K., O. és Sz. rendőrök szolgálatteljesítés közben igazoltatták F. R. francia állam-polgárt. Az igazoltatott személy adatainak körözési nyilvántartásban történő ellen-őrzésekor az adatbázis találatot jelzett. A jelzés szerint a személy ellen csalás bűn-cselekmény miatt indult büntetőeljárás lefolytatása érdekében elfogatóparancs volt érvényben. A rendőrök ezért a személyt előállították.1Az előállítás foganatosítása közben K. és O. rendőrök egy zárt helyiségben ruházatátvizsgálást hajtottak végre az előállítotton.2A ruházatátvizsgálás módját az intézkedés alá vont tolmács útján,
1 Rtv. 33. § (1) bekezdés b)pont
2 Rtv. 30. § (1) bekezdés
illetve a rendőrök által részére átadott formanyomtatványon írásban megpanaszolta.
A formanyomtatványon írásos panaszát a Független Rendőri Panasztestület elér-hetősége alá írta a panaszos, de a formanyomtatványt végül az érintett rendőri szerv nem küldte tovább, hanem saját hatáskörben vizsgálta ki.3
A rendőri szerv vezetője a panasz kivizsgálására irányuló közigazgatási eljá-rásban4az intézkedő rendőröket tanúként meghallgatta,5járőrjelentésüket iratként figyelembe vette. Mind a jelentésíráskor, mind a tanúként történő meghallgatás során az intézkedő rendőröknek – erre vonatkozó joguk nem lévén – nem állt mód-jukban a jelentésírást, illetve a tanúvallomást megtagadni,6valótlan vallomás tétele, illetve valótlan állítás rendőri jelentésbe (közokiratba) foglalása esetén pedig bűn-cselekményt követtek volna el, erre egyébként vallomástételkor megfelelően figyel-meztették őket.7A közigazgatási eljárásban megállapított tényállás alapján a rend-őri szerv vezetője a panasznak helyt adó határozatot hozott,8majd a megállapított tényállás alapján K. rendőrrel szemben fegyelmi eljárást indított.9A szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként K. rendőrt állományilletékes parancs-noka megrovás10fenyítésben részesítette.11
K. rendőr a fegyelmi eljárás során jegyzőkönyvbe mondva fellebbezést nyúj-tott be a közigazgatási eljárásban hozott határozattal szemben, mivel álláspontja szerint a tényállást a rendőri szerv vezetője csak a K. rendőr terhére róható körül-mények tekintetében tárta fel. A fellebbezést a rendőri szerv vezetője érdemi vizs-gálat nélkül, végzéssel utasította el, arra hivatkozva, hogy K. rendőrt az ügyféli jogok az eljárásban nem illetik meg.12
K. rendőr az elutasító végzést is megfellebbezte, ám a másodfokú hatóság a végzést helybenhagyta.13Ezután K. rendőr közigazgatási döntés felülvizsgálata iránti kérelmet14 nyújtott be az illetékes bíróságon, amely nemperes eljárásban
3 Rtv. 92–93/B. §
4 Rtv. 93/B. § (1) bekezdés
5 Ket. 53. §
6 Ket. 53. § (2) bekezdés
7 Ket. 54. § (1) bekezdés
8 29023/105-37/2011. P. számú rendőrségi irat
9 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (a továbbiakban: Hszt.) 128. § (1) bekezdése
10 Hszt. 123. § (1) bekezdés b)pont
11 29023/103/55-2/2011. Fe. számú irat
12 29023/627-3/2012. Ált. számú irat
13 29000/105/114-5/2012. P. számú irat
14 Pp. 324–340/A. §
a döntést felülvizsgálta,15a döntést – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – meg-semmisítette, és az eljáró hatóságot új eljárásra kötelezte.16A bíróság álláspontja szerint a döntés azért volt törvénysértő, mert az eljáró hatóság érdemben nem vizs-gálta meg az ügyféli jogállás lehetőségét.
Az eljáró elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban a fellebbezést ugyanazon indokkal ismételten elutasította.17K. rendőr természetesen fellebbezett, de a másod-fokú hatóság az elsőmásod-fokú hatóság döntését ismételten helybenhagyta, azonban ezút-tal megindokolta az ügyféli jogállás megtagadását.18Az ismételten kérelmezett bírósági felülvizsgálat során a bíróság a megismételt elutasító végzést már meg-alapozottnak találta.19
Az alábbiakban szó szerinti részleteket idézek a megismételt elsőfokú határo-zat és a második bírói felülvizsgálatot lezáró végzés indokolásaiból.
„Amikor a határozatot hozó vezető a panasz elbírálása során azt vizsgálja, hogy a rendőrséggel szolgálati viszonyban álló személy a reá irányadó jogszabályi ren-delkezéseket betartva járt-e el az intézkedés során, nem az intézkedést végrehajtó és a rendőrség közötti szolgálati viszony keretében állapít meg jogokat és kötele-zettségeket, hanem az intézkedés alanya és a rendőrség között létrejött közigazga-tási jogviszony körébe tartozó jogok és kötelezettségek felől dönt, közigazgaközigazga-tási határozatot hoz (1/1999. Közigazgatási jogegységi határozat).”
„[K. rendőr az F. R.-rel szemben] lefolytatott intézkedés során a hatóság tagja-ként intézkedett, éppen ezért ügyféli jogok, így a fellebbezés joga sem illeti meg az általa folytatott eljárással szemben. A rendőr jogát vagy jogos érdekét közvetlenül az esetleges felelősség megindítására (sic!) irányuló eljárás érinti, amely során ter-mészetesen gyakorolhatja a szolgálati viszonyára irányadó törvényben – jelen esetben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvényben – meghatározott eljárási jogosultságok teljes körét.”
„…kérelmezővel szembeni fegyelmi eljárás megindításának nem az az oka, hogy a rendőri intézkedés alá vont francia állampolgár panaszt tett, hanem az, hogy felmerült annak megalapozott gyanúja, hogy fegyelemsértés történt. A fegyelmi eljárás megindítása ily módon elválik a panaszügytől. Mindezek alapján nem
álla-15 2005. évi XVII. törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról
16 15.Kpk.45.542/2012/2. számú végzés
17 29029/627-8/2012/Ált. számú irat
18 29000/105/114-10/2012. P. számú irat
19 34.Kpk.44.906/2013/2. számú végzés
pítható meg az, hogy a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét a panaszügyben hozott határozat érinti.”
Jogelemzés
Az elemzést azon hipotézis mentén építem föl, hogy az intézkedő rendőrt megille-tik az ügyféli jogok, így azt mutatom be, mivel bizonyítható ezen feltételezésem.
Őszintén remélem, hogy egy párhuzamos publikációban valamely kollégám az ellenkező hipotézist is részletesen kifejti, mert a konstruktív, tudományos érveket felvonultató vitánál jobb lehetőség a fejlődésre tudományterületünkön szerintem nincs.