Beszállítóvá válás

A nagyvállalatok a részegységek és alkatrészek előállítását, a kiegészítő tevékenységeket egy-re nagyobb mértékben a vállalatokon kívüli, tulajdonilag független kis- és középvállalkozások részére adják át, míg saját tevékenységüket a végtermék összeszerelésére koncentrálják. A vevő és beszállítók között un. vertikális együttműködés alakul ki, létrejön a többszintű beszál-lítói piramis, melynek csúcsán a végterméket előállító nemzetközi nagyvállalatok állnak, az alsóbb szinteken pedig a beszállító kis- és középvállalkozások helyezkednek el.

A technológia és az információ fejlődése, a globalizáció elterjedése megnyitotta a nemzetközi piacokat, melyeknek előnye, hogy a magyar beszállítók az elvárások teljesítése esetében könnyen kijuthatnak a nemzetközi piacokra is a multinacionális vállalatok beszállítójaként, hátránya viszont, hogy itthon is meg kell küzdeniük a külföldi versenytársakkal.

Beszállításnak tekinthető minden olyan tevékenység, amely valamilyen végtermék előállítá-sához szükséges alkatrészt vagy részegységet gyárt, vagy szolgáltatást nyújt más vállalkozás számára.

A beszállítók által gyártott termékek nem kerülnek közvetlen kereskedelmi forgalomba. A beszállításra jellemző, hogy alapanyagból vagy félkész termékből hozzáadott érték előállítás-sal egy magasabb szintű termék jelenik meg, melyet más cégek tovább feldolgozáselőállítás-sal vagy összeszereléssel végtermékké alakítanak.

A beszállítói tevékenység legmarkánsabban a feldolgozóiparban jelenik meg, ebből is az autó-ipari és elektronikai beszállítás a domináns. E területen lehet leginkább a beszállítói szinteket könnyen elkülöníteni:

– Elsőkörös beszállítók:

A multinacionális vállalatok közvetlen beszállítói, többnyire szintén multinacioná-lis cégek. Ők a beszállítói integrátorok, akiktől komplett részegységeket vásárol-nak a globális cégek.

– Másodikkörös beszállítók:

Az integrátor beszállítók többnyire középvállalkozás méretű (pl. kisebb részegysé-gek gyártói).

– Harmadikkörös beszállítók:

Többnyire a másodikkörös beszállítók jellemzően kisvállalkozás méretű, alkat-részgyártó beszállítói („a beszállítók beszállítóinak beszállítói”).

4.7.2. Beszállítóvá válás feltételrendszere

A vevők elsősorban az alábbi szempontok alapján vizsgálják a potenciális beszállítókat:

– ajánlati ár – minőség

– szállítóképesség (vállalható mennyiség és határidő)

4. SZERELÉS LOGISZTIKÁJA 107

A fontossági sorrend vevőként ugyan eltérő lehet, de mindenképpen ezeknek a tényezőknek van döntő szerepe abban, hogy végül is létrejön-e szerződés a vevő és a beszállító jelölt között vagy sem.

A kkv-knak a mennyiségi korlát szokott problémát okozni: nincs kapacitásuk a vevő által igé-nyelt mennyiségek gyártására, vagy ha meg is növelik a kapacitásukat - igazodva pl. a vevő termelésfelfutásához _, kérdéses, hogy a megnövekedett mennyiség esetében is tudják-e tarta-ni az elvárt minőséget. A technológiai színvonal is probléma szokott lentarta-ni a beszállítóvá vá-lásban.

A beszállítóvá váláshoz további követelményeknek is meg kell felelni, ezek általában a kö-vetkezők:

– Biztos hátteret nyújtó cégnagyság

Néhány fős, kisforgalmú cégnek szinte lehetetlen nagy vevő elsőkörös beszállító-jává válnia (hacsak nem egyedi, különleges termék beszállításáról vagy különleges szaktudás rendelkezésre bocsátásáról van szó). A kisebb cégek inkább második-, harmadikkörös beszállításra vállalkozhatnak sikerrel.

– Meggyőzően dokumentálható és bizonyítható szakmai hírnév

A nagy vevő nem szereti, ha a szakmát „rajta akarják megtanulni”. Kellő szakmai reputáció és gyümölcsöző kapcsolat után a szakmai ismeretek bővítésében már in-kább részt vesz (természetesen, ha ehhez üzleti érdeke fűződik).

– Nemzetközi kitekintés, jó kommunikációs készség és képesség

A vevő ma már természetesen várja el, hogy vele idegen nyelven (angolul, ill. a sa-ját anyanyelvén tudjanak szót érteni. Ezen túlmenően általános elvárás a vevő és a beszállító közötti online számítógépes kapcsolat is. Az informatikai követelmé-nyek csaknem egyenrangúak a minőségi és árbeli követelmékövetelmé-nyekkel.

