3. A TULAJDONOSI ÉRTÉK ESZKÖZÉRTÉKELÉS ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉSE
3.4. A Z ESZKÖZALAPÚ ÉRTÉKELÉSEK SWOT ANALÍZISE
Egy eszköz értékének meghatározása eseti tényezőket tartalmaz az értékelés célja, a szakember személye, az értékelés helyszíne, az értékelt eszközök jellegzetességei szerint. Az eszközhöz rendelhető költségek nagysága függ a fejlesztők, mérnökök, kivitelezők szakmai felkészültségétől, tapasztalatától is (Sveiby (1997). A vagyonértékelés gyakorlatából az egyes eszközök esetén ajánlott értékelési módszerekre a következő ajánlásokat gyűjtöttem össze:
Eszköz megnevezése Költségalapú Jövedelemalapú Piaci alapú Immateriálsi javak
Általános használati jogok, licenciák X X
Koncessziós jog X
Márkanév X
27 Az eszköz használati ideje (a telepítéstől a leselejtezésig) és a gazdaságos (hasznos) élettartam nem feltétlenül esik egybe.
A gazdaságos élettartam az az időszak, mialatt az eszköz használata nyereséges. A gazdaságos élettartam akkor ér véget, amikor az eszköz használatából nyereség nem származik, illetve más eszköz használata előnyösebb.
Találmányok, védjegyek X
Általános használatra készült számítógépes szoftver X X
Szoftverek X
Know-how X
Franchise X X
Kísérleti fejlesztés X
Eszköz megnevezése Költségalapú Jövedelemalapú Piaci alapú
Működő szervezet értéke X
Emberi erőforrások X
„Pótolhatatlan” tudás X
Alap és alkalmazott kutatási program X
Értékesítési hálózat, a vevő értéke X
Egyéb elemek:
- oktatási anyagok X
- levelezési listák, címjegyzékek X
- előfizetők X
Tárgyi eszközök
Sajátos, speciális célt szolgáló eszközök, ingatlanok X
Ingatlan X X X
Nem a tevékenységet szolgáló eszközök X
Általános használatú eszközök X
Járművek X
Készletek X
Értékpapírok X X
Követelések, kötelezettségek Könyvvizsgálói feladat.
19. Táblázat: Az eszközök értékelése [American Appraisel Associates Inc, 1987, Valuation Procedures]
A választás az egyes módszerek között mégsem ilyen egyszerű. A vagyonértékelés egyes módszereinek SWOT elemzését Márkus és Rábai (2002) alapján a következők szerint vezetem le:
Előnyök Hátrányok
Alapvetően műszaki ismeretekre épülő számítás. Becslése szakértői becslés minden esetben.
A legtöbb eszközre alkalmazható, egyedül arra nem, amelyik eszköznek nincsen előállítási költsége, csak piaci ára (telek).
Az értékelés során az egységes eszköz elkülöníthető, a várható használat szerint újrastrukturálható.
A pótlási költség nem biztos, hogy tükrözi a piaci viszonyok melletti használati értéket. A funkcionális, erkölcsi és gazdasági avulás pedig becslés. A becslés pedig növeli a kockázatot.
Sok esetben túlértékelt a becslések pontatlansága miatt.
A pótlási érték adott időpont pótlási értéke, a piaci érték egyes elemeinek változékonysága nem modellezhető költségoldalról.
Nem tükrözi az eszközhasználó hozamelvárásait, márpedig az eszköz annyit ér, amennyi jövedelmet termel.
Minden egyes eszköz értékének becslése önálló szakértői tudást igényelhet.
Javasolt alkalmazás Csapdahelyzetek
Költségalapú érték-megállapítás módszer
Az eszközjellemzőiből felépülő modell minden eszköz értékelésére alkalmas, amelynek valahol van előállítási költsége.
Az értékelemzés módszertanának alkalmazását megalapozhatja.
Az egyes elemek értékelésével mód nyílik az egész értékelésére.
A számviteli becslések az alkalmazás korlátai is egyben:
a várható használat,
az erkölcs, fizikai, funkcionális és gazdasági avulás eltérő becslése eltérő eredményekhez vezet.
A pótlási érték piaci árak figyelembevételén alapul. A piaci összehasonlítás becslésének kockázata az alábbiakban bemutatott.
Előnyök Hátrányok Az eszköz által megtermelhető időszakos pénzjövedelmek
modellezését teszi lehetővé.
Érzékenységvizsgálat tárgya lehet.
Az NPV számítás alapmódszertana elterjedt értékelési módszertan.
Kevesebb tényező, kevesebb becslés, kisebb változékonyság az eredmények vonatkozásában.
