Előzmények
Gyermekkorom óta meghatározó hely számomra Debrecen, azon belül a város szélén található Tócóskert. Itt nőttem fel, idejártam általános iskolában és gimnáziumban is. A gimnáziumhoz tartozik egy tagintézmény, amit a híres festőművész Holló László nevét viseli. Középiskolai tanulmányaim alatt számtalanszor csodáltam meg eme csodás intézményt, és természeti adottságait, de részletes és átfogó ismeretem sosem volt Holló László tevékenységéről, és az emlékház történetéről. Ezért úgy gondoltam, hogy megfelelő választás volt számomra a Holló László Emlékház vizsgálata.
1. Intézmény
A Tócóskert betonrengetegének szívében a gimnázium mellett oázisként tárul elénk a Holló László Emlékház, amelyet 1978-ban nyitottak meg. A művész 1887-ben született Kiskunfélegyházán. A pesti Mintarajziskolában szerzett rajztanári diplomát.
Ezután Münchenben Hollósy Simon tanítványa lesz. Később Párizsban tanul, emellett Itáliában és Spanyolországban tanulmányozza a régi korok festészetét. Leonardo, Greco, Rembrandt, Cézanne, a korai expresszionizmus, a fauvizmus Holló számára nem hatást jelent, nem lenyűgözőn követendő iskolát, hanem az egyéniség felszabadításának példáját. Egy új festői légkört alakít ki: teljes elszakadás a hazai akadémikus naturalizmustól. Ez a forradalmiság azt jelenti, hogy mindent próbáljon meg az ember, még az abszurdot is, csak saját nyelvén beszélhessen, csak őszinte legyen és belülről jövő.
A festészete soha nem jutott el az absztraktig, a konkrét élmény, a dolgok lényege mindig tetten érhető vált a műveiben.
"Minden jó és komoly munka, akár a régi hagyományokon alapszik, akár szakít azokkal, ha belülről jön, akkor időtálló és modern. Az absztraktok elvetik a természetet, akkor pedig megszűnik minden értékes, jó és szép. A figurális elemet nem lehet eldobni."
Holló László.
100
1.ábra:
Holló László szobra
Forrás: http://www.medgyessygimnazium.hu/images/stories/tartalmak/hollo2.jpg
1918-ban telepedik le Debrecenben. Ezután 1915-ben feleségül veszi a Hrabéczy Annát. Itt kezd el kibontakozni művészete, melynek témájául az "embert" választja sorsával, jelenével, múltjával, pszichikumával. A képein mindig ott az ember, még tájképei, csendéletei is "emberarcúak", mozognak, lélegeznek belülről. A munkásságágnak eredményét 1941-ben a Szinyei-díjjal, 1956-ban a Munkácsy-díjjal, 1971-ben a Kiváló Művész kitüntetést díjjal jutalmazzák. Majd 1975-ben Debrecen a város díszpolgárává avatják. 1976-ban hal meg Debrecenben. A 1970-es években dőlt el hagyatékának a sorsa. A család és a barátok Debrecen városának ajándékozták a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt. Ebből a hatalmas anyagból, valamint özvegye újabb ajándékaiból nyílt meg 1978-ban a debreceni Holló emlékház tárlata. A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola nyerte el a Holló ház gondozásának jogát.
101
Holló László Baráti Kör
A közel egy hektár területen álló, a villa mellett egy gyönyörű parkot is magában foglaló múzeum nemcsak az 1976-ban elhunyt Holló Lászlónak állít emléket: a festő méltán híres képei és seccói mellett az épület egyik különtermében helyet kaptak a művész sógorának, Hrabéczy Ernőnek a festményei is. A múzeum fényét emeli a Hrabéczy-ház körül létesülő szoborpark. A Holló-hagyaték gondozói (akik Debrecenen kívül a festőművész szülőhelyén, Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban is több kitűnő alkotást őriznek az életműből) igyekeznek méltóképpen életben tartani a csaknem három évtizede elhunyt alkotó emlékét. A Holló László Baráti Kör ezt a nemes feladatot látja el megalakulása óta, s ezt a célt szolgálják a minden évben március 6-án, a művész születésnapján tartandó megemlékezések, koszorúzások is. A nemes alkalom idején minden évben, a festő özvegye átadja a Holló László díjat.
Átadták a Holló László-díjat
A születésének 124. évfordulóján Holló László festőművészre emlékeztek a róla elnevezett sétányon és az emlékmúzeumban. A koszorúzások után átadták a Holló László díjat, és bemutatták a jubileumi évet elindító antológiát is. A Kossuth- és Munkácsy-díjas művész sokoldalú festő volt, mitológiai és történelmi témák épp úgy közel álltak hozzá, mint a parasztság sorsát bemutató élethelyzetek, a tájképek, vagy a csendéletek. Úgy festett, hogy mindig gondolatokat, érzéseket közvetítsen. Holló László barátai és tisztelői 2015.03.06.-án a művészről elnevezett sétánynál gyülekeztek. Először a mellszobornál, majd a múzeum kertjében lévő emlékműnél koszorúzással emlékeztek a festőre. A rendezvényen minden évben átadják a Holló László-díjat, a rangos elismerést idén Bogdándy György festőművész kapta. A díj átadása után bemutatták azt az antológiát, amely az országos Holló László verspályázat nyerteseinek műveit tartalmazza. A kötet már a Holló László emlékév szellemében készült, jövőre lesz ugyanis a művész születésének 125. évfordulója
102
3. Programok, látnivalók
A múzeumnak konkrét felnőttképzési tevékenysége nincs, de több olyan kezdeményezést indított, ami elsősorban a felnőtteknek, a műértőknek szól.
