Ádám S, Győrffy Z, László K. A családi és munkahelyi szerepek közötti konfliktus és a pszichés jól-lét mutatók kapcsolata. In: Kopp M. (szerk.), Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest. 2008:
260-266.
Ai AL, Park CL, Huang B, Rodgers W, Tice TN (2007) Psychosocial Mediation of Religious Coping Styles: A Study of Short-Term Psychological Distress Following Cardiac Surgery, Pers Soc Psychol Bull, 33: 867-882
Allen JP, Insabella G, Porter MR, Smith FD, Land D, Phillips N. (2006) A social-interactional model of the development of depressive symptoms in adolescence.
J Consult Clin Psychol 74(1): 55-65.
Altemeyer B, Hunsberger B. (1992) Authoritarianism, religious fundamentalism, quest, and prejudice. Int J Psychol Rel, 2: 113-133.
Amato PR, Johnson DR, Booth A, Rogers SJ. (2003) Continuity and change in marital quality between 1980 and 2000. J Mar Fam 65(1): 1-22.
Andorka R. Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, 1997.
Antonovsky A. (1993) The Structure and Properties of the Sense of Coherence Scale.
Soc Sci Med, 36(6): 725-733.
Aquilino WS, Supple AJ. (2001) Long-Term Effects of Parenting Practices During Adolescence on Well-Being Outcomes in Young Adulthood. J Fam Issues, 22:
289-308.
Aranda MP. (2008) Relationship between religious involvement and psychological well-being: A social justice perspective. Health Soc Work, 33(1): 9-22.
Argyle M. (1988) Social cognition and social interaction. Psychol, 1: 177-83.
Armsden GC, Greenberg MT. (1987) The inventory of parent and peer attachment:
Individual differences and their relationship to psychological well-being in adolescence. J Youth Adolesc, 16(5): 427-454.
Arnett JJ. (2000) Emerging adulthood. Am Psychol, 55: 469-480.
Bader CD, Desmond SA. (2006) Do as I say and as I do: The effects of consistent parental beliefs and behaviors upon religious transmission. Soc Rel, 67:313-329.
Baji I. (2011) The Caracteristics of Childhood Onset Depression According to Depressive Symptoms, Comorbidities and Quality of Life. Ph.D. Thesis.
Balázs H, Kun B, Demetrovics Zs. (2009) A kóros játékszenvedély típusai. Psych Hung, 24 (4) 238-247.
Baldacchino D, Draper P. (2001) Spiritual coping: A review of the nursing research literature. J Adv Nurs, 34: 833-841.
Balog P, Mészáros E.(2005) A házastársi stressz, a depressziós tünetek és a cardiovascularis vulnerabilitás összefüggései a nőknél. LAM, (15)8-9: 685-692.
Balog P. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás. In: Kopp M., Kovács M (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.
Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006: 233-245.
Balog P. A házastársi és élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In: Kopp M.
(szerk), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyegyenlősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008: 240-250.
Bánfalvy A. (2004) Öngyilkosság vagy suicidium. LAM, (14)1: 84-86.
Bardi A, Schwartz SH. (2003) Values and behaviour: strength and structure of relations. Pers Soc Psychol Bull 29: 1207–1220.
Barlow A, Probert R. (2004) Regulating marriage and cohabitation: Changing family values and policies in Europe and North America—An introductory critique.
Law Policy 26(1): 1-11.
Beaman J, Whitbeck LB, Simons RL. (1992) Parental religiosity, supportive parenting, and adolescent self-esteem. Fam Persp, 26, 477-492.
Beck KH, Shattuck T, Haynie D, Crump AD, Simons-Morton B. (1999) Associations between parents’ awareness, monitoring, enforcement and adolescent
involvement with alcohol. Health Educ Res, 14: 765-775.
Beluszky T. (2000) Érték, értékrendi változások Magyarországon 1945 és 1990 között.
Korall 1: 137–155.
Bengtson VL, Copen CE, Putney NM, Silverstein M. (2009) A longitudinal study of the intergenerational transmission of religion. Int Soc, 24: 325-645.
Berg MC. (2008) New age advice: ticket to happiness. J Happiness Stud, 9: 361-377.
Bernstein B. (1971) Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció. Valóság, 11: 47-58.
