4. MÓDSZEREK
4.4 V IZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK BEMUTATÁSA
Ebben a részben a vizsgálatban résztvevők megoszlását mutatom be, a legfon-tosabb szocio-demográfiai jellemzőik szerint.
4.4.1 Kérdőíves felmérés
A kérdőíves felmérés válaszadóinak közel kétharmada nő (64,1%, N=707). A kor és nem szerinti megoszlást a 7. táblázat mutatja. Az adatokból az látható, hogy a rezidensek többsége a várható, „szokásos” rendben, vagyis közvetlen az egyetemi dip-loma megszerzése után indul neki a rezidensképzésnek. Ebbe a csoportba tartozik a 24-26 éves korosztály, amely megkérdezettek közel harmada, és a 27-29 éves korosztály, amelyek együttesen a válaszadók 79,1%-át teszik ki. A felmérésben szerepeltek idősebb válaszadók is, akik közül 39-en (rezidensi státusz szerint az egyéb kategória), a koráb-ban részletezetteknek megfelelően, nem első vagy másodéves rezidensként jelentek meg a törzsképzési tanfolyamokon, ahol a kérdőíves felmérést végeztük. A kérdőívet kitöltők között mindössze 9 fő számolt be arról, hogy rendelkezik már egy vagy több szakvizs-gával.
A családi állapotot tekintve a legtöbben, 42,6 százaléknyian, kapcsolatban él-nek és további több mint egynegyednyien házasok. Szintén a családi állapothoz tartozó szocio-demográfiai jellemző a gyermekek száma: a megkérdezettek 85,4%-ának nincs gyermeke.
A szocio-demográfiai áttekintés további fontos, vizsgálatunk szempontjából ki-emelt területe az otthont, illetve munkahelyet adó települések szerinti megoszlás, vagyis a rezidensek állandó és ideiglenes lakóhelye, illetve munkahelyük elhelyezkedése. Ezek szerint Budapesten van állandó lakóhelye a válaszadók több mint egyötödének, és ugyanekkora az egyéb városban élők aránya is (8. táblázat). Megyeszékhelyen lakik a rezidensek 42,5%-a; községben pedig 10,4%-a. Mindössze 4 fő jelölt állandó külföldi lakóhelyet. Ideiglenes lakóhelyet a válaszadók 65%-a jelölt meg. Az erre vonatkozó részletes táblák megtalálhatóak a 3. mellékletben. Az adatok azt mutatják, hogy a me-gyeszékhelyek vannak jelentős többségben, s az orvosi egyetemek megyéjében laknak a legtöbben. A lakhely, elsősorban az ideiglenes, érthetően a munkahelyi mintázathoz illeszkedik, az infrastrukturális adottságok mentén. A jelenlegi munkahely településtí-pusok szerinti megoszlása a 3. mellékletben látható. Budapesten és megyeszékhelyeken
dolgozik a válaszadók 91,1%-a, amelynek oka nyilvánvalóan a rezidens munkahelyek egyetemekhez kötöttsége.
7. táblázat A kérdőíves felmérésben résztvevő válaszadók kor és nem szerinti megoszlása
Nő Férfi Összes
Korcsoport
n % n % N % 24-26 éves 150 28,9 61 71,1 211 31,5 27-29 éves 198 62,5 119 37,5 317 47,4 30 éves vagy idősebb 79 56,0 62 44,0 141 21,1
Összesen 427 63,8 242 36,2 669 100,0
8. táblázat A kérdőíves felmérésben résztvevő válaszadók állandó lakóhelyének ország és telepü-léstípus szerinti megoszlása
N %
Budapest 160 22,8
Megyeszékhely 298 42,5 Egyéb város 166 23,7
Község 73 10,4
Külföld 4 0,6
Összesen 701 100
A válaszadók szakterületek szerinti megoszlásával kapcsolatban elmondható, hogy az orvosi oklevél birtokában is megszerezhető 38 első szakképesítésből 35 képvi-selteti magát a mintában (9. táblázat).30 A klinikai onkológia ugyanakkor ráépített szak-képesítés, amelyet csak már legalább egy szakvizsgával rendelkező szakorvos szerezhet meg. A legtöbben a következő három diszciplínát képviselik: 101-en (14,9%) a belgyó-gyászat, 86-an (12,7%) az aneszteziológia és intenzív terápia, valamint 71-en (10,5%) a csecsemő-, és gyermekgyógyászat szakon végzik a rezidensképzést. Jelentősebb arányt képvisel még a háziorvostan (6,5%), a pszichiátria (5,4%), az ortopédia-traumatológia (5,0%), illetve a radiológia (4.9%).
30 A 66/1999. számú egészségügyi miniszteri rendelet 39 első szakképesítést sorol fel, ezek közül azonban a háziorvostan kétszer szerepel, mert speciális képzési forma (egyéni képzés) keretében is megszerezhető.
