A következőkben az Európai Unió és tagországai környezetpolitikai törekvései
nek — témaválasztásunk szempontjai szerinti elemzésével — a környezetvéde
lem és a gazdaság kapcsolatát túlzottan egyirányúnak — azaz csak többletkölt
ségeket igénylőnek — feltételező vélekedést kívánjuk árnyaltabbá tenni.
16. ábra
A környezeti világpiac szerkezete (Mrd DM)
■ Víz, szennyvíz és szennyvíziszap B Hulladék
□ Levegötisztaság-védelem
■ Zajvédelem
■ Energiamegtakarítás
Összesen 1995 = 706 Mrd
DM
Összesen 2000 = 977 Mrd
DM Forrás: Umweltmagazin 2 5 Jahre/O ktober 1996. 28 p.
9 Valkó László: A környezeti ipar fejlesztésének környezeti és gazdasági hatásai (Zöld Belépó', 35. sz.)
KörnyBZBíüBdBlBm - kürnyBZBti piac
Vélemén3Kink szerint 1) a környezetvédelemnek a gazdaságra stimuláló hatása is van, 2) a környezetvédelem érdekében kifejtett jogi-gazdasági-műszaki erő
feszítések egy új gazdasági szektort, a környezeti piacot alapozzák meg, 3) amelynek funkcionálása során egyéb nyomasztó társadalmi-gazdasági problémák kezelésére is lehetőség nyílik, 4) a környezeti piac ezen pozitív
„melléktermékeinek" kiaknázása az EU némely országában már a környezet- politika célrendszerében is megfogalmazódik, 5) a csatlakozni szándékozó országok környezeti erőfeszítéseikben ösztönzést kaphatnak az EU-országok tapasztalataiból, 6) az Európai Unió mozgástere bővül környezetpiaci törek
vései számára. Vagyis a környezeti piac a környezetvédelem érdekében meg
tett sokiránjm erőfeszítések ökológiai-társadalmi-műszaki-gazdasági szem
pontú verifikálódásának színtere is, tehát egy komplex kategória.
A k ö rn y ez e ti p i a c ö n á lló so d á sa
A környezeti piac önállósodásában két olyan körülménynek van különös jelentősége, amely az 1980-as évek környezeti gondolkodásában „paradigma
meghatározó" volt. Az egyik, hogy a környezet ügye az általános biztonságpo
litika részévé vált, s így a nemzetközi környezetvédelmi eg}mttműködésben való részvétel több mint környezetvédelmi kérdés: próbaköve az új érdek
síkok mentén formálódó együttműködésnek. Ez a megállapítás — a Közép- Kelet-Európában végbement rendszerváltozás miatt — súlyozottan érvényes az összeurópai együttműködésre, benne a csatlakozni szándékozó országok EU-integrációs törekvéseire.
Mivel a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés különböző szintjei közül leghatékonyabbnak a kisregionális együttműködést tartjuk, ezért külön figyelmet szenteltünk térségünk legkövetkezetesebb „kisregionális, környe
zeti krízismenedzsmentjét" folytató országa, Ausztria környezetvédelmi törekvéseinek számunkra is leginkább követendő gyakorlatára.
Az osztrák környezetpolitikát az állam monopolisztikus gondoskodása jel
lemzi, ami leginkább a környezetvédelem jogi-gazdasági-intézményi feltétel- rendszerének szerves egységében és a szubszidiaritás elvének következetes alkalmazásában valósul meg (központilag irányított újraelosztás és utólagos elosztócsatornák kiépítése, referenciaprogramok finanszírozása, országos- tartomán3n-hel3n „agendák" megfogalmazása). Környezetvédelmi együttműkö
désünk erősítése Ausztriával európai uniós törekvéseinkhez is hasznos lenne.
A m ásik lényeges mozzanat, hogy az előző időszak környezetpolitikáinak kudarca, valamint az új környezeti problémák tudatosulása a környezeti problémák kezelésének új eszközeit és technikáit kívánták meg.
A kelet-etirópai régió környezeti piacának jelenlegi és várható volumene
Összesen 34 000 46 960 68 930
Forrás: Technik fa r Umweltschutz. Jahrbuch 1996/97. 18. p.
Ezek a kívánalmak végeredményben a műszaki-gazdasági bázis környezet- konformitásának igényeként fogalmazódtak meg, s új elemként kerültek bele a nemzeti és regionális környezetpolitikákba: a „forráskezelő", preventív technológiai megoldások megjelenéséről van szó, amelyek a korszerűbb kör
nyezeti technikák fejlesztésére nagyobb ösztönző hatással bírnak.
