A hazánkat megszállva tartó hadseregek nem támogatták a magyar rendvédelem újjászervezését, és potenciális veszélyt láttak a csendőrség ismételt felállításában.
1919. október végén Beneš csehszlovák elnök még azzal a javaslattal is előállt, hogy valamennyi magyar fegyveres testületet oszlassák fel, helyettük pedig
fran-41 Lásd PRESZLY(40. lj.) 43–87.
42 Lásd PRESZLY(40. lj.) 95–136.
43 Lásd REKTOR(13. lj.) 104.
44 SZAKÁLYSándor: „A Magyar Királyi Csendőrség az első központosított magyar közbiztonsági őrtestület” Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis)2093/4. 51–58.
45 Lásd CSAPÓ(33. lj.) 66–83.
46 Lásd PARÁDI(34. lj.)
cia vezetésű nemzetközi csendőrséget hozzanak létre. Franciaország november ele-jén a főtanácsban kísérletet tett a terv elfogadtatására, szövetséges társai azonban leszavazták.47
1921 februárjától a csendőrkerületeket vármegyékre, a vármegyéket járásokra, a járásokat pedig őrsökre osztották fel. A vármegyei csendőrparancsnokságok alá-rendeltségébe tartalék csendőrszázadokat helyeztek, amelyek feladata a kiképzés és a karhatalmi teendők ellátása volt. Ez a megoldás nagyban hasonlított a belga csendőrség többszintű tartalékképzési rendszeréhez, azonban Magyarországon nem vált be. A közigazgatási egységek eltérő nagysága, a lakosság számában jelentkező különbségek, a terep fedettségében és domborzatában, valamint a közlekedési viszonyokban tapasztalható eltérések miatt aránytalanná tette a csendőrségi disz-lokációt.48
Az 1925. évi struktúra nem mindenben egyezett meg a dualizmuskori csendőr-ségével. A Magyar Királyi Csendőrség szervezetének alapeleme továbbra is az őrs maradt. Az őrsök létszáma 6-25 fő között mozgott, pontos létszámuk a működési terület nagyságától, lakosságának létszámától és elhelyezkedésétől, a terep jelle-gétől, közlekedési hálózatának jellejelle-gétől, a terület bűnügyi fertőzöttségétől függően alakult. Megkülönböztettek gyalogos, lovas és úgynevezett vegyes őrsöket. Az őrsök élén magasabb rangú altisztek álltak.49
A szakaszparancsnokság volt a legalacsonyabb szintű parancsnokság, átlago-san három-hat őrsöt felügyelt. Élén a legmagasabb rangot viselő altiszt állt alhad-nagyi, esetleg tiszthelyettesi rendfokozattal. Működési területe általában egy járásra terjedt ki.50
A szárnyparancsnokságok alkották a legalacsonyabb tiszti parancsnokságokat, élükön százados vagy főhadnagy állt, helyettese főhadnagy vagy hadnagy volt. Két-három szakaszparancsnokság tartozott az alárendeltségükbe. Az egy megye terüle-tén működő szárnyparancsnokságokat a következő szervezeti szint, az osztály-parancsnokság irányította.51
47 PARÁDIJózsef: A Magyar Királyi Csendőrség. Az első magyar polgári, központosított, közbizton-sági őrtestület 1881–1945(Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudomá-nyos Társaság 2012) 57.
48 Lásd PARÁDI(47. lj.) 49–65.
49 Lásd PARÁDI(47. lj.) 51.
50 Lásd PARÁDI(47. lj.) 52.
51 Lásd PARÁDI(47. lj.) 53.
A kerületparancsnokságok több megyére kiterjedő régió csendőrségét irányí-tották. Működési területük megegyezett a honvéd vegyesdandárok, majd a honvéd hadtestek területeivel. A trianoni határokon belül először 1921-ben rögzítették a csendőrkerületeket. 1927-től a kerületek alárendeltségében létrehozták a tanosz-tályokat, amelyek a csendőrök alapképzését végezték. A tanosztályok szakosodtak a lovas és gyalogos kiképzésre. 1930tól felállították a csendőrnyomozó alosztályo -kat, amelyeknek hatásköre kiterjedt a kerület teljes működési területére.52
1929-ben állították fel a közlekedési csendőrséget. Kezdetben kísérleti jelleg-gel három közlekedési őrsöt hoztak létre Budapesten, Győrött és Székesfehérvá-rott. A kedvező tapasztalatok dacára anyagi nehézségek miatt 1936-ig húzódott a szervezet kiépítése. A közlekedési csendőrség egy alosztályt alkotott, amely négy szárnyra bomlott.53
1940-ben hozták létre a Magyar Királyi Csendőrség Közlekedési és Híradó Osztályát. Az osztály egy híradó, egy repülőtéri és négy közlekedési szárnyból állt.
1943-ban a híradó szakterület osztályként önállósult. Ugyancsak 1940-ben állítot-ták fel a vasúti csendőrséget a fokozódó jelentőségű vasúti hadiszállítások biztosí-tására. A vízi csendőrséget 1942-ben szervezték meg, amely a Balatonon teljesen ki is épült. Tervezték működési területének és szervezetének kiterjesztését a Dunára és a Tiszára is, ezt azonban a háború már nem tette lehetővé. A gyarapodó polgári légi forgalommal kapcsolatos biztonsági teendők ellátására hozták létre a repülőtéri csendőrkülönítményeket is 1926-tól.54
A II. világháború tapasztalatai nyomán a csendőrség szervezetében gyarapítani kívánták a karhatalmi erőt, ezért a csendőriskolákat zászlóaljakká szervezték át.
Gyarapodott a csendőrség hagyományos struktúrája is. 1925-ben 7 kerület, 30 osztály, 93 szárny, 209 szakasz és 853 őrs működött 12 000 fővel, a terület-visszacsatolások nyomán 1944-ben 10 kerület, 35 osztály, 79 szárny, 1321 őrs, 22 000 fővel látott el szolgálatot a Magyar Királyság területén. A visszacsatolt területeken 2 kerületet, 33 szárnyat, 70 szakaszt és 500 őrsöt állítottak fel, emellett a fokozottan veszé-lyesnek tartott térségekben, Kárpátalján és Bácskában külön nyomozó részlegeket is létrehoztak. A visszacsatolt területek a speciális csendőrszervezetek kiépítéséből
52 Lásd PARÁDI(47. lj.) 93–110.
53 ARTNERRamona – PARÁDIJózsef – ZEIDLERSándor: „A Magyar Királyi Csendőrség légi, vízi, vasúti és közúti szakszolgálati ágai” Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordi-nis)2013/27–30, 23–31.
54 Lásd ARTNER– PARÁDI– ZEIDLER(53. lj.) 33–40.
sem maradtak ki. E térségben 23 különleges (közlekedési, híradó, vasúti és repü-lőtéri) őrsöt szerveztek.55
A háború miatt kialakult csendőraltiszt-hiány feloldása érdekében 1944-ben megszüntették a szakaszparancsnokságokat. Az ott felszabadult altiszteket a betöl-tetlen beosztásokra vezényelték, illetve a tábori csendőrséghez irányították. Átszer-vezték a tábori rendészetet is, amelyet kezdetben harcfegyelem-biztosító és tábori rendészeti csapat elnevezéssel illettek, később pedig Tábori Biztonsági Szolgálat-nak neveztek át.56
A csendőrségi szervezet európai elterjedését és szolgálati tapasztalatait érté-kelve megállapítható, hogy a szervezeti forma képes volt lépést tartani a változó társadalmi körülményekkel, és a változásokra adott szervezeti válaszai alkalmassá tették a hatékony közbiztonsági szolgálatra.
Összességében a szervezettípus sikeres volt, hiszen valamennyi, csendőrséget szervező állam képes volt struktúráját saját igényei szerint formálni anélkül, hogy lényege, funkciója és képességei megváltoztak volna. Egy nagy történelmi elődö-ket felvonultató és fejlődésük összefüggéseit vizsgáló áttekintésben a Magyar Kirá-lyi Csendőrség nemcsak kimagasló eredményessége, de a csendőri szervezetfej-lesztés terén nyújtott úttörő munkája miatt is előkelő helyet foglalhat el.
55 KAISERFerenc: A Magyar Királyi Csendőrség története a két világháború között(Pécs: Pro Pan-nónia Kiadó Alapítvány 2002) 115–132.
56 Lásd SZAKÁLY(36. lj.) 58–93.
ISBN 978-963-284-523-4
EmbErEk ŐRZŐJE
Hack Péter – koósné MoHácsi BarBara (szerk.)