Kjt. 81. §204
Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott hathavi illetménye erejéig felel, amennyiben a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy
c) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta.
Kjt. 81/A. §205
(1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.
(2) A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kár megtérítésével kapcsolatban az általános kárfelelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet.
(3) Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg - a 35. § (1) bekezdésétől eltérően - hathavi átlagkeresetével felel.
Ftv. 96. §206
(9) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.
A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik Rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.
Sz. 51. §
(1)207 A munkajogi kártérítési felelősség szabályait akkor lehet alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségek megsértése következtében vagy a közalkalmazott, vagy a munkáltató kárt szenved.
204 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
205 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
206 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
207 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg
(2) Mindkét – a közalkalmazotti és munkáltatói – kártérítési felelősségi forma közös előfeltétele:
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megszegése,
b) a magatartás felróhatósága (vétkesség, vagy vétkességre tekintet nélküli felelősség),
c) kár keletkezése,
d) kár és a kötelezettségszegő magatartás közötti, valamint az ilyen magatartás és a közalkalmazotti jogviszony közötti okozati összefüggés fennállása.
Sz. 52. §
(1) Jelen Szabályzat alkalmazásában kár az Egyetem mindennemű vagyonában bekövetkezett csökkenés, amely a közalkalmazott jogellenes, felróható magatartásával (tevékenységével vagy mulasztásával) okozati összefüggésben következett be.
(2) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettségének gondatlan vagy szándékos megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik (vétkességi felelősség).
(3)208,209 Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a közalkalmazott egyhavi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg. Ettől eltérően a közalkalmazott hathavi illetménye erejéig felel, amennyiben a kárt a Kjt. 81. § a), b), c) pontjai szerint okozta. A magasabb vezető a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért gondatlan károkozás esetén tizenkét havi átlagkeresete erejéig felel.
Gondatlanul az okoz kárt, aki magatartásának káros következményeit előre látta, azonban könnyelműen bízott annak elmaradásában, illetve aki azért nem látta előre magatartása káros következményeit, mert az elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
(4) Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni.
Szándékosan az okoz kárt, aki magatartásának káros következményét kívánva vagy abba belenyugodva hajtja végre cselekményét.
(5)210A közalkalmazott vétkességre tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ez a felelősség csak akkor terheli a közalkalmazottat, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A közalkalmazott akkor mentesül a vétkességre tekintet nélküli felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
208 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
209A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
210 A bekezdést a 38/2010. sz. Szenátusi határozat 2010. március 25-ei hatállyal iktatta be, egyben az addigi bekezdések jelölése megváltozott.
(6) A közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségekről a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közalkalmazott munkaköri leírása, valamint a Foglalkoztatási Követelményrendszer rendelkezik.
(7) A Kjt. 81. §-ának c) pontjában rögzített gondatlan károkozás alapjául szolgáló utasítást az egyetemen ellenőrzési és utasítási jogkörrel rendelkező magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott adhatja. Ezen túlmenően e jogkör gyakorlását a szervezeti egység ügyrendjében kell meghatározni.
(8) A kártérítési felelősség alapjára, a szándékosság, gondatlanság fogalmára, a több közalkalmazott által együttesen okozott kárért való felelősség, a megrongált, elveszett vagyontárgy értékének megállapítása, a vétkességre tekintet nélküli felelősség szabályaira, munkáltató kárigényének érvényesítésére az Mt. és a Kjt rendelkezéseit kell alkalmazni.
A leltárfelel
ősség szabályai
Sz. 53. §(1) A leltárfelelősségre az Mt. szabályait a jelen Szabályzatban foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(2) Leltárfelelősség megállapítására akkor kerülhet sor, ha létrejött a leltárfelelősségi megállapodás; ilyen esetben a közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felel a megállapodásban rögzített anyagokért, eszközökért, ha
a) a közalkalmazott kinevezési okmánya mellékleteként elkészített munkaköri leírásában a leltárfelelősség rögzítésre került,
b) a közalkalmazott a leltár körzetébe tartozó vagyontárgyat szabályszerű átadó-átvevő leltárral átvette.
(3) A leltárhiányért való felelősség esetén a gazdasági főigazgató határozza meg:
a) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,
b) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után forgalmazási veszteség nem számolható el,
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, d) a leltárhiány meghatározásának szabályait,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.
A közalkalmazottat a fenti feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.
(4) A leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az érintett munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az Egyetem az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki.
(5) A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.
(6)211,212Leltárhiány, illetve a visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése esetén a Számviteli Osztály haladéktalanul értesíti a gazdálkodási egység vezetőjét, aki megindítja az eljárást a leltárellenőrzés befejezését követő naptól számított 30 napon belül. Ezen határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az eljárás megindítója ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja a kinevezési jogkör gyakorlóját az általa tett intézkedésről. Amennyiben a keletkezett hiány okának megállapítása érdekében ezen időszakon belül büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a felelősségre vonás iránti eljárást a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséről szóló határozatnak a munkáltatóval történt közlése napjától számított 30 napon belül lehet megindítani.
(7)213,214,215Az Egyetem a (6) bekezdésben meghatározott leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárellenőrzés befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő 30 nap és a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
(8) A leltárfelelősségi megállapodásra alkalmazandó iratmintákat jelen Szabályzat 11.
számú melléklete tartalmazza.
