban” szöveg, b) 1. § (4) bekezdésében a „Kormány a 3. melléklet szerinti, nemzetgazdasági szempontból kiemelt
beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben, ha kormányrendelet tűzvédelmi ügyekben a katasztrófavédelem központi szervét jelöli ki eljáró hatóságként, akkor” szöveg,
c) 1/A. § (1) bekezdésében a „(2)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(5) bekezdésben, valamint az 1/C. §-ban” szöveg,
d) 1. melléklet 8. táblázat C:3, C:9 és C:19 mezőjében a „robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot” szöveg,
e) 1. melléklet 8. táblázat C:3, C:9 és C:19 mezőjében a „tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot” szövegrész helyébe a „mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot” szöveg,
f) 1. melléklet 15. táblázat D:2–D:8 mezőjében a „területi szerve” szövegrész helyébe a „helyi szerve” szöveg lép.
15. Záró rendelkezések
33. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 9. alcím 2022. június 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelethez
1. Az R1. 1. számú melléklete a következő 34a. ponttal egészül ki:
„34a. Építmény térfogata: az építmény külső határoló szerkezeteinek (így különösen falak, pillérek, tetők) külső felületi síkjai által körbefogott térfogat.”
2. Az R1. 1. számú melléklet 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. Helyreállítás: építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.”
2. melléklet a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelethez
Az R4. 1. melléklete a következő 1a. ponttal egészül ki:
„1a. Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 242. szám
3. melléklet a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelethez
1. Az R7. 1. melléklet 4. táblázat C:16–D:16 mezője helyébe a következő mező lép:
(Bevonás és közreműködés feltétele) (Elsőfokon eljáró szakhatóság)
[A 343/2006.
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén;
2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó
a) 6-nál több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó lakó- és üdülőépület,
b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
c) az összes építményszint nettó
alapterülete 1000 m2-t meghaladó épület esetén;
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó olyan épület esetén
a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek
a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 100 m2, vagy
b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 2000 m2; 4. a több mint 100 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén.
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig
ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2 összesítettszint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel
bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik.
2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve.
3. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében a honvédelemért felelős miniszter.
4. Az 1–3. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve.
2. Az R7. 1. melléklet 4. táblázat C:45 mezője helyébe a következő mező lép:
(Bevonás és közreműködés feltétele)
[A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építési, Az 1 MW teljesítményt meghaladó, de 50 MW alatti
A Kormány 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelete
a közlekedési hatósági jogalkalmazással összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) és u) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 8. és 11. §-ában, valamint 73. § (1) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím, valamint az 1. és 2. melléklet tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím, valamint a 3., 4. és 5. melléklet tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3., 5., 13., 15. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím, valamint a 6. és 7. melléklet tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím, valamint a 8. és 9. melléklet tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 12. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 10. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § a) pontjában és a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. alcím tekintetében a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 40. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. alcím a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 19. alpontjában kapott felhatalmazás alapján
a 18. alcím, valamint a 10. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a 73. § (3) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. alcím tekintetében közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88.§ (1) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 23. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 242. szám
a 24. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása
1. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő (Az Lt. 2. §-ához) című alcímmel egészül ki:
„(Az Lt. 2. §-ához)
2/A. § (1) A légiközlekedési vizsgaközpont főtevékenységként a következő közfeladatokat látja el:
a) végzi a légiközlekedési szakszemélyzet – ide nem értve a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzetet – szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatását,
b) végzi a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatást,
c) végzi a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet és végrehajtási rendeletei továbbá bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletei által az illetékes hatóság hatáskörébe utalt vizsgáztatást,
d) részt vesz az a) és b) pont szerinti vizsgáztatással kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében, valamint e) együttműködik a feladatkörével kapcsolatos tevékenységet végző hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, testületekkel.
(2) A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást 2021. július 1-jétől a légiközlekedési vizsgaközpont végzi.