Az inflációs hatások, piaci változások, a vállalkozás külső és belső környezetének sajátosságai és változásai beépülhetnek a számításokba.
Az egyes eszközöknek elvárt hozama nehezen becsülhető.
Az eszközhöz kapcsolódó pénzfolyamatok számos elemének ismerete szükséges számításához. Ezek a pénzfolyamatok nem mindig rendelhetők az egyes eszközökhöz.
A lehető legpontosabb adatok szükségesek a számítások elvégzéséhez. A jövő nem biztos adatok halmaza.
Idő- és technikaigényes számítása. Gyors becslések megtételére nem alkalmas.
Alapos szakmai ismeretek nélkül nem értelmezhető, az eredmények kockázata nem számítható.
Az egyes alapadatok pontosságának megítélése számos szakterület tudásbázisára épülhet (marketing, műszak, stb.).
Javasolt alkalmazás Csapdahelyzetek
A jövedelemalapú érték-megállapítás módszere
Összetett működési eredmény, ezáltal változó eszköz által megtermelt pénzjövedelmek esetén csak ez a módszer lehet megbízható.
A belső megtérülési ráta számítása hasznos információ az eszközgazdálkodáshoz.
Jövőbeni jövedelmek elérésére újonnan létrehozandó eszközök értékelésének alapvető módszere.
A pénzügyi elméletek tudományos alapjain nyugvó jövedelembecslési formája.
A becslési időszak minden számításban a sajátosságok szerint módosítható.
Ha a vállalkozás információs rendszere és kontrolling rendszere megbízható, akkor eredménye is megbízhatóbb.
A sok változó miatt minden téves adat jelentős torzításokat okozhat.
A maradványérték becslése az időbeni távolság miatt megnövekedett kockázatot jelent. Kiszámíthatatlan, milyen jövedelem kilátásokkal számolhatunk akár 5 év múlva.
Megbecsülhetetlen a jövőbeni hozamelvárás az eszközzel kapcsolatban (diszkontfaktor szubjektivitásának problémája).
A hosszabb tervezési periódus lehet hogy előny, de változékonyság esetén lényegi kockázat forrása is egyben.
Nem szakértői használata téves következtetések levonását eredményezheti.
Előnyök Hátrányok
A hozamelvárások és becslések beépülnek a piaci árba.
Fő jellemzőiben teljesen azonos eszköz esetén a legpontosabb módszer. Ebben az esetben a leggyorsabb számítás is egyben.
Azonosság esetén számos működési jellemző elemezhetővé válik.
Az eszköz által termelt negatív pénzáramok ellenére is értéket mutat (likvidációs érték).
Adott pillanatban ez a legpontosabb érték.
Egyes eszközöknek van minden pillanatban ismert piaca (arany, búza, stb.), más eszközöknek a piaca ismert és adatok gyűjthetők be róla.
Az adott piaci ügyletek mögött ritkábban húzódik meg nem ismert, árat befolyásoló motívum.
Egyes eszközök piaca homogén és hatékony piac.
A piaci érték becslése a jelen egy adott pillanatában igaz. A piaci ár a következő pillanatban mutathat teljesen más értéket is. Mivel nincsenek paraméterek, ezért a legkisebb változás a piaci ügylet időpontjához képest sem elemezhető.
Az eszköz lényeges működési paraméteriről nem biztos, hogy vannak nyilvános információk, ami megnehezíti a fő paramétereiben azonos ügylet megtalálását.
Ha nincs piac, nincs érték.
Javasolt alkalmazás Csapdahelyzetek
A piaci összehasonlító Módszer
Aktuális, adott ügylet kötésekor közelítő értéket mutat. Ha van piaci árinformáció, akkor azonnal értéket mutat.
Alapvetően ellenőrző számításként alkalmazható módszer, de gyakran kizárólag ezen az áron értékelhetők az eszközök.
Összehasonlító adatok szinte minden eszközhöz rendelkezésre állhatnak, beszerzésük viszonylag egyszerű lehet. Egy eszköz lényegesen homogénebb egy vállalkozásnál.
Gyorsan hozzáférhető adat és regionális összehasonlításnak is módot adhat.
Egyes piaci alkuk mögöttes tartalma nem ismert értékképző elem.
Ha a piaci ár nem érhető el folyamatosan, akkor a piaci változása nem követhető az egyes eszközök vonatkozásában.
20. Táblázat: Az eszközalapú értékelési módszerek összehasonlítása.
Az eszközalapú értékelések módszertanával a számviteli értékelésekből kimaradt tőkeköltség az értékelés során pótolható. A kérdés, hogy a piaci áron értékelt eszközök összegzett értéke nem tökéletes piacon a tulajdonosi értéket mutatja-e.