Az interoperabilitás kifejezés számos jelzős szerkezetben szerepel, amelyek különböző – egymással kapcsolatban álló, egymásra épülő – interoperabilitás-típusokat, összetevőket
31 compatibility ~ 2.) (szoftveré) képesség, amellyel egy számítógép közvetlenül végre tud hajtani egy olyan programkódot, amelyet egy másik számítógép gépi nyelvén írtak. [Számítástechnikai Értelmező Szótár ~ 85.o.]
Kompatibilitás ~ Két számítógép akkor kompatíbilis, ha az egyikre készült programok a másikon minden vál-toztatás nélkül futtathatók. [KOVÁCS: Mikroszámítógépek alkalmazása értelmező szótár ~ 531.o.]
32 Egy funkcionális egység képessége arra, hogy egy meghatározott interfész követelményeinek érzékelhető mó-dosítás nélkül megfeleljen. [ISO/IEC 2382-1, i.m. ~ 01.06.11; 21.o.]
33 KOVÁCS, i.m. [531.o.]
34 Interchangeability: A condition which exists when two or more items possess such functional and physical characteristics as to be equivalent in performance, fit and durability, and are capable of being exchanged one for the other without alteration of the items themselves or of adjoining items, except for adjustment. [DoD Di-rective 2010.6, Standardization and Interoperability of Weapon Systems and Equipment within the NATO.
1980 ~ Enclosure 2 – Definitions.]
Commonality: A quality which applies to materiel or systems possessing like and interchangeable characteris-tics enabling each to be utilized or operated and maintained by personnel trained on the others without addi-tional specialized training; having interchangeable repair parts or components; and applying to consumable items inter-changeably equivalent without adjustment. [DoD Directive 2010.6., i.m. ~ Enclosure 2 – Defini-tions; JP 1-02, i.m. ~ 83.o.]
lölnek. A különböző típusok szerepe, jelentősége nem azonos, közülük elsődlegesnek a (had)-műveleti interoperabilitást kell tekintenünk, amelynek fogalma az alábbiak szerint határozható meg:
A (had)műveleti interoperabilitás közös cél megvalósítása érdekében együtt-működő szereplők között fennálló viszony, az eredményes és hatékony együtt-működést biztosító átfogó, kölcsönös képesség.
Az eredményes és hatékony együttműködés alapja a célok és a helyzetismeret folya-matos egyeztetése, a közös tevékenység összehangolt megtervezése és koordinált végrehajtá-sa, ami rendszeres információcserét (kommunikációt), valamint az ennek alapját képező kö-zös fogalomrendszert igényel. Az együttműködő felek között a közös tevékenység során in-formációk, anyagi dolgok (termékek, eszközök, energia, stb.) és szolgáltatások áramlanak.
A (had)műveleti interoperabilitás a hadtudomány fogalomrendszerének részét képezi, ami természetesen analóg módon értelmezhető a társadalmi tevékenység más, így polgári al-kalmazási területein is. A legmagasabbb szintű interoperabilitás megjelölésére általában a szervezeti interoperabilitás, vagy a szervezetközi interoperabilitás kifejezésekkel találkozha-tunk.35
Az interoperabilitás legátfogóbb – együttműködő szereplők közötti – változata az érin-tett szereplők tevékenységének minden funkcionális területén megfelelő szintű együttmű kö-dési képességet feltételez. Nem lehet ugyanis megfelelő hatékonyságú együttműködés a meg-felelő szervezeti funkciók (funkcionális folyamatok) szükséges mértékű összehangolása nél-kül. Ennek megfelelően az interoperabilitás elvileg bármely funkcionális területre vonatkozó-an megfogalmazható, mint az adott területen történő együttműködésre való kölcsönös képes-ség.
A funkcionális területi interoperabilitás együttműködő szereplők között fenn-álló viszony, az eredményes és hatékony együttműködést egy meghatározott funkcionális területen biztosító kölcsönös képesség.
A különböző funkcionális területeken fennálló interoperabilitás szerepe és jelentősége eltérő. A funkcionális területi interoperabilitások között az elsődleges szerepet mindenképpen a vezetés interoperabilitása játssza, hiszen a vezetési folyamatok teremtik meg és tartják fent
35 Organizational, cross-organizational, interorganizational interoperability. Lásd például FEWELL-CLARK: Orga-nisational Interoperability: Evaluation and Further Development of the OIM Model. 2003.
az a szereplők közötti együttműködés alapvető feltételeit. A második csoportba a szereplők alaprendeltetéséhez, alapvető tevékenységeihez kapcsolódó különböző funkcionális területek interoperabilitási típusai tartoznak.36 Végül a harmadik csoportot a valamennyi szereplő ese-tében létező funkcionális területeken (logisztikai, humán, stb.) érvényesülő interoperabilitás-típusok alkotják.
