22 Alberto Alesina, Lawrence H. Summers, illetve Alex Cukierman, Steven Webb, Bilin Neyapi vizsgálatainak teljes hivatkozása az irodalomjegyzékben megtalálható.
23 Például Argentínában a jegybankelnököknek 4 éves garantált mandátumuk volt, azonban 1950 és 1989 között ebbôl átlagosan alig egy évet töltöttek ki – ugyanis minden kormány- és pénzügyminiszteri székváltás során lemondott az elnök is.
tesen nemcsak a bank elnökének (vagy kormány-zójának) szükséges függetlennek lennie, hanem a döntésekben részt vevô valamennyi személynek, illetve a testületek tagjainak is.
A személyi függetlenség szempontjából lénye-ges, hogy a vezetô tisztségviselôk megbízatása egy parlamenti periódusnál hosszabb legyen, és a testület tagjainak ne egyszerre járjon le a mandátuma (folyamatosság). Ez a két feltétel biztosítja, hogy a jegybanki döntéshozó testü-letek a tagok mandátumának lejárta után se válhassanak egyszerre és kollektíven azonos el-kötelezettségûvé. A politikai okokból történô felmentés lehetôségét zárja ki, hogy a felmen-tés lehetôségei rögzítettek és korlátozottak.
A személyi függetlenségnek fontos feltétele, hogy a jegybanki döntéshozók személyében nem állhat fenn érdekkonfliktus jegybanki funk-ciójuk és más hivataluk között. Feladataik gyakor-lása során tehát nem kérhetnek és fogadhatnak el instrukciót semmilyen szervezettôl vagy személy-tôl, nem lehetnek érdekeltek politikai és egyes gazdasági intézményekben (nem lehetnek tagjai a parlamentnek, az önkormányzatoknak vagy ál-lami hivatalnak, politikai csoportosulásnak, nem tölthetnek be bizonyos pozíciókat az üzleti élet-ben sem tulajdonosként, sem alkalmazottként).
A döntéshozó testületekben a kormány vagy an-nak képviselôje fôszabályként nem vehet részt, de ha részt is vesz, nem lehet szavazati joga.
A kormányzati szervek, a parlament, illetve a po-litikai fórumok a monetáris politikával kapcsola-tos jegybanki döntéseket nem bírálhatják felül.
Az MNB a fenti szempontok alapján megfelel a személyi függetlenség kritériumainak. A jegy-bankelnök és az alelnökök mandátuma a négy-éves országgyûlési idôszakot két évvel megha-ladja, és a Monetáris Tanács tagjainak kineve-zése is hat évre szól. A jegybank elnökét a kor-mányfô javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, de az alelnökök és a Monetáris Tanács
to-vábbi tagjainak köztársasági elnök általi kineve-zéséhez a jegybank elnökének javaslata és a kormányfô egyetértése szükséges. Az elnököt helyettesítô alelnököt a jegybankelnök jelöli ki.
A jegybanktörvény értelmében az elnök és az alelnökök elmozdítására csak pontosan körül-határolt esetekben kerülhet sor.
Az MNB vezetô testületeiben szavazati joggal részt vevôk pártban tisztséget nem viselhetnek, sem párt nevében közszereplést nem vállalhatnak.
A jegybanktörvényben lefektetett összeférhetet-lenségi szabályok szerint az alkalmazottak nem lé-tesíthetnek tagsági viszonyt, munkavégzéssel járó jogviszonyt, vezetôi tisztségviselôi jogviszonyt vagy felügyelôbizottsági tagságot hitelintézetnél, befektetési vállalkozásoknál és az Országos Betét-biztosítási Alapnál. A legmagasabb monetáris dön-téshozó szerv, a Monetáris Tanács tagjai is munka-viszonyban állnak az MNB-vel. A kormány képvi-selôje szavazati joggal nem, de tanácskozási jog-gal részt vehet a Monetáris Tanács ülésén.
MÛKÖDÉSI FÜGGETLENSÉG
A mûködési (vagy tevékenységi, funkcionális, monetáris) függetlenségrôl akkor beszélhetünk, ha a jegybank a monetáris politika célrendszeré-nek kialakításakor, az eszközrendszer felépítésé-ben és alkalmazásában minden külsô intézmé-nyi és személyi tényezôtôl függetlenül, önállóan dönt, annak kialakítása során kéréseket, utasítá-sokat senkitôl sem köteles elfogadni. (Célválasz-tási és eszközhasználati függetlenség.)
A mûködési függetlenség legfontosabb elemei között a következôket találjuk:
Fontos a jegybank törvényben rögzített céljainak egymáshoz, illetve a végsô célhozvaló viszonya.
