B) Közvetlen sejtszámolási módszerek
2. KÍSÉRLETI RÉSZ 1. Anyag és módszer
2.2. Kísérleti eredmények
2.2.5. Környezeti hatások vizsgálata variancia-analízissel
A talajtípus (Tt), hónapok (H), P YHOpV 0 pV WDODMPpO\VpJ 7P I KDW
á-ViW LOOHWYH HOV UHQG N|OFV|QKDWiVDLN V]HUHSpW D] DOJDFVRSRUWRN PHQQ\LVpJL YiOWR]iVDLEDQ D YDULDQFLD WiEOi]DW PXWDWMD $] pUWKHW VpJ NHGYppUW IRQWR s-nak tartom e pontban tisztázni a fenti fogalmak jelentését. Mind a talajtípus,
PLQG DKyQDSRNP YHOpV pVWDODMPpO\VpJKDWiViQDNKiWWHUpEHQNRQNUpWNpPLDL
és fizikai talajtulajdonságok vagy meteorológiai paraméterek állnak, mint pél-dául kötöttség, nitrát-tartalom, kémhatás, csapadékmennyiség, fényintenzitás, spektrális összetétel stb., melyek összességének hatása érvényesül az
alga-VHMWV]iPRNQDNDWDODMWtSXVRNKyQDSRNDNpWYL]VJiOWWDODMPpO\VpJpVDP YHOW
és bolygatatlan területek között észlelt különbségekben.
2.3. táblázat$FVRSRUWRVtWyWpQ\H] NKDWiVDD]DOgacsoportok mennyiségére
Cb D Eu-D
A talajtípus (Tt) – amint azt az alga-abundancia értékek is mutatták -
meg-KDWiUR]yOHKHW DWDODMDOJiN HO IRUGXOiVLJ\DNRULViJiUD$KiURPWDODMWtSXVW| sz-szehasonlítva a rendzina talajok (II.) összes algatartalma (Cb+Eu) szignifikánsan nagyobb (P=5%), mint a Ramann-IpOH EDUQD HUG WDODMRNp ,,,
ahol egyben a sejtszámadatokban egész évben a legkisebb variancia mutatkozott (2.5. ábra). A láptalajok összes algatartalma nem különbö]|WW MHOHQW V PpUWp k-ben a két említett talajtípustól. Ez annak is betudható, hogy a havonkénti sejt-számok között itt volt a legnagyobb a szórás, és egyben láptalajban (I.a) mértem valamennyi terület közül egész évben a legtöbb (1,36
db/ cm2, 0-10 cm), és legkevesebb (1,84
db/ cm2, 0-10 cm) alga sejtszámot.
2.5. ábra: Talajtípus-hatás az alga abundanciára
Algacsoportok szintjén vizsgálva a fenti összefüggést, az tapasztalható,
KRJ\DWDODMWtSXVDDFLDQREDNWpULXPRNpVNRYDPRV]DWRNHJ\HGV U VpJpUHV]L g-niILNiQV KDWiVVDO YDQ PtJ D W|EEL HXNDULyWD DOJD VHMWV]iPiW H] D WpQ\H] QHP EHIRO\iVROMD MHOHQW V PpUWpNEHQ $ FLDQREDNWpULXPRN V]DSRURGiViQDN D
rendzina talaj kedvezett leginkább, és a láptalaj legkevésbé. E talajtípusok kö-zött az abundanciában már P=1%-oVYDOyV]tQ VpJLV]LQWHQLVNO|QEVpJPXWD t-kozik. Az átlagos kovaalga sejtszám láptalajban a legnagyobb, szignifikáns
HOWpUpV3DEDUQDHUG WDODMKR]YLV]RQ\tWYDMHOHQWNH]LNiEUD
A hónapok hatása (H) a talajok összes algatartalmának tavasszal mért mi-nimumában és a nyári hónapokban mutatkozó maximumban nyilvánult meg.
$OJDFVRSRUWRNUD OHERQWYD H] D WpQ\H] OHJLQNiEE D] HXNDULyWD DOJiN LG V]DN
o-VDQ PXWDWNR]y MHOHQW V VHMWV]iP-változásait magyarázhatja (2.7. ábra), amikor is egész évre vonatkoztatva a legkisebb sejtszámértékeket április és május
hó-QDSRNEDQ PpUWHP (J\pUWHOP FV~FVRW 3 D Q\iUL KyQDSRN DEXQGDQFLD -értékei mutattak, de a tavaszi minimumhoz viszonyítva a téli és kora tavaszi sejtszámok (nov., dec., jan., márc.) is szignifikánsan (P<5%) nagyobbak voltak.
zv{7|},~:xE)~
$P YHOpVKDWiViW0WHNLQWYHPHJiOODStWKDWyKRJ\DP YHOWWDODMRNiWO a-gos összes algatartalma (2,75
db sejt/cm3) a teljes vizsgált talajrétegben már P=0,1% hibaszinten is nagyobb a bolygatatlan talajokéhoz (8,54
db sejt/cm3) viszonyítva (2.8. ábra).
