Bevezetés
Tanulmányomban a Nemzeti Művelődési Intézet (röviden Művelődési Intézet) szervezetét és tevékenységeit vizsgálom meg és mutatom be kultúrandragógiai vonatkozásban. A kultúrandragógia során a bemutatás folyamata átalakul, élményeken keresztüli lesz, és ez többnyire informális tanulás útján valósul meg. Az elsajátítható ismeretek többsége a kulturális élethez kapcsolódik, azonban fontos, hogy ezeknek az ismereteknek a megismerése és elsajátítása az egyén szempontjából teljesen önkéntes és spontán módon zajlik. Kultúrandragógiai tevékenységet nemcsak a múzeumok, hanem egyéb kulturális intézmények is folytathatnak, ilyenek lehetnek a különböző klubok, körök és foglalkozások (Szabó, 2014). Ebben a tekintetben a Nemzeti Művelődési Intézet is egyéb kulturális intézménynek felel meg, mivel számos olyan projektje, programja van, amellyel kultúrandragógiai tevékenységet folytat, mint például az alább bemutatott „Kapunyitogató”, „Leleményes hőseink”, „Többcélú közösségi terek fejlesztése” stb.
Az intézetről
A Nemzeti Művelődési Intézet a közművelődési ágazat stratégiai fejlesztő és szolgáltató intézménye. Ezen a néven 2013. április 1-jén kezdte meg működését.
Jogelődjei között található a Népművelési Intézet, az Országos Közművelődési Központ és a Művelődéskutató Intézet, a Magyar Művelődési Intézet. Az Intézet alapfeladata a magyar közművelődés, közösségi művelődés sikeres és eredményes társadalmi szerepvállalása érdekében végzett fejlesztési, innovációs és szolgáltatási tevékenység. A magyar kulturális élet legnagyobb közhasznú tevékenységet végző intézményhálózatát a közművelődési intézmények alkotják a hozzájuk kötődő civil szervezetekkel, közösségekkel szoros együttműködésben. Ezeknek az intézményeknek kiemelt szerepe van a magyarság előtt álló korszakos feladatok teljesítésében, a nemzeti-emberi
149
összetartozást erősítő közösségi együttlétek támogatásával, a számukra cselekvési teret biztosító művelődési intézmények szakmai munkájának kiteljesítésével. Ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos szerepkörű központi költségvetési szervet, Nemzeti Művelődési Intézetet működtet, amely tevékenységével képes a széles értelemben vett magyar közművelődés egészét megjeleníteni. Az Intézet küldetése e jelentős értékkel bíró közfeladatot ellátó intézményrendszer szakmai támogatása, együttműködésük megteremtése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a magyar társadalom növekedése és fejlődése, a magyarság sikeres jövője érdekében (Nemzeti Művelődési Intézet, 2013)
A Művelődési Intézet közfeladata az Alapító Okiratában lefektetettek alapján „A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvényben meghatározottak szerint, hogy a helyi közművelődési tevékenységek és a területi, fővárosi feladatok segítése, fejlesztése érdekében közművelődési szakmai szolgálat biztosítson. Meghatározott alaptevékenységei között, a következőkhöz járul hozzá az Intézet, amelyek szorosan a kultúra és kultúrandragógia területéhez kötődnek:
Közművelődési intézmények, színterek, civil szervezetek, művelődő közösségek módszertani, információs hálózatának működtetéséhez
Közművelődési szakemberek képzése
Részt vesz a területi szintű közművelődési tevékenységek szervezésében, támogatásában
Képviseli a magyar közművelődés intézményeit, tevékenységeit, programjait hazai és nemzetközi szervezetekben
Országos, területi programokat, versenyeket, fesztiválokat szervezés és koordinál: a népművészeti és hagyományőrző tevékenységek megőrzése és fejlesztése érdekében, a népi iparművészet, az LLL, a tanórán kívüli nevelés, a felnőttképzés, az ismeretterjesztés, a közösségfejlesztés, a honismeret, a helytörténeti kutatás, az anyanyelvápolás, a kulturális turizmus, a népfőiskolai mozgalom szakmai támogatása érdekében és a kreatív kulturális szolgáltatások keretében.
