GAZDÁLKODÁSI (VISSZAMÉRÉSI) RENDSZER
6.6. JUTTATÁSOK
A Magyar Nemzeti Bank hagyományosan a juttatások széles körét kínálta alkalmazottainak. Bár a juttatások köre a ‘90-es évek során valamelyest szûkült, 2000 vé-gén a rendszer még mindig sokkal szélesebb körû volt, mint a hazai átlag. A juttatási rendszer fejlesztése szük-ségessé vált annak érdekében, hogy egyrészt az ösz-tönzést, motivációt eredményesebben szolgálja, más-részt pedig költség- és adóhatékonysága növekedjék.
Így 2001-ben a javadalmazási rendszer átalakításának részeként az MNB új alapokra helyezte juttatási rend-szerét.
A juttatási rendszer átalakítása az alábbi célokat követte:
• egységes elvek alapján szabályozott, a jogosultságok te-kintetében átlátható legyen,
• a szervezet és az egyén céljaival összhangban álló, va-lódi ösztönzést jelentsen,
• a munkavállalói igényeket figyelembe vevõ, rugalmas vá-lasztást biztosítson.
A juttatási rendszer átalakítása az alapjuttatások fenntartá-sa mellett egy választható juttatási (cafeteria) rendszer be-vezetésével történt, amelyhez többlet pénzügyi forrást az MNB-üdülõk eladása biztosította.
Jelenleg a juttatási rendszer az alábbiak szerint épül fel:
Alapjuttatások: önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, csoportos élet-, betegség- és balesetbiztosítás, foglalko-zás-egészségügyi ellátás, egészségügyi ellátás, munka-bérelõleg, szépirodalmi könyvtár szolgáltatásai, üzemi ét-keztetés technikai eszközeinek biztosítása, kulturális mû-sorok szervezése, ajándékozás, kedvezményes banki szolgáltatások, kedvezményes sportolási lehetõségek biz-tosítása.
Választható béren kívüli juttatások: minden munkavállaló-ra egységes; a munkavállalók az egyéni preferenciáikhoz legközelebb álló juttatásokat és szolgáltatásokat tudják igénybe venni, az azonos összegû éves keret mértékéig.
A rendszer keretein belül, jelenleg 17-féle szolgáltatás ve-hetõ igénybe, így az étkezési hozzájárulás, nyugdíjpénz-tári, egészségpénztári hozzájárulás, üdülési támogatás, ruha-, könyv-, mûszaki, kultúrautalvány, internet-elõ-fizetés, BKV-bérlet, színházjegy elszámolása, tanulmá-nyok, sportolási tevékenységek költségének térítése stb.
A rendszerbe bevont juttatások és szolgáltatások évente felülvizsgálatra kerülnek, és módosításokra egyfelõl a munkavállalói igények, másfelõl az adózási környezet vál-tozása alapján kerül sor.
6.7. KARRIERMENEDZSMENT
2001. évet megelõzõen nem volt tudatos, intézményesített, hosszú távra kitekintõ karrierfejlesztési, illetve utánpótlás-tervezési rendszer, kizárólag a pályakezdõ fiatalok fejlesz-tésére, rotációjára fokuszált a bank.
2002 évben az Emberi erõforrások elindította a karrierme-nedzsment-rendszer kialakítását. Megfogalmazódtak a karriermenedzsment-rendszer alapelvei, megalakultak a karriermenedzsment-rendszerben döntést hozó bizottsá-gok, meghatározásra kerültek a karriermenedzsment-rend-szer célcsoportjai (fiatal tehetségek, kulcsemberek, közép-és felsõ vezetõi vezetõi potenciálok) közép-és kialakításra került a célcsoportba történõ jelölés, illetve kiválasztás folyamata.
A vezetõi potenciálok kiválasztása során komoly hangsúly helyezõdött a szakmai felkészültségen túl a személyes készségek és motivációk értékelésére is. A karrierfejlesz-téshez kapcsolódó képzési programok a kulcsemberek és vezetõi potenciálok egyéni fejlesztési terveire alapozva biztosítanak személyes és szakmai fejlõdést a bankon be-lüli szakmai és/vagy vezetõi életutak kiteljesítésében.
A karriermenedzsment-rendszer elõsegítette a hosszabb távú vezetõi utánpótlás-tervezés bevezetését is. A közép-és felsõ vezetõi potenciálok közül a karriermenedzsment-rendszer mûködésének eredményeképpen 2002 és 2006 között 5 felsõ vezetõi és 12 középvezetõi kinevezés történt.
A megüresedett vezetõi pozíciók döntõ többségét 2006-ban már teljes egészében a karrierfejlesztési potenciálkör-bõl töltöttük be.