+DVRQOyDQ MHOHQW V D]HOWpUpV D NpWYL]VJiOWWDODMPpO\VpJ 7PN|]|WW(J\
cm3 talaj a felszínen szignifikánsan (P<0,1%) több algasejtet tartalmaz, mint a mélyebb rétegekben (2.9. ábra). A területek átlagában a teljes vizsgált talajréteg algatartalmának közel 70%-a a felszínen található, míg a megmaradó 30% az 1-10 cm-HVWDODMUpWHJEHQRV]OLNHO$P YHOpVpVDWDODMPpO\VpJIHQWYi]ROWKDWiVD
az algacsoportokon belül is megnyilvánul.
A talajtípus és hónapok együttes hatását (Tt x H) vizsgálva az
DOJDVHMWV]iPRNUDV]HPEHW Q DM~QLXVLHOWpU YLVHONHGpVDNO|QE|] WDODMWtS
u-VRNEDQ PtJ D] |VV]HV VHMWV]iP Q|YHNHGpVH OiSWDODMEDQ XJUiVV]HU UHQG]LQiQ NLVHEE PpUWpN YROWDGGLJEDUQDHUG WDODMEDQHQ\KHFV|NNHQpVWPpUWHPHEEHQ
a hónapban (2.10.iEUD$Q\iULFV~FVRWN|YHW HQUHQG]LQiQPiUDXJXV]WXVEDQ OiSWDODMEDQ V]HSWHPEHUEHQ EDUQD HUG WDODMRQ SHGLJ FVDN RNWyEHUEHQ PXWDWN
o-]RWW MHOHQW V VHMWV]iP-csökkenés. A Cb-számban egy kisebb csúcs a téli hóna-pokban (dec., jan.) is jelentkezett, ami rendzina talajban volt a legkifejezettebb.
2.6. ábra: A talajtípus hatása a cianobaktériumok (Cb) és kovamoszatok (D) abundanciájára
2.7. ábra: Hónap-hatás az "egyéb” eukarióta algák (Eu-D)
PHQQ\LVpJLHO IRUGXOiViUD
2.8. ábra$P YHOpVKDWiVDDWDODMDOgák abundanciájára 2.9. ábra: A talajmélység hatása az alga abundanciára
2.10. ábra: Összes sejtszám változása a talajtípus és hónapok (Tt x H)
$P YHOWWHUOHWHN|VV]HV DOJDWDUWDOPiEDQDNO|QE|] WDODMWtSXVRNN|]|WW
(Tt x M) nincs érdemlegHV NO|QEVpJ D P YHOHWOHQ WHUOHWHN HVHWpEHQ D EDUQD HUG WDODMV]LJQLILNiQVDQ3NHYHVHEEDOJDVHMWHWWDUWDOPD]PLQWDPiVLNNpW NDV]iOyWDODMD$]PiULVPHUWKRJ\DP YHOWpVERO\JDWDWODQWDODMRN|VV]HVD
lga-WDUWDOPDN|]|WWMHOHQW VHOWpUpVYDQpUGHmes azonban megemlíteni, hogy ennek a különbségnek a mértéke láptalajon és rendzinán 2,6-2,8-szoros, míg barna
HUG WDODMRQW|EEPLQWQ\ROFV]RURV9DODPHQQ\LWHUOHWN|]ONRYDPoszatokban
DP YHOWOiSWDODMDOHJJD]GDJDEEDEDUQDHUG WDODMRQIHMO G|WWUpWtalaja pedig a
OHJV]HJpQ\HEE -HOHQW V 3 HOWpUpV PXWDWNR]RWW '-sejtszámban a láptalaj
MDYiUD D P YHOW WHUOHWHNHW |VV]HYHWYH $] (X-D csoport mennyiségében
kü-O|QEVpJDWDODMWtSXVRNN|]|WWFVXSiQP YHOHWOHQWHUOHWHQMHOHQWNH]HWW~J\KRJ\
a rendzina WDODM MHOHQW VHQ W|EE VHMWHW WDUWDOPD] PLQW D PiVLN NpW WDODMWtSXV 5HQG]LQDWDODMRNRQDP YHOWpVP YHOHWOHQWHUOHWHNNözött nem volt
számotte-Y PHQQ\LVpJL NO|QEVpJ HOOHQEHQ MHOHQW V PpUWpN HOWpUpV ILJ\HOKHW PHJ
ennek a csoportnak az összes algasejtszámhoz viszonyított arányában (2.4. áb-ra). A Cb mennyiségi változásait e kölcsönhatás függvényében a 2.11. ábra
$] RV]ORSGLDJUDP MyO PXWDWMD KRJ\ D P YHOW pV ERO\JDWatlan területeket összevetve Cb-V]iPEDQ OiSWDODMEDQ D OHJNLVHEE D] HOWpUpV WRYiEEi D P YHOW