Értéktárak gyűjtése települési, megyei, regionális és országos szinten
A Nemzeti Művelődési Intézet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy folyamatosan frissülő és mindig az aktuális híreket, tevékenységeket, programokat jelenítse meg internetesen oldalán, amely a www.nmi.hu oldalon érhető el. A Művelődési Intézet fontosnak tartja, hogy minden program, tevékenység előtt és után hírt közöljenek a
150
honlapon, ezzel is tájékoztatva minél szélesebb körben az embereket. Lényegesnek tartják, hogy a telefonokon keresztül is megfelelő minőségben legyen elérhető honlapjuk, hiszen manapság az okostelefonok világában elengedhetetlen, hogy ezt a területet ne fejlessze egy olyan nagy Intézet, mint a Nemzeti Művelődési Intézet. Az Intézetnek kettő, folyamatosan megjelenő folyóirata van, az egyik a SZÍN – Közösségi Művelődés, a másik pedig a Kulturális Szemle. A SZÍN az Intézet 2013-as átalakulásával időszaki kiadványból szakmai lappá nőtte ki magát, amely a közművelődés, a közösségi művelődés és a vidékfejlesztés területén dolgozó szakembernek számára írásaival tápláló szakmai anyag, de folyamatosan bővülő tartalmaink az oktatási, közgyűjteményi intézmények és a települések életében kiemelt szerepet játszó kulturális és turisztikai szervezetek, vállalkozások számára is tartogat olvasnivalót. A Kulturális Szemle című online tudományos folyóirat a kultúra széles spektrumán, de elsősorban a közművelődés és a közösségi művelődés témaköreiben, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható témákban mutatja be a tudományos relevanciával bíró fontos kutatásokat, tanulmányokat, köteteket és konferenciákat.
Kultúrandragógia projektek, kezdeményezések
„Kapunyitogató”
A Nemzeti Művelődési Intézet 2013-ban indította útjára a közművelődési szolgáltatáshiányos településeken „Kapunyitogató” című programját. Az elmúlt évek jó tapasztalatai a „Kapunyitogató” eseménysorozat továbbélését indokolják, ezért 2014-ben újabb 203 (177 magyarországi és 26 határon túli magyarlakta) település megszólításával igyekszik az Intézet lehetőséget biztosítani a közművelődési szolgáltatások eléréséhez. A program célja az, hogy azokon a településeken, ahol a művelődési ház bezárt, és csak úgynevezett „kulcsos” házként működnek, néhány napra kinyíljon az intézmény, és a falunapokhoz kötődően szervezett kulturális programok mellett a lakosság más közösségi-kulturális eseményeken is részt vehessen. Célja továbbá, hogy a helybelieket szakmailag támogassák abban, hogy felismerjék és alkalmazni tudják a rendelkezésükre álló erőforrásokat, amelyeket a közművelődés eszközeiként az adott közösség szolgálatába állíthatnak.
151
A kistelepülések közösségeit és intézményeit megszólítva és aktív, cselekvő részvételükre építve mintegy 2000 kollektív művelődési programot hívott az Intézet életre melyek során 2, időben egymástól elkülönülő esemény zajlik, így összesen 406 közösségi alkalmat kezdeményeztek. A sokszínű programok megvalósulása során különös figyelmet fordítanak arra, hogy a „látogatók” aktív résztvevői legyenek az eseményeknek, és ne passzív közönségként legyenek jelen, amely egy meghatározó kultúrandragógiai szempont (Szabó, 2014).
Ezek a közösségi események nemcsak hasznos szabadidős programokat biztosítanak, hanem közösségi és személyiségfejlesztő hatással is bírnak minden korosztály számára. Sokak számára a „hétköznapok” nem teremtik meg a lehetőségét annak, hogy saját szűkebb közösségükben bármiféle társadalmi szerepvállalást gyakorolhassanak.
A „Kapunyitogató” program megvalósulásával új közösségi folyamatok indulnak be, javul a helyi lakosság életminősége, nő a résztvevők helyi identitástudata, erősödik önszerveződő képességük. A programok során feltárulnak az adott település építészeti, természeti, egyéb tárgyi kincsei, megelevenednek és feltárásra kerülnek feledésbe merült hagyományok, még továbbörökíthető szellemi kulturális örökségek.