Barry NC, Nelson LJ. (2005) The role of religion in the transition to adulthood for young emerging adults. J Youth Adolesc, 34: 245-255.
Boivin MJ, Kirby AL, Underwood LK, Sylva H. Spiritual Well-Being Scale. In: Hill P., Hood, R. (eds.), Measures of religiosity. Religious Education Press, Birmingham, 1999: 382-385.
Booth J, Martin JE. Spiritual and religious factors in substance use, dependence and recovery. In: Koenig, H.G. Handbook of religion and mental health. Academic Press, London. 1998: 175-201.
Borrensen R, Rosenvinge JH. From prevention to health promotion. In: Treasure J., Schmidt U., Van Furth E. (eds.), Handbook of eating disorders. John Wiley and Sons, 2003: 435-453.
Boudon R, Besnard P, Cherkaoui M, Lécuyer BP. Szociológiai lexikon. Dürer Nyomda és Kiadó, Gyula, 1999.
Boyatzis CJ, Dollahite CD, Marks LD. The family as a context for religious and spiritual development in children and youth. In: Eugene C. Roehlkepartain et al.
(ed.), The handbook of spiritual development in childhood and adolescence.
Thousand Oaks Publishing, Sage Inc. California 2006: 297-310.
Bowlby J. Attachment. Attachment and Loss: Vol. 1. New York: Basic Books, 1969.
Brassai L, Pikó B. (2005) Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata középiskolásoknál. Addiktológia, 4(1): 5-26.
Brassai L, Pikó B, Keresztes N, Unger JB. (2006) Kulturális értékek kultúraközi vizsgálata egyetemisták körében. Pszichológia, 26(3): 265-274.
Brassai L, Pikó B. (2007) Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészséggel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3): 221-227.
Brelsford GM., Mahoney A. (2008
Brewster KL, Padavic I. (2000) Change in gender ideology, 1977-1996: The contributions of intracohort change and population turnover. J Mar Fam 62:
477-487.
Brinkenhoff MB, Jacob JC. (1987) Quasi-religious meaning systems, official religion, and quality of life in an alternative lifestyle: A survey from the back-to-the-land movement. J Sci Stud Rel, 26: 63-80.
Brown S. (2000) The effect of union type on psychological well-being: Depression among cohabitors versus married. J Health Soc Behav, 41: 241-255.
Brown SL. (2006) Family structure transitions and adolescent well-being. Demography 43(3): 447-461.
Budgeon S, Roseneil S. (2004) Editors’ Introduction: Beyond the conventional Family.
Curr Soc, 52(2): 127–34.
Bukodi E. A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója. In: Nagy I., Pongrácz T., Tóth I.G. (szerk.), Szerepváltozások.
TÁRKI és Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkárság, Budapest, 2001: 88-112.
Buford R, Paloutizian R, Ellison C. (1991) Norms for the Spiritual Well-Being Scale. J Psychol Theol, 19: 56-70.
Buser K, Kaus-Hecker U. Orvosi pszichológia - Orvosi szociológia. Medicina, Budapest, 1998.
Buss AH, Perry M. (1992) The aggression questionnaire. J Pers Soc Psychol, 63(3):
452-459.
Casanova J. Public religions in the modern world. University of Chicago Press, Chicago, 1994.
Cheng ST, Chan ACM. (2006) Social support and self-rated health revisited: Is there a gender difference in later life? Soc Sci Med, 63: 188-122.
Cherlin AJ. (2004) The deinstitutionalization of American marriage. J Mar Fam 66:
848–861.
Child trends 2011. Religiosity.
Choi Y, He M, Harachi TW. (2008) Intergenerational Cultural Dissonance, Parent–
Child Conflict and Bonding, and Youth Problem Behaviors among Vietnamese and Cambodian Immigrant Families. J Youth Adolesc 37: 85-96.
Cole M, Cole S. Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 2001: 393-404.
Cotton S, Larkin E, Hoopes A, Cromer BA, Rosenthal SL. (2005) The impact of adolescent spirituality on depressive symptoms and health risk behaviors. J Adolesc Health, 36(6): 529-543.
