BÉKÉS GELLÉRT
1939 Január 13. Mécs László előadóestje
Április 6. H ó m a n Bálint kultuszminiszter Pannonhalmára érkezett.
Április 21.: Főapát úr, Grősz József p ü s p ö k és Kocsis Lénárd Rába-patonára utaztak Harsányi Lajos költő, plébános meglátogatásá-ra.
Október 5. Budapesten m a avatták egyetemi magántanárrá Karsai Géza rendtársunkat.
N o v e m b e r 2.: koszorúzás P á z m á n d o n Horváth Endre sírjánál.
November 17-én vendégeink voltak Mécs László és Géczy Lajos.
N o v e m b e r 26. Győrött a Kisfaludy Körben a szegedi D u g o n i c s Társaság szerepelt. A főmonostor részéről Kocsis Lénárd és Mi-hály Ernő vettek részt.
1940
J a n u á r 29.: V a d á s z a t r a jöttek H e n n y e i G u s z t á v t á b o r n o k , Mécs László, Géczy Lajos. Sok hó és a nagy hidegek miatt nagy zava-rok voltak a vasúti forgalomban.
Május 5. Mécs László, Sík Sándor és Géczy Lajos érkeztek ide. Si-keres költői estet rendeztek. Nagy közönség volt, vidékről is jöt-tek.
N o v e m b e r 2. N ö v e n d é k e k P á z m á n d i Horváth Endre sírjához men-tek.
N o v e m b e r 9. Szunyogh Xavér hozzánk jött, hogy a n ö v e n d é k p a p -ságnak a m o d e r n irodalomról beszéljen.
1941
Április 16. Herczeg Ferenc h o z z á n k érkezett.
Június 12-én Itt volt Wagner József, a Juventus diáklap szerkesztő-
je-N o v e m b e r 3 - á n : Szokásos g y á s z ü n n e p s é g P á z m á n d o n H o r v á t h Endre sírjánál az eső és a sár miatt elmaradt.
December 16. V e n d é g ü n k volt: Somogy vári Gyula író, H u n y a d i Ilona.
1942
J a n u á r 3.: Megérkezett Friedeczky József író, aki elhozta Főapát ú r n a k a „Roma aeterna" című regényét (Szent Benedekről szól), feleségével és kisfiával érkezett.
J a n u á r 19.: Délben v e n d é g ü n k volt Zilahy Lajos, aki internátusi fiát hozta el.
Március 2.: Tóth László, a N e m z e t i Újság főszerkesztője volt itt.
Április 4.: H o z z á n k érkezett Herczeg Ferenc író, Kocsis Lénárd eléje ment Győrbe.
Június 22. Délfelé jöttek Lónyay hercegék. V e n d é g ü n k volt Pohár-nok Jenő, a győri Nemzeti Újság szerkesztője.
N o v e m b e r 2. Növendékek P á z m á n d o n voltak, a költő sírját meg-koszorúzták.
November 11. Vendégek voltak: Zilahy Lajos író, Jekelfalussy ny.
tábornok.
1943
Február 7. Blazovich Jákó Budapestre utazott a Pannonhalmi Szem-le ügyében.
Szeptember 13. Este érkeztek Főapát ú r n a k munkatársai (Közokta-tásügyi Tanszék): Imre Sándor, Alszeghy Zsolt és Bassola Zol-tán.
Szeptember 30. Vendégeink voltak: Harsányi Lajos, Mécs László, Tűz Tamás, Németh István papköltők és Géczy Lajos.
1944
Február 4. Mihályi Ernő és Vanyó Tihamér a Pannonhalmi Szemle nagyváradi matinéjáról szép eredménnyel visszaértek.
A találkozások jelentó'sége
A személyes találkozás a korábbi olvasmányélményeket teszi teljessé, kijelöli az ú j irányokat. Újabb ösztönzést adhat a további művelődésre, kutatásra.
(1932. július 17-i bejegyzés: Császár Elemér könyvtárunkban érdekes felfedezést tett: csak úgy találomra, mitsem sejtve kivett egy kötetet,
Gyöngyössynek „Kemény János emlékezete" kéziratos másolatát, amely-ről az alapos feltevés, hogy régibb a nyomatásban megjelent legelső kia-dásnál s mint ilyen igen értékes.)