A környezeti piac önálló szektorként való kezelésekor egyértelművé vált, hogy azt a m on opolisztiku s állami g on d oskod ás és a klasszikus piaci folyama
to k ötvözetével leh e t leginkább befolyásolni. Környezeti piac fogalmán a kör
nyezetgazdálkodás technikai-műszaki és gazdasági-szellemi eszközrendsze rét, valamint annak mozgásformáit értjük. A környezeti piacnak az alábbi főbb jellemzőit emelhetjük ki:
- Az elmúlt évtized általános világgazdasági recessziós folyamatának kont
rasztjaként a környezeti piac „konjunktúrasemlegesnek" mutatkozott.
- A környezeti piaccal szemben támasztott igények ennek a piaci szeg
mensnek a „hosszú távú növekedési kényszerét" prognosztizálják.
- A környezeti piac lényegében egy „mesterséges, államilag garantált piac", többnyire teret ad a mindenkori szabadpiaci erőknek is.
- A környezeti piacot minősítő vélekedések — egyelőre nem mérhetően, de tendenciájukban — növekvő jelentőséget tulajdonítanak e műszaki
gazdasági szféra innovációhordozó képességének.
Az okszerű környezetgazdálkodás belső igényéből fakadóan feltételezhető:
- a környezeti piacnak a gazdaság egészét racionalizáló hatása is (igény az optimális méret- és sorozatnagyságra, valamint élettartamra);
- a környezeti piac bővülése olyan „melléktermékeket" is produkál, ame
lyek az állami gazdaság-, illetve szociálpolitikában fogalmazódnak meg önállóan. A környezetpolitika túlcsordulásainak pozitív következményeivel főleg a foglalkoztatáspolitika és a regionális fejlesztési politikák számol
hatnak.
A környezeti termék- és szolgáltatói piac nagytérségi és szakterületi struktúrá
jának összevetésekor az alábbi markáns régiójegyeket állapíthatjuk meg:
Az EU és Njmgat-Európa környezeti piaca sokszínűbb, jobban azonosítha
tó, biztonságosabb vállalkozási körülményeket tesz lehetővé. Ennek oka — vélhetően — az, hogy a nemzeti környezetpolitikák és a nag3Ttérségi környe
zetpolitika is kiszámíthatóbb. A környezetirán)m technológiafejlesztés köz- gazdasági „rásegítése" kiterjedtebb és hatékonyabb.
17. ábra
Környezeti technológiák típusainak világpiaci trendje, Mrd DM-ben (1990-2005)
1400
1200
-1000
-Q
8006 0 0
4 0 0
--200
-integrált technológia additív technológia utólagos technológia additív technológiák együttesen
1990* 1993* 1995* 1996 1997 2000 2005
Forrás: H. Kaiser Unternehmensberatung (Tiibingen). In: Umweltmagazin, August 1997. 10. p.
Az USA környezeti piaca állandó „identitászavarokkal" küzd, bürokratizál- tabb, közgazdasági oldalról kevésbé támogatott. Kormányzati politikafüggő
sége szembetűnő, annak zaklatottságát tükrözi.
A japán környezeti piac túlspecializált, jobban kötődik a hagyományos japán technológiai háttérhez, nem is igen találni a vállalati listákon tisztán
környezetprofilú vállalkozásokat.
A korábbi környezeti problémák motiválta fejlesztések hatásaként a világ- gazdaság egészének környezeti piacán egy sajátos munkamegosztás is kiala
kult: a levegőtisztaság-védelmi technológiákat Japán, a hulladéktechnológiá
kat az Amerikai Egyesült Államok, a víz- és szennjrvíz-technológiákat pedig Njmgat-Európa (főleg Németország révén) uralja.
H böuülD körngezeti piac
A környezeti piac nagytérségi és országos méreteiről tájékoztató adatsorok elemzése és a vonatkozó környezetpolitikák ismeretében egyértelműnek tűnik, hogy a környezeti piac jelenkori bővülését és annak intenzitását az alábbiak motiválják:
- Az állami szerepvállalás színvonala, mégpedig három vonatkozásban: az állam a legjelentősebb környezetvédelmi beruházó, környezetvédelmi jogalkotó és a szubvenciók letéteményese. A környezeti piac alapvetően
„államilag garantált piac" jellegű.
- Nemzeti és nagytérségi szinten is az egységes keretbe foglalt követelmé
nyeket és biztosítékokat megfelelő súllyal kezelő és következetesen érvénye
sítő jogi szabályozás a „sine qua non"-ja a környezeti piac alakulásának.
18. ábra
Környezettechnológiai variánsok beruházási és üzemeltetési költségeinek viszonya
Forrás: H. Kaiser Unternehmensberatung. In: Umweltmagazin, Mai 1996. 60. p.
- Nemzetközi tapasztalatok alapján állítható, hogy a banki szféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá kezdeményezőleg (retrodisztribúciós csatornák megnyitásával és referenciaprojektek finanszírozásával) a szektor bővüléséhez.
