4. SZERELÉS LOGISZTIKÁJA
4.5. Just In Time (JIT)
A Just In Time termelés valójában egy filozófia, a lean fontos eszköze. Nem készlet nélküli termelést jelent, annál sokkal több elemet tartalmaz.
A fogalom jelentése: éppen időben. A termelésre vonatkoztatva a JIT: „termelni, beszállítani a megfelelő terméket a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő idő-pontban”.
Működését tekintve a legfontosabb alapelvek:
– veszteségek csökkentése
– alkalmazottak bevonása a döntésekbe
– folyamatos tökéletesítés – költségcsökkentés
– kiszolgálás és minőség javítása
Ha szűkebben értelmezzük, és figyelembe vesszük a fenti elveket a JIT szükségszerűen a készletek kiiktatását is jelenti a termelésből, hiszen ha a szállítások, tevékenységek a megfele-lő időben történnek, akkor nincs szükség pufferre, készletre.
A JIT termelésnek sok előnye van, bár a rendszer kialakítása, megvalósítása nem egyszerű feladat.
JIT előnyök:
– alacsony készletszint, alacsony készletezési költség – átfutási idő csökken
– rugalmas a változó igényekre – minőségi hibák gyorsan kiderülnek Beszélhetünk különböző JIT fokról:
– percre pontos – órára pontos – napra pontos
Az alábbiakban nézzük meg, hogy mely elemek alkotják a Just In Time termelési rendszert.
A JIT elemei:
1. Állandó termelési volumen
Pontos ütemezés érdekében, az időbeli eltérések kiküszöbölésére nagyjából állandó termelési volument kell megvalósítani. Sőt az elfogadott termelési terven módosítani sem lehet, egyébként a JIT termelés meghiúsulna.
2. Alacsony készlet
Alacsony készletszint a JIT elvekből egyértelműen következik. Az ideális tételnagyság az egy egység.
Készletszint minimalizálásának több előnye is van:
– kisebb raktárra van szükség – kevesebb a lekötött tőke
– a problémák gyorsabban kiderülnek (a készlet késlelteti a problémák meg-oldását)
– folyamatos tökéletesítésre kényszerít (nincs hibázási lehetőség) 3. Kis tételek
A kis tételek alkalmazása összhangban van a készletminimalizálási elvvel, hiszen így a gyártásközi készlettek csökkenthetőek. A kis tételek alkalmazásának legfontosabb
4. SZERELÉS LOGISZTIKÁJA 99
– minőségi probléma esetén kevesebb terméket kell átvizsgálni – nagyobb rugalmasság az ütemezésben
De nemcsak a gyártásközi tételek, hanem a kiszállítási tételek is kisebbek. (több, gya-koribb kiszállítás).
4. Gyors, kevés költséggel járó átállás
Magától értetődik, hogy ha a kisebb tételekben gyártanak, akkor többször kell a be-rendezéseket átállítani. Ez akkor gazdaságos, ha az átállások viszonylag alacsony költ-séggel megvalósíthatóak. Az átállásokat mindezek mellett rövid idő alatt kell végre-hajtani, így csökkenthető az átfutási idő.
5. Célnak megfelelő üzemelrendezés
JIT termelés esetében gyakran anyagfolyam szerinti üzemelrendezést alkalmaznak. Ez a tevékenységek jobb összehangolását teszi lehetővé, így nem halmozódnak fel kész-letek, az átfutási idő is rövidebb. További előny még, hogy kisebb gyárakat kell építe-ni, üzemeltetépíte-ni, amely költség szempontjából sem elhanyagolható.
6. Hatékony megelőző karbantartás
JIT termelés egyik legnagyobb ellensége a meghibásodás: Egy gép, berendezés leállá-sa nagy károkat, veszélyeket okoz, hiszen nincs készlet, amely a folytonosságot bizto-sítaná. Ezért nem elegendő, sőt rossz megoldás, ha a hibákat akarjuk kijavítani. A hi-bák előfordulási valószínűségét kell minimálisra csökkenteni, lehetőség szerint kikü-szöbölni a bekövetkezésüket. Ezt megelőző karbantartással lehet elérni.
7. Többszakmás munkások
A gyártás folyamatosságának egyik feltétele, hogy olyan munkásokat alkalmaznak, akik képesek problémák, hibák esetén segíteni, de csak egy szűk területen.