Valódi kincsestár lenne, ha alaposan v é g i g n é z n é n k a Perjeli Naplót. Szempontom volt, hogy csak az irodalmi jelentőségű ese-ményeket emeljem ki. A tekintélyes v e n d é g h a d b ó l a legtöbb így kimaradt, kimaradtak azok a kedves hírek is, amelyek az időjárás-ról szóltak.
Külön téma lehetne a politikai élet alakulását végigkísérni (A Gömbös-kormány pannonhalmi ülését, vagy amikor a főapát meg-tagadja Szálasy Ferenc p a n n o n h a l m i látogatását stb.).
V a n n a k visszatérő v e n d é g e k , pl. Császár Elemér, akik hosz-szabb-rövidebb időt töltöttek a Szent Hegyen. Elő szellemi életet csak így lehet fenntartani, a gyakori találkozásokkal. Ezek tovább éltek, meghatározták a p a n n o n h a l m i irodalmi életet.
A mai olvasó számára lehangoló, hogy rövidek a feljegyzések, hiszen n é h á n y találkozóról többet olvasna, pl. Kosztolányiról vagy Móráról.
Horváth János professzor levele Magasi Artúrhoz, amelyben tanácsot ad szakdolgozatához
Bp., 1925. m á j u s 22.
Tisztelendő ú r m u n k a t e r v é t általában helyeslem. Csak arra a t é v e d é s r e f i g y e l m e z t e t e m , m e l y szerint Karinczy p r o g r a m j a az e r e d e t i s é g v o l n a . A z K á r m á n p r o g r a m j a , s m é g m é l y e b b e n , a n e m z e t i eredetiség kívánalmaiként kifejtve, a Kölcseyé (1. „A nem-zeti h a g y o m á n y o k b ó l " c. értekezését). Kazinczy programja csak a n y e l v e t és stílust érdekli, ő valósággal i d ő s z e r ű t l e n n e k tartotta m é g ez eredeti művekkel való próbálkozást, - a folyóiratok átvizs-gálása a jelzett szempontból: helyes és okvetlenül szükséges. - Ott fog találni nyilatkozatokat arra nézve, hogy ki miként értelmezi az
„irodalmat"; több nyilatkozat az akkor m á r avult felfogásnak ad h a n g o t , de találni m á r elég világos megállapításokat is a valóságos t é n y e k r e nézve, melyek a régi elméleteket m á r n e m m a g y a r á z -hatják. Az önálló népirodalom részben vetélytársra b u k k a n a poli-tikai i r o d a l o m b a n (zsurnalisztikában): s erre nézve is fog találni érdekes nyilatkozatokat. Kevesebbet a szépirodalomnak a vallásos műveltség szempontjából való megítélésére, d e ha ilyet is talál, az a n n á l é r d e k e s e b b lesz. A l k a l m a d t á n k e r e s s e n fel, m u t a s s a fel beadványát. Ü d v ö z l i
Horváth J.
Kései beszélgetés Békés Gellérttel a korai költészetről
(Pannonhalmán, 1996. július 27-én) Hogyan érzett rá a versírásra?
A m ú g y csak ilyen amatőr költő vagyok, amikor é p p e n hangu-latom van, nem vagyok főállású költő. A költészet, a versírás in-kább fiatalkoromban foglalkoztatott. Számos versem van, ami nem jelent meg. Ezek egyike a Szárnyak című.
Talán 16 éves lehettem, most is emlékszem rá, „Wings" - Szár-n y a k - címmel egy aSzár-ngol filmet láttam, amely egzaltált haSzár-ngulatot ébresztett bennem. A repülés, az emelkedés olyan, mint a szellemi emelkedés. Az akrobata katonai repülők hősi gesztust keltettek bennem. E benyomások után írtam ezt a verset.
Miért volt fontos a versírás, mit jelent az Ön számára egy költemény?
Az amatőr költőnél a versírás belső szükséglet. Amikor valakit m e g r a g a d egy élmény, akár természeti, akár valami olyan m á s emberi v a g y i s t e n é l m é n y , a k k o r az, egyfajta belső telítettséget okozva, v a l a m i k é p p e n kikívánkozik az emberből. A költő meg-szállottja lesz ennek az őt m e g k a p ó élménynek. Papírra veti az első fogalmazást, ahogy hirtelen előtör belőle. Később, átnézve a m á r l e í r t a k a t , h i g g a d t a b b a n csiszolgatja, j o b b a n é s z r e veszi a botlásokat. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy első impulzus, amit egy kis i d ő r e félretesz, m a j d ú j r a elővesz. A k k o r a k ö l t ő átéli m á s o d s z o r vagy h a r m a d s z o r is az őt m e g k a p ó élményt. A kiin-d u l ó p o n t az élmény. Emelkekiin-dett élmény, ez a lírára jellemző.
Hogyan készüti egy vers, mi kellett ahhoz, hogy elkészüljön?
Két dolog kell egy vers elkészültéhez. Élmény és objektivitás.
A költő először az élmény hatására papírra veti a benne levő han-gulatot, majd utána higgadtan, önkritikával kell, hogy újra elolvas-sa és megkérdezze magát, hogy élményének tartalma, az kifejezés-re jut-e. Bizonyos objektivitással kell ehhez r e n d e l k e z n i e . N e m szeretem az ún. kripto-, rejtett élményt, ahogy Cs. Szabó László használta.
Két irány van: van, aki csak m e r ő hangulati élményeket akar kifejezni, van, akiben a hangulati elemek más gondolatokat is éb-resztenek. Én nem játszom a szavakkal, gondolati elem is van az engem értek mögött. Ezt a gondolati elemet valamilyen f o r m á b a n
kifejezésre juttatom. Számomra szükséges kontroll, az önkontroll, ú j r a m e g k é r d e z n i , magamtól, hogy amit gondoltam, az kifejező-dött-e az általam leírtakban. Egy esetleges második vagy egy har-m a d i k alkalohar-m u t á n átélehar-m és har-m é g jobban átgondolohar-m az élhar-mény r á m tett hatását. Ez egyfajta leszűrődés.
Volt-e fejlődés a költészetében?
Természetesen. Egészen más, amit egy tizenhét éves fiatal írt, a k k o r főleg A d y és József Attila hatása alatt álltam. Pilinszkyt m á r csak később ismertem meg. A d y Endre érettségi témám volt. An-n a k i d e j é An-n S z u An-n y o g h Xavér F e r e An-n c v e z e t é s é v e l i s m e r t e m köl-tészetét. Amikor a költő dolgozatom témája volt, akkor Szunyogh Xavér elfogadta a verset is d o l g o z a t n a k . Hetedikes-nyolcadikos k o r o m b a n írtam verseket. Akkor erősen A d y hatása alatt voltam.
Tóth Á r p á d is hatott rám bizonyos fokig. Nagyon szerettem A r a n y J á n o s t is. T u l a j d o n k é p p e n m a g y a r u l Arany Jánostól, az ő költé-szetéből tanultam meg igazán. A Toldiból fejezeteket tudok kívül-ről idézni. M i n d e z t Szunyogh Xavér követelte m e g tőlünk. Száz v e r s e t kellett t u d n i az érettségi vizsgára. Köztük volt A r a n y Já-nostól a Toldi-előhang is. Arany János versein keresztül éreztem rá a m a g y a r nyelv gazdagságára, kifejező képességére. Egy időben Petőfi is foglalkoztatott. Egy kicsit felszínesnek éreztem. A r a n y János költeményeiben mélyebb gondolatokat fedeztem fel. Bár a Szeptember végén című verse mély vers. Ady érzelmi és értelmi iz-gatottságával, feszültségével és az ú j keresésével, a kifejezésmód modernségével hatott rám.