A. Holló László emlékkiállítás
A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki. A különleges stílusukról könnyen felismerhető, a sötét és világos tónusokat mesterien kombináló képek és az épület belső falaira festett seccók több helyiséget töltenek meg, s külön szoba jutott a művész rekonstruált, eredeti használati tárgyakkal berendezett műtermének a bemutatására is.A Kiskunfélegyházán született Holló László művészete Debrecenben bontakozott ki. A Hollósy Simon növendékeként Münchenben pallérozódott ifjú az első világháború környékén lelt (később véglegesnek bizonyult) menedékre a kálvinista Rómában, ahol nemcsak festőként, de ismert és elismert közéleti személyiségként is nyilvántartották. Az Ady Társaság osztályelnökeként és a helyi művésztelep fő szervezőjeként örök időkre elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Munkásságának első évtizedeiben elsősorban portrékat alkotott az ifjú művész, majd az 1920-as években egyre inkább rátalált saját stílusára és saját témáira:
az életképek mellett ekkor születtek az első bibliai és mitologikus ihletésű festményei is.
Holló László 1930-ban önálló kiállítást rendezhetett a debreceni városházán, de a második világháború közeledtével egyre inkább elszigetelődött és egy évtizedig teljes visszavonultságban dolgozott. A világégés után önarcképek, portrék, történelmi képek egész sorával gazdagította életművét. Témájául mindig az embert választotta, sorsával, jelenével, múltjával, pszichikumával. Még a tájképei, csendéletei is "emberarcúak", mozognak, lélegeznek belülről. Holló László roppant dinamikus festészete drámai, impulzív, mozgalmas, rendkívül kifejező. Önarcképsorozata egyedülálló a hazai művészettörténetben. A hatvanas évektől könnyedebb témákat is elővett, az addigiaktól kissé eltérő stílust választott, míg a hetvenes években visszatért kedvenc csendéleteihez, tájképeihez. Munkácsy- és Kossuth-díjat kapott, Érdemes és Kiváló Művész.
103
B. Holló László 125
A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Holló László születésének 125. évfordulójának alkalmából a felújította az emlékházat. Ennek a megnyitóját ünnepélyes keretek között 2014.október. 18-án tartották.
A program:
13 óra - Program előtti sajtóbemutató 14 óra - KAPUNYITÁS
Köszöntőt mond és a kültéri tárlatot megnyitja: Fekete József - igazgató
Holló László festészetét bemutatja: Dr. Vitéz Ferenc
Az emlékházat felavatja: Halász János - az Emberi Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára
A felújítással és a pályázattal kapcsolatos szakmai koncepció ismertetése: Kiss Papp Csilla, Kónya Ábel, Szabó Károly
Helyszín: Debrecen, Holló László sétány 8.
C. Hrabéczy Ernő emlékszoba
Nagynevű sógorával, Holló Lászlóval ellentétben Hrabéczy Ernő (1894-1953) igazán sohasem vált országosan ismert festőművésszé. Pedig a festő apától származó ifjú az első világháború alatt maga is Münchenben sajátította el a művészet fortélyait Hollósy Simon tanítványaként, majd Debrecenbe hazatérve több kiállításon is megmutathatta alkotásait a nagyközönségnek. Hrabéczy Ernő 1928-ban európai körútra indult, s a nyugati országokban tett látogatásai jótékony hatással voltak művészetére. Kialakult az a sajátos, kissé komor stílusa, amelyet a Holló László Emlékmúzeumban kiállított furcsa, sötét tónusú, enyhén groteszk, hosszúkásra nyúlt arcokat ábrázoló portréi is jól illusztrálnak. A második világháború már Budapesten találta a művészt, de Hrabéczy nem tudott hosszú időre elszakadni szeretett szülővárosától, és a háború befejeztével visszatért Debrecenbe. Fájdalmasan korai haláláig több helyi és országos kiállításon vett részt alkotásaival.
104
4. Összegzés
A lakótelep közepén helyezkedik el az emlékház. A környezete kellemes és barátságos, zöld övezetben található meg. Infrastrukturális felszereltsége is kielégítő.
Úgy gondolom, hogy megkellene céloznia a lakótelep fiataljait és időseit célcsoportként.
Hiszen a lakótelepen ez a két célcsoport található meg a legnagyobb létszámban.
Emellett, úgy gondolom mind a kettő csoport nyitott lenne bármilyen fajta foglalkozásra, programra. Amelyet a lakótelep szívében található emlékház kitudna elégíteni. A fiataloknak ismeretterjesztő és sportra épülő programokat kellene szervezni, elsősorban a nyári szünetben. Amikor a legtöbb gyerek csak céltalanul üldögél a lakótelep padjain, ezáltal csökkenthetné a gyerekeknél a rossz társaságba kerülés veszélyét is. Továbbá az idősebb korosztály számára lehetne ez egy találkozó pont, ahol részt vehetnék különböző non-formális képzésékben. Tanulhatnak egymástól, ismereteik megosztásával, továbbá nem magányosodnának el. Hiszen fennmaradna bennünk a társasághoz való kapcsolódás ösztöne, vagyis a ”mi” tudat.
Felhasznált irodalom:
Holló László Emlékház (2015)
http://www.medgyessygimnazium.hu/hollo-laszlo-muzeum.html 2015.04.11 11.00h Holló László Emlékház (2015)
http://hollo.mfg-art.hu/ 2015.04.09 15.00h Holló László Emlékház (2015)
http://debrecen.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Hollo-Laszlo-Emlekmuzeum.html 2015.04.08. 13.00h
105