(3) A vizsgáztatási feladatokat átadó közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a légiközlekedési vizsgaközpont e feladatok átadásával összefüggően felmerülő kérdéseket 2022. március 31. napjáig megállapodásban rendezik. A megállapodásban rendezni kell különösen a feladatok ellátásához kapcsolódó jogosultságokat, kötelezettségeket, a feladatokhoz szükséges tárgyi feltételeket, valamint a feladat ellátását szolgáló jogviszonyok kérdését.
(4) A miniszter a légiközlekedési vizsgaközponthoz kerülő feladatok ellátásához maradéktalanul szükséges eszközök – ideértve különösen az informatikai eszközök, hálózatok, az irodai eszközök, a vizsgáztatás lefolytatásához szükséges eszközök, vizsgatermek – használatát a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet alapján 2022. március 31. napjáig biztosítja.
(5) A miniszter a légiközlekedési vizsgaközpont számára biztosítja a tevékenységének ellátásához szükséges, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó közlekedési informatikai szakrendszerek használatát.
(6) A folyamatban lévő eljárásokban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakat, eljárási díjakat a feladat átadás-átvétel nem érinti, az ügyfelek részéről ezzel kapcsolatban újabb kötelezettség nem keletkezik.
Ezen díjbevételek a légiközlekedési vizsgaközpont bevételét képezik azzal, hogy a 2021. július 1. napjáig az átadó miniszter előtti eljárással kapcsolatban befizetett díjak tekintetében a miniszter és a légiközlekedési vizsgaközpont 2022. március 31. napjáig egymással elszámol. A 2021. július 1-jét követően indult és a légiközlekedési vizsgaközpont által lefolytatandó eljárásokért fizetendő díjak a légiközlekedési vizsgaközpont bevételét képezik.”
2. § Az R1. (Az Lt. 19. §-ához) című alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A repülőtér üzembentartója az engedély adataiban bekövetkezett változásokat – ideértve az engedélyben
hatóságnak, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a katonai légügyi hatóságnak bejelenti.”
3. § Az R1. a következő (Az Lt. 50/A. §-ához) című alcímmel egészül ki:
„(Az Lt. 50/A. §-ához)
20/A. § (1) Az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtér kivételével repülőtér üzembentartójának az egyes légiközlekedési tevékenységgel összefüggő tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatást olyan térképen kell benyújtania a légiközlekedési hatóság részére, amelyen az ingatlanok elhelyezkedése és hasznosítási módja, valamint az azt használó tevékenysége is megállapítható.
(2) Az éves adatszolgáltatást minden naptári év február 1-jéig kell teljesíteni.
(3) Az Lt. 50/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli adatszolgáltatást megalapozó jelentős változásnak minősül:
a) a repülőtér területén belül az üzembentartó által megkötött bérleti szerződésekkel összefüggő változás, b) a repülőtér területén elhelyezkedő épületek használatával összefüggő funkcionális változás, valamint
c) a futópályát, a földi mozgási területeket érintő zárás és újranyitás, ide nem értve a légiforgalom kezelésével összefüggő, azonnali intézkedést igénylő eseteket.
20/B. § (1) Az (EU) 2018/1139 parlamenti a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, és annak hatálya alá nem tartozó repülőtér – ide nem értve az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtereket – üzembentartója az Lt. 50/A. § (2) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakkal összhangban a repülőtér induló és érkező forgalmáról – ideértve a repülőtér forgalmi körén üzemelő légijárműveket is – nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a motoros és nem motoros légjárművekről elkülönítetten és havi bontásban tartalmazza:
a) a légijármű lajstrom jelét vagy azonosító jelzését;
b) a leszállás időpontját;
c) a felszállás időpontját.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a repülőtér üzembentartója minden tárgyi félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi a légiközlekedési hatóságnak.”
4. § Az R1. 22. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fel- és leszállás nem repülőtéren vagy leszállóhelyen is történhet a következő esetekben:)
„c) ha a légi jármű tulajdonoságai miatt a leszállás helye előzetesen nem határozható meg, a leszállás és az onnan történő további felszállás,”
5. § Az R1. 21/A. § (4) bekezdésében a „légiközlekedési hatóság által meghatározott és honlapján közzétett” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter által a Hivatalos Értesítőben közlemény formájában közzétett” szöveg lép.
