Filó Mihály
KÉTELYEK ÉS BIZONYOSSÁGOK: A TERMÉSZETJOG MINIMÁLIS TARTALMA
A tulajdonképpeni kérdés azonban változatlanul a következő: Elképzelhető-e a jog, s különösen a büntetőjog, erkölcsi fundamentumok nélkül? Hart rendszerében „a természetjog minimális tartalma” (The Minimum Content of Natural Law) címszava alatt foglalható össze az a néhány követelmény, amelyet minden jognak és erkölcs-nek teljesítenie kell az emberi túlélés érdekében. Ezek a tartalmi meghatározások a hobbesi tanok nyomán az emberi természetből fakadó sajátosságokat (Truisms) veszik alapul. Skubik e minimális tartalmat nevezi a jog és az erkölcs szükségszerű kapcsolatának (SKUBIK 1990, 146).
A minimális természetjogi tartalom meghatározása során Hart öt antropológiai-tár-sadalmi feltételből – az ember sebezhetőségéből, az emberek megközelítő egyenlősé-géből, korlátozott altruizmusából, az emberi akaraterő és belátóképesség határaiból, valamint a rendelkezésre álló javak limitált mivoltából – indul ki (HART 1995, 224). Ezek közül csak az első feltétellel, az ember fizikai törékenységével foglalkozunk, tekintettel arra, hogy ez különös jelentőséggel bír a büntetőjog számára. Ebből az emberi tulaj-donságból fakad Hart szerint a „ne ölj!” parancsa, az emberölés generális tilalma, mivel az emberek, sok más fajtól eltérően, képesek testi sértést, halált okozni egymásnak.
Kétségtelen, hogy a büntetőjog fogalmai – a jogág sajátosságai miatt – morális színe-zettel bírnak, a büntetőjog azonban nem erkölcstan. Egyet kell értenünk Pokol (POKOL
1994, 96) megállapításával, hogy a jog közvetlen átmoralizálása tönkreteszi a jogot, de a büntetőkódexekben napjainkig több karakteres, Carl Schmitt-i értelemben vett, „fe-lületesen szekularizált” (GERÉBY 2004, 260) jogfogalmat látunk. Ezek gyökerét a másik autonóm személy tiszteletének metapozitív elvárásában kell keresnünk.
Az emberölés büntetendőségének indokolásában elterjedt a Böckenförde-tétel, vagyis az a feltevés, hogy a szabadelvű, szekuláris állam is olyan jog előtti – végső soron transzcendens – feltevésekre épül, amelyeket maga az állam sem tud igazolni (BÖCKENFÖRDE 1992, 67). Ezek a feltevések alapozzák meg a társadalom kohézióját, ez a kohézió azonban nem jogi természetű, mert erkölcsi vagy vallásos alapon nyugszik.
Ilyen feltevések nélkül viszont magának a társadalomnak az alapfeltételei hiányoznának, Geréby szerint tehát mindenképpen szükséges a jog előtti konszenzus, a jog heteronóm megalapozása ahhoz, hogy egyáltalán a jog létrejöjjön (GERÉBY 2007, 174).
Tanulságos, hogy a demokratikus államok politika előtti előfeltételeinek vizsgálatá-nál hasonló eredményre jutott Habermas és a katolikus teológus Ratzinger, akit később XVI. Benedek néven római pápává választottak. Kultúrtörténeti jelentőségű vitájukban (vö. HABERMAS–RATZINGER 2007) a szabadelvű állam morális alapjairól lényegében meg-egyeztek abban, hogy a modern, szekularizált jogállam sem képes nélkülözni bizonyos erkölcsiséget mint a jog érvényességének előfeltételét. Amennyiben a modus vivendit meghaladóan kívánja stabilitását megőrizni, úgy a liberális jogállam is rá van utalva polgárai szolidaritására, a szolidaritás forrásai pedig a felgyorsuló szekularizálódás és a piaci gondolkodás elterjedésével gyorsan elapadhatnak (HABERMAS–RATZINGER 2007, 18). Ennek megfelelően Habermas szerint a posztszekuláris alkotmányos állam elemi érdeke, hogy helyesen sáfárkodjon azokkal a kulturális forrásokkal, például a vallásos tartalmakkal, amelyek a polgárok normatudatát táplálják (HABERMAS–RATZINGER 2007, 29). Ennél költőibben fogalmaz Ratzinger, amikor ész és vallás szükségszerű
korrelá-Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 152
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 152 2011.07.14. 12:25:352011.07.14. 12:25:35
153 ciójáról ír, amelyben az ész és a vallás „egymás gyógyítására és megtisztítására hiva-tott” (HABERMAS–RATZINGER 2007, 47).