Olyan alkalmazottakat kell találni, akik több szakmában, több féle gép, berendezés működésében jártasak
8. Magas minőség
JIT esetén cél a nulla hiba elérése. Nem lehet hibás előállított termék, félkész termék, hiszen ez a hibás darab a következő műveleti helyre már nem tud átmenni, és Viszont, ha mégis bekövetkezik, az egész sor leállását okozhatja. Viszont, ha mégis bekövetke-zik, minél előbb azonosítani kell a hiba forrását. A magas minőségi szint nem csak a gyártásra vonatkozik, hanem többek között a szállítókra is, hasonló megfontolások miatt.
9. Együttműködés a problémák megoldásában
A fentiek alapján következik, hogy JIT akkor működhet hatékonyan, ha az emberek együttműködnek, ha probléma felmerülésekor egymást segítve igyekeznek megszün-tetni a hibát. Az együttműködési készség növelésének, fejlesztésének eszközei a tré-ningek, képzések.
10. Megbízható beszállítók
A megbízhatóság kérdése felmerül az anyagok beszállításakor. Hagyományos esetben a beszállított alapanyagokat a vevő minőség-ellenőrzés alá vonja, vagy tételesen, vagy statisztikai mintavétellel. Erre a tevékenységre a JIT termelésben egyrészt idő sincs, másrészt, pedig nem ad értéket a termék előállításához, tehát veszteségként értelmez-hető. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy magas minőségre van szükség, ami a beszállított anyagokra is vonatkozik.
Hogyan érhető az el, hogy magas minőséget kapjunk és azt még ellenőriznünk se kell-jen. A megoldás olyan szállítói kapcsolatokat kiépíteni, amelyek garantálják a magas minőségű, megbízható szállítást. Azaz JIT-ben a szállító nem ellenfél, hanem stratégi-ai partner.
11. Húzó rendszer
Húzó rendszer esetében az igény a felhasználónál jelentkezik. Ilyenkor a nyomó rend-szerrel ellentétben nem halmozódhat fel magas gyártásközi készlet. Ez pedig össz-hangban van a készletcsökkentési elvvel. Tulajdonképpen a szállító-vevő kapcsolat is lehet egyfajta húzó rendszer JIT esetében.
12. Folyamatos tökéletesítés
A JIT során azt a célt tűzi ki a vállalat, hogy a termeléssel, beszállítással kapcsolatban a megfelelő termék a megfelelő mennyiségben, a megfelelő időpontban álljon rendel-kezésre.
13. Erős informatikai kapcsolat, vevő és szállító között
A szállító stratégiai partner. Az anyagoknak a megfelelő időben rendelkezésre kell áll-ni a vállalatnál. Ezért szállítónak és vevőnek szoros együttműködésben kell álláll-nia ah-hoz, hogy ezek a célok teljesüljenek. A két partner irányítási rendszerei között kapcso-latnak kell lennie. Ez akár azt is jelentheti, hogy várható rendelést nem a vevő kérésére teljesítenek, hanem a szállító érzékeli a szükséglet felmerülését, és szállít a vevőnek.
14. Gyártósejtek, csoporttechnológia
A csoporttechnológia lényege, hogy hasonlóság alapján csoportokat képeznek, és a hasonlóságból származó előnyöket kihasználják 8egyszarűsítés, kevesebb változat, stb.). Ezeket az előnyöket a tervezéstől kezdve a gyártáson át, egészen a raktározásig ki lehet használni. A változatok számának csökkenése összhangban van a JIT filozófi-ával.
15. Összpontosított gyárak
Ez a megoldás hasonló a csoporttechnológiához, hiszen itt is az acél, hogy minél ke-vesebb változat forduljon elő. Így többek között a készletszint is csökken és a szállító
4. SZERELÉS LOGISZTIKÁJA 101
16. Szabványosított munka
Szabványokat nem csak termékekre, alkatrészekre lehet létrehozni, hanem a munka-végzésre, folyamatokra is egyaránt. Ez az elv segíti a folyamatok egyszerűbb doku-mentálását, és ez által, ezek a folyamatok ugyanúgy megismételhetőek, reprodukálha-tóak. Ez, pedig az állandó minőséget is szolgálja.
17. Vonal egyensúly
Korábban megemlítettük az állandó tételnagyságot. Állandó szintű termelést úgy lehet hatékonyan megvalósítani, ha a folyamatban lévő kapacitások lehetőség szerint közel azonosak. Ellenkező esetben készlet halmozódhat fel, illetve jelentős várakozási idők is felmerülhetnek a szűk keresztmetszet miatt. A vonal egyensúly a húzó rendszer elv-vel is szoros kapcsolatban áll.