2. A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása 6. § A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok
felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 1. §-ban meghatározott bevételek közül a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell átutalni)
„a) az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára (ÁHT: 302691, számlaszám: 10032000-00290737-50000005) az 1. § a) pontjában meghatározott 13,5%-ból 8,5%-ot,”
3. A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása
7. § A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén az építtető vagy a repülőtér üzemben tartója – szakértő intézmény igénybevételével – elkészítteti a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelően.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 242. szám
4. A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosítása
8. § A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: R2.) 4/A. § j)–o) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(UAS művelet nem végezhető)
„j) a III. osztályú repülőterek vonatkoztatási pontjától számított 2 km sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és – a 8/C. § (5) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetek kivételével – azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,
k) a IV. osztályú repülőterek vonatkoztatási pontjától számított 2 km sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és – a 8/C. § (5) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetek kivételével – azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,
l) az V. osztályú repülőterek vonatkozási pontjától számított 750 méteres sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és – a 8/C. § (5) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetek kivételével – azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,
m) Drop-Zone légtérben annak működési ideje alatt, kivéve, ha ehhez a koordinációs feladatokat ellátó szervezet hozzájárult, és e szervezet, valamint a távoli pilóta között közvetlen elérés és kommunikáció biztosított,
n) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott védett létesítmények, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely (a továbbiakban: kiemelt nemzeti emlékhely), a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletben, valamint az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények köréről szóló 24/1997. (III. 26.) BM rendeletben meghatározott, az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények 200 méteres körzete feletti légtérben,
o) a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján kijelölt európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemek 500 méteres körzete feletti légtérben, ide nem értve a d) pont szerinti légteret.”
9. § Az R2. 4/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben meghatározott védett létesítmények, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely 200 méteres körzete feletti légtérben a 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijármű – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak megtartásán túl – az Országgyűlési Őrség biztonsági szempontok mérlegelése alapján megadott előzetes hozzájárulása esetén működtethető.
(5) Az Országgyűlési Őrség a kiemelt nemzeti emlékhely 200 méteres körzete feletti légtér tekintetében a (4) bekezdés szerinti hozzájárulást a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság egyetértése esetén adhatja meg.
Az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos együttműködésük kereteiről az Országgyűlési Őrség és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság megállapodást köt.”
10. § (1) Az R2. 5/B. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A légiközlekedési hatóság az LH-R1 és LH-R1A korlátozott légterek igénybevételére vonatkozó engedély kiadását megelőzően beszerzi a belügyminiszter által kijelölt szervnek a védett létesítmények védelme tekintetében kialakított véleményét.
(2b) A (2a) bekezdés végrehajtása érdekében a (2a) bekezdésben meghatározott, a belügyminiszter által kijelölésre kerülő szerv és a légiközlekedési hatóság együttműködési megállapodást köt a vélemény beszerzésének eljárási kérdéseiről.”
(2) Az R2. 5/B. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A korlátozott légtér igénybevétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell:)
„f) pilóta nélküli állami légijármű esetén a 4/B. § (4) bekezdésében meghatározott hozzájárulást.”
11. § (1) Az R2. 8/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belügyminiszter által a (3) bekezdés a)–d), f) és m) pontjában meghatározott szervezetek közül kijelölt szervezet a 4/A. § n) és o) pontjában foglalt adatokat, az Országgyűlési Őrség a 4/A. § n) pontjában foglalt adatokat,
(2) Az R2. 8/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott célú műveleti korlátozás az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben meghatározott feladatai teljesítése során, az említett törvényben meghatározott intézkedésekben és eljárásokban a helyszínen meghatározott feladatok ellátásának időtartamára, de legfeljebb 24 órára írható elő, amely egy alkalommal 24 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény kezdetétől annak végéig, amelyet a Felületen fel kell tüntetni.”
5. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
12. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
13. § Az R3. 4. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.