területek közül itt (I.a) mértem a legkevesebb sejtszámot, bolygatatlan területek
N|]OYLV]RQWEDUQDHUG WDODMEDQ,,,E
$I KDWiVRNYL]VJiODWDNRUD]LVQ\LOYinvalóvá vált, hogy az algasejtek leg-nagyobb arányban a felszíni talajrétegekben találhatók. A vizsgált teljes talaj-mélység (0-10 cm) algatartalmának átlagosan 70-80%-D ILJ\HOKHW PHJ D P YHOWWHUOHWHNIHOV]tQLFP-es rétegében láp- és rendzina talajokbanV WH
n-QpOLVQDJ\REEDUiQ\WNpSYLVHOQHNDIHOV]tQHQpO DOJiNHWDODMWtSXVRNERO\J
atat-ODQWHUOHWHLQ(WW OHOWpU YLVHONHGpVPXWDWNR]LNEDUQDHUG WDODMRQDKROP YHOW
területen 33:67%, bolygatatlan gyepterületen pedig 45:55% a felszínen és
mé-O\HEEHQ pO algák aránya a teljes vizsgált talajréteget tekintve. A talajtípus és talajmélység kölcsönhatását (Tt x Tm) tekintve az egyes algacsoportok esetében eltérések mutatkoznak. D-számban a talajtípusok között csupán a felszíni réteg abundanciájában mutatkozik NO|QEVpJRO\PyGRQKRJ\DEDUQDHUG WDODMV]L g-nifikánsan kevesebb algasejtet tartalmaz, mint a másik két vizsgált talajtípus. Az Eu-D csoport esetében a talajtípusok között hasonló összefüggés a mélyebb talajrétegekben is megmutatkozik.
2.12. ábra: A talajtípus (Tt) és talajmélység (Tm) hatása a cianobaktériumokra
7 ONHOWpU HQD&EHJ\HGV U VpJEHQDKiURPWDODMWtSXVpVDNpWWDODMPpO
y-VpJN|]|WWLVPpUKHW V]LJQLILNiQV3NO|QEVpJiEUD0LQGN|]OD
legnagyobb Cb-sejtszámok rendzina talajok felszínén mutatkoztak. A két
talaj-UpWHJN|]|WWLHOWpUpVWYL]VJiOYDDEDUQDHUG WDODMNO|QE|]LNDPiVLNNpWWDODMW í-pustól, a felszíni abundanciát tekintve itt a legkevesebb, a mélyebb talajréteget nézve pedig a legtöbb a cianobaktériumok száma.
Míg a hóQDSKDWiV|QiOOyWpQ\H] NpQWD&EHJ\HGV U VpJHWQHPEHIRO\
ásol-WDDGGLJHQQHNDP YHOpVVHOHJ\WWHVKDWiVD+[0PiUMHOHQW VQHNPXWD tko-zik. Ez a kölcsönhatás befolyásolja a D-abundanciát is, ugyanakkor az Eu-D csoportra nincs lényeges hatással. A Cb és D algacsoportok esetében
megfi-J\HOKHW KRJ\DVHMWV]iPRNpYHVGLQDPLNiMDP YHOWWDODMEDQLQWHQ]tYHEED]pY IRO\DPiQW|EEpVHU WHOMesebb csúcs jelentkezik (2.13. ábra).
2.13. ábra $ KyQDSRN pV D P YHOpV KDWiVD D ' pV &E FVRSRUWRN PHQQ\LVpJL
változásaira
Kovaalgáknál két szignifikáns (P<5%) sejtszám növekedés mutatkozik
P YHOWWDODMRNEDQM~QLXVEDQpVGHFHPEHUEHQ(]D&E-számban az év folyamán
FVXSiQHJ\V]HUM~OLXVEDQILJ\HOKHW PHJ%RO\JDWDWODQWDODMRNEDQMHOHQW VVHM t-szám-változás egész évben nem mérKHW
A fentiek részletesebb ismertetésére a szignifikánsnak mutatkozó tényez
kombinációk és az alga sejtszámok változásainak kapcsolatát feltáró adatmátri-xokat, továbbá a szignifikáns differencia értékeit mellékletben közlöm (Melléklet /11-13. táblázatok).