Javaslat a tulajdonosi mérleg összeállítására

4.2.3.4 A könyvön kívüli vagyoni elemek súlya a vállalkozások gyakorlatában

A vállalkozások vagyoni helyzetét gyakran meghatározó, könyvön kívüli vagyoni elemek fontosságát a válaszadók többsége egyformán értékelte. Lehet, hogy a megkérdezettek többsége érzi, de nem tudja rangsorolni ezeket az elemeket, vagy valóban egyforma fontosság jellemzi a kiemelt értékeket a kis- és középvállalkozások gyakorlatában.

Tulajdonos Vezető Gazdasági

szakember Összesen 1-10-es fontossági érték Ön szerint egy vállalkozás értékét mennyire határozzák meg az alábbi értékek:

A vállalkozás eszközeinek piaci értéke. 3 4 3 3 5,57

A meglévő munkatársak, a tudás értéke. 4 4 4 4 6,38

Működő vállalkozás, kialakult szervezet

értéke. 4 4 4 4 5,92

Az ügyfelek, vevőkapcsolatok értéke. 4 4 4 4 6,38

Jól működő információs rendszer. 4 4 4 4 5,30

A piacra bevezetett név értéke. 4 4 4 4 6,04

Marketingszervezet (értékesítési hálózat,

reklám, szakemberek) értéke. 3 4 4 4 5,62

A birtokolt jogok, szellemi monopóliumok. 3 4 4 4 5,08

Tulajdonos, vezetés személyes kapcsolata. 4 4 4 4 5,97

Ismeretlen vagyoni elemek. 3 2 2 2 2,74

26. Táblázat: A vállalkozás értékét meghatározó erőforrások súlyának meghatározásához.

Megállapíthatom, hogy a megkérdezettek hasonlóan értékelik a könyvön kívüli elemek súlyát és még olyan területeken sem látják teljes körűen teljesülni a számvitel céljait, ahol ezt joggal elvárhatnánk (például adózási felhasználás). A tényleges értékek megjelenésének hiánya minden területen korlátozza a számviteli adatok információtartalmát. Véleményem szerint a számviteli goodwill kimutatása a tényleges tulajdonosi érték levezetése során szükséges.

Az emberi erőforrások, a hírnév, a vállalkozási kultúra, a stratégia, az információs rendszer informális elemei, az üzleti kapcsolatok, a monopolisztikus gazdálkodási elemek, a vevőkapcsolatok és marketing, az ösztönzési rendszer és szinergia hatások, mind-mind olyan vagyonelemek, amelyek eszközként történő egyedi értékelése gyakran lehetetlen, de ha lehetséges is, a kialakuló érték magas kockázatot hordoz.

A goodwill kialakulását a bemutatott értékelési modellek szintéziseként a következők szerint fogalmazhatom meg. Tökéletes piacon igaz, hogy Fvagyonértékelés =Füzletértékelés =Fpiaci. Amennyiben a tökéletes piaci feltételek bármelyike nem teljesül, akkor egyensúly a goodwill (GW) értékével jöhet létre F_{vagyonértékelés} +GW =F_{üzletértékelés}. A magyar kis- és középvállalkozásoknak nincsen tőkepiaca, pontos piaci árat a tulajdonosi értékről nem tudunk. A kutatások eredményeit összegezve a goodwill kialakulását a következő ábrával szemléltetem:

A vállalkozás jövedelem alapú értéke A vállalkozás vagyonértéke

Vagyonleltár szerint vagyon piaci értéke Valorizált vagyoni érték

Könyv szerinti

érték Inflációs értéktöbblet

Piaci érték-különbözetek

Könyvön kívüli ismert, önállóan magas kockázat mellett értékelhető erőforrások

Ismeretlen vagyoni többlet

Eszközök … … Szervezeti

erőforrások Emberi

erőforrások Kapcsolati erőforrások Goodwill 11. Ábra: A jövedelemalapú és eszközalapú modellek szintézise.

A kutatások eredményeit Hall (2001) alapján mérlegszerűen is ábrázolhatom:

Goodwill

Ismeretlen vagyoni többlet

Könyvön kívüli ismert, önállóan magas kockázat mellett értékelhető erőforrások

Tulajdonosi érték

Befektetett eszközök vagyoni értéke

Hosszú lejáratú és lejárat nélküli idegen források vagyoni értéke

Jövedelemalapú értékelés Vagyonértékelés

Forgóeszközök vagyoni értéke Rövid lejáratú idegen források vagyoni értéke

A vállalkozás értéke

12. Ábra: A komplex vagyoni mérleg vázlata.

A vállalkozással kapcsolatban álló gazdasági szereplők alapvető érdeke a saját vagyon reális nagyságának és változásának az ismerete. Chang (1998) igazolta, hogy a számviteli információk és piaci árak közötti kapcsolat szorossága az immateriális vagyon felértékelődésével arányosan csökkent. Az NPV szerint minden „immateriális ötlet”

jövedelmet termelhet. A számviteli eszköz definíciót ezek a vagyonelemek nem teljesítik, növelve ezzel a goodwill értékét, amely a pénzügyi elemzőket elszakítja a számvitel szabályozott értékétől és egyedi, szubjektív értékelések irányába tereli a beszámoló olvasóit.

