HATÁRÉRTÉKEK Fosszi lis tü ze lõ anya gok ége té se (II. mel lék let, 1. ka te gó ria)
6. A ha tár ér té kek szi lárd tü ze lõ anya gok ese tén 6%-os, fo lyé kony tü ze lõ anya gok nál 3%-os O2-tar tal mú vég gáz ra vo nat koz nak.
7. A ré szecs keki bo csá tás ha tár ér té ke szi lárd és fo lyé -kony tü ze lõ anya gok nál: 50 mg/m3.
Szin te re lõ üze mek
(II. mel lék let, 2. ka te gó ria)
8. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke: 50 mg/m3. Pel le te zõ üze mek
(II. mel lék let, 2. ka te gó ria)
9. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke:
a) õr lés, szá rí tás: 25 mg/m3 és b) pel le te zés: 25 mg/m3 vagy
10. az összes ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke:
40 g/Mg elõ ál lí tott pel let.
Ko hók
(II. mel lék let, 3. ka te gó ria)
11. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke: 50 mg/m3. Ív ke men cék
(II. mel lék let, 3. ka te gó ria)
12. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke: 20 mg/m3. Réz és cink gyár tás, ide ért ve az Im pe ri al Smel ting ke -men cé ket
(II. mel lék let, 5. és 6. ka te gó ria)
13. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke: 20 mg/m3. Ólom gyár tás
(II. mel lék let, 5. és 6. ka te gó ria)
14. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke: 10 mg/m3. Ce ment ipar
(II. mel lék let, 7. ka te gó ria)
15. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke: 50 mg/m3. Üveg gyár tás
(II. mel lék let, 8. ka te gó ria)
16. A ha tár ér té kek ke men ce tí pus tól füg gõ en el té rõ O2
tar tal mú vég gáz ra vo nat koz nak: kád ke men cék: 8%; té -gely ke men cék és napi ká dak: 13%.
17. Az ólom ki bo csá tás ha tár ér té ke: 5 mg/m3. Klór-al ká li ipar
(II. mel lék let, 9. ka te gó ria)
18. A ha tár ér té kek az egy üzem ál tal a le ve gõ be ki bo -csá tott összes hi gany mennyi sé gé re vo nat koz nak, a szennye zõ for rás tí pu sá tól füg get le nül, éves át lag ban meg -ad va.
19. A meg lé võ klóral ká li üze mek re vo nat ko zó ha tár -ér té ke ket a vég re haj tó szerv ke re té ben ülé se zõ fe lek nek kell meg ha tá roz ni uk a jegy zõ könyv ha tály ba lé pé sé tõl szá -mí tott két éven be lül.
20. Az új klór-al ká li üze mek re vo nat ko zó ha tár ér ték:
0,01 g Hg/Mg Cl2 ter me lõ ka pa ci tás.
Te le pü lé si-, gyó gyá sza ti- és ve szé lyes hul la dék-ége tés (II. mel lék let, 10. és 11. ka te gó ria)
21. A ha tár ér té kek 11% O2 tar tal mú vég gáz ra vo nat -koz nak.
22. A ré szecs ke-ki bo csá tás ha tár ér té ke:
a) 10 mg/m3 ve szé lyes és gyó gyá sza ti hul la dék ége té se ese tén,
b) 25 mg/m3 te le pü lé si hul la dék ége té sé nél.
23. Az ólom ki bo csá tás ha tár ér té ke:
a) 0,05 mg/m3 ve szé lyes hul la dék ége té se ese tén, b) 0,08 mg/m3 te le pü lé si hul la dék ége té sé nél,
c) a gyó gyá sza ti hul la dé kok ége té sé bõl szár ma zó, hi -gany tar tal mú ki bo csá tá sok ha tár ér té ke it a vég re haj tó szerv ben ülé se zõ fe lek nek kell meg ha tá roz ni uk a jegy zõ -könyv ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott két éven be lül.
