Míg a hagyományos tartalomfogyasztás esetében otthonról néhány eszközön és adott programkínálatból választva érte el a „világot” adott nézőpontok közül választva, addig az új korszakban többféle eszközön a fogyasztó által kiválasztható időpontban indítva, kiválasztható alkalmazás útján és választható tartalmat igénybe véve éri el a „világot” illetve bárhonnan kommunikálhat többféle módon bárkivel és bármivel. (9. ábra)
A hazánkban lezajló digitális műsorszórásra történő átállással kapcsolatosan a polgárok tájékozottsága a következő képpen volt megfogalmazható a folyamat lezárulta után.
22. Táblázat: Ön szerint mely állítások igazak a digitális átállás kapcsán?
Forrás: Saját kutatás (2014)
Saját kutatásom szerint a válaszadók a legnagyobb arányban az átállás ütemével kapcsolatban nyilatkoztak helyesen. Több mint 50 százalékuk jelölte a jó választ a készülékvásárlásra és az uniós kötelezettségre vonatkozó kijelentés esetében. Téves információval rendelkezett a megkérdezettek majdnem egyharmada az átállás lezárultáról. Meglepő adat, hogy közel
53 százalékuk úgy tudta, hogy az átállás kizárólag a televíziót érinti. (Kovács, 2016) – 22. Táblázat
23. Táblázat:A digitális átállás milyen előnyeit ismeri Ön?
Forrás: Saját kutatás (2014)
A digitális átállás előnyeit illetően nemcsak pozitív válaszok érkeztek, sőt, több mint a megkérdezettek negyede nem is felelt a kérdésre