A büntetőjog azonban nem pusztán értékeket véd, hanem egyúttal értékeket közve-tít, mégpedig egy olyan értékrend értékeit, amely a számtalan párhuzamos értékrend kölcsönös elismerése mellett elengedhetetlen a társadalmi együttéléshez. A hagyo-mányosan Jellinek (RITTER 1971, 275) munkásságában kiformálódó – ténylegesen Kant korai műveire visszavezethető – erkölcsi minimum követelményéről van szó, amely-ről egyetlen jogrend sem mondhat le (JELLINEK 1878/1967). Nehéz megmondani, hogy az „erkölcsi minimum” és a „természetjog minimális tartalma” között tehető-e döntő különbség, azonban kétségtelen, hogy Hart kortársainál pesszimistább volt. Állítása-inak igazságát az emberi lényektől és az általuk létrehozott világtól tette függővé. Az emberi viselkedés sajátosságaiból kiindulva mindössze annyit követelt meg a jogtól, hogy az emberi nem továbbélését biztosítsa. A létfenntartáson kívül nem határozott meg olyan magasabb emberi célt, amely a fennmaradáson túlmutatna. Úgy mentet-te át a pozitivizmusba a mentet-természetjogi gondolkodást (SZIGETI–TAKÁCS 1998, 86), hogy eközben veszendőbe ment a természetjog magasztos, felemelő tartalma.
Itt leginkább arról lehet szó, hogy Hart egyszerűen illúziók nélkül, azaz igazi poziti-vistaként szemlélte és ismerte fel az emberi természetet. A magasabb rendű emlősök közül ugyanis egyedül a patkányok támadnak olyan gyilkos hévvel fajtársaikra, amely az áldozat pusztulását eredményezheti, a gyilkolás hatékonyságában pedig természe-tesen könnyedén túlteszünk a patkányokon is. Hogyan is mérhetnénk a fogat és a kör-möt az atombombához vagy akár egy pisztolyhoz? Nem véletlen, hogy az etológusok a homo sapienst és közeli rokonait, bizonyos emberszabású majmokat „démoni faj-ként” említik (CSÁNYI 2006, 267). Mindezek fényében a jogtól sem várhatunk sokat. De talán még mindig többet, mint a bizonytalan erkölcsi értékítéletektől.
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 153
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 153 2011.07.14. 12:25:352011.07.14. 12:25:35
154
IRODALOM
American Anthropological Association, Executive Board 1947. Statement on Human Rights. American Anthropologist 49/4, 539.
ASWORTH, Andrew 1991. Principles of Criminal Law. Oxford: Clarendon.
BÁRD Károly 2007. Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. Budapest: Magyar Hivatalos Közlönykiadó.
BECCARIA, Cesare 1998. A bűnökről és a büntetésekről (1764). Ford.: Madarász Imre. Budapest:
Eötvös József Könyvkiadó.
BÓDIG Mátyás 2000. Hart, Dworkin és a jogelmélet posztmetafizikai fordulata. Budapest: Osiris Kiadó.
BÓDIG Mátyás – GYŐRfi Tamás – SZABÓ Miklós (szerk.) 2004. A Hart utáni jogelmélet alapproblémái.
Miskolc: Bíbor Kiadó.
BÖCKENFÖRDE, Ernst-Wolfgang 1992. Recht, Staat, Freiheit. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
BRAUN, Johann 2001. Rechtsphilosophie im 20. Jahrhundert. Die Rückkehr der Gerechtigkeit.
München: C.H. Beck.
CSÁNYI Vilmos 2006. Az emberi viselkedés. Budapest: Sanoma.
CS. KISS Lajos (szerk.) 2004. Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről. Budapest:
Gondolat Kiadó.
CS. KISS Lajos (szerk.) 2007. Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről. Budapest:
Gondolat Kiadó.
