JEGYZETEK A NAPRÓL 1

1.

A hamis szentek

Az Egyház eddig megtűrt az igazi szentek sorában néhány hamis szentet is. Szent Philoménát például. Meg aztán sok nem autentikus kép, szobor s ereklye előtt térdeltek eddig a hívők.

Mindez rendjén volt eddig, de ezután nem így lesz. Pius pápa revideálta a szentek névsorát, s már Nápoly templomából kihord-ták a fölösleges szent dolgokat. Azt hinné az ember, hogy ennek az egyszeríisítö reformnak örülni fog az áhítatos tömeg, mely az igazi

szentek erdejében is könnyen eltévedhet. És nem így van. Az áhítatos tömeg követeli az ő szentjeit. Neki nem sok a szentek száma. Az áhítatos tömeg szent Philoménát sem engedi el. És a legapokrífabb ereklyét sem. És Nápoly áhítatos tömegének igaza van. Vagy minden, vagy semmi. Az áhítatos tömegnek aggodalmas sejtése van. Ma nekem, holnap neked. Ma Philoménát tagadják meg, holnap talán Szent Antalt. Soha sincs elég a szentekből és soha el nem fogy a sancta simplicitas.

II.

A drága Rostand

Egy párizsi folyóirat hirdeti, hogy nagyon drága ember a Cyrano írója, Rostand. A folyóirat százezer frankot ígért Rostand-nak, ha megengedi, hogy legelőször közölje új darabját, Chanteclert.

Ezt a horıibilis honoráriumot Rostand visszautasította. Micsoda reklám ez annak a folyóiratnak, s micsoda reklám Rostandnak.

Valakinek, aki az ötletet kifundálta, mindaketten fizethettek. Ha nem is százezer frankot, de csinos summát.

III.

Az új Eremits-eset

Hogy én vagyok, ez már azt jelenti, hogy útjában vagyok más-nak. Ha pedig nékem jól megy dolgom, nagyon bajos dolog, hogy ne másnak a rovására menjen jól. Gazdagodni bajos úgy, hogy valaki attól ne szegényedjék. Mert hát ilyen csúnya harc az élet s nagyon kevés benne a názáreti lélek. Ellenben annál több az erő vallásának a híve. Különösen elmaradtabb társadalmunkban.

Különösen, ahol a gyöngékkel nem sokat törődnek. . . Mindez a véres Miloszavljevics-eset elé tartozik, mely dermesztő megismét-lódése az Eremits-esetnek. Az Eremitsek látják, hogy ésszel és erővel vagyont lehet szerezni. Es az Eremitsek vagyont szereznek.

Az Ulrichok meg azt látják, hogy az Eremitseket agyon lehet vemi. Hát agyonverik őket. A szerb vér bosszús és tüzes vér, de logikus természetű vér. Ha Ulrichot is fölmentik majd az esküdtek, sor kerül a többi Miloszavljevicsre is. Az erőszakos gazdagodástól pedig mégsem fognak megíjedni az emberek. Sem Bácskában, sem sehol. Hanem igaz, hogy gazdagodni jó. Az is igaz, hogy a szegény emberen legkönnyebb meggazdagodni. Az is igaz, hogy az élet - harc. De itt az ideje gondolkozni arról, hogy jobban

fi Ady összes prózai művei VII. 33

vigyázzurık a kis emberekre. Nem lehetetlen, hogy Miloszavljevics nem volt egy második Eremits. De Eremitsek mindenütt vannak, s ha nem is ölnek mindenütt olyan könnyen, mint a szerbek közt, föl kellene már menteni az Ulrichokat az ölés alól. A bosszú rette-netes műve alól. Mert az esküdtszéki fölmentés nem panacea.

BN 1905. október 22. Pont

18. JEGYZETEK A NAPRÓL 1.

Egy nagy sztrájk

Magyarországon sztrájkol - Hymen. Évről-évre kevesebben házasodnak itt az emberek. Szinte kétezerrel kevesebb például a házasságok száma csupán ez évben. Es csupán szeptemberig.

De sztrájkol a gólya is. Ami még nagyobb baj. Nemcsak Bara-nyában. De szinte mindenütt. A jövendő magyarjainak nincs se kedvük, se módjuk világrajönni.

Én elhiszem, ha azt mondják, hogy a német vezényszó miatt.

A fiúknak okvetlenül szomorú lenne a német vezényszó. De miért maradnak el a leányok?

II.

Tisza - Apponyi - Delcassé

Tetszik tudni, hogy Tisza megölte magát, mikor a pártja kisebbségben maradt. Ugyszintén öngyilkosságot követett el Apponyi is, mikor a koalíciónak beborult. Most meg Delcassé, a francia ex-külügyminiszter nem élte túl a maga nagy csődjét.

De nem csak ők tettek így. A bukott politikai vezéreket rendsze-rint megöngyilkolja a jó és becsületes publikum jó és becsületes fantáziája. Holott ők vígan élnek. Tessék elhinni, hogy sohse ve-szik ők olyan komolyan a maguk dolgát, mint - mi: jó és becsü-letes publikum.

III.