Cotton S, Zebracki K, Rosenthal SL, Tsevat J, Drotar D. (2006) Religion–spirituality and adolescent health outcomes. J Adolesc Health, 38: 472–480.
Cotton S, Grossoehme DH, Tsevat J. Religion/Spirituality and Health in Adolescents In:
T.G. Plante, C.E. Thoresen (ed.), Spirit, science, and health: how the spiritual mind fuels physical wellness. Praeger Publishers, Westport. 2007: 143-157.
Cotton S, Kudel I., Humenay RY, Pallerla H, Tsevat J, Succop P, Yi MS. (2009)
Spiritual well-being and mental health outcomes in adolescents with or without inflammatory bowel disease. J Adolesc Health, 44: 485-492.
Cook CH. (2004) Addiction and spirituality. Addicti, 99: 539-551.
Clark KM, Friedman HS, Martin LR. (1999) A longitudinal study of religiosity and mortality risk. J Health Psychol, (4)3: 381-391.
Clarkberg M, Stolzenberg RM, Waite LJ. (1995) Attitudes, values and entrance into cohabitational versus marital unions. Soc Forc 74(2): 609-634.
Crawford R. (2006) Health as a meaningful social practice. Health (London) 10: 401-420.
Cseh-Szombathy L. (1994) Érékváltozások a családban. INFO Társadalomtudomány 30: 19- 26.
Cseh-Szombathy L. (1995) A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása.
Magyar Tudomány, 5: 521-531.
Cseh-Szombathy L. (1996a) A házastársi konfliktusok előfordulásának gyakorisága és a konfliktusok társadalmi forrásai. In: Schadt M. (szerk): Családszociológia.
Szöveggyűjtemény. Bornus Kft., Pécs, 1996.
Cseh-Szombathy L. (1996b) A gyermekkori szocializáció jelentősége a háztartási és szülői szerepekre való felkészítésben. In: Schadt M. (szerk): Családszociológia.
Szöveggyűjtemény. Bornus Kft., Pécs, 1996.
Cseh-Szombathy L. A házasság minősége. In: Elekes Z, Spéder Z. (szerk), Törések és kötések a magyar társadalomban. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég Kiadó, Budapest, 2000: 239-254.
Dányi D. Demográfiai átmenetek (Valóság, tudomány, politika). In: Cseh-Szombathy L, Tóth PP. (szerk), Népesedés és népességpolitika. Tanulmányok. Századvég Kiadó, Budapest, 2001: 429-451.
Demetrovics Z, Balázs H. Drogosok. In: Gelsei G, Gergely V, Horváth V, Rácz MM.
(szerk), A láthatatlanság vége – társadalomismereti olvasókönyv Alapítvány a Társadalomelméleti Kollégiumért, Budapest, 2004: 121-141.
Dew RE, Daniel SS, Goldston DB, Koenig HG (2008). Religion, spirituality, and depression in adolescent psychiatric outpatients. J Nerv Mental Disease. 196(3):
247-251.
Diener E, Emmons RA, Larsen RJ, Griffin S. (1985) The Satisfaction With Life Scale. J Personal Assess, 49: 71–75.
Dollahite DC, Teatcher JY. (2005) How family religious involvment benefits adults, youth, and children and strengthens family. Letöltve: 2011.08.30.
Doughterty KD, Johnson BR, Polson EC. (2007) Recovering the lost: Remeasuring U.S.
religious affiliation. J Scientific Stud Rel, 46: 483-499.
Dupre ME, Beck AN, Meadows SO. (2009) Marital trajectories and mortality among US adults. Am J Epidem, 170: 546-555.
Duricz B, Soenens B. (2006) Religiosity, moral attitudes and moral competence: A critical investigation of the religiosity− morality relation. Int J Behav Dev, 30(1): 76-83.
Duvander AZE. (1999) The transition from cohabitation to marriage: A longitudinal study of the propensity to marry in Sweden in the Early 1990s. J Fam Iss 20(5):
698-717.
Elekes Zs. (2004) A középiskolás fiúk és lányok dohányzási és alkoholfogyasztási szokásaiban bekövetkezett változások 1992-2002 között. Addiktológia, 3(4):
515-532.
Ellison CG. Religion, the life stress paradigm, and the study of depression. In: Levin JS.
