19. Ez a fe je zet ipar ágan ként egy, a fõ ki bo csá tá si for rá so kat, az el ér he tõ leg jobb tech ni kán ala pu ló ki bo csá táscsök ken tõ mód sze re ket, a mód sze rek spe ci fi kus ki bo csá táscsök ken té si ha té kony sá gát és – amennyi ben ren del ke zés re áll nak – a vo nat ko zó költ sé ge ket be mu ta tó táb lá -za tot tar tal maz. A táb lá -za tok ban a ki bo csá tás-csök ken tés ha té kony sá ga a köz vet len, ké mé nyen tá vo zó vég gáz ki bo -csá tás ra vo nat ko zik, ki vé ve, ha a szö veg elé té rõ uta lást tar tal maz.
Fosszi lis tü ze lõ anya gok ége té se la kos sá gi és ipa ri fû tõ -mû vek ben
(II. mel lék let, 1. ka te gó ria)
20. A la kos sá gi és ipa ri fû tõ mû vek ben tör té nõ szén tü ze lés az egyik leg je len tõ sebb ant ro po gén hi ganyki bo csá tó for rás. A szén ne héz fém tar tal ma ál ta lá ban nagy ság ren -dek kel na gyobb, mint az ola jé vagy a föld gá zé.
21. Az ener gia át ala kí tás ha té kony sá gá nak nö ve ke dé se, va la mint az ener gi a ta ka ré kos sá gi in téz ke dé sek miatt csök
ke nõ tü ze lõ anyagigény a ne héz fémki bo csá tá sok csök ken té sét fog ja ered mé nyez ni. A szén he lyett ala csony ne héz fém tar tal mú föld gáz vagy egyéb al ter na tív tü ze lõ anya -gok ége té se szin tén je len tõ sen csök ken ti a ne héz fém- – így pl. hi gany – ki bo csá tá so kat. Az in teg rált el gá zo sí tó kom bi nált cik lu sú erõ mû (in teg ra ted ga si fi ca ti on com bi nedcyc le: IGCC) olyan új üzem tech no ló gia, amely nek ki -bo csá tá si po ten ci ál ja ala csony.
22. A hi gany ki vé te lé vel a ne héz fé mek szi lárd alak ban, a per nye ré szecs kék hez ta pad va ke rül nek a lég tér be. A kü lön bö zõ szén tü ze lé si tech no ló gi ák el té rõ mennyi sé gû per -nye kép zõ dés sel jár nak: ros té lyos ége tõ mû vek nél az összes per nye mennyi ség 20–40%-a, flu i dá gya sok nál 15%a, szén por tü ze lé sû szá raz ágyas be ren de zé sek nél pe -dig 70–90%-a per nye. A ne héz fém tar ta lom ma ga sabb a per nye ki sebb mé re tû frak ci ó já ban.
23. A szén dú sí tá sa pél dá ul „mo sás sal” vagy bi o ló gi ai
„ke ze lés sel” csök ken ti a szén szer vet len al ko tó ele me i hez kö tõ dõ ne héz fé mek mennyi sé gét. Ez zel a tech no ló gi á val azon ban a ne héz fé mek el tá vo lí tá sá nak mér té ke na gyon vál to zó.
24. Elekt ro szta ti kus le vá lasz tók (ESP) vagy szö vet be -té tes szû rõk (FRF) al kal ma zá sá val az összes por több mint 99,5%-a el tá vo lít ha tó, szá mos eset ben ér tek el már 20 mg/m3 kö rü li por kon cent rá ci ót. A ne héz fé mek ki bo csá tá sa, a hi gany ki vé te lé vel, leg alább 90–99%kal csök kent he tõ, az ala cso nyabb ér ték az il lé ko nyabb ele mek re vo nat ko zik. A szû rõ ala csony hõ mér sék le te se gí ti a vég gáz gáz -hal maz ál la po tú hi gany tar tal má nak csök ke né sét.
25. A vég gáz ban lévõ nit ro gén-oxi dok, kén-di oxid és a por mennyi sé gé nek csök ken té sé re szol gá ló tech ni kák al -kal ma zá sa ne héz fé mek el tá vo lí tá sá val is jár hat. A szennye zé sek kör nye ze ti ele mek köz ti át ju tá sá nak le he tõ -sé gét a meg fe le lõ szenny víz ke ze lés sel kell el ke rül ni.
26. A fent be mu ta tott mód sze rek al kal ma zá sá val a hi -gany ki vo nás ha té kony sá ga üze men ként erõ sen el té rõ, mint azt a 3. táb lá zat mu tat ja. A hi ganyle vá lasz tá si tech -ni kák fej lesz té se ér de ké ben je len leg is foly nak ku ta tá sok, amíg azon ban nincs ipa ri mé re tek ben al kal maz ha tó el já -rás, ad dig a ki fe je zet ten hi gany el tá vo lí tá sá ra vo nat ko zó, el ér he tõ leg jobb tech ni ka sem ke rül meg ha tá ro zás ra.
3. táblázat: A fosszilis tüzelõanyagok égetésébõl származó kibocsátások csökkentési módszerei,
hatékonysága és költségei
Ki bo csá tó for rás Ki bo csá tás-csök ken tés mód sze re(i)
Csök ken tés
ha té kony sá ga (%) Költ ség
Fû tõ olaj-ége tés
Át ál lás olaj ról gáz ra
Cd, Pb Hg:
70–80
Erõ sen eset füg gõ
Ki bo csá tó for rás Ki bo csá
4. táblázat: A vas és acél alapnyersanyagokból történõ elõállításának szennyezõforrásai, kibocsátás-csökkentõ
Ko hók FRF/ESP >99 Elekt ro szta ti kus
le vá lasz tó:
gáz por tar tal ma nem éri el a 10 mg/m3-es kon cent rá ci ót.
5. táblázat: Vas- és acél másodnyersanyagokból történõ elõállításának szennyezõforrásai, kibocsátás-csökkentõ -pot ki kell szed ni, mésszel ke zel ni kell, majd vissza kell ve zet ni a re tor tá ba vagy ke men cé be.
– az érc le he tõ leg szá ra zab ban tar tá sa,
Ki bo csá tás for rá sa Ki bo csá
8. táblázat: A cementipar szennyezõforrásai,
62. A meg lé võ hi gany ka tó dos üze mek ben az aláb bi el
meg lé võ, hely hez kö tött for rá sok ese té ben ez az idõ tar tam szük ség ese tén meg hosszab bít ha tó a nem ze ti jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott amor ti zá ci ós idõ szak nak meg fele -lõen.
V. Melléklet
A na gyobb, hely hez kö tött for rá sok ból szár ma zó ki bo csá tá sok kor lá to zá sá ra szol gá ló ha tár ér té kek
I. BEVEZETÉS
1. A ne héz fémki bo csá tá sok kor lá to zá sa szem pont já -ból két fé le ha tár ér ték nek van je len tõs sé ge:
– egyes ne héz fé mek re vagy ne héz fém cso por tok ra vo -nat ko zó ha tár ér té kek, és
– a porki bo csá tá sok ra vo nat ko zó ál ta lá nos ha tár ér té -kek.
2. A por-ha tár ér té kek alap ve tõ en nem he lyet te sít he tik a kad mi um ra, ólom ra és hi gany ra vo nat ko zó faj la gos ha tár ér té ke ket, mi vel a por hoz kö tõ dõ fé mek mennyi sé ge el já rá son ként vál to zó. Azon ban a szál ló porha tár ér té kek be tar tá sa je len tõ sen hoz zá já rul az ál ta lá nos ság ban vett ne héz fémki bo csá tá sok csök ken té sé hez. Emel lett a porki -bo csá tá sok fi gye lem mel kö ve té se ál ta lá ban ol csóbb, mint az egyes anya gok mo ni tor ing ja, rá adá sul az egyes ne héz fé mek fo lya ma tos meg fi gye lé se ál ta lá ban nem ki vi te lez he tõ. Mind ezek miatt a ré szecs keha tár ér té kek nek nagy je len tõ sé ge van, és leg több ször eb ben a mel lék let ben is sze re pel nek, hogy ki egé szít sék vagy he lyet te sít sék a kad miumra, ólom ra vagy hi gany ra vo nat ko zó faj la gos ha tár -ér té ke ket.