VI. Melléklet
Termékösszetételt szabályozó intézkedések 1. Amennyi ben ez a mel lék let más ként nem ren del ke zik, a jegy zõ könyv ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott hat hó -napon be lül az or szág úti jár mû vek hez for gal ma zott benzin ólom tar tal mát 0,013 g/l-re kell csök ken te ni. A 0,013 g/lnél ala cso nyabb ólom tar tal mú ól mo zat lan ben zint for gal ma zó szer zõ dõ fe lek nek az ólom tar ta lom szin -ten tar tá sá ra vagy to váb bi csök ken té sé re kell tö re ked ni ük.
2. Va la mennyi szer zõ dõ fél nek tö re ked nie kell arra, hogy az (1) be kez dés sze rin ti ólom tar tal mú üzem anya gok -ra tör té nõ át ál lás összes sé gé ben az em be ri egész ség re és a kör nye zet re gya ko rolt ká ros ha tá sok csök ke né sét ered mé -nyez ze.
3. Ha va la mely szer zõ dõ fél meg ál la pít ja, hogy a for -gal ma zott ben zin ólom tar tal má nak (1) be kez dés sze rin ti kor lá to zá sa sú lyos tár sa dal mi-gaz da sá gi vagy mû sza ki prob lé má kat okoz na, vagy összes sé gé ben nem jár na kör nye zet vé del mi vagy egész ség ügyi elõ nyök kel töb bek kö -zött az or szág ég haj la ta miatt, ak kor az em lí tett idõ tar tam 10 évre meg hosszab bít ha tó, ami alatt 0,15 g/l alat ti ólom -tar tal mú ól mo zott ben zint for gal maz hat nak az or szág ban.
Ilyen eset ben a szer zõ dõ fél nek a meg erõ sí tõ, el fo ga dó, jó -vá ha gyó vagy csat la ko zá si ok ira tá val együtt le tét be kell he lyez nie egy arra vo nat ko zó nyi lat ko za tot, hogy az idõ -tar ta mot meg kí ván ja hosszab bí ta ni, és azt a vég re haj tó szerv felé írás ban meg kell in do kol nia.
4. A szer zõ dõ fél en ge délyt kap kis mennyi ség ben, összes ben zin el adá sá nak 0,5%áig olyan, 0,15 g/l ólom tar tal mú ól mo zott ben zin for gal ma zá sá ra, amit öreg or -szág úti jár mû vek mû köd te té sé hez hasz nál nak.
5. Va la mennyi szer zõ dõ fél kö te les az aláb bi kon cent rá ció ér té kek alat ti szin tet el ér ni a jegy zõ könyv ha tály ba lé -pé sé tõl szá mí tott öt éves idõ tar ta mon be lül, vagy 10 éven be lül az olyan, át ala ku lás ban lévõ gaz da ság gal ren del ke zõ or szá gok, ame lyek a meg erõ sí tõ, el fo ga dó, jó vá ha gyó
vagy csat la ko zá si ok irat tal együtt le tét be he lye zett nyi lat -ko zat ban jel zik a 10 éves idõ szak vál la lá sát:
a) 0,05 tö meg szá za lék hi gany tar ta lom a tar tó san szél sõ sé ges vi szo nyok kö zöt ti (pl. 0 °C alat ti, vagy 50 °C fe let ti hõ mér sék let, ütõ dés nek ki tett) hasz ná lat ra gyár tott al ká -li-man gán szá raz ele mek ben, va la mint
b) 0,025 tö meg szá za lék hi gany tar ta lom az egyéb al ká -li-man gán szá raz ele mek ben.