(ed.), Religion in aging and helath: Theoretical foundations and methodilogical frontiers. Thousand Oaks, CA: Sage, 1994: 78-121.
Erikson EH. Gyermekkor és társadalom. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
EUROPEAN VALUES STUDY (2006) Letöltve: 2010.08.08.
Evans M, Weinberg R, Jackson A. (1992) Psychological factors related to drug use in college athletes. Sports Psychol, 6(1): 24–41.
Fagan R. (2006) Counseling and Treating Adolescents With Alcohol and Other Substance Use Problems and Their Families. Fam J 14: 326-333.
Fishbein DH, Jaffe JH, Synder FR, Haertzen CA, Hickey JE. (1993) Drug users' self-reports of behaviors and affective states under the influence of alcohol. Int J Addict, 28(14): 1565-1585.
Ford JA. (2009) Nonmedical Prescription Drug Use Among Adolescents: The Influence of Bonds to Family and School. Youth Soc 40: 336-352.
Földvári M, Rosta G. (1998) A modern vallásosság megközelítési lehetőségei.
Szociológiai Szemle, 8(1): 127-137.
Földvári M. (2003) A vallásosság típusai a mai magyar társadalom generációiban.
Szociológiai Szemle, 13(4): 20-33.
Foshee VA, Hollinger BR. (1996) Maternal religiosity, adolescent social bonding, and adolescent alcohol use. J Early Adolesc, 16: 451-468.
Fowler J. Stages of faith: The psychology of human developmentt and quest for meaning, Harper and Row, San Francisco, 1981.
Frenkl R. (2002) Drogprevenció. LAM (12)8: 452-453.
Furstenberg FF. (2000) The sociology of adolescence and youth in the 1990s: a critical commentary. J Mar Fam 62(4). 896–910.
Füstös L, Szabados T. A gyermeknevelési elvek változásai a magyar társadalomban (1982-1997). In: Hanák K, Neményi M. (szerk), Szociológia-Emberközelben.
Új Mandátum Kiadó, Budapest. 1998: 247-276.
Gábor K. (1992) Civilizációs korszakváltás és ifjúság. JatePress, Szeged, 1992.
Gábor K, Jancsák Cs. (2004a) (szerk.) Ifjúsági korszakváltás - Ifjúság az új évezredben.
Szeged, Belvedere Kiadó; 2004.
Gábor K. (2004b) Ifjúságszociológia. Szemelvények. Szeged, Kézirat.
Gall TL, Charbonneau C, Clarke NH, Grant K. (2005) Understanding the Nature and Role of Spirituality in Relation to Coping and Health: A Conceptual Framework.
Can Psychol, 46(2): 88-104.
Gerrard M, Gibbons FX, Benthin AC, Hessling RM. (1996) A longitudinal study of the reciprocal nature of risk behaviors and cognitions in adolescents: What you do shapes what you think, and vica versa. Health Psychol, 15: 344-354.
Giblin PT, Poland ML, Ager JW. (1988) Clinical applications of self-esteem and locus of control to adolescent health. J. Adolesc Health Care, 9: 1-14.
Giddens A. (1999) Elszabadult világ. Hogyan alakítja át életünket a globalizáció?
Napvilág Kiadó, Budapest.
Giesbrecht N. (1995). Parenting style and adolescent religious commitment. J Psychol Christian, 14: 228-238.
Gillis JR. (2004) Marriages of the Mind. J Mar Fam 66. 988–991.
Good M, Willoughby T. (2006) The role of spirituality versus religiosity in adolescent psychosocial adjustment. J Youth and Adolesc, 35(1): 41-55.
Good M, Willoughby T. (2008) Adolescence as a sensitive period for spiritual development. Child Dev Perspect, 2(1): 32-37.
Good, M, Willoughby T, Busseri MA. (2011) Stability and change in adolescent spirituality/religiosity: A person-centered approach. Dev Psychol, 47(2): 538-550.
Gomez R. (1998) Locus of control and avoidant coping: Direct, interactional and mediational effects on maladjustment in adolescents. Person Indiv Diff, 24:
325-334.
Gomez R, Fisher JW. (2003) Domains of spiritual well-being and development and validation of the Spiritual Well-Being Questionnaire. Person Indiv Diff, 35:
1975-1991.