CS. KISS Lajos – TAKÁCS Péter (szerk.) 2001. Mérték és egyensúly. H. L. A. Hart jogfilozófiájának alapkérdései. Konferencia az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2001. november 23., Budapest.
DAHM, Georg 1931. Das Strafrecht Italiens im ausgehenden Mittelalter. Untersuchungen über die Beziehungen zwischen Theorie und Praxis im Strafrecht des Spätmittelalters, namentlich im XIV.
Jahrhundert. Berlin–Leipzig: Walter de Gruyter & Co.
DAHM, Georg 1938. Der Methodenstreit in der heutigen Strafrechtswissenschaft. Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft 57, 225.
ESER, Albin (Hrsg.) 1999. Reaktion auf Systemunrecht. Vergleichende Einblicke in Transitionsprozesse.
Internationales Kolloquium. Freiburg: Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Strafrecht.
FORSCHNER, Steffen 2003. Die Radbruchsche Formel in den höchstrichterlichen „Mauerschützenurteilen”.
Online-Dissertation. Tübingen.
FULLER, Lon L. 1958. Positivism and Fidelity to Law – A Reply to Professor Hart. Harvard Law Review 71/4, 630.
GERÉBY György 2004. Carl Schmitt teológiája. In Cs. Kiss Lajos (szerk.): Carl Schmitt jogtudománya – Tanulmányok Carl Schmittről. Budapest: Gondolat Kiadó, 260–290.
GERÉBY György 2007. A tiszta jogtan és a teológia: Hans Kelsen analógiái. In Cs. Kiss Lajos (szerk.):
Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről. Budapest: Gondolat Kiadó, 171–190.
GYŐRFI Tamás 2004. A pozitivizmus-probléma. In Bódig Mátyás – Győrfi Tamás – Szabó Miklós (szerk.): A Hart utáni jogelmélet alapproblémái. Miskolc: Bíbor Kiadó, 11–28.
HABERMAS, Jürgen – RATZINGER, Joseph 2007. A szabadelvű állam morális alapjai. A szekularizálódás dialektikája az észről és vallásról. Budapest: Barankovics István Alapítvány – Gondolat Kiadó.
HART, Herbert L. A. 1958. Positivism and the Separation of Law and Morals, Harvard Law Review 71/4, 593.
HART, Herbert L. A. 1971a. Akzeptanz als Basis einer positiven Rechtsordnung. In Norbert Hoerster (Hrsg.): Recht und Moral. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht Verlag, 50–76.
HART, Herbert L. A. 1971b. Der Positivismus und die Trennung von Recht und Moral. In Norbert Hoerster (Hrsg.): Recht und Moral. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht Verlag, 14–49.
HART, Herbert L. A. 1995. A jog fogalma. Ford.: Takács Péter. Budapest: Osiris Kiadó.
HART, Herbert L. A. 1999. Jog, szabadság, erkölcs. Ford.: Krokovay Zsolt. Budapest: Osiris Kiadó.
HOFMANN, Hasso 1996. Neuere Entwicklungen in der Rechtsphilosophie. Berlin – New York: Walter de Gruyter & Co.
JELLINEK, Georg 1878/1967. Die sozialethische Bedeutung von Recht, Unrecht und Strafe. 2. Auflage.
Hildesheim: Georg Olms Verlagsbuchhandlung (reprint kiadás).
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 154
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 154 2011.07.14. 12:25:362011.07.14. 12:25:36
155 KREMNITZER, Mordechai 1993. Constitutional Principles and Criminal Law. Israel Law Rewiew 27/1–2.
LANGE, Richard 1948. Die Rechtsprechung des Obersten Gerichtshofs für die Britische Zone zu Verbrechen gegen die Menschlichkeit. Süddeutsche Juristenzeitung 3 655–660.
LIGETI Katalin 1997. A jogállami büntetőjogról. In Wiener A. Imre (szerk.): Büntetendőség–büntethetőség.
Büntetőjogi tanulmányok. Budapest: KJK, 118–123.
MILL, John Stuart 1994. A szabadságról. Ford.: Pap Mária. Budapest: Helikon Kiadó.
NAGY Ferenc 1997. A nullum crimen/nulla poena sine lege alapelvről. In Wiener A. Imre (szerk.):
Büntetendőség–büntethetőség. Büntetőjogi tanulmányok. Budapest: KJK, 127–162.