3. A mg/m3ben meg adott ha tár ér té kek nor mál ál la pot ra vo nat koz nak (273,15 K hõ mér sék le ten, 101,3 kPa nyo -má son mért szá raz gáz tér fo gat), és ál ta lá ban több órás, rend sze rint 24 órás mû kö dés alat ti egy órás mé ré sek át lag ér té ke ként szá mít ják õket. Ebbe nem tar to zik bele az in dí -tás és le ál lí -tás sza ka sza. Az át la go lá si idõ tar tam szük ség sze rint nö vel he tõ a kel lõ en pon tos mo ni tor ing ered mé nyek el éré se ér de ké ben. A vég gáz oxi gén tar tal má ra vonatko zóan a né hány fõ, hely hez kö tött for rás ra meg adott ér té ke -ket kell al kal maz ni. Ti los min den fé le, a hul la dék gáz ban lévõ szennye zõ anya gok kon cent rá ci ó já nak csök ken té sét cél zó hí gí tás. A ne héz fé mek re vo nat ko zó ha tár ér té kek ma -guk ba fog lal ják a fém és ve gyü le te i nek szi lárd, gáz és gõz hal maz ál la po tú for má ját, át szá mít va az adott tisz ta fém re.
Ha a ha tár ér ték g/ter me lé si egy ség re vagy ka pa ci tás ra vo -nat koz ta tott össz ki bo csá tás ra van meg ad va, ak kor azon a pont vagy dif fúz for rás ból szár ma zó összes, egy évre szá -mí tott ki bo csá tást kell ér te ni.
4. Amennyi ben nem zár ha tó ki egy adott ha tár ér ték túl lé pé se, ak kor vagy a ki bo csá tá so kat, vagy egy olyan tel je -sít mény pa ra mé tert kell meg fi gye lés alá von ni, amely jel zi, hogy a ki bo csá tás kor lá to zá sá ra szol gá ló be ren de zés üze -mel te té se és fenn tar tá sa a meg fe le lõ mó don tör té nik-e. A ki bo csá tás vagy a tel je sít mény in di ká tor meg fi gye lé sé nek fo lya ma tos nak kell len nie, ha a ré szecs keki bo csá tás tö -meg ára ma 10 kg/h fe lett van. Ha a ki bo csá tá so kat mé rik rend sze re sen, ak kor a lég szennye zõ anyag kon cent rá ci ó ját a gáz ve ze ték ben, csa tor ná ban vagy ké mény ben rep re zen ta tív mé rés sel kell meg ha tá roz ni. Ha a ré szecs keki bo csá tás meg fi gye lé se sza ka szos, ak kor a kon cent rá ci ók mé ré -sét sza bá lyos idõ kö zön ként, al kal man ként leg alább há rom füg get len le ol va sás sal kell vé gez ni. A min ta vé telt és min den szennye zõ anyag elem zé sét, va la mint az au to ma ta mé rõ be ren de zé sek ka lib rá lá sá ra szol gá ló re fe ren cia mé ré se -ket is az Eu ró pai Szab vány ügyi Bi zott ság (CEN) vagy a Nem zet kö zi Szab vány ügyi Szer ve zet (ISO) ál tal ki adott szab vá nyok sze rint kell vé gez ni. A CEN vagy ISOszab -vá nyok ki dol go zá sá ig a nem ze ti szab -vá nyok az irány adók.
A nem ze ti szab vá nyok ak kor is al kal maz ha tók, ha a CEN vagy ISO ál tal ki adott szab vá nyok kal azo nos ered mény re ve zet nek.
5. Fo lya ma tos meg fi gye lés ese tén a ha tár ér ték ak kor te kint he tõ tel je sí tett nek, ha a 24 órás idõ tar tam ra szá mí tott ki bo csá tá si át lag ér té kek egyi ke sem ha lad ja meg a ha tár ér -té ket, vagy ha a meg fi gyelt pa ra mé ter 24 órás át la ga nem ha lad ja meg a pa ra mé ter nek azt a kor re lá ci ós ér té két, ame lyet a ki bo csá tást kor lá to zó be ren de zés sza bá lyos üze mel te té se és fenn tar tá sa ide jén vég zett tel je sít mény teszt tel ha -tá roz tak meg. A ki bo csá -tás nem fo lya ma to san vég zett meg fi gye lé se kor a meg fe le lés ak kor te kint he tõ tel je sí tett nek, ha az el le nõr zé sen kén ti le ol va sá sok át la ga nem ha lad ja meg a ha tár ér té ket. A ter me lé si egy sé gek re vo nat koz ta tott össz ki bo csá tás ban vagy összes éves ki bo csá tás ban ki -fe je zett ha tár ér ték ak kor te kint he tõ tel je sí tett nek, ha a fentebb ír tak nak meg fele lõen a meg fi gyelt ér té ket nem lépi túl.
II. A KIVÁLASZTOTT FÕ, HELYHEZ KÖTÖTT