9. táblázat A kérdőíves felmérésben résztvevő válaszadók rezidensi szakterületi megoszlása Szakterületek (rendelet szerinti sorszámmal) N % 1 I/1. Aneszteziológia és intenzív terápia 86 12,7 2 I/2. Arc-állcsont-szájsebészet 3 0,4
3 I/3. Belgyógyászat 101 14,9
4 I/4. Bőrgyógyászat 11 1,6
5 I/5. Csecsemő- és gyermekgyógyászat 71 10,5 6 I/6. Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás 14 2,1 7 I/7. Foglalkozás-orvostan (üzemegészségügy) 1 0,1
8 I/8. Fül-orr-gégegyógyászat 16 2,4
21 I/23. Ortopédia-traumatológia 34 5,0 22 I/24. Orvosi laboratóriumi diagnosztika 4 0,6
23 I/25. Orvosi mikrobiológia 3 0,4
33 I/36. Szülészet-nőgyógyászat 10 1,5
34 I/38. Tüdőgyógyászat 14 2,1
35 I/39. Urológia 9 1,3
36 II/28. Klinikai onkológia 4 0,6
Összesen 679 100,0
Megjegyzés: A táblázatban használt szakterület megnevezések és sorszámok a kutatás idején hatályban lévő, 66/1999.
(XII. 25) EüM számú rendeletből valók. A I-gyel kezdődő sorszám általános orvosi oklevéllel rendelkezők számára is megszerezhető első szakképesítéseket, míg a II-vel kezdődő sorszám szakképesítés birtokában meg-szerezhető ráépített szakképesítést jelent.
4.4.2 Fókuszcsoportos vizsgálat résztvevőinek bemutatása
A fókuszcsoportos vizsgálatban 32 fő vett részt, rezidensek vagy szakorvosje-löltek. A vizsgálat során 7 fókuszcsoportos interjút készítettünk, és minden egyes interjú előtt a résztvevőkkel kitöltettünk egy rövid, alapvető szocio-demográfiai háttérre rákér-dező kérdőívet, amely a 4. mellékletben található meg. Ennek a feldolgozott adataival lehetséges bemutatni a résztvevők főbb szempontok szerinti megoszlását.31
A 10. táblázat a vizsgálati alanyok csoportok szerinti megoszlását mutatja.32 Az átlagos csoportlétszám 4,5 fő, legtöbben az első debreceni, legkevesebben pedig a má-sodik debreceni csoportban vettek részt. A két budapesti csoportban 5-5 fő, a két szege-di és egy pécsi csoportban peszege-dig 4-4 fő résztvevő válaszolt a kérdéseinkre.
10. táblázat A fókuszcsoportos vizsgálatban résztvevők csoportok szerinti megoszlása
Sorszám Csoport neve N %
1 Budapest 1. csoport 5 15,6
2 Budapest 2. csoport 5 15,6
3 Debrecen 1. csoport 7 21,9
4 Debrecen 2. csoport 3 9,4
5 Pécsi csoport 4 12,5
6 Szeged 1. csoport 4 12,5
7 Szeged 2. csoport 4 12,5
Összesen 32 100,0
A fókuszcsoportos vizsgálatban résztvevők korcsoport és nem szerinti megosz-lása követhető a 11. táblázatban. A kor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a résztve-vők kevesebb mint egyötöde volt a vizsgálat idején 30 éves vagy idősebb. A legidősebb résztvevő 32 éves volt. A képzési státusz szempontjából 15 fő elsőéves rezidens (48,4%), 9 fő másodéves rezidens (29,0%) és 7 fő szakorvosjelölt (22,6%) vett részt a fókuszcsoportos interjúkban. A szakmák szerinti megoszlásról elmondható, hogy 4 fő belgyógyász, 3 fő csecsemő- és gyermekgyógyász, 3 fő radiológus, valamint 2-2 fő aneszteziológus, sebész, pszichiáter, szemész és reumatológus rezidens adta a résztve-vők többségét. Több szakma, így a háziorvos, ideggyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, tüdőgyógyászat, megelőző orvostan, ortopédia-traumatológia, infektológia, kardiológia,
31 Ezen kérdőívek feldolgozása, hasonlóan a kérdőíves felmérés kérdőíveihez SPSS 15 és 19 szoftverrel történt.
32 A fókuszcsoportos vizsgálat résztvevőinek bemutatáskor minden esetben feltűntetésre került a hiányzó válaszok száma.
gyermek therapeuta és a fizikális medicina és rehabilitáció 1-1 fővel képviseltette ma-gát. Összességében ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban résztvevő rezidensek a 38 első szakképesítés közül 18-at fedtek le.
11. táblázat A fókuszcsoportos vizsgálatban résztvevők korcsoportok és nemek szerinti megoszlása
Nő Férfi Összes
Korcsoport
n % n % N %
25-26 éves 5 41,7 7 58,3 12 40,0
27-29 éves 8 66,7 4 33,3 12 40,0
30 éves vagy idősebb 4 66,7 2 33,3 6 20,0
Összesen 17 56,7 13 43,3 30 100,0
Hiányzó válasz 2
Mindösszesen 32