Graham, J.E., Christian, L.M., Kiecolt-Glaser, J.K. (2006) Marriage, health, and immune function: A review of key findings and the role of depression. In S.
Beach & M. Wamboldt (Eds.), Relational Processes in Mental Health, Vol. 11.
Arlington, VA: American Psychiatric Publishing, Inc.
Greenberger E, Chen C, Tally SR, Dong Q. (2000) Family, peer, and individual correlates of depressive symptomatology among U.S. and Chinese adolescents.
J Consult Clin Psychol, 68: 209–219.
Guzzo KB. (2006) The relationship between life course events and union formation.
Soc Sci Res, 35: 384–408.
Hall SS. (2006) Parental predictors of young adults’ belief systems of marriage. Curr Res Soc Psychol, 12: 22-37.
Hammermeister J, Flint M, Havens J, Peterson M. (2001) Psychosocial and health-related characteristics of religious well-being. Psychol Rep, 89(3): 589-594.
Heelas P. The New Age movement. The celebration of the self and the sacralization of modernity. Blackwell, Oxford, 1996.
Hidasi J. (2007) Japán a 21. század első évtizedében,
Horváth-Szabó K. Az élethossziglani fejlődés menete. In: Horváth-Szabó K., Kézdy A, S. Petik K. Család és fejlődés. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolai Jegyzet. 2007: 37- 43.
Hill PC, Kopp KJ Bollinger R.A. Few Good Measures: Assessing Religion and Spirituality in Relation to Health. In: T.G. Plante, C.E. Thoresen (ed.), Spirit, science, and health: how the spiritual mind fuels physical wellness. Praeger Publishers, Westport. 2007: 25-39.
Hood RW, Hill PC, Spilka B. The psychology of religion: An empirical aproach. The Guildford Press, New York, 2009.
Huang B, White HR, Kosterman R, Catalano RF, Hawkins JD. (2001) Developmental associations between alcohol and interpersonal aggression during adolescence.
J Res Crime Delinq, 38(1): 64−83.
Hunt S. Religion and everyday life. Routledge Publishing, 2005.
Huston TL, Melz H. (2004) The case for (promoting) marriage: The devil is in the details. J Mar Fam 66: 943–958.
Husz I. (2006) Iskolázottság és a gyermekvállalás időzítése. Demográfia 49(1): 46-67.
Ikeda A, Iso H, Toyoshima H, Fujino Y, Mizoue T, Yoshimura T, Inaba Y, Tamakoshi A. (2007) Marital status and mortality among Japanese men and women: the Japan collaborative cohort study, Pub Health, (7): 73-86.
Indries K. (2005) Vallásosság. Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003. Kutatási jelentés. Országos Epidemiológiai Központ.
ISSP 2002 Family and Changing Gender Roles III questionnaire Letöltve: 2006.03.02.
Jackson C, Henriksen L, Foshee VA. (1998) The Authoritative Parenting Index:
Predicting Health Risk Behaviors Among Children and Adolescents. Health Educ Behav, 25: 319-337.
Jafari E, Deshiri GR, Eskandari J, Najafi M, Heshmati R, Hoseinifar J. (2010) Spiritual well-being and mental health in university students. Procedia Soc Behav Sci, 5: 1477-1481.
Järvinen M, Østergard J. (2009) Governing adolescent drinking. Youth Soc, 40(3): 377-402.
Jarvis GK, Northcott HC. (1987) Religion and differences in morbidity and mortality. Soc Sci Med, 25: 813-824.
Johnson N.J., Backlund E., Sorlie P., Loveless C.A. (2000) Marital status and mortality:
The National Longitudinal Study. Ann Epdemiol, 10(4): 224-238.
Jones GW. (2005) The „flight from marriage” in South-East and East Asia. J Comp Fam Stud 36(1): 93-119.
Kalediene R, Petrauskiene J, Starkuviene S. (2007) Inequalities in mortality by marital status during socio-economic transition in Lithuania. Pub Health, (121)5: 385-392.
Kafetsios K, Sideridis GD. (2006) Attachment, social support and well-being in young and older adults. J Health Psychol, (11)6: 863-875.
Kann L. (2001) The Youth Risk Behavior Surveillance System: Measuring health-risk behaviors. Am J Health Behav, 25: 272-277.
Kapitány, Á., Kapitány, G. Értékrendszereink. Kossuth Kiadó, Budapest, 1983.
Kendall D. Sociology in our times. The essentials. Wadsworth Publishing Company, Belmont C.A. 1998.
Kézdy A. A hit szakaszai Fowler szerint. In: Horváth-Szabó K, Kézdy A, S. Petik K. Család és fejlődés. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolai Jegyzet. 2007:19-37.
Kézdy A. Az első utazás: a gyermek- és serdülőkor. In: Horváth-Szabó K, Kézdy A, S. Petik K. Család és fejlődés. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolai Jegyzet. 2007: 43-53.
Kiernan K. (2004) Unmarried cohabitation and parenthood in Britain and Europe. Law Policy 26(1). 33-55.
Kiernan K. (2007) Parental separation and disadvantage. Paper presented at the 4th International Conference of the EAPS Working Group, Budapest.
Kirkcaldy B, Siefen G. (1998) Depression, Anxiety and Self-Image among Children and Adolescents. School Psychol Int, 19: 135-149.
Kiss E. (2008) A gyermek depressziós tüneteivel és szubjektív életminıségével kapcsolatos anya-gyermek válaszok egyezésének és befolyásoló tényezıinek vizsgálata depressziós és nem depressziós gyermekeknél. Doktori disszertáció.
Koenig HG. Handbook of religion and mental health. Academic Press, London, 1998.
Kopp M, Skrabski Á. (2001) Magatartás és család. M Bioetikai Szemle 7(4): 1-25.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Soc Sci Med, 51: 1350-1361.
Kopp M, Skrabski Á. Magatartás és család. In: Makó J, Ullrich Z. Bioetika - Ökumené. Válogatott tanulmányok, Budapest, 2003: 92-108.
Kopp M, Székely A, Skrabski Á. (2004) Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(2): 103-125.
Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE. (2005) Low socioeconomic status of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality. J Epid Comm Health, 59: 675–678.
Kopp M, Skrabski Á. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja. In: Kopp M., Kovács M. E. (szerk), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006: 220-233.
Kopp M, Székely A, Skrabski Á. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban. In: Kopp M., Kovács ME. (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006: 156-166.
Kopp M, Kovács ME. (szerk.) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.
Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.
Kopp M. „A közép-kelet európai egészség paradoxon” In: Kállai J., Oláh A., Varga J. (szerk), Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Budapest, 2007: 175-199.
Kopp M. (szerk) Magyar lelkiállapot 2008. Esélyegyenlősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008.
Kopp M, Skrabski Á.(2009) Magyar lelkiállapot az ezredforduló után. Távlatok, 86: 32-53.
Kopp M. (2011) A magyar család jövője. Plenáris előadás elhangzott a Magyar Családterápiás Egyesület XXV. Vándorgyűlésén, Szeged.
Koski PJ. (2008) Leisure-time activities and the social capital of the young. Paper presented at the 10th Nordic Youth Research Symposium, Lillehammer.
Kovacs M. Children’s Depression Inventory. Multi-Health Systems, Toronto, 1992.
Kovács E, Pikó B (2007) Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége:
Család, Társas támogatás, Egészség. HIPPOCRATES, 3: 91-94.
Kovacs E, Piko BF. (2009a) ‘Depressive youth?’ – Adolescent’s depressive symptomatology in relation to their social support in Hungary. Paper presented at the ‘Health and society’ Congress, Nicosia.
Kovács E, Pikó B. (2009b) Vallásosság magyar középiskolások körében.
Társadalomkutatás, 27(1): 27-49.
Kovács E, Pikó B. (2011) A család mint spirituális közösség – Szülők és gyermekeik vallásossága és ennek hatása a pszichés jóllétre. Az előadás elhangzott a Magyar Családterápiás Egyesület XXV. Vándorgyűlésén, Szeged.
Kovacs E, Sima Á, Balazs P. (2011a) Testing of health sciences’ students stress load and social embeddness. Paper presented at the 10th ESA congress, Geneva.
Kovacs E, Piko B, Fitzpatrick KM. (2011b). Religiosity as a protective factor against substance use among Hungarian high school students. Subst Use Misuse, 1-12.