1.2.1 Vezetési interoperabilitás
A vezetési interoperabilitás a szereplők kölcsönös képessége vezetési folyamataik ösz-szehangolt működtetésére, a közös célok és a helyzetismeret egyeztetésére, a végrehajtandó feladatok összehangolt tervezésére és koordinált végrehajtására. Ennek alapvető feltételét ké-pezi a szereplők közötti információcsere (kommunikáció), illetve ezen információknak az együttműködéshez szükséges mértékig egyeztetett közös értelmezése. Mivel információcseré-re tágabb értelemben nem csak a vezetési folyamatok során kerülhet sor, a későbbiekben szükséges lesz bevezetni az információs interoperabilitás általánosabb fogalmát is, amelynek a vezetési interoperabilitás így egy sajátos, a vezetési területre szűkített változatát képezi.
A vezetési – és ezzel egyidőben az információs – interoperabilitásnak két alapvető összetevője van: az információcserére való képesség és az információk közös értelmezésére való képesség, amelyeket a későbbiekben részletesen is tárgyalni fogunk. A vezetési, illetve információs interoperabilitáshoz kapcsolódóan a szakirodalomban olyan további fogalmakkal is találkozhatunk, mint: nyelvi interoperabilitás, fogalmi interoperabilitás, vagy szellemi inter-operabilitás37. Ezek közül a nyelvi interoperabilitás az információcsere természetes feltétele: a kommunikáció során használt nyelv meghatározott szintű ismerete.
A fogalmi interoperabilitás a szereplők fogalmainak, fogalmi rendszerének azonossá-ga, vagy megfeleltethetősége, ami az információcsere alapvető feltétele. A szellemi interope-rabilitással pedig a szereplők gondolkodásának azonossága, együttműködéshez szükséges mértékű hasonlósága értelemben találkozhatunk.38 Katonai műveletek esetében – a különbö-ző szabályozókban – e két követelmény a közös, egységes doktrína szükségességének és az
36 Ilyenek lehetnek például a légvédelmi, a műszaki, vagy a vegyivédelmi interoperabilitás, amelyek helyett azonban rendszerint az "interoperabilitás a légvédelmi, műszaki, vegyivédelmi területen" kifejezések használa-tosak.
37 Lásd például: CROSSEY: Improving Language Interoperability, MOLNÁR: A jövő háborúinak és fegyveres konfliktusainak jellemzői [11.o.], vagy TOLK-MUGUIRA: The Levels of Conceptual Interoperability Model (LCIM).
38 Ez utóbbinak napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő összetevője a kulturális interoperabilitás. Ez utóbbit lásd pld. SCHWERZEL: Transforming Attitudes. [*.o.]
egyes haderőnemi, vagy nemzeti eljárások kölcsönös ismeretének formájában jelenik meg.39 A fogalmi és szellemi interoperabilitás, illetve az ezekben megtestesülő közös értelmezés megfelelő szinten csak a gyakorlatban, katonai műveletek esetében összhaderőnemi és több-nemzetiségű gyakorlások, gyakorlatok során alakulhat ki és szilárdulhat meg.
1.2.2 Logisztikai és más funkcionális interoperabilitások
Az együttműködő szereplők közötti (had)műveleti interoperabilitás másik lényeges funkcionális összetevője a logisztikai interoperabilitás.
A logisztikai interoperabilitás különböző szereplők kölcsönös képessége lo-gisztikai szolgáltatások nyújtására és fogadására.