- Elsősorban a beruházási javak termelési-piaci intenzitását növelik a külön
féle nemzetközi környezetvédelmi egyezmények.
- A környezettudatosság (fogyasztói környezetérzékenység és a vállalati környezetmenedzsment színvonala) a legnagyobb potenciális ereje a környezeti piac dinamizmusának.
A közelmúltban készült mérvadó nyugati tanulmányok is egyértelműen jelzik, hogy a környezettechnikai, illetve -szolgáltatói nemzetközi piacon Kelet-Európa országainak kereslete jelentősen növekedni fog. A vonatkozó számítások Magyarországot érintő adatsora szerint a környezeti piac várható összkiadásainak trendje a következő:
1995: 2 260 millió DM
2000: 3 320 millió DM
2005: 5 350 millió DM
Forrás: Umweltmagazin 1995. május, illetve IFAT 96. Presse-Information.
A m agyar körn yezeti p iac várható növekedését a szakmai körökben leg
elfogadottabb elemzéseket készítő H. Kaiser vállalati tanácsadó cég egyik jelentése (Umweltmagazin 1997. április) is a térség országai közül a legdina-
mikusabbnak tartja.
A növekvő érdeklődés „táptalaját" az alábbi tények, tényezők jelentik:
- A magyar környezetpolitika és környezetigazgatás aktivitásának köszön
hetően jelentősen nőtt a környezetvédelem help megbecsülése a társa- dalmi-gazdasági kérdések rangsorában. A térség országai közül Magyar- országon a legélénkebb a környezeti törvényi-jogi szabályozás, amelynek piacteremtő hatása — következetes végrehajtás és állami gazdasági rásegítő intézkedések mellett — az eddigi nyugat-európai tapasztalatok szerint is kitüntetett jelentőséggel bír (környezetvédelmi törvény, Nemzeti Környezetvédelmi Program, a vállalatok-intézmények környezetvédelmi teljesítményét kényszerítő-ösztönző jogszabályok, környezetvédelmi szakemberek alkalmazását előíró rendeletek, önkormányzatok szerepé
nek tisztázása a környezetvédelemben stb.). A szabályozási aktivitásnak köszönhetően az ezredforduló első éveiben a környezetvédelmi kiadások a GDP 1,7%-ára nőnek a jelenlegi 1,0-1,1%-ról. Eves szinten ez a jelen
legi 80-90 milliárd Ft-ot kitevő környezetvédelmi ráfordítási összeghez képest 2002-ben 180 milliárd Ft körüU környezeti piaci impulzust jelen
tene. A következetes szabályozás fokozza a környezetvédelmi feladatok finanszírozási hátterének (elsősorban KKA) stabilitását is.
- A magyar gazdaságpolitikának is érdeke a környezeti ipar-környezeti piac pozitív „melléktermékeinek" hasznosítása; ezek azok a környezet- piaci sajátosságok, amelyek a nyugat-európai országok többségében integráló funkciót töltenek be a környezetpolitika és a gazdaságpolitika
egésze között (pozitív impulzusok a foglalkoztatottságra, területfejlesz
tésre, műszaki-technológiai innovációra, külgazdasági kapcsolatokra stb.). A környezetpolitika érdeklődését jelzi, hogy a témában leginkább illetékes tárcák (IKIM, KTM) és az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is több tanulmányt rendelt meg a környezeti ipar hazai hely
zetét és fejlesztését, szerepét érintő kérdésekben. Mindegyikben hang
súlyt kap a nemzetközi szerepvállalás igénye.
- A Magyarországon zajló privatizáció környezeti mérlege részben pozi
tív: a privatizált cégek többségében jótékonyan változott a környezeti szemlélet és ennek következtében a cégek környezetvédelmi teljesítmé
nye. A privatizációnak köszönhetően növekedett a magyar gazdaság technológiai-műszaki apparátusának kompatibilitása n3mgat-európai összehasonlításban. Ez a megállapítás a környezeti technikák, eljárások kompatibilitására is érvényes.
- A magyar környezetpolitikában is kiemelt helyen van a nemzetközi eg3mttműködés szerepe, azon belül is főleg a kistérségi környezeti egjmttműködésben való részvételünk.
Hazánk környezeti deficitje miatt — kiemelve az ipari és kommunális szenn)TsKztisztítást, a hulladékgazdálkodást, a komplex települési környezet- védelmi projektek kezelését, a közlekedési eredetű légszennyezés csökkenté
sét — a magyar környezetpolitika jelenleg fokozott figyelmet szentel a kör
nyezeti ipar kialakítására és fejlesztésére. Ez a háttér kedvező piaci lehetősé
geket sejtet a több területen már túlkínálattal rendelkező EU-országok kör
nyezettechnikai, illetve -szolgáltatói bázisának.