Az értékmaximalizáló menedzsment és a tulajdonosok törekvéseinek megvalósulását megítélni mérési eszközzel lehet. Semmi sem tiltja meg saját célra, a tulajdonosok számára hozadékelvre épülő vagyonmérleg készítését. A bemutatott és a mellékletben (6.3 fejezet) részletezett mérlegstruktúra a tulajdonosi értéket maximalizáló menedzsment értékmérő eszköze lehet³⁶.

A tulajdonosi mérleg gyakorlati alkalmazásához a számviteli gondolkodás továbbfejlesztésén keresztül vezet az út. A számviteli információs rendszer fejlesztési szükségességét a napjaink gazdaságát jellemző új technológiák elterjedése és a globalizáció is meghatározza. Ennek hatása van a vállalkozások szervezeti felépítésére, a vállalkozások egymás közötti kapcsolataira, a munka természetére és a számvitelre is. A sikeres vállalkozások kombinálva hasznosítják hagyományos és könyvön kívüli eszközeiket. A pénzügyi jelentések azért veszítenek fontosságukból, mert nem jövőorientáltak, és nem nyújtanak értékalapú információkat. Ittner és Larcker (2001) szerint a vezetői számvitelről le kell, hogy váljon a stratégiai számvitel (managerial accounting), mint önálló információs rendszer, amelynek szerepe nem feltétlenül a piaci ár meghatározása, sokkal inkább a számviteli „piacosítása”. A Balanced Scorecard, EVA értékelés, érzékenységvizsgálat, szimulációs megközelítés olyan

36 Néhány összegyűjtött kérdés a stratégiai számvitel gondolkodásmódjának kialakításához. Mennyi ügyfelünk van? Mit vásárolnak tőlünk? Miért tőlünk vásárolnak? Mennyit költünk vevőink megszerzésére és megtartására? Milyen a vevők forgási sebessége? Mely vevőinket veszítettük el és miért? Mennyit költünk alkalmazottainkra fizetés és juttatások formájában? Mennyit költünk az alkalmazottak megszerzésére és megtartására? Milyen az alkalmazottak fluktuációja?

Mennyibe kerül egy tapasztalt dolgozó pótlása? Kik a közvetlenül jövedelmet termelő dolgozóink, mennyire és meddig számíthatunk rájuk? Milyen eddig kihasználatlan lehetőségek kapcsolódnak egyes alkalmazottaink tudásához? Melyek a fő szállítóink? Milyen a velük való kapcsolatunk? Mennyire értik meg üzleti célkitűzéseinket? Mennyit költünk a szállítók megszerzésére és megtartására? Mennyibe kerül egy szállítónk pótlása? Befektetőink miért adják el részesedésüket? Mi az egyedi vállalkozásunk működésében? Milyen könyvön kívüli értékeinkkel vannak tisztában vállalkozásunk vezetői, alkalmazottai, tulajdonosai? Milyen lehetőségek vannak a szellemi eszközök védelmére? Milyen beruházásokat hajtunk végre a vállalkozási kultúra, működés, hatékonyság és az üzleti siker érdekében? Soroljuk fel vállalkozásunk működésének legfontosabb elemeit az alkalmazottak, szállítók, vevők, szervezeti berendezkedés vonatkozásában! Mit tennénk, ha rájönnénk, hogy a vállalkozás fizikai eszközei akadályoznák a vállalkozás jövőbeli teljesítményének az alakulását? Melyek versenytársaink gyenge pontjai és jövőbeli stratégiánk hogyan kezeli ennek hatását? Melyek a használt eszközeink és milyen jövedelmeket teremtenek? Mely eszközök lennének még szükségesek és milyen eszközportfolió-stratégia célravezető?

Határozzuk meg az egyes értékekre vonatkozó ráfordításaink, költségeink értékét és fajtáit! Mit tesznek versenytársaink piaci pozíciójuk kialakítása érdekében? A kockázat csak negatív dolgokat jelenthet, vagy magába foglalja az új lehetőségeket is?

Összekapcsolja-e vállalkozásunk a stratégiát, a kockázatkezelést és az értékteremtést? Milyen előnyeink és hátrányaink származtak a korábbiakban az ismert kockázat felvállalásával vagy fel nem vállalásával? A fejlődés stimulálása érdekében hajlandó tanulmányozni más vállalkozások módszereit? Melyek vállalkozásunk főbb információforrásai? Ezek elsősorban belső vagy külső források? Hogyan gyűjtünk információt a piacról? Van-e elektronikus kapcsolatunk az egyes információs és adatforrásokkal?

információs bázissá válnak, amelyek a számvitelből kiindulva próbálják értékelni a vállalkozást³⁷. Most térjünk vissza az eredeti gondolatsorhoz és tekintsük át, hogy a tulajdonosi mérleg alapját képező jövedelemalapú értékelési modellek Magyarországon milyen kiegészítésekkel alkalmazhatók!