NEUMER Katalin 1991. Határutak. Ludwig Wittgenstein késői filozófiája. Budapest: MTA Filozófiai Intézet.
PACZOLAY Péter – SZABÓ Máté 1992. A politikaelmélet rövid története. Budapest: Kossuth Kiadó.
POKOL Béla 1994. A magyar parlamentarizmus. Budapest: Cserépfalvi Kiadó.
RADBRUCH, Gustav 1946. Gesetzliches Unrecht und übergesetzliches Recht. Süddeutsche Juristenzeitung 5, 105.
RADBRUCH, Gustav 2003. Rechtsphilosophie (1932). Studienaufgabe. 2. Auflage. Heidelberg: C.F.
Müller.
RAWLS, John 1997. Az igazságosság elmélete. Ford.: Krokovay Zsolt. Budapest: Osiris Kiadó.
RAZ, Joseph 2001. H. L. A. Hart. In Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből. Budapest: Tempus Program, 429–442.
RITTER, Christian 1971. Der Rechtsgedanke Kants nach den früheren Quellen. Frankfurt am Main:
Klostermann.
SAJÓ András 2003. Mi a „természettől adott” az emberi jogokban? Állam- és Jogtudomány 44/1–2.
SCHAFFSTEIN, Friedrich 1934. Politische Strafrechtswissenschaft. Hamburg: Hanseatische Verlags-Anstalt.
SCHAFFSTEIN, Friedrich 1935. Das Verbrechen als Pflichtverletzung. In Georg Dahm – Ernst Rudolf Huber – Karl Larenz – Karl Michaelis – Friedrich Schaffstein – Wolfgang Siebert (Hrsg.): Grundfragen der neuen Rechtswissenschaft. Berlin: Junker und Dünnhaupt Verlag, 108–142.
SCHROEDER, Friedrich-Christian 1999. Der Bundesgerichtshof und der Grundsatz „nulla poena sine lege“. Neue Juristische Wochenschrift 51/2, 89.
SCHWINGE, Erich 1938. Irrationalismus und Ganzheitsbetrachtung in der deutschen Rechtswissenschaft.
Bonn: Ludwig Röhrscheid Verlag.
SKUBIK, Daniel W. 1990. At the Intersection of Legality and Morality. Hartian Law as Natural Law. New York: Peter Lang Publishing.
SZIGETI Péter – TAKÁCS Péter 1998. A jogállamiság jogelmélete. Budapest: Napvilág Kiadó.
TAKÁCS Péter 2000. Nehéz jogi esetek. Jogelmélet és jogászi érvelés. Budapest: Napvilág Kiadó.
TAKÁCS Péter 2008. Jogbölcseleti előadások. A jogi pozitivizmus elméletei. H. L. A. Hart mérsékelt pozitivizmusa. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
WITTGENSTEIN, Ludwig 1992. Filozófiai vizsgálódások. Ford.: Neumer Katalin. Budapest: Atlantisz.
ZWEIGERT, Konrad – KÖTZ, Hein 1996. Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts. 3. Auflage. Tübingen: Mohr Siebeck.
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 155
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 155 2011.07.14. 12:25:362011.07.14. 12:25:36
156
JOGSZABÁLYOK
Gesetz gegen heimtückische Angriffe auf Staat und Partei und zum Schutz der Parteiuniformen vom 20. Dezember 1934.
Gesetz zur Änderung des Strafgesetzbuchs vom 28.6.1935.
Gesetz über Verhängung und Vollzug der Todesstrafe vom 29. März 1933.
Verordnung über das Sonderstrafrecht im Kriege und bei besonderem Einsatz vom 17. August 1938.
BÍRÓSÁGI/ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI DÖNTVÉNYEK
BGHZ 3, 94. (12.7.1951.)
OLG Bamberg, Beschluss vom 27. 7. 1949 – Ws 152/49.
ABH 11/1992. – 11/1992. (III.5.) AB-határozat.
ABH 53/1993. – 53/1993. (X.13.) AB-határozat.
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 156
Vilagossag_tavasz_2010_2.indd 156 2011.07.14. 12:25:372011.07.14. 12:25:37
157