A fen ti ha tár ér té kek új elem tech no ló gia al kal ma zá sá nál vagy a szá raz elem új ter mék be való be épí té sé nél túl lép he -tõk, ha meg fe le lõ óv in téz ke dé sek kel biz to sít ják, hogy a gyár tott elem vagy ter mék, amely bõl az elem nem tá vo lít ha tó el könnyen, kör nye zet vé del mi szem pont ból meg fe le -lõ mó don ke rül ár tal mat la ní tás ra. Szin tén nem vo nat ko zik a kö te le zett ség az al ká li-man gán gomb ele mek re és a gomb ele mek bõl álló szá raz ele mek re.
VII. Melléklet
Termékforgalmat szabályozó intézkedések 1. Ez a mel lék let a ter mék for ga lom sza bá lyo zá sa te rén nyújt irány mu ta tást a szer zõ dõ fe lek nek.
2. A fe lek fon to ló ra ve he tik a meg fe le lõ, pél dá ul alább fel so rolt, ter mék for gal mat sza bá lyo zó in téz ke dé sek al kal -ma zá sát, ha ezt az I. mel lék let ben sze rep lõ, egy vagy több ne héz fé met tar tal ma zó ki bo csá tá sok em be ri egész ség re és kör nye zet re gya ko rolt ká ros ha tá sa i nak koc ká za ta in do kolt tá te szi, figye lembe véve az in téz ke dé sek kel járó va la -mennyi koc ká za tot és elõnyt, va la mint szem elõtt tart va azt, hogy a ter mé kek bár mi fé le meg vál toz ta tá sá nak, cse ré -jé nek összes sé gé ben az em be ri egész ség re és kör nye zet re gya ko rolt ká ros ha tá sok csök ken té sét kell ered mé nyez nie:
a) az I. mel lék let ben sze rep lõ, egy vagy több ne héz fé met szán dé kos hoz zá adás ré vén tar tal ma zó ter mék ki vál tá -sa, ha lé te zik meg fe le lõ al ter na tí vá ja,
b) az I. mel lék let ben sze rep lõ ne héz fé mek mi ni ma li zá -lá sa vagy ki vál tá sa azok ban a ter mé kek ben, ame lyek azt vagy azo kat szán dé kos hoz zá adás ré vén tar tal maz zák,
c) ter mék in for má ci ók nyúj tá sa, ide ért ve a cím ké zést, hogy a fel hasz ná lók meg fe le lõ tá jé koz ta tást kap ja nak a ter mék ben lévõ, szán dé ko san hoz zá adott, az I. mel lék let -ben sze rep lõ ne héz fém(ek)rõl, va la mint a biz ton sá gos hasz ná lat és a hul la dék ke ze lés kö ve tel mé nye i rõl,
d) gaz da sá gi ösz tön zõk vagy ön kén tes meg ál la po dá sok al kal ma zá sa a ter mé kek I. mel lék let ben sze rep lõ ne héz fém tar tal má nak csök ken té se vagy meg szün te té se ér de ké -ben,
e) az I. mel lék let ben sze rep lõ ne héz fé mek va la me lyi két tar tal ma zó ter mé kek kör nye zet ba rát gyûj té sét, új ra hasz no sí tá sát vagy ár tal mat la ní tá sát cél zó prog ra mok ki -dol go zá sa és meg va ló sí tá sa.