József Attila költészetében a szociális érzék, az érzelmi mélység játszott szerepet. Teológiai m u n k á m mellett kortárs költőket csak elvétve olvastam. Pilinszkyn kívül alig tudnék még valakit említe-ni. A z erdélyi költők közül Kányádi Sándor verseit olvastam. Dsi-da Jenőtől a Psalmus Hungaricust. N e m szeretem a kriptikus költé-szetet, azt, a m i k o r el van rejtve az értelmi tartalom. Amikor már n e m is lehet m e g r a g a d n i az élményt. Nekem n e m m o n d semmit a geometrikus f o r m á k , a szavakkal való játékok és a szójátékszerű dolgok. A szavak halmozása, amikor nem az értelem a fontos, úgy érzem, csak játék és nem költészet.
Milyen témák ihlették meg?
A Balaton, egy gyermekkori élmény és Róma.
Megfelelőnek tartja a „papköltő" kategóriát?
N e m szeretem ezt a kategóriát. Az istenélmény egy p a p n á l mé-lyebb, mint egy világi költőnél, ha egy papköltő papos, az rossz.
Egy p a p n a k intenzívebb vallási élménye van. Ez a kategória, de pl.
Claudel n e m volt pap, és mégis olyan mély. Az istenélmény a dön-tő.
Kik hatottak a költészetére?
Ami hatott rám Rómában, az a 100 vers Szerb Antal szerkeszté-sében. Ezt nagyon szeretem. Ezek közül tematikailag sok érdekelt.
Rilke költészetét is nagyon kedvelem.
Figyelemmel kísérte-e Rezek Román verselését?
Csak keveset t u d t a m vele foglalkozni. Azt viszont t u d t a m , és sajnálattal olvastam, hogy Horváth Béla nagyon nekiment a Látó-határban. Mélyen szállunk kötetét így csúfolta ki: „Alacsonyan repü-lünk".Rezek Román is a gondolati líra vonalán helyezkedett el.
Hogyan tetszett Tűz Tamás költészete?
N a g y o n érzékeny lírai költőnek tartom. Modern h a n g ú , forma-gazdag versei vannak Vallási ihletettségűek között a legjobb volt N y u g a t o n . Nagyon érzékeny ember volt. Veszélyes egy költőnek, ha túlságosan az élményre helyezi a hangsúlyt, mert egész élete egy élményhajhászás lesz. Az élményt n e m szabad hajszolni, az vagy jön, vagy nem. Én azért választottam a teológiát és n e m a költésze-tet, mert inkább az igazságra, mint az élményre akartam életem-ben a hangsúlyt rátenni. Mert az élmény akkor igaz, ha igazságból ered. Az igazság nem az absztrakt igazság, hanem a valóság. Vala-mennyire materiálisén fogható kell legyen az igazság. Ezért nem szeretem a kriptikus költészetet, a játékos költészetet, mert nincs mögötte valóság. Tudniillik a valóságot lehet merőben absztrakt-nak, szépnek ábrázolni, végső fokon ezek a legmagasabb kategóriái a létnek. A skolasztika olyan jól megfogalmazta: ez az esse, a ve-rum, b o n u m és a p u l c h r u m . Ezek a legmagasabb r e n d ű traszcen-denták. Szerintem egy művészi és egy irodalmi alkotás akkor ér-ték, ha ez a h á r o m találkozik benne.
A háború előtti papköltők összefogásáról, a Pannonhalmi Helikon pró-bálkozásairól mit tud?
Az igazat megvallva, nem sokat. 1933-ban elkerültem Rómába.
A verseimet Mihályi Ernő bácsi szerkesztője, H a r s á n y i Lajos el-küldte, és ő elég pozitívan nyilatkozott, biztatott, hogy folytassam.
Egy kicsit n a i v a k voltak az a k k o r i versek. M o s t ú g y érzem, hogy újra olvasom.
A m i k e t kiválogattam azokra n a g y o n hatott a Balaton. Kievez-tem a Balaton közepére, és ott írtam a tó közepén. Ez is az élmény-világába tartozik.
A tó és a lélek Hallod a habot,
a csengő hangú tiszta zenét?
A tó dalolgat:
n e d v e s ezüstjét szórja feléd.
Alkonyi parton
halk remegéssel zizzen a nád alkonyi csillag
a titkok fényét szórja le rád.
A szellő lankad
d e b e n n e d fények dallam kél és z e n g a lelked,
s véle zeng a kéktavú tér.
A tó s a lelked,
testvérként lám egymásra talált, s m o s t együtt zengik
a mindenség tiszta dalát.
(1934)
Itt együtt van az élmény és a gondolatiság. M i n d e n gyermek-kori nyarat ott töltöttem. A cserkésztábor után, ami júliusban volt, a u g u s z t u s b a n Alsóörsön voltam. Az utolsó vers is, Itáliában, ha-sonló m ó d o n keletkezett. Róma szintén nagyon hatott rám.
O Roma Nobilis
Hétköznapod zaja mögött Isten ősi csend reszket A legmélyebb mosoly
N e m volt más, csak esti kék és csillag, ódon oszlopsor meg kupola,
n e m volt más, csak tiszta csend és illat, s szétáradt az Isten mosolya...
(1953)
E m ö g ö t t a vers m ö g ö t t is ott v a n a k o n k r é t r ó m a i é l m é n y . Szent Péter téren egy esti élmény volt.
A Pannonhalmi Helikon működési szabályzat-tervezete
Jelvénye a magyar h á r m a s halom a kettős kereszttel.
2. §•
Protektora a mindenkori p a n n o n h a l m i főapát.
3.§.
Társelnökök: Mécs László, Babits Mihály, Pintér Jenő, Surányi Miklós.
Ügyvezető:
Elnöksége: h á r o m tagú elnökség, melynek egyike mindig Pan-n o Pan-n h a l m á Pan-n lakó, téPan-nyleges irodalmi m u Pan-n k á s s á g ú bePan-ncés szerzetes.
Az első ideiglenes elnökség tagjai dr. Bánhegyi Jób, Harsányi Lajos és Sík Sándor. Az első, ideiglenes ügyvezető elnök, míg a szerve-zet ki n e m épül és m u n k á j a n e m indul, tehát legalább egy évig, Bánhegyi Jób. A három tagú elnökség, mint legfőbb intéző szerv, m i n d e n ü g y b e n szótöbbséggel dönt. Hatásköre: meghívja az általa kiszemelt k a t o l i k u s írókat h á r o m n a p o n át tartó „ H e l i k o n " - r a , m i n d e n m á s o d i k évben Pannonhalmára, a közbeeső évben olyan városba, amelynek püspökétől, rendfőnökétől, vagy polgármeste-rétől előzetes tárgyalás u t á n vendéglátó meghívást kap. Megállapítja a lehetőleg júniusjúliusban tartandó „Helikon" idejét és m ű -sorát. Szerkeszti az ü g y v e z e t ő elnök (Bánhegyi Jób) felelőssége mellett a „ P a n n o n h a l m i Helikon" című évkönyvet, amely idővel esetleg n e g y e d é v i , vagy h a v i irodalmi folyóirattá fejlődik. Meg-szervezi a „Pannonhalmi Helikon könyvei" n e v ű sorozat kiadása-it, melyben évenként hat katolikus könyv: regény, elbeszélés, úti-rajz stb. jelennék meg. Verseskötet évenként egynél több nem lehet a sorozatban. Az elnökség megkíséreli a Helikon könyvsorozatá-nak kiadására és ügynökölés útján leendő terjesztésére elsősorban a Szent István Társulatot, v a g y más katolikus könyvkiadót meg-nyerni. Esetleg saját kiadásában jelenteti m e g a sorozatokat és e
célra a m e g i n d u l á s h o z kellő a n y a g i eszközről g o n d o s k o d i k és ügynöki karát is maga szervezi meg. Végső esetben valamelyik vi-déki n y o m d á v a l köt megállapodást, vagy a n y o m d á t megvásárol-ja.
4- §•
Tiszteletbeli elnök több lehet. A Helikon ezek közé választja a legkiválóbb katolikus írókat, akik azután a Helikon minden ülésén részt vehetnek s ott különös tiszteletben részesülnek. Első tisztelet-beli elnökök: Babits Mihály, Mécs László, Pintér Jenő, S u r á n y i Miklós.
5. §.
A tanács. A h á r o m elnökkel együtt összesen tizenkét tagból áll.
Első tanácsosok: dr. Alszeghy Zsolt, Aradi Zsolt, Balla Borisz, dr.
Brisits Frigyes, G á s p á r Jenő, Ijjas Antal, Kállay Miklós, Kocsis László, Nagy Miklós. A Tanács elé visz az elnökség minden kér-dést. A Tanács választja az elnökséget és az egész tisztikart, titkosan, szavazattöbbséggel. A Tanács előtt történik m i n d e n beszámolás.
Ő adja meg a pénzügyekben is a felmentést. Indítványokat terjeszt elő, melyeket elfogadás után, végrehajtás céljából az elnökséghez utal. A Tanács ülésén az egyik elnök elnököl. Ülést évenként egy-szer tart a Helikon idején.
6 . § .
K ö n y v b í r á l ó k : h á r o m t a g ú b i z o t t s á g , m e l y a z e l n ö k s é g g e l együtt a „Pannonhalmi Helikon könyvei" című könyvsorozatban megjelenő könyvek kéziratát bírálja. Első tagjai: Alszeghy Zsolt, Brisits Frigyes, Kállay Miklós.
7.§.
Főpénztáros: a Pannonhalmi Helikon m i n d e n vagyonának ke-zelője. Első pénztáros: dr. Karsai pannonhalmi tanár.
Számvizsgálók: a pénztáros évi jelentésének fölülvizsgálói és a Tanács előterjesztői. Első számvizsgálók: dr. Kocsis Lénárd és N a g y Miklós.
9-§.
A P a n n o n h a l m i Helikon célja: a k a t o l i k u s lelkiségű m a g y a r írók m i n d e n lelki, erkölcsi, anyagi ügyének felkarolása. Érdekeik előmozdítása a kiadókkal és m u n k a a d ó k k a l szemben. M ű v e i n e k k i a d á s á n a k t á m o g a t á s a . A k a t o l i k u s k ö n y v sorsa. A k a t o l i k u s könyv elterjesztése a Kat. Akció kultúrszakosztályai útján.
Az elhunyt kat. írók emlékének ápolása. A testvérei érzés és együvé tartozás fejlesztése. Barátság... (a kézirat itt megszakad!)
MELLÉKLET
A SZENT GELLÉRT TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA ÓRARENDJE ÉS TANTÁRGYI FELOSZTÁSA 1942-BŐL.
Differenciál-geometria. V i d a Szabolcs tanár.
Csütörtök Péntek: Szombat
Latin hang- és alaktan. Dr. Itados Tamás tanár.
Nyelvrokonaink. Dr. Sámson E d -gár tanár.
Nyelvrokonaink. Dr. Sámson E d -gár tanár.
Óra Hétfő Kedd Szerda
Az Alföld lei ró földrajza. Dr.
Vanyó Tibamér tanár.
Csütörtök Péntek Szombat
Nyelvrokonaink. Dr. Sámson E d -gár tanár. .
N é m e t irodalomtörténeti szemi-nárium. Dr. Karsai Géza tanár.
PAPKÖLTŐK PANNONHALMÁN BÁNHEGYI JÓB HAGYATÉKÁBÓL.
P A N N O N H A L M I FÜZETEK ALAPÍTVA: 1926 1. Koller Pius, Faj és haj, Budapest 1926.
2. Rados Tamás, Horatiusi nyomok Ausonius költészetében, P a n n o n -halma 1928.
3. Hercegh Frigyes, Sopron vármegye a Hunyadiak korában, Ph 1928.
4. Vanyó Tihamér, A katolikus restauráció Nyugatmagyarországon, Ph 1928.
5. Kurzweil Géza, A forma, mint kifejező eszköz Klopstock ódakölté-szetében, Bp 1928.
6. Nagy K. A m a d é , A Zala-Sárvíz-csatorna szögének földrajzi viszo-nyai, Ph 1928.
7. Csóka Lajos, Sopron vármegye katolikus egyházi és tanügyi viszo-nyai III. Károly és Mária Terézia korában, Ph 1929.
8. Kokas Endre, Az 1880-as évek irodalmi élete, Ph 1929.
9. Brunner Emőd, A francia felvilágosodás és a magyar katolikus hitvé-delem, Ph 1930.
10. Monsberger R. Ulrik, A hazai német naptárirodalom története 1821-ig, Bp 1931.
11. Kelemen A t a n á z , Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a gyó'ri egyházmegyében, Ph 1931.
12. Jámbor Mike, Prohászka Ottokár természetszemlélete, Ph 1932.
13. Piszker Olivér, Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége alatt (1743-1783), Ph 1933.
14. Tardos Vida, Térgörbék szinguláris szempontjairól, Ph 1934.
15. Juhász Gergely, Klopstock magyar utókora, Bp 1935.
16. Nemes Vazul, Tertullianus görög műveltsége, Ph 1935.
17. Jánosi Gyula, Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század köze-pén a jezsuiták működése nyomán, Ph 1935.
18. Kelemen Szulpic, Ujabb vizsgálatok a szénmonoxid-molekula IV.
pozitív sávrendszeréről, Ph 1936.
19. Pénzes Balduin, Az úgynevezett „almanach-Hra", Ph 1937.
20. Gacs B. Emilián, Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve (1714-15), Ph 1938.
21. Hets J. Aurélián, A jezsuiták iskolái Magyarországon a 18. század közepén, Ph 1938.
22. Pados Ottokár, Vörösmarty természetszemlélete, Bp 1938.
23. Kerényi Oláf, A magyar irodalmi népiesség úttörői, I. Nagy János szanyi plébános élete és irodalmi munkássága, Ph 1939.
24. Markos János, Kultsár István (1760-1828), Ph 1940.
25. Pálos L. Ferenc, Kovács János Márk (1782-1854) énekeskönyvének szerepe a katolikus egyházi reformok történetében, Ph 1940.
26. Olofsson Piacid, Gróf Széchenyi Ferenc irodalompártolása, Ph 1940.
27. Rozmán Erik, A török kérdés a magyar irodalomban, Ph 1940.
28. Kögl J. Szeverin, Mosonmegyei német kéziratos énekeskönyvek, Bp 1941.
29. Gácser Imre, Az 1211. évi tihanyi összeírás helyesírása és hangtani sajátságai, Bp 1941.
30. Tihanyi Bánk, Az istenek megjelenése Euripides drámáiban, Bp 1941.
31. Rezek S. Román, Prohászka intuíciója és átélése, Bp 1942.
32. Sarlós Engelbert, Szuggesztió és nevelés, Bp 1942.
33. Bognár Ede, Pápa településföldrajza, Ph 1943.
34. Söveges Dávid, A karácsonyi játék, Bp 1943.
35. Olajos A. Elréd, G. K. Chesterton, Bp 1943.
36. Somorjai Á d á m , A makarioszjszimeoni iratok, Ph 1995.
37. Varga László, A Pannonhalmi Szent Benedek-rend népiskolái és általános iskolái az egyházmegyei tanügyigazgatás tükrében (1919-1948), Ph 1996.
38. Kiss Domonkos, Régi magyarországi könyvek a Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Főkönyvtárban az 1786-os abolíciós katalógus alapján, Ph 1996.
39. Szentjakabi Lázár, Karner Egyed versei. Latin tanitóköltemények a XVIII. század elejéről, Ph 1997.
40. Lukácsi Márk: Vajda Sámuel élete és irodalmi munkássága, Ph 1997.
41. Korzenszky Richárd, Kassai István énekgyűjteménye, Ph 1997.
42. Tóth János Aldemár, A pannonhalmi gazdálkodás története a XVIII.
század derekán, Ph 1998.
43. H e g e d ű s O d ó , Bencés irodalmi élet Pannonhalmán a két világ-háború között, Ph 1998.
44. Sólymos Szilveszter, Himmelreich György pannonhalmi kormány-zóapát (1607-1637) könyvtárkatalógusának feldolgozása, P h 1998.
A PANNONHALMI FŐISKOLA KÖNYVEI