Eljárás károkozás esetén
Sz. 54. §(1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti egység vezetőjének.
(2) A szervezeti egység vezetője köteles:
a)216 bűncselekmény gyanúja esetén az Ellátási és Biztonságszervezési Osztályt, b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség
megszegése esetén a Gazdasági Főigazgatói Titkárságot értesíteni,
c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni,
d)217 a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és az Ellátási Biztonságszervezési Osztály bevonásával lefolytatni.
(3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban rögzített bejelentési, illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos intézkedés a munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene. Amennyiben a károkozó személye ismert és a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedéstől eltekinthet.
(4) A kártérítési eljárás során alkalmazandó iratmintákat jelen Szabályzat 12. számú melléklete tartalmazza.
211 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
212 A 38/2010. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2010. március 25-én hatályba lépő szöveg.
213 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
214 A 68/2009. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2009. március 26-án hatályba lépő szöveg.
215 A 38/2010. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2010. március 25-én hatályba lépő szöveg.
216 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
217 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás
Sz. 55. §(1) A közalkalmazottak fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesül.
(2) Ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségének vétkes megszegésével az Egyetemnek kárt is okozott, a fegyelmi és a kártérítési eljárás együttesen is lefolytatható.
(3) Az együttes fegyelmi-kártérítési eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárásnál leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni, a jelen Szabályzat 10. és 12. számú mellékleteiben szereplő iratminták egységesítésével.
V. fejezet
218A
NEM TELJESÍTÉSEK KÖVETKEZMÉNYEI Kjt. 30. §(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt … felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
C) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően,
Ftv.91.§
(2) A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel – a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató
a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat,
Sz. 55/A. §
(1)219 Az előzetes hozzájárulás beszerzésének (47.§ (2) bekezdése), a bejelentési kötelezettség (Sz. 22. § (1), (3) és (4) bekezdések, Sz. 46. § (2) bekezdés, Sz. 47. § (4) bekezdés) elmulasztása esetén a munkáltatói jogkör gyakorló fegyelmi eljárást indíthat.
(2) A fegyelmi vétség, a károkozás, illetve a leltárfelelősség kapcsán bekövetkező nem teljesítések esetében a Harmadik Rész IV. fejezetében megfogalmazottak az irányadók.
(3) Az alkotói szabadság idejére vállalt feladatok nem teljesítése estén elsődlegesen a 93.
§ (6) bekezdésében foglaltakat kell követni. Súlyos mulasztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorló fegyelmi eljárást indíthat.
(4) Az értékelési eljárásban bizonyítottan egyértelművé váló nem teljesítések az alábbi következményeket vonhatják maguk után:
a) fokozottabb teljesítmény-követelmények megfogalmazása, valamint az azok teljesítésére ösztönző feladatok előírása;
218 A 182/2006. sz. Egyetemi Szenátusi határozattal beiktatott, 2006. november 17-én hatályba lépő szöveg.
219 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
b) kereset-kiegészítés visszavonása;
c) közalkalmazotti cím visszavonása;
d) belső áthelyezés más munkakörbe;
e) fegyelmi eljárás megindítása;
f) vezetői megbízás visszavonása;
g)220 a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése az Ftv. 91. § (2) bekezdése a) pontjában vagy a Kjt. 30. § (1) bekezdése c) pontjában foglaltakra hivatkozással.
Sz. 55/B. §
(1) A nem teljesítések következményei egyaránt vonatkoznak a közalkalmazottakra, valamint az érintett vezetőkre.
(2) A közalkalmazottak vonatkozásában az eljárás lefolytatása az érintett vezetők kötelessége.
(3) Vezetői érintettség esetében az eljárás a kinevező kötelessége.
NEGYEDIKALRÉSZ
A
KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOKI. fejezet
A
Z OKTATÓI MUNKAKÖRÁltalános szabályok
Ftv. 80. §221
(1) A felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat
a) oktatói (tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai tanár, egyetemi tanár), (…) munkakörökben foglalkoztatottak (…) látják el.
Ftv. 83. §
(1) Az oktatói feladat - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - oktatói munkakörben látható el, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsőoktatási intézményben pedig az oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban. Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.
(2) Oktatói munkakörben - az e törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte mellett - az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.
(3) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás - teljes vagy rész - munkaidejének milyen hányadában kelt ellátni.
220 A 65/2008. sz. Szenátusi határozattal megállapított, 2008. március 20-án hatályba lépő szöveg.
221 A 182/2006. sz. Egyetemi Szenátusi határozattal megállapított, 2006. november 17-én hatályba lépő szöveg.
(4) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a 81. § (2) és e § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra: A felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet.
Ftv. 86. §
(1) A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők:
a) tanársegéd, b) adjunktus,
c) főiskolai, illetve egyetemi docens, d) főiskolai, illetve egyetemi tanár.
(2) Oktatói munkakörben - a tanársegédi munkakör kivételével - munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek.
(3) Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gyakornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható.
Ftv. 84. §
(1) A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítmény-követelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a követelményrendszerben foglaltakat az oktató nem teljesíti.
Sz. 56. §
Ha az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatót más felsőoktatási intézmény előterjesztésére egyetemi vagy főiskolai tanárnak neveznek ki, e kinevezés az Egyetemen betöltött munkakörét nem érinti.