3. Az alább fel so rolt ter mé kek vagy ter mék cso por tok mind egyi ke tar tal maz az I. mel lék let ben fel so rolt, egy vagy több ne héz fé met, és ezek re vo nat ko zó an leg alább egy szer zõ dõ fél kö te le zõ vagy ön kén tes in téz ke dé se ket tesz, mi vel a ter mé kek je len tõ sen hoz zá já rul nak az I. mel lék let ben fel so rolt egy vagy több ne héz fémki bo csá tá sá -hoz. Azon ban nincs még ele gen dõ in for má ció ar ról, hogy ezek a ter mé kek min den fél nél lé nye ges szennye zõ for rást je len te nek, és ezért a VI. mel lék let ben sze re pel je nek. Va -la mennyi fe let bá to rí tunk azon ban, hogy a be sze rez he tõ in for má ci ó kat ve gye figye lembe, és ha meg elõ zõ in téz ke -dé sek meg té te le in do kolt, al kal maz za a (2) be kez -dés ben meg adott ter mék for gal ma zá si in téz ke dé se ket az aláb bi fel so ro lás ban sze rep lõ egy vagy több ter mék re:
a) hi gany tar tal mú, elekt ro mos al kat ré szek, azaz egy vagy több, elekt ro mos áram ve ze té sé re szol gá ló érint ke zõt vagy ér zé ke lõt tar tal ma zó ké szü lé kek, pl. re lék, ter mosz tá -tok, szint kap cso lók, nyo más kap cso lók és egyéb kap cso lók (a meg tett in téz ke dé sek kö zött sze re pel a hi gany tar tal mú elekt ro mos al kat ré szek nagy ré szé nek a be til tá sa, ön kén tes prog ra mok egyes hi ga nyos kap cso lók elekt ro ni kus vagy spe ci á lis kap cso ló val tör té nõ he lyet te sí té sé re, a kap cso lók új ra hasz no sí tá sá ra ki dol go zott ön kén tes prog ra mok és a ter mosz tá tok új ra hasz no sí tá sá ra ki dol go zott ön kén tes prog ra mok),
b) hi gany tar tal mú mé rõ esz kö zök, pl. hõ mé rõk, ma no -mé te rek, lég nyo más -mé rõk, nyo más -mé rõk, kap cso lók és táv adók (a meg tett in téz ke dé sek kö zött sze re pel a hi gany -tar tal mú hõ mé rõk és mé rõ esz kö zök be til tá sa),
c) hi gany tar tal mú fény for rá sok (a meg tett in téz ke dé sek kö zött sze re pel nek az ön kén tes új ra hasz no sí tá si prog ra -mok, va la mint a lám pán kén ti hi gany tar ta lom csök ken té se ön kén tes vagy kö te le zõ prog ra mok kal),
d) hi gany tar tal mú fo gá sza ti amal gám (a meg tett in téz ke dé sek kö zött sze re pel nek a fo gá sza ti amal gám hasz ná la -tá ra vo nat ko zó ön kén tes in téz ke dé sek és – nem tel jes körû – til tás, va la mint an nak meg aka dá lyo zá sá ra irá nyu ló ön kén tes prog ra mok, hogy a száj se bé sze tek bõl az amal -gám hul la dék víz tisz tí tó te le pek re jus son),
e) hi gany tar tal mú nö vény vé dõ sze rek, köz tük a csá vá -zó sze rek (a meg tett in téz ke dé sek kö zött sze re pel az összes hi ga nyos nö vény vé dõ szer, köz tük a csá vá zó sze rek be til tá sa, va la mint a hi gany fer tõt le ní tõ szer ként tör té nõ al kal -ma zá sá nak be til tá sa),
f) hi gany tar tal mú fes té kek (a meg tett in téz ke dé sek kö -zött sze re pel min den ilyen tí pu sú fes ték be til tá sa, til tás az ilyen fes té kek bel sõ te rek ben és gye rek já té ko kon tör té nõ al kal ma zá sá ra, hi gany hasz ná la tá nak be til tá sa a kor ha dás-és al gá so dás gát ló fes té kek ben), dás-és
g) egyéb, a VI. mel lék let ben nem sze rep lõ hi gany tar tal mú szá raz ele mek (a meg tett in téz ke dé sek kö zött a hi -gany tar ta lom csök ken té sét cél zó ön kén tes prog ra mok, jog sza bá lyok és kör nye zet vé del mi dí jak, va la mint ön kén -tes új ra hasz no sí tá si prog ra mok sze re pel nek).”
3. § (1) E tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha -tály ba.
(2) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek rõl a kör nye zet vé del mért fe le lõs mi nisz ter gon dos -ko dik.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke