Napóleon magával vitte hadjárataira a császári csendőrség válogatott alakulatait, és a megszállt területeken első intézkedései közé tartozott a csendőrség felállítása.13 Belgiumvolt az első, franciák által meghódított ország, ahol a közbiztonsági szervek megreformálása után 1795-ben létrehozták a csendőrtestületet. Az 1830-ban új alapokra helyezett csendőrség szinte teljes egészében a francia modellt ültette át a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A hadügyminiszter közvetlen, és az igazságügy-miniszter közvetett irányítása alatt működő testület 4 szintű volt.
Az ország területe 4, majd 1919-től 6 csoportparancsnokságra oszlott, melyek alá-rendeltségében 2-3 csendőrszázad tevékenykedett. Ez jelentette a megyei szintet.
A századok a járási szinten kerületekké, majd őrsökké szerveződtek tovább. Bel-gium területén az első világháború előtt 410 csendőrőrs működött. A szervezetet 1919-ben és 1927-ben megreformálták, de alapvetően megtartották a francia struk-túrát.14
11 Lásd GERGELY(9. lj.) 302–303.
12 „Szerkesztőségi közlemény lapszemle” Csendőrségi Lapok 1929/9. 243–245.
13 REKTORBéla: A Magyar Királyi Csendőrség oknyomozó története(Cleveland OHIO USA: Árpád Könyvkiadó Vállalat 1980) 30–42.
14 Lásd REKTOR(13. lj.) 31.
A következő, francia képre formált csendőri szervezet a luxemburgi volt, melyet 1798-ban alapított meg a császár.15
Az osztrák hadsereg felett aratott győzelmei után Napóleon 1805-ben megala-pította a lombardiai és az osztrák zsandárságot. Az 1805. december 3-án kiadott linzi császári rendeletben egy eszkadron erővel felállított szervezet érdekessége, hogy egy francia és egy osztrák részlegre tagozódott.16A francia vezetés alatt álló szervezeti elemeket válogatott osztrák pótzsandárokkal erősítették meg. Nyolc kör-zetre osztották az országot, és körzetenként öt őrsöt állítottak fel. Az őrsöket fran-cia csendőrök vezették, akik öt osztrák pótzsandár tevékenységét irányították.
A szervezet létszáma összesen 3 francia tisztből, 8 francia altisztből és 40 francia csendőrből állt, akiket 240 fős osztrák pótzsandárság támogatott. Az escadron parancsnoka egy francia ezredes volt. Fontos megemlíteni, hogy a francia és oszt-rák állomány ugyanazt a fizetést és felszerelést kapta. Napóleon bukása után a tes-tületet feloszlatták, de később a lombard csendőrség mintájára újjászervezték.17 Lombardiacsendőrsége külön említést érdemel, hiszen később ez szolgál majd alapul az osztrák zsandárság és a magyar csendőrtestület szervezéséhez is. A szer-vezeti struktúra szintén ötszintű. A lombardiai csendőrség ezredszinten szervező-dött, amely öt osztályra és egy önálló szárnyra tagozódott. Ez utóbbi egyszerre volt kiképzési keretszervezet és az ezred tartaléka is, melyet csapaterős feladatoknál vettek igénybe. Ezt a megoldást más országok is szívesen átvették, közülük is a belga rendszer hasonlít legjobban az itt alkalmazotthoz. Az ezred öt osztálya két szárnyra tagozódott, így Lombardia területét tíz szárny fedte le. A szárnyak tarto-mányi szintnek feleltek meg, és két szakaszra tagozódtak, tisztek vezetésével.
A szakaszokat két-három csoport alkotta, melyeket már csendőr őrmesterek vezet-tek. A legalacsonyabb szintű szervezeti elem itt is az őrs volt. A szervezet létszáma is jelentősebb volt, mint a korábban Franciaországon kívül létrehozott csendőrségek esetében. Minden szárny 16 tisztből, 95 altisztből és 367 fő csendőrlegénységből állt. Érdekesség, hogy a lombardiai csendőrezred belszolgálati és igazgatási nyelve 1850-ig olasz volt, akárcsak a legénysége.18Ez a szervezeti struktúra határozta meg később az európai csendőrségek szervezési elveit, és szolgált évtizedekig mintául a közbiztonsági szervezetek átszervezéséhez.
15 Lásd REKTOR(13. lj.) 32.
16 Lásd REKTOR(13. lj.) 40.
17 Lásd REKTOR(13. lj.) 41.
18 Lásd REKTOR(13. lj.) 42.
A német államokszintén a napóleoni háborúk idején ismerkedtek meg a csend-őrség szervezetével, és rövid idő alatt mindegyikük kialakította saját zsandártestü-letét. Amikor 1871-ben egyesültek, már minden közigazgatási területnek megvolt a maga csendőrsége.19
1806-ban Poroszországban is felállításra került a csendőrség, három szolgálati ággal: A közbiztonsági szolgálatra a „Land-Gens d’armerie”, határrendészeti szol-gálatra a „Grenz-Gens d’armerie”, tábori csendőri szolszol-gálatra pedig a „Armee-Gens d’armerie” került létrehozásra. Az utóbbiból fejlődött ki a későbbi „Feld-Gens d’ar-merie”, amely több állam hadseregében is katonai rendőrségként terjedt el.20
Hollandia1814-ben szervezte meg saját csendőri szervezetét Maréchaussée néven, amelyet szintén a francia megszállás ihletett.21A szervezet sikerei még Vati-kánállamban is arra sarkallták a közigazgatást, hogy létrehozza saját csendőrségét (1816).22
A francia hatás nemcsak a meghódított területeken éreztette közvetlen hatását, de legnagyobb katonai ellenfelük is mintaként tekintett a közbiztonsági szerve-zetre. 1826-ban megszervezik az oroszcsendőrséget, melynek első parancsnoka Benckendorff Sándor lett, aki a viszonylag későn megalapított szervezet ötletét Párizsból hozta. Az 1917-ig fennálló szervezet folyamatosan fejlődött, korszerűsö-dött, de a későbbi szovjet rendészeti szervekre tapasztalatai már kevés hatással vol-tak.23
Spanyolországban1829-ben alakult meg a Carabineros intézménye,24melyet 1833-ban a görög csendőrség követett.25Az olasznemzeti egység elérése után 1861-ben megszervezték a francia csendőrséget alapul vevő Carabinieri szerveze-tét, amely mind a városokban, mind vidéken felelt a közbiztonság fenntartásáért.26 Ez a szervezet táplálta az 1874-ben San Marinóban létrehozott csendőrség ötletét.27 A XIX. század második felére Európa-szerte elterjedt a francia csendőrségi minta, melyet minden állam saját nemzeti hagyományaihoz és társadalmi sajátos-ságaihoz igazított, de a szervezet lényegét és alapvető felépítését megtartotta.
19 Lásd REKTOR(13. lj.) 33.
20 Lásd REKTOR(13. lj.) 31.
21 Lásd REKTOR(13. lj.) 34.
22 Lásd REKTOR(13. lj.) 32.
23 Lásd REKTOR(13. lj.) 35.
24 Lásd REKTOR(13. lj.) 36.
25 Lásd REKTOR(13. lj.) 37.
26 Lásd REKTOR(13. lj.) 38.
27 Lásd REKTOR(13. lj.) 39.
A közvetlenül francia hatásra szerveződő csendőrtestületek kora az olasz Carabi-nierivel lezárult, azonban osztrák hatásra a szervezettípus tovább terjedt kelet felé.
A Magyar Királyi Csendőrség 1881-es megszervezése már olyan tapasztalatok bir-tokában történhetett, amelyek hozzásegítették a szervezetet a kaotikus magyar köz-rend gyors helyreállításához. Az európai szinten elismert magas szakmai színvonal elérését nemcsak a jól bevált szervezeti struktúra átvétele, hanem annak a magyar nemzeti sajátosságokhoz igazodó alkalmazása tette lehetővé.28