2763 kényszergyógykezelés amelyet a törvénysértő

elítélések kapcsán foganatosítottak 7

internálás 8169

közbiztonsági őrizet 3098

kitelepítés 10635

szovjet kényszermunka 36251

szovjet bíróság/hatóság politikai indítékú intézkedése alapján végrehajtott

szabadságelvonás 1522

szovjet hadifogság

174098

Egyéb, zárt táborszerű fogvatartás 276

33

Életelvesztés miatti kárpótlási formák

 Az 1992. évi XXXII. törvény első ízben két db életelvesztéses jogcímet, határozott meg, amelyekért kárpótlásban lehetetett részesülni: a) magyar bíróság törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítélete alapján hajtották végre a halálos ítéletet, b) a sérelmet elszenvedő a büntetőeljárás vagy a büntető ügyben hozott ítélet végrehajtása során olyan módon vesztette életét, hogy a halál bekövetkezésének kétséget kizáró oka az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködése volt. Egy összegű, sérelmet szenvedettenként megítélhető kárpótlási összege 1 000 000 forint volt, amely több kérelmet benyújtó jogosult között is megosztódhatott. Kárpótlásra az élő özvegy, a sérelmet elszenvedő élő gyermeke és a még élő szülő, ezek hiányában – 500 000 forint kárpótlásra – az élő testvér volt jogosult. Hivatkozott két jogcímen 1994-én március 15-ig lehetett kárpótlást kérelmezni, összesen 1185 helyt adó döntés született és 551 993 020 forint került kifizetésre.

 1997. évi XXIX. törvény három új életelvesztés miatti jogcímet vezetett be, amelyekért az idáig nem járt kárpótlás. Kárpótlás járt, ha a sérelmet szenvedett kétségkívül a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt vesztette életét, vagy a sérelmet szenvedett a deportálás vagy a szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg. A maximálisan megítélhető kárpótlási összeg 30.000 forint volt. Kárpótlásra szintén az élő özvegy, a sérelmet elszenvedő élő gyermeke és a még élő szülő, ezek hiányában – 15.000 forint kárpótlásra – az élő testvér jogosult. A szovjet hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni, tehát a fogságban csak ezen időpontot követően történt elhalálozás esetén volt lehetőség kárpótlás megítélésére.

 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet az 1997. évi XXIX. törvényben meghatározott, életelvesztéses jogcímeken megítélt, sérelmet szenvedettenként 30.000 forintnyi kárpótlási összeget 400.000 forintra kellett kiegészíteni.

 2006. évi XLVII. törvény biztosított lehetőséget legutoljára, hogy ez előbb említett, és 1997-ben bevezetett életelvesztéses jogcímek miatt újonnan lehetett kárpótlási kérelmeket is benyújtani. A kérelmek jogvesztő benyújtási határideje: 2006. december 31 volt.

A szovjet kényszermunka idején történt életelvesztés miatt, fenti jogszabályokhoz kapcsolódóan összefoglalóan elmondható, hogy megközelítőleg 31 000 helyt adó döntés született, és közel 5 milliárd forint került kifizetésre a jogosultak részére.

34

Nyugdíj-kiegészítések

A rendszerváltást megelőzően elszenvedett szabadságkorlátozások miatt lehetőség volt a kárpótlási eljárásoktól függetlenül ún. nyugdíj-kiegészítéseket is igényelni. A kérelmeket szintén a kárpótlási hatósághoz kellett benyújtani, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolta az elszenvedett sérelmet, és egyidejűleg a jogosult havi nyugellátásnak kiegészítéseként, a szabadságelvonása idejéhez igazodó összeget állapított meg a jogosult részére, továbbá a szabadságkorlátozás ideje szolgálati időként volt elszámolható. Ilyen ellátására jogosult volt a sérelmet elszenvedő személy, elhalálozása esetén házastársa, aki a sérelmet szenvedettel haláláig együtt élt (akkor is, ha a sérelmet szenvedett elhalálozása után újabb házasságot/házasságokat kötött), az igazolt élettárs a sérelmet szenvedett személy után árva ellátásban részesülő egyenes ági leszármazott (gyermek).

Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet, és az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 174/1992.

(XII. 29.) Korm. rendelet alapján a kiegészítés az alábbi táblázatban szereplő személyi kört illette meg. Az ellátások igénylésére 2012. március 30-áig volt lehetőség, kivéve a semmisé nyilvánított törvénysértő elítélések esetkörét, mivel itt a kérelmek benyújtására 2012. március 30-ig kezdeményezett bírósági eljárás esetén volt lehetőség, és a semmisé nyilvánító jogerős bírósági határozat kézbesítését követő 90 napon belül lehettet a kérelmet benyújtani. A megállapított kiegészítés a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedett.

Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján juttatásra jogosult az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant, ha

a) elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések orvoslásáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, b) Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy

c) 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták

35

és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el. Ha a sérelmet elszenvedő személy elhunyt, a túlélő házastársa is juttatásra jogosult, amennyiben az elhunyt jogosult esetében a szabadságelvonás ideje a három évet elérte vagy meghaladta. A juttatás megállapítása és folyósítása iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

A kommunizmus idején elszenvedett szabadságkorlátozások miatt jelenleg is igényelhető kárpótlási célú ellátások

Jogcím Kibocsátott hatósági

bizonyítványok száma 1945 és 1963 között törvénysértő. sértő módon

elítélt 8275

56-os elítélt 3546

1963 és 1989 között törvénysértő. sértő módon elítélt

401 1945 és 1989 között törvénysértő előzetes

letartóztatás

2329 1951 és1956 között katonai munkaszolgálat

teljesítése

10325 Internálás, ill. kitelepítés miatt őrizetbe vett 1707

Internált 8118

Kitelepített 10451

Közbiztonsági őrizetes 3714

Szovjetunióba hurcolt és ott törvénysértő módon elítélt

1439 Szovjetunióba polgári személyként elhurcolt, vagy

hadifogoly

170512

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban Hdt.) módosítása 2015. július 03. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került.

A módosítás alapján a Hdt. 1. § alapján hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki szolgálat (katonai szolgálat; kötelező katonai előképzés;

légitámadás és hadművelet; visszamaradt robbanóanyag felrobbanása) során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, hadigondozott családtagként, a 14/A. szerinti volt hadiárvaként, a 15/A. § szerinti volt hadigyámoltként vagy volt hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.

36

A jogszabály értelmező rendelkezései szerint katonai szolgálat:

1. az első vagy második világháborúban teljesített hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a közérdekű vagy kisegítő katonai munkaszolgálatot is), vagy

2. 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is).

Azon volt hadiárva, akit 1949. január 7-ét megelőzően nyilvántartásba vettek, de pénzellátását nagykorúvá válása miatt, vagy politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.

(jelenleg ez havi 8550 Ft).

A hadigondozotti ügyekben elsőfokú hatáskörrel rendelkező hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala. A külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében Budapest Főváros Kormányhivatala.

37