A független jegybankok végsô célja általában az inflációhozkapcsolódik. Amennyiben nem ez az egyetlen végsô cél, akkor meg kell vizsgálni, hogy milyen viszonyban van a többi céllal. Amennyiben ellentétes, vagy bizonyos szituációban azzá válhat,
36 MAGYAR NEMZETI BANK
I. A JEGYBANK SZEREPE MAGYARORSZÁGON
I.
akkor a végsô célok közötti prioritásokat kell szemügyre venni. Ha például a kormány gazda-ságpolitikájának támogatása vagy a munkanélküli-ség leszorítása erôsebb (vagy akár csak azonos szintû) célja a jegybanknak az infláció leszorításá-nál, akkor a független monetáris politika folytatása veszélybe kerülhet.
A mûködési függetlenség másik lényegi eleme, hogy milyen szerv alakítja a monetáris politikát.
Amennyiben a kormánynak lehetôsége van a monetáris politikai kérdésekbe beavatkozni,24 akkor nem nevezhetô mûködésileg független-nek az adott jegybank.
A leginkább függetlennek tartott jegybankok ese-tében jellemzô az a jogosultság, hogy a kormány részére aktuális gazdasági kérdésekben tanácsot adhat, tanácskozási joggal részt vehet a kormány, illetve az egyes szaktárcák ülésein, és beleszólhat a jogalkotási tevékenységbe. Ez a jogosultság nem feltétele a függetlenségnek, de éppen a jegybank függetlenségébôl adódóan jelentkezhet rá igény.
A European Monetary Institute (EMI) által ki-dolgozott függetlenségi kritériumok szerint az információ kérésének és elfogadásának, a külsô fél utasításadásának tilalma az intézményi függetlenségelemei. A jegybanki hatáskörû kér-désekben az elôzetes konzultáció, információ-csere természetesen megengedett. Az EMI te-hát az – egyes szakirodalmakban a mûködési függetlenség elemeinek tekintett – szemponto-kat intézményi függetlenségként azonosítja.
A jegybanktörvény szerint az MNB elsôdleges cél-ja az árstabilitás elérése és fenntartása, de a jegy-bankról szóló törvény egyértelmû hierarchiát jelölt meg a célok között. Az MNB a rendelkezésére ál-ló monetáris politikai eszközökkel, elsôdleges cél-jának veszélyeztetése nélkültámogatja a kormány gazdaságpolitikáját, ezáltal érvényesülhet a
jegy-bank mûködési függetlenségének fô kritériuma.
A jegybanktörvénynek lényeges kitétele, hogy a kormány a jegybankot tevékenységében nem utasíthatja. A kormány így a monetáris politika alakítására közvetlenül nem képes befolyást gya-korolni, közvetve csak az egyeztetési folyama-tokban vagy a jegybanki tisztségviselôk kineve-zésében játszott természetes szerepébôl adódó-an lehet befolyása. Minthogy a kormány képvise-lôjének lehetôsége van a Monetáris Tanács ülé-sein tanácskozási joggal részt venni, az MNB füg-getlenségének csorbulása nélkül megismerheti a kormány álláspontját különbözô gazdasági kér-dések vonatkozásában. Továbbá az MNB is jo-gosult a pénzügyi rendszer mûködésével kap-csolatos döntéseket és jogszabályokat, valamint a kormány költségvetési javaslatát véleményezni.
PÉNZÜGYI FÜGGETLENSÉG
Egy jegybank pénzügyi szempontból akkor független, ha mûködése során automatikusan – és nem kormányzati hozzájárulástól, költ-ségvetéstôl függôen – jut hozzá a feladata el-látásához szükséges pénzügyi forrásokhoz. A pénzügyi függetlenség tehát azt jelenti, hogy a jegybank feladatainak ellátásához mindig ren-delkezik megfelelô jogosítványokkal és – saját vagyonára alapozott – anyagi eszközökkel.
A pénzügyi függetlenség elemei között említ-hetô az is, hogy a jegybank ne legyen köte-lezhetô arra, hogy az államháztartást bármi-lyen formában finanszírozza. Az MNB-nek a jegybanktörvény alapján és az EU-követel-ménynek megfelelôen tilos az állami szervek közvetlen finanszírozása (beleértve az elsôd-leges állampapír-kibocsátásokon történô vá-sárlást), és nem kötelezhetô a másodlagos ér-tékpapír-piacon államadósságot megtestesítô papírok vásárlására sem (részletesen lásd ko-rábban, az MNB és az államháztartás
kapcso-MONETÁRIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON 37
I. A JEGYBANK SZEREPE MAGYARORSZÁGON
I.