Egy korábbi, szűkebb értelmezés szerint a logisztikai interoperabilitás a részegységek, összetevők és javítóanyagok biztosítása során megnyilvánuló képesség, amely elsősorban ezek csereszabatosságának megteremtésével biztosítható. Esetenként a csereszabatosságnál alacsonyabb szintű képesség is elegendő, ha a teljesítmény csökkenése, vagy valamely más korlátozása (had)műveleti szempontból elfogadható.40 Mai NATO értelmezés szerint a logisz-tikai interoperabilitás minimális követelménye az alapvető eszközök interoperabilitása, az el-látási anyagok csereszabatossága és az eljárások azonossága.41
A logisztikai interoperabilitás – az információs jellegű interoperabilitási összetevők mellett – szinte kezdetektől fogva jelentős szerepet játszott. Ezt mutatja az interoperabilitás és szabványosítás elsődleges prioritással rendelkező öt területének megfogalmazása egy 1980-as években kiadott szabályozóban: vezetési, irányítási és információs rendszerek; repülőgépek kölcsönös kiszolgálása; lőszerek; kompatíbilis harctéri felderítő/célmegjelölő rendszerek; va-lamint a részegységek és alkatrészek interoperabilitása és szabványosítása.42
Az egyes specifikus funkcionális interoperabilitások általában kevesebb általánosítha-tó jellemzővel rendelkeznek. A funkcionális területeken folyó együttműködés ugyanis – a gazdasági, termelő szféra kivételével – a legtöbb esetben elsősorban információs kapcsolatok-ra épül, így e funkcionális interopekapcsolatok-rabilitások lényegében megegyeznek a funkcionális
39 "Egy közös doktrína, az eszközök és eljárások szabványosításával támogatva, összhaderőnemi és többnemzeti-ségű gyakorlatokon megerősítve képezi alapját egy összhaderőnemi és többnemzetiségű erőt alkotó csoportosí-tások és egységek együttműködési képességének." AJP-01(B), i.m. ~ 1. fejezet 0117. pont [1-7.o.]
"A közös értelmezés az összhaderőnemi doktrína közös alkalmazásán alapul. … A gondolkodásban és a gya-korlatban elválaszthatatlanul közös megközelítésnek kell érvényesülnie." AJP-01(B), i.m. 0409. pont [4-3.o.]
40 DoD Directive 2010.6, i.m. ~ Enclosure 2 – Definitions.
41 NATO Handbook, 1998 [176.o.]
re vonatkozó információs interoperabilitással. A funkcionális interoperabilitás egy adott terü-leten magában foglalja, feltételezi a szakterület szereplőinek (szervezeteinek, személyeinek) interoperabilitását, szakmai együttműködésre való képességét, valamint a szakterületi szerep-lők és más szereplők közötti szükséges mértékű interoperabilitást.43
A vezetés és a logisztika mellett a katonai tevékenységben kiemelt szerepet játszik a felderítés, mint elsődlegesen információs funkció szakterületén fennálló interoperabilitás. Ezt szemlélteti például az a tény, hogy az Egyesült Államok hadserege vezérkarának összhaderő -nemi doktrinális enciklopédiájában az interoperabilitás címszó44 két alcímét a felderítési inter-operabilitás (intelligence interoperability) és az informatikai rendszerek közötti interoperabili-tás (C4 systems interoperability) alkotják.
A korábban már megfogalmazottakat újra hangsúlyozva ki kell emeljük, hogy valam-ennyi ismertett interoperabilitási fogalom használatának lényegében csak olyan helyzetekben van értelme, amelyeket valamilyen szempontból heterogenitás jellemez. Nincs szükség ugyanis fogalmi interoperabilitás hangsúlyozására egy adott szakterület azonos fogalomrend-szert használó szakemberei között, nyelvi interoperabilitás említésére azonos nyelvet haszná-lók esetében, vagy informatikai rendszerek interoperabilitásának vizsgálatára azonos rendsze-rek között. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy az interoperabilitás és heterogenitás egy-mást feltételező fogalmak.
Az előző pontban megfogalmazottakra támaszkodva az interoperabilitás alapvető típu-sait és azok összefüggéseit hadtudományi értelmezésben (katonai alkalmazásban) a következő ábrán látható modell szemlélteti. A funkcionális interoperabilitások között a felderítő és a lo-gisztikai típusok mellett szerepelhetnek a különböző harcoló, harci támogató és harci kiszol-gáló támogató szakterületek interoperabilitási típusai (légvédelmi, műszaki, híradó, szállítási, stb.).
42 DoD Directive, 2010.6, i.m. ~ D. Policy, 2. Priorities.
43 Lásd például: "Az Árpád interoperabilitását az eljárások vonatkozásában két összefüggésben vizsgálom: … az Árpád együttműködési képessége más NATO országok tüzérségi tűzvezető rendszerével; …az Árpád együtt-működési képessége más NATO országok nem-tüzér (összfegyvernemi, pl. gépesített lövész vagy harckocsi) erőivel." [KENDE: A magyar tábori tüzérség tűzvezetésének NATO interoperabilitása ~ 92.o.]
44 The Joint Doctrine Encyclopedia, 1997 [352-354.o.]
(had)műveleti interoperabilitás
felderítési
interoperabilitás logisztikai interoperabilitás vezetési
interoperabilitás
technikai interoperabilitás információs
interoperabilitás
más funkcionális interoperabilitások ráépül összetevődik