Kovács L. (2007) A vallásosság hatása a serdülők kábítószer-fogyasztására.
Szociológiai Szemle, 17(1-2): 71-98.
Kposowa A.J. (2000) Marital status and suicide in the National Longitudinal Mortality Study. J Epidemiol Community Health, 54: 245-261.
Kuijpers MACT, Scheerens J. (2006) Career competencies for the modern career.
J Career Dev 32(4): 303-319.
Kun B. (2009) Viselkedési addikciók. Letöltve: 2011.09.24.
Kun B, Paksi B, Arnold P, Rózsa S, Demetrovics Z. (2009) Kényszeres vásárlás a magyarországi felnőtt népesség körében: kezdeti eredmények. Előadás elhangzott a Magyar Addiktológiai Társaság VII. Kongresszusán, Siófok.
Kun B, Demetrovics Z. Az addiktológia alapjai IV. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010.
Kutter CJ, McDermott DS. (1997) The role of church in adolescent drug education. J Drug Educ, 27: 293-305.
Landau R. (1995) Locus of control and socioeconomic status: Does internal locus of control reflect real resources and opportunities or personal coping abilities? Soc Sci Med, 41: 1499-1505.
Lapierre LL. (1994) A model for describing spirituality. J Rel Health, 2(33): 153-161.
Laslett P. The European Family. In: Mitterauer M, Sieder R. The European Family. Patriachy to partnership from the middle ages to the present. Basil Blackwell, Oxford, 1977.
Lees J, Horwath J, Sidebotham P, Higgins J, Imtiaz A. (2008) Religion, beliefs and parenting practices.
06. 20.
Lees J, Horwath J. (2009) ’Religious parents…just want the best for their kids’: Young people’s perspectives on the influence of religious beliefs on parenting. Child Soc, 23(3): 162-175.
Lerner RM, Alberts AE, Anderson PM, Dowling EM. On making human’s human:
Spirituality and the promotion of positive youth development. In:
Roehlkepartain EC. (ed.), The handbook of spiritual development in childhood and adolescence.Thousand Oaks Publishing, Sage Inc. California 2006: 60-73.
Levin I. (2004) Living apart together: A new family form. Curr Soc 52(2): 223–240.
Levin JS, Vanderpool HY. (1987) Is frequent religious attendance really conducive to better health? Toward an epidemiology of religion. Soc Sci Med, 24: 589-600.
Levin JS, Puchalski CM. (1997) Religion and spirituality in medicine: Researchand education. J Am Med Assoc, 278: 792-793.
Lewin E. (2004) Does marriage have a future? J Mar Fam, 66: 1000–1006.
Li X, Stanton B, Feigelman S. (2000) Impact of perceived parental monitoring on adolescent risk behavior over 4 years. J Adolesc Health 27: 49-56.
Liptai-Menczel Z, Kovács E, Szabó A. (2011) ‘Tied by sports’ – Exercise dependence among Hungarian university students. Poster presented at 13th European Congress of Sport Psychology, Madeira.
Longest KC, Vaisey S. (2008) Control or conviction: Religion and adolescents initiation of marijuana use. J Drug Iss, 3: 689-716.
Lund R, Due P, Modvig J, Holstein BE, Damsgaard MT, Andersen PK. (2002) Cohabitation and marital status as predictors of mortality an eight year follow-up study, Soc Sci Med, (55): 673-679.
Lye ND, Waldron I. (1998) Relationships of substance use to attitudes toward gender roles and family and cohabitation, J Subst Abuse, 10: 185-198.
Mahoney A, Pargament KI, Tarakeshwar N, Swank AB. (2001). Religion in the home in the 1980s and 1990s: A meta-analytic review and conceptual analysis of links between religion, marriage, and parenting. J Fam Psychol, 15: 559-596.
Manderscheid M, Tröndle C. (2008) Volkskirchen in Deutschland im gesellschaftlichen Wandel. Europ J Ment Health, 3(1): 21-34.
Manzoli L, Villari P, Pirone GM, Boccia A. (2007) Marital status and mortality in the
Manzoli L, Villari P, Pirone GM, Boccia A. (2007) Marital status and mortality in the