A norvég vígjáték

Ibsen megéri, hogy északi országa az ő ködös, kietlen drámái után nagyszerű vígjátékot ad a világnak. Már megvezércikkezte a világsajtó, hogy Károly dán herceg norvég király. Eközben pedig Norvégiában népszavazás lesz. Károly herceg nem vonulhat be népe fővárosába. Először egy kis szavazás lesz. Es ki tudja, nem a köztársaság mellett szavaznak-e majd a norvég parasztok?

Ez szép volna, és víg volna. Mégiscsak halad a világ. Ha nem is Szerbiában, de más országokban. A franciák még lenyakazták a királyııkat. Később egyszerűen detronizálták őket. Norvégia a jövőbe nyújtana bepillantást. A civilizáció terjedésével a királyo-kat detronizálják, mielőtt királyok lettek volna.

BN 1905. október 24. Pont

19. JEGYZETEK A NAPRÓL 1.

A ,szep Mia-z;z.zz"

Kellett-e Vitte grófnak világhistóriát csinálni? Ha békés lıeamter marad Vitte gróf, nem tudja ma az egész világ, hogy a feleségének túltüzesen udvarolt ő már akkor, mikor a felesége nem volt a felesége. Hogy a szép Matild „szép Matild” volt, s olyan szép volt, hogy néha hivatásból volt szép. Mindezt ma tudja az egész művelt és műveletlen világ. Nincs olyan világrengető esemény, ıııely végül is ne kulmínáljon egy nemi vagy egy zsebi ügyben.

Mikor Mandzsúriából a legszenzációsabb harctéri hírek érkeztek, ıı világsajtó két napig elévődött azon a kis híren, hogy a volt és visszahívott szentpétervári japán nagykövetnek viszonya van Szada Jakkoval, a gésák gésájával, a nagy japán színmesternővel.

|'*`.s talán ki se tör a háború, ha a nagykövet úr nem kívánja szív-nzorongva viszontlátni a japán Márkus Emmát. Mandzsúriából folytonosan érkeztek a szerelmi és zsebügyi hírek. Nagyhercegek-ıöl és japán fiúkról. A világtörténelem emlékeztet bennünket arra, hogy minden emberi dolgok között a szerelem és a pénz a főpozití--vıııııok. De ez a ,,szép Matild"-ot nem vigasztalhatja meg. És nagy

i* 354

igazságtalanság is történt Vitte grófnővel. Az ura megmenti Orosz-országot. Beleírja magát a világhistóriába. Erre az egész világnak meg kell tudnia, hogy Vitte grófnő valamikor csak „szép Matild"

volt és hogy valamikor nagyon merészen élt. Még ha nem volna igaz, el lehetne tűrni. De hátha csakugyan igaz volt?

II.

A kegyes sajtóhiba

Az ólombetűkben lélek lakik. Néha sírnak az ólombetűk, mikor elmeszegénységekért kell glédába állniok. Máskor pedig elfogy a türelmük, s maguk korrigálják meg az ügyefogyott gondo-latot, vagy eltemetik egészen. Olykor pláne iıigyek a betűk. Nagyon sokszor malíciózusak. Néha-néha pedig kegyesek is. Ilyen kegyes-ségéről a betűknek lesz itt szó. Egy kegyes sajtóhibáról. Néhány hazaárulót kinevezték most főispánnak. Arad vánnegyének is jutott egy. A betűk kegyes hangulatban voltak. Gondolták: hátha ismét ügyetlen és életlen lesz a honmentő elme. Hátha nem tud újra közhelyeken mit sem összeszedni. Legyünk kegyesek.

És a kegyes betűk elszabadítottak egy kegyes sajtóhibát. Arad vármegye helyett Arad vérmegye került ma a hivatalos lapba. Her-kulesre, az első finom és mély ötlet volna ez mostanában. Meg kell fogni azoknak, akik már nagyon unalmasak az ő hazaffyasságuk-ban. Lármázni, rossz hazafias verseket írni, szitkozódni. . Meg--értjük. Nem éreznek. Tehát lelketlenek. Íme egy kegyes és szelle-mes sajtóhiba segít rajtuk. Meg kell fogni:

- Lám, lám, a kormány nem is titkolja, hogy Arad vármegyé-ből ismét Arad vérmegyét akar csinálni.

III.

Új Báthory Erzsébet

Szörnyű hír ez. Minket is a szörnyűsége fogott meg. Barnbeck-ben letartóztatták egy leánynevelő intézet igazgatónőjét. Ez a nő meggyilkolta tizenöt növendékét.

Micsoda veszett szörnyeteg lehetett? Nem tudjuk. Vérüket vette? Hirtelen őrületében? Vagy kajánul benne lappangott már régen valami irtózatos lelki veszettség?. . . Szörnyű hír ez. Tessék elgondolni. Ma, ma, mikor majd megbolondulunk a

kultúrtársa-dalom nagyszerűségétől. És ez megtörténhetik. Kisleánykáikat viszik szeptemberben .az előkelő szülők az előkelő intézetbe. A selymes, a finom, az előkelő, a nemes kulturdáma, az igazgatónő átveszi s lemészárolja öket. . .

BN 1905. október 25. Pont