A kiemelt célcsoportokon túl a banki szakértõi karrierutak feltérképezése is elkezdõdött. Az emberi erõforrások terü-let a munkaköri rendszer fejlesztésével, az egyes elõlépte-tések kritériumrendszerének meghatározásával az elméle-ti területek munkatársai számára egy, a gyakornoki pozí-cióból közgazdasági tanácsadó pozícióba irányuló, 6 foko-zatú szakmai életpályát alakított ki. A támogató területeken is léteznek szakmai karrierutak, azonban ezek jellemzõen 2-3 munkaköri szintre korlátozódnak.
A teamalapú mûködési struktúra bevezetésével bõvült a szakértõi munkakörökben dolgozók karrierlehetõsége a saját szakterületen belül, akár munkakörváltás nélkül is, a munkakör gazdagításával. A munkatársak feladatai válto-zatosabbá váltak, több teammunkájában is részt vehetnek, akár teamvezetõi szerepet is elláthatnak, könnyebben át-járhatók a szakterületen belüli részterületek.
A munkavállalók elkötelezettségének, illetve elégedettsé-gének változását az országos Legjobb Munkahely felmé-réshez csatlakozva az eltelt 6 évben több ízben is felmér-tük. Évrõl évre javultak a mutatók, 2005-ben a 2002-höz ké-pest jelentõs eredményt értünk el, az MNB dolgozóinak el-kötelezettség mutatója 47%-ról 63%-ra, míg az elégedett-ség mutatója 49%-ról 57%-ra emelkedett. Ez az eredmény 2005-ben az országos Legjobb Munkahely felmérésben, a nagyvállalati kategóriában a harmadik helyezés elérését tette lehetõvé.
Az MNB befektetési politikáját a 2001. évi jegybanktörvény szabályozta, amely kizárólag az MNB tevékenységével összefüggõ befektetéseket engedélyez a bank számára.
2001-ben e szempont szerint tekintettük át a meglévõ be-fektetéseket.
Megszüntettük az Unicard egyesülésben való részesedé-sünket, a Nemzetközi Bankárképzõ Kft.-ben lévõt pedig ér-tékesítettük.
2006-ban az MNB az alábbi befektetésekkel, illetve tulaj-doni hányaddal rendelkezik.
2001–2002-ben az MNB vezetése a befektetések tekinteté-ben hosszú távú stratégiát alakított ki.
A bankjegy-, illetve érmegyártással foglalkozó vállalatok fejlesztését és tulajdonosi pozícióját az euro magyarorszá-gi bevezetéséhez viszonyulva határozta meg.
A Pénzjegynyomda Zrt.,illetve kapcsolt vállalkozása a Di-ósgyõri Papírgyáresetében megállapítottuk, hogy a válla-latok mûszaki feltételei, továbbá gazdaságossági kérdé-sek miatt sem célszerû berendezkedni hazai eurobank-jegy- és papírgyártásra.
E vállalatok alapvetõ feladata a forintbankjegy biztonságos gyártása a forgalmi idõszak végéig, az euro bevezetése elõtt mintegy 2 évvel pedig a vállalatok kikerülhetnek az MNB portfóliójából.
A Pénzjegynyomda Zrt. tevékenységében jelentõs szere-pet játszanak a kiemelt biztonsági okmányok, ezek
gyártá-sában a vállalat kiemelkedõ eredményeket ért el az elmúlt években (biometrikus útlevél).
Az intézménynél végrehajtott fejlesztések a forintbankjegy biztonságos gyártását 2012–14-ig lehetõvé teszik.
A Magyar Pénzverõ Zrt. esetében a mûszaki feltételek adottak az euro érme hazai gyártására, ezért a vállalati stratégiában a fejlesztéspolitika az erre való felkészülést szolgálta.
A szükséges beruházások után a vállalatot az Európai Köz-ponti Bank elõauditja alkalmasnak találta az euro gyártásá-ra. A vállalat 2007 végéig az MNB Logisztikai Központjába települ át, és tartósan a bank tulajdonában marad.
A központi elszámolóház és értéktárban – a KELER Zrt.-ben – az MNB 50%-os tulajdonrésszel rendelkezett a Bu-dapesti Értéktõzsde (BÉT Zrt.), illetve a BuBu-dapesti Árutõzs-de (BÁT Zrt.) 50%-os tulajdonrésze mellett.
Az MNB tulajdonlása a KELER Zrt.-ben a jegybanktörvénnyel összhangban van, azonban a bank vezetése hosszú távon a tulajdonosi pozíciót feladhatónak ítélte, és – összhangban az európai tendenciákkal – kezdeményezte, hogy az MNB az értékpapír-elszámolási rendszer stabilitásának biztosítására felvigyázói (kvázi hatósági) feladatot kapjon, ami meg is va-lósult a tõkepiaci törvény 2003-ban, valamint a jegybanktör-vény 2004-ben történt módosításával.