24 Például: a jegybank szervezetileg a kormány vagy a pénzügyminisztérium alá van rendelve; a pénzügyminiszter megvétózhatja a jegybanki döntéseket; esetleg a kormány képviselôi szavazati joggal vesznek részt a monetáris hatóság döntéshozó szerveiben.
latánál). Az MNB mûködési feltételeit biztosí-tani hivatott anyagi forrásokról a jegybanktör-vény rendelkezik. A jegybank eredményét – a fejlesztésre, tartalékolásra, illetve egyéb célra visszatartott összegen felül – osztalékként a központi költségvetésbe befizeti, a felmerült veszteséget a költségvetés megtéríti az MNB-nek. Az MNB a tárgyév után a tárgyévet megelôzô második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelô osz-talékot köteles fizetni, amelynek összege azonban nem haladhatja meg a tárgyévi ered-mény és az eredered-ménytartalék együttes össze-gét. Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, akkor a különbözetet a központi költségvetés az ered-ménytartalék javára megtéríti.
A JEGYBANKI ÁTTEKINTHETÔSÉG (TRANSZPARENCIA) KÖVETELMÉNYE A független jegybank felé fontos elvárásként fo-galmazódik meg az átláthatóság, vagyis az a kö-vetelmény, hogy a jegybank feladatai, célkitûzése, ezek teljesítése és a teljesítésükhöz használt eszkö-zök jól körülhatároltak és mindenki által megis-merhetôk legyenek.Ezen követelmény teljesítésé-nek feltétele, hogy a jegybank közzétegye céljait, a célok elérése érdekében hozott döntéseit és a döntések indokait. A jegybankok ellenôriz-hetôségének követelménye azt hivatott biztosíta-ni, hogy azon intézmények, melyek a gazdaság-politika intézményrendszerének egészéért felelô-sek (parlament, kormány) kellô áttekintéssel ren-delkezzenek a jegybank mûködésérôl.
A jegybanktörvény értelmében az MNB elnö-ke az MNB tevéelnö-kenységérôl és monetáris po-litikájáról évente beszámol az Országgyûlés-nek, amely ezen felül még eseti tájékoztatást is kérhet. A transzparens és mértéktartó gazdál-kodás vonatkozásában pedig az ÁSZ gyako-rolja az MNB fölötti ellenôrzô szerepet.
Az elvárás, hogy a jegybank közzétegye dönté-seit és ezek hátterét, nemcsak a jegybanki tevé-kenység ellenôrizhetôsége miatt fontos, hanem segíti a transzmissziós mechanizmus (a jegy-banki kamat és egyéb lépéseknek a piaci hoza-mokon és egyéb csatornákon keresztül a reál-gazdaságra gyakorolt hatása) hatékonyságát is.25 A célok, a döntéseket megalapozó érvek közzététele világossá teszi a jegybank politiká-ját, és a jegybanki döntések mozgatórugóit ille-tôen sem hagyja bizonytalanságban a piacok szereplôit. Megismerhetik a jegybank értékelé-sét a lezajlott piaci folyamatokról, és ami még fontosabb: a jegybank prognózisát, várakozása-it a jövôben várható gazdasági folyamatokról.
Ezen ismeretek meggyorsítják a piaci szereplôk alkalmazkodását a megváltozott körülmények-hez és a jegybanki döntésekkörülmények-hez, megfelelô irányba befolyásolják várakozásaikat, jelentô-sen növelve a monetáris politika hatékonyságát.
Az inflációs célkövetésrendszerében különösen felértékelôdik a jegybanki kommunikáció szerepe.
A legfontosabb kommunikációs csatornák egyike a jegybanki publikációk széles köre. A rendszeres kiadványok (Jelentés az infláció alakulásáról,MNB Háttértanulmányok,Jelentés a pénzügyi stabilitás-ról), a közlemények (a Monetáris Tanács ülésérôl) és a rendszeres tájékoztatók (a Jelentés az infláció alakulásáról c. kiadvány megjelenését megelôzô-en) segítik megérteni az MNB döntéseit, politiká-ját, várakozásait, illetve mûködését. A pénzpiaco-kat közvetlenül befolyásoló jegybanki kamat- és egyéb döntések közleményben való megjelente-tése, a döntés hátterének megismertetése mellett lényeges, hogy a módosítások eljutnak az elektro-nikus adatközlési szolgáltatókhoz is, így a piaci szereplôk egyszerre ismerhetik meg azokat a kü-lönbözô csatornákon (Reuters, internet). Az MNB rendszeresen szervez kötetlen konzultatív fóru-mokat a pénzpiaci elemzôkkel, ami segíti az elem-zôk munkáját, és fontos visszacsatolást jelent a jegybank számára is.
38 MAGYAR NEMZETI BANK
I. A JEGYBANK SZEREPE MAGYARORSZÁGON
I.
25 A fogalom pontos magyarázatát, a mechanizmus leírását lásd az errôl szóló alfejezetben.