18. Bolondbiztos szerkezetek
Hibák, beállítások nem képzelhetőek el JIT termelés során. Olyan berendezések al-kalmazását követeli meg ez a gyártási rendszer, amely szinte nulla valószínűséggel romlik el.
19. Vonal megállítás
Bármely hiba észlelése azonnali beavatkozást von maga után. Nincs idő arra, hogy a hiba kijavításával késlekedjünk. Ezért a gyártási folyamatot ilyen esetben bármely dolgozónak lehetősége, sőt kötelessége megállítani. Fontos követelmény még, hogy a hiba elhárítása után gyorsan és alacsony költséggel újra lehessen indítani a folyamatot.
20. Adatrögzítés és problémamegoldás
A hatékony irányítás feltétele, hogy a különböző adatok, információkat a termelő rendszerből rövid idő alatt és nagy pontossággal lehessen megszerezni. Ennek érdeké-ben a JIT termelésérdeké-ben automatikus adatgyűjtő rendszereket alkalmaznak.
21. Csapatmunka
Egymás segítése, együttműködés a termelésben, a hibák elhárításában a JIT fontos eleme. Nem kizárólag egyéni munkára van szükség, hanem jól szervezett csapatmun-kára.
22. Látható irányítás
Az irányításhoz döntéseket kell hozni. A gyors döntéshozatalt, a helyzetek felismeré-sét különböző vizuális eszközökkel lehet segíteni.
Néhány példa:
– fényjelek
– szerszámok körvonala a munkaasztalon – SPC kártyák
– eredmények kifüggesztése
23. SPC (statisztikai folyamatszabályozás)
Jó eszköz az SPC kártya arra, hogy az adatgyűjtést, adatfeldolgozást, a vizuális szem-léltetést és a döntések meghozatalát segítse. Így ezek a tevékenységek gyorsabban el-végezhetőek, csökkenti az átfutási időket.
24. Tervezés gyárthatósága
A termékek tervezésénél figyelembe kell venni a megvalósítási, gyártási lehetősége-ket. A lehetőségek pontos megvalósítására van szükség a JIT termelésben.
25. Kevés és zárt szállítói kapcsolat
A szoros szállító-vevő kapcsolat következménye, hogy nem lehet olyan sok szállítója a vállalatnak. Kevés szállítói kapcsolattal rendelkezik, melyekkel stratégiai partneri viszonyt tart fenn.
26. Gyakori átadás
Mivel a JIT kis tételekkel dolgozik, ez azt jelenti, hogy a kisebb tételeket gyakrabban kell kiszállítani.
27. Pontos időre történő gyártás és kiszállítás (On Time Delivery)
A készletcsökkentés és átfutási idő csökkentés következménye az OTD. Ha pontosan gyártunk és szállítunk, akkor nem lesz szükség készterméket raktározni, valamint a termék gyorsabban elhagyhatja a vállalatot, mint hagyományos esetben.
28. Interaktív szemlélet
Nem csak JIT, hanem termelésmenedzsment és logisztika elv is az összrendszer opti-malizálás. Ennek eredményképpen csökkenni fognak a készletek, hatékonyabbá válik a működés és a költségkonfliktusok is csökkenthetőek.
29. FIFO
A First In First Out elv azt jelenti, hogy az elsőként gyártásba (raktárba) került termék kerül ki onnan először. Vagyis a termékek nem előzik meg egymást a folyamatban.
Így a hibás darabok sem maradnak tetszőlegesen hosszú ideig a termelésben, ezzel a módszerrel biztosítható a hibák azonosítása.
A Just In Time termelés elemei után érdemes összefoglalni, miben is különbözik a JIT a ha-gyományos termeléstől (4.6. ábra)
4. SZERELÉS LOGISZTIKÁJA 103
4.6. ábra: Hagyományos és a JIT termelés összehasonlítása
Az utóbbi időben az éppen időben elvet a nagy autógyáraknál felváltotta a szerelési sorrend-nek megfelelő JIS (just in sequence) elv.
Lényege: az alkatrésznek a beépítés időpontjában kell a szerelés helyén rendelkezésre állniuk minimális költségek mellett.
Követelmény: a beszállító minél közelebb legyen az autógyárhoz, például annak telephelyén, vagy vele egy ipari parkban.
A JIS célja:
– a termelés időben folyamatosan – jó minőségben
– felesleges lépések kiiktatásával
– a termelési költségek minimalizálásával
– az alkatrészek készletezése nélkül valósuljon meg
4.7. ábra: A JIT és a JIS koncepció közötti különbségek