2004–2005-ben jelentõs tulajdonosi átrendezõdés történt a BÉT Zrt.-nél, illetve a BÁT Zrt.-nél, amely azt eredményez-te, hogy a fõ tulajdonos a tõzsdében osztrák konzorcium lett. A folyamat érintette a KELER Zrt. tulajdonosi hátterét
7-1. táblázat
Az MNB befektetései, tulajdoni hányada (2006)
Megnevezés Tulajdoni hányad (%) Könyv szerinti érték (millió Ft) Kapott osztalék (millió Ft)
2006. dec. 31. 2006. dec. 31. 2002–2006
Magyar Pénzjegynyomda Zrt. 100 8 927 1 377
Magyar Pénzverõ Zrt. 100 575 706
KELER Zrt. 53,3 642,7 2 592
GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. 7,3 45,7 974
Budapesti Értéktõzsde Zrt. 6,9 321,1 193
MNB Bankjóléti Kft. 100 602,2 –
Befektetések összesen: 11 113,7 5 842
is, ezért célszerûnek tûnt, hogy az MNB tulajdonosi része-sedését a KELER Zrt-nél 53,33%-ra növelje.
2005-ben az EKB ajánlására módosult a tõkepiaci törvény, amely szerint a KELER Zrt.-t 2008. január 1-jéig külön elszámolóházra, illetve központi értéktárra kell szétválasz-tani oly módon, hogy a központi értéktárban megmaradjon az állami tulajdonosi többség.
Ennek megfelelõen az MNB pozícióját a törvénynek való megfelelés fogja meghatározni.
Az MNB a BÉT Zrt.-bencsak kisebb részesedéssel rendel-kezik, amely hosszabb távon értékesíthetõ. A folyamat összefügghet az MNB KELER Zrt.-ben levõ tulajdonosi po-zíciójának végsõ formájával.
AGIRO Zrt.-benaz MNB 2001-ben 13,8% tulajdonrésszel rendelkezett. Stratégiai szempontból a tulajdonlás nem fel-tétlenül szükséges, mivel az MNB felvigyázói szerepe enél-kül is érvényesíthetõ az elszámolási rendszer felett.
2004-ben az MNB részvényeit meghirdette, ennek felét si-keresen értékesítette, így a befektetési részesedés csök-kent, s a fennmaradó rész is értékesíthetõ megfelelõ keres-let esetén.
Az MNB Bankjóléti Kft.a bank üdültetéssel foglalkozó le-ányvállalata volt. Az MNB vezetése áttekintette a bank jólé-ti-szociális rendszerét és úgy ítélte, hogy ilyen típusú saját vállalkozásra nincs szükség. Ezért döntött a kft. végelszá-molásáról, amely 2002-ben megkezdõdött.
A kft. eszközeinek, üdülõinek nagy része értékesítésre ke-rült, az egyik ingatlan – III. kerület Nánási út – ügye azon-ban rendezetlen, ezért a kft. végelszámolásának lezárása a peres eljárás befejezésétõl függ.
Az MNB mûködõ befektetéseivel 2001–2006 között ered-ményesen gazdálkodott, az idõszak alatt a befektetések-bõl 5842 millió Ft osztalék keletkezett.
A Magyar Nemzeti Bank a kétszintû bankrendszer kialaku-lása óta jelentõs társadalmi szerepet vállalt a korszerû pénzügyi intézmények létrejöttében, a pénzügyi szakma fejlõdésében.
E szerepvállalások megnyilvánulásai mindenkor az adott idõszak szokásaihoz, formáihoz illeszkedtek. Így a ‘90-es években jellemzõ volt a pénzügyi tevékenységû intézmé-nyek (GIRO Nemzetközi Bankárképzõ, tõzsde stb.) alapítá-sában való tõkerészvétel, illetve különféle pénzügyi tárgyú, és/vagy karitatív alapítványhoz való csatlakozás.
Az új jegybanktörvény, a függetlenséggel együtt járó na-gyobb átláthatóság és a felelõs irányítással kapcsolatos el-várások, a mértékadó jegybankok ilyen irányú gyakorlata a társadalmi felelõsségvállalással kapcsolatos54 tevékenysé-get is új csatornákba terelték.
Megmaradtak ugyanakkor a korábbról származó kötele-zettségek is. A befektetésekkel kapcsolatos változásokat külön fejezetben tárgyaltuk, de itt szólunk az alapítványa-inkról.