152
„Leleményes hőseink”
A „Leleményes hőseink” program a tudatos közösségi cselekvés kultúráját kívánja átadni a közösségi művelődés eszközrendszerével az érdeklődő fiatalok számára.
A Nemzeti Művelődési Intézet országszerte felhívást tett közzé helyi hősök – a településért aktívan cselekvő példamutató személyek – felkutatására, valamint az ő példájukból kiindulva fiatalok által igényfelmérésen alapuló projektek létrehozására, illetve lehetőség szerint lefolytatására. A csatlakozó fiatalok megyei felkészítő napokon sajátíthatják el az ötleteik megvalósításához, valamint a programban való részvételhez szükséges ismereteket. Az ifjúsági közösségek által bemutatott projektek és projekt-tervek közül a legjobbakat a Nemzeti Művelődési Intézet szakmailag segíti. Megyénként egy középiskolás, valamint egy általános iskolás csoport kezdeményezését karolja fel a Művelődési Intézet.
A programban három fiatalból (10-18 éves, általános vagy középiskolai tanulóból), valamint egy felnőtt segítőből álló csoportok vehetnek részt. A program fő pillérei a fiatalok kezdeményezéseit bemutató, a részvételhez segítséget nyújtó
„Leleményes hőseink” honlap, a projektmenedzsmenthez gyakorlati ismereteket biztosító megyei felkészítő napok, valamint az országszerte megszülető ifjúsági projektek vagy projekt-ötletek. A program végén a támogatásra érdemesnek ítélt projektek stábjai számára a Nemzeti Művelődési Intézet, kifejezetten az általuk kidolgozott témákra koncentráló felkészítő alkalmat szervez.
A program során – a megyei találkozót követően – a következő kihívások várnak a településükért cselekedni kész fiatal közösségekre:
1. Keressék meg lakóhelyük „leleményes hősét”: olyan aktív cselekvő embert, aki példaértékű kezdeményezést vitt véghez a helyi közösség érdekében. Tudjanak meg róla minél több információt.
2. Mutassák be választott példaképüket a honlapon.
3. Készítsenek kortársaik bevonásával helyzetelemzést, melyből következtethetnek arra, hogy mire van szükségük a településen élő fiataloknak.
4. A felmért igényeket szem előtt tartva dolgozzanak ki egy közösségi projektet, és ha lehet, valósítsák is meg azt.
153
5. Minél kreatívabb módon mutassák be projektjüket a Leleményes hőseink honlapon: www.lelemenyeshoseink.hu
154
„Többcélú közösségi terek fejlesztése”
Az Intézet szakmai módszertani fejlesztő projektjének célja a többfunkciós közművelődési intézmények szolgáltatásainak közösségi alapú fejlesztése.
A projekt megvalósításával a célkitűzés az, hogy megfelelő háttértámogatást biztosítsanak a TÁMOP-3.2.3/B-12/1 A/B pályázati konstrukcióban nyertes 100 Integrált Közösségi Szolgáltató Tér és három Agóra részére, hogy azok a helyi társadalom megújulásának, a vidék kulturális fejlődésének motorjai és központjai legyenek.
A rugalmas szolgáltatáskínálat kialakításának, illetve a megújulásra való képesség erősítése érdekében 25 különböző adaptációs modellt alakítanak ki.
Továbbképzésekkel, illetve szakmai tanácsadással támogatják a mintaprogramok helyi adottságokhoz való minél szorosabb illesztését, beindítását. A többfunkciós működésből adódó együttműködések létrejöttét kutatásokkal, hálózatszervezéssel, találkozási alkalmakkal, műhelyekkel és szakmai honlap működtetésével segítik. A konvergencia régiókban 19 megyei referens nyújt szakmai tanácsadást a közösségi művelődési intézmények munkatársai számára.
A projekt során partnerségi együttműködést kínálnak a fenti pályázati konstrukcióban nyertes szervezetek számára, majd az elért eredmények tapasztalatait is felhasználva tovább támogatják minden működő Integrált Közösségi Szolgáltató Tér és Agóra, Agóra Pólus intézmény szakmai munkáját.