Az információs technológia (online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások) fejlettsége is fontos tényező.

4.7.3. Beszállítóvá válás folyamata

A vevő arra vonatkozó jelzése, hogy beszállítókat keres, sokféle formában történhet; leggya-koribb a kellő specifikációval ellátott ajánlattételi felhívás vagy beszállítói fórumok rendsze-res szervezése. Többnyire a következő menetben vizsgálják meg (nagyon alaposan) a jelent-kező vállalkozást:

– Első lépésként a leendő beszállítótól írásos anyagokat kérnek be (cégismertető, re-ferenciák megjelölése, pénzügyi információk). Ezek átvizsgálásakor szerzik ugya-nis az első benyomásaikat arról, hogy a jelentkező cég mennyire tűnik használha-tónak, életképesnek, milyen a gazdasági ereje.

– Ezt követi az árajánlatkérés, majd az azt követő kiértékelés. A folyamat továbbvi-teléhez természetesen szükséges, hogy az árajánlat alapján a vevő lehetőséget lás-son a beszállításra (tehát, hogy az ajánlat kondíciói tárgyalási alapot képezzenek).

– Ezután a megrendelő mérnökei, beszerzési szakemberei személyes kapcsolatfelvé-tel céljából elmennek a jelentkező kapcsolatfelvé-telephelyére, és előzetes tárgyalást folytatnak vele, a kapcsolat körvonalazása céljából (van, amikor ezt megelőzi egy alapkérdő-ív kitöltése).

 Érdemes gondosan előkészíteni a látogatást, mert nem mindegy, milyen első benyomásokkal távozik a nagy vevő a lehetséges beszállítótól: cél-szerű az üzemet és az udvart kitakarítani, a hulladékokat eltávolítani, az esetleg hiányzó jelzőtáblákat kitenni, prezentáció idegen nyelven való tartására felkészülni, megfelelő vendéglátásról gondoskodni stb. Túlzás-ba sem szaTúlzás-bad vinni a dolgot, hamar kiderül a „tupírozás”.

 A megrendelő szakemberei megnézik a műhely(eke)t, a technológiai fel-szereltséget, a gépek állapotát, tömegtermelésre való alkalmasságát.

Vizsgálják a rendet, tisztaságot (a műhelyekben, irodákban, raktárakban egyaránt), általában a munkakörülmények és a környezet kulturáltságát.

Figyelik a vezetőség összeszokottságát, elkötelezettségét. Ellenőrzik a minőségbiztosítási tanúsítvány meglétét, és fővonalakban azt, hogy való-ban a tanúsítványvaló-ban foglaltak szerint dolgozik-e a cég.

– Értékelő jelentést készítenek (a vizsgálat folyamán esetleg többször is). Eközben a megrendelő gazdasági szakemberei begyűjtik a szükséges pénzügyi információkat a jelentkezőről.

– Ha idáig eljutottak, következik a részletekbe menően specifikált árajánlatkérés (be-leértve a fizetési feltételeket és a szállítási határidőket is).

– Ha az ajánlatban leírtak nem térnek el túlzottan a cég által még elfogadhatónak tar-tott értékektől, következik a mintadarab-gyártás.

– Amennyiben a minta és a kérdésekre adott válaszok kiértékelése pozitív eredmény-nyel zárult, sor kerül a vállalkozás technológiai-minőségi helyzetének részletesebb megvizsgálására (e fázist beszállítói előauditnak is szokták nevezni). Ennek ered-ményeként a vevő szakemberei konkretizálják, hogy a potenciális beszállítónak milyen intézkedéseket kell még tennie ahhoz, hogy a beszállítói minősítés valóban megtörténhessék, és a beszállítás megindulhasson.

– Az intézkedések megtétele után a vevő általában újabb mintákat kér. Ennek pozitív vizsgálati eredménye után indulhat meg a konkrét beszállítói minősítés.

– A beszállítói minősítés utolsó fázisában történik meg az auditálás. A lépései hason-lóak az előzőkéhez, de már a konkrét feladatra összpontosítanak. Ekkor rögzítik véglegesen a beszállítás feltételeit (ár és fizetési kondíciók, szállítási feltételek, ha-táridők, kommunikációs csatornák, kontaktszemélyek, eljárásrend stb.).

– Megfelelő minőségű mintadarab és a végső árban, fizetési feltételekben, szállítási határidőkben való megállapodás esetén jön létre a beszállítói szerződés.

– Eleinte a teljes gyártandó mennyiség egy részét adják ki az új beszállítónak később egyre többet, majd a teljes, megállapodás szerinti mennyiséget.

Általánosítható megállapítás, hogy a beszállítóvá válás a beszállító részéről teljes átláthatósá-got követel. Ez elől az igény elől elzárkózni alig lehet és nem is célszerű.