A jólét alternatív megközelítési módjai és a jóllét mérése

Az 1960-as években a gazdasági indikátorok dominanciájának korszakát élte a köz-gazdaságtudomány. A jóléti mutatók – bár kiállták az idők próbáját – mára jelentősen veszí-tettek kezdeti lendületükből. Mindezt jól bizonyítja, hogy a Stiglitz-jelentés felhívja a figyelmet, tovább folyik a vita arról, milyen mérőszámok alkalmasak a különböző országok jólétének jellemzésére és összevetésére (Stiglitz et al., 2008). A tanulmány óta az a vélekedés,

54 hogy a jelenlegi elszámolási rendszer fenntarthatatlan, már nemcsak az alternatív közgazdá-szok elméleteiben, a kutatási eredményekben, hanem a gazdaságpolitikai döntéshozatalban is egyértelműen megjelenik (Szigeti, 2011). „A GDP növekedése például nem feltétlenül jelenti a jólét, és különösen nem a jól-lét növekedését. A jól-lét növekedésébe beletartozik az oktatás fejlődése, az egészségesen megélt élettartam növekedése, az élet és szociális biztonság, sőt olyan tényezők javulása is, mint például a személyes szabadság, amelyek mind alkotóelemei az életminőségnek.” (Kerekes, 2006, p. 3). Az alternatív mutatók feltérképezését olyan szem-mel készítettem, hogy szem-mely mutatók adnak helyet a jólét jövedelemegyenlőtlenség-központú értelmezésének.

A jövedelemegyenlőtlenség és jövedelem-eloszlás mérésének a következő alternatív megközelítési módjai, elemzési módszerei ismeretesek a nemzetközi szakirodalomban:

(1) Alternatív mutatónak számít a Better Life Index, ami a jóléten túl a jóllétet próbálja megragadni számos életminőséget jellemző dimenzió szem előtt tartásával. A mutató kiala-kításánál figyelembe vesznek ún. kemény- és puha adatokat. Adatokat használnak fel a sta-tisztikai hivatalok által gyűjtött adatokból, valamint különböző felmérésekből nyerik azon információkat, melyek a kevésbé kvantifikálható dimenziókat jellemzik. A mutató célja az, hogy a GDP-n túl számos egyéb tényező figyelembe vételével vizsgálja az egyes országok jóllétének mértékét. 11 különböző szempont alapján vizsgálja az index az országban élő em-berek életminőségét. A szempontok között kifejezésre jut a jövedelemegyenlőtlenség, annak a szakadéknak a tekintetbe vétele, ami a gazdagok és a szegények között megfigyelhető. A mutatót az OECD szakemberei alkották, jelenleg 38 országra számított adatok érhetők el. A jobb életért mérőszám az első konkrét megvalósulása az úgynevezett Stiglitz-jelentésnek, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi szervezeteknek módosítani kellene a tár-sadalmi haladást és a gazdasági teljesítményt mérő rendszereiket, amelyek nem számolnak eléggé a társadalmi jóléttel. A mutatót egy 11 sziromból álló virággal ábrázolják, a virág szirmainak hosszúsága egy-egy dimenzión belül elfoglalt helyet jelent.

1. Lakáskörülmények 2. Jövedelmi helyzet 3. Foglalkoztatás 4. Közösségi élet 5. Oktatás

6. Környezet minősége 7. Társadalmi szerepvállalás 8. Egészségi állapot

9. Élettel való elégedettség 10. Biztonság

11.Munka-magánélet egyensúly 13. táblázat A Better Life Index dimenziói

Forrás: saját szerkesztés a http://www.oecdbetterlifeindex.org adatai alapján

55 Az index alapján például mi magyarok a munka-magánélet egyensúly és az oktatás tekintetében átlag felettiek vagyunk, a többi szempont szerint, mint például a jövedelem, vagy az élettel való elégedettség jóval átlag alatt teljesítünk. Mint tudjuk, pénzért nem lehet bol-dogságot venni, de a magasabb életszínvonal eléréséhez fontos eszköz a rendelkezésre álló jövedelem. A jövedelmi helyzettel kapcsolatos, általános jellegű társadalmi problémák lénye-gében két forrásból erednek. Az egyik az abszolút színvonallal, a másik a jövedelem-elosz-lással és a viszonylagos jövedelmi helyzettel kapcsolatos. Vélhetően a jövedelem és a jövedelem-eloszlás egyenlőtlenségének mértéke hatással van a magyarok élettel való elége-dettségére.

(2) Az Emberi Fejlettségi Index (HDI) szélesebb körben ismert mérőszám, amelyet az ENSZ fejlesztési programja dolgozott ki. A mutató az egyes országok fejlettségének szint-jét méri, összehasonlítási alapul szolgál, ugyanis ez egy összetett index, amely négy indiká-torból és három dimenzióból tevődik össze (az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem értéke, a születéskor várható élettartam, a kombinált bruttó beiskolázási arány és a felnőtt írni-ol-vasni tudás) (Szigeti, 2011). Ha a mutatót a társadalmi egyenlőtlenséggel korrigálják, akkor az Inequality-adjusted Human Development Indexhez (IHDI) jutunk. Ha a HDI értéke 0 és 1 érték között mozog, akkor az inkább nullához közelítő értékű országok a „szegények”, míg a magas HDI-vel rendelkezőket „jómódúaknak” szokták nevezni. „Magyarország a HDI alap-ján a világ átlagánál kedvezőbb helyzetben van, de a legmagasabb pontszámot elérő orszá-goktól (Norvégia, Ausztrália, Új-Zéland, USA) kissé elmaradva.” (Szigeti, 2011, online).

(3) A Többdimenziós Szegénységi Mutató (Multidimensional Poverty Index - MPI) kidolgozásának célja az volt, hogy pontosabb képet lehessen kapni a társadalom legszegé-nyebb csoportjáról. Az index 10 kritérium mentén vizsgál (iskolai beiratkozás, iskolában töl-tött évek száma, gyermekhalandóság, táplálkozás, villanyáram-ellátottság, ivóvíz-ellátottság, WC-ellátottság, a lakóhely padlózata, a lakóhely fűtési lehetősége, valamint az ingóságok).

Ha az értékek legalább 30%-ánál hiányosságok mutatkoznak, az mélyszegénységről árulko-dik.

(4) Az egyenlőség-egyenlőtlenség szakirodalmi feldolgozása során már szóba került az ún. társadalmi nem fogalma. A Nemenkénti Egyenlőtlenségi Index (Gender Inequality In-dex – GII) „az egészségügyi adatok (pl. gyermekágyi halálozás), a felhatalmazás (pl. nők ará-nya a politikai döntéshozásban) és a munkaerő-piaci adatok alapján számolja a nemek közötti egyenlőtlenséget” (Szigeti, 2011, online). A mutatót a szegénység elnőiesedése hívta életre, és azt prezentálja, hogy egy ország a potenciális emberi fejlettség mekkora részét veszíti el a nemek közötti egyenlőtlenség miatt. Az érték 0 és 1 között változhat (ha az érték 0, akkor az adott országban a férfiak és a nők között nincs egyenlőtlenség, ha az érték 1, akkor minden dimenzió mentén az egyenlőtlenség a jellemző).

(5) Valójában – már említésre került – a GDP növekedése önmagában nem jelent jobb életet mindenki számára, különösen nem a már gazdag országokban. A Boldog Bolygó Index (Happy Planet Index – HPI) a jóléti adatok és az élettel való elégedettség, az egyenlőtlenség tekintetében, a várható élettartam, és az ökológiai lábnyom adatai alapján hivatott mérni az

56 emberek jóllétét. Az emberek világszerte tapasztalják a növekvő egyenlőtlenségek hatását:

mind a társadalmi igazságosság mögött rejlő kudarcokat, mind pedig azok negatív hatását illetően. A mutatóban ezek a hatások megjelennek, és a végső mutató az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint a Gallup World Poll és a Global Footprint Network adataira támasz-kodva kerülnek kiszámításra. Magyarország a 2016. évi adatok alapján a középmezőnyben helyezkedik el a HPI tekintetében, az élettel való elégedettség dimenzió mentén mérik rólunk a legrosszabb értékeket. A jólléti definíciók alapján látható volt, milyen sok dimenzió mentén értelmezhető a jóllét, mérése pedig további komoly feladatot ad a téma iránt érdeklődő kuta-tóknak.

Nemzetközi kutatások Nemzeti kutatások

OECD: Better Life Index Bhután: Bruttó nemzeti boldogság

Eurobarometer „Wie geht’s Österreich?”

European Statistical System Canadai Index

European Values Survey A jóllét magyarországi indikátorrend-szere

European Social Survey Quality of Life indicators SILC 2013 Well-being modul

14. táblázat Jóllét kutatások a világban

Forrás: saját szerkesztés Kincses-Kelemen munkája alapján

A nemzetközi kitekintés alapján látható (14. táblázat), milyen gyakorlati kezdemé-nyezések indultak el a jóllét kutatása területén (a táblázat nem teljes felsorolása a világon elérhető kutatásoknak). A feltárt eredmények segítenek megérteni, hogy a lakosság boldog-sága éppúgy mércéje lehet egy társadalom sikerének, mint a GDP.