Az adaptációs modellek a közösségi művelődésben feladatokat ellátók számára új szolgáltatási területek elindítására adnak lehetőséget az alábbi tématerületekben:
ifjúsági részvétel,
közösségi művelődés,
adat- és információ szervezés,
információs szolgáltatások,
közösségfejlesztés,
civil szervezetekkel való együttműködés,
iskolai felzárkózás segítése,
a 0-5 éves kisgyermekek fejlesztése,
egészségfejlesztés,
a települések erőforrásainak feltérképezése,
155
helyi nyilvánosság,
párbeszéd-körök,
tankörök,
konfliktuskezelés,
értékőrzés,
mélyszegénységben élők integrációja,
aktív időskor,
önkéntesség,
olvasókörök,
tudásközpontok.
További kezdeményezések
A Nemzeti Művelődési Intézet további kulturális témában és kultúrandragógiai területen tett kezdeményezései az Intézet folyamatosan frissülő honlapján találhatóak, valamint az Intézetnek minden megyében vannak megyei irodái és azoknál is folyamatosan lehet tájékozódni az éppen aktuális programokról, projektekről. Az Intézet maga is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy széles körben partneri hálózatokat építsen ki, akiket a lehetőségekről folyamatosan informálnak elektronikus hírleveleken keresztül.
156
Összegzés
A Nemzeti Művelődési Intézet fentebb említett kezdeményezésein túl találhatnánk még számos olyan programot, projektet, amelyet a kultúrandragógia területén megemlíthetnénk. Amennyiben azt akarjuk vizsgálni, hogy miben lehetne az alábbi programokat fejleszteni, talán a legfontosabb az lenne, hogy még nagyobb hírértéket adni ezeknek a programoknak, projekteknek, hogy minél több ember tudjon róluk, részt vegyen rajta és ezeknek a segítségével minél több informális, spontán tanulásban, kulturálódásban lehessen része. Tanuljon úgy az egyén, hogy közben egy olyan közösségben van, amely önmagát szervezi egy olyan háttérszervezettel a háttérben, amely a sikeres működésben és erőforrások felismerésében segíti a közösségeket. További fejlesztendő terület lehetne még, hogy az adott programokat, projekteket hirdető poszterek, megjelenő hirdetések felülete és megjelenése egységes legyen, tükrözve a Nemzeti Művelődési Intézet arculatát, ezzel is jelezve, hogy az Intézet részt vállal és segít a megvalósulást.
A tanulmányban bemutatott programokról, kezdeményezésekről elmondhatjuk, hogy megfelel a kultúrandragógia fogalma alapján annak, hogy a bemutatás folyamata átalakul, élményeken keresztüli lesz és ez többnyire informális tanulás útján valósul meg. A kultúrandragógia során elsajátítható ismeretek többsége a kulturális élethez kapcsolódik, azonban fontos, hogy ezeknek az ismereteknek a megismerése és elsajátítása az egyén szempontjából teljesen önkéntes és spontán módon zajlik (Szabó, 2014).
157
Felhasznált irodalom:
Kapunyitogató program. Elérhető: http://www.nmi.hu/hu/Kapunyitogato-hirek Kulturális Szemle online tudományos folyóirat. Elérhető: www.kultszemle.nmi.hu Leleményes hőseink program. Elérhető: http://www.lelemenyeshoseink.hu/
Nemzeti Művelődési Intézet Alapító Okirata (2013). Elérhető:
http://www.nmi.hu/storage/files/files/nmi_alapito_okirat.pdf Nemzeti Művelődési Intézet. Elérhető: www.nmi.hu
Szabó József (2014): Kultúrandragógia. Elhangzott a 2014-es Durkó Mátyás Emlékkonferencián.
SZÍN folyóirat. Elérhető: http://www.nmi.hu/hu/SZIN
Többcélú közösségi terek honlap. Elérhető: http://www.nmi.hu/hu/Palyazati-honlapok/Tobbcelu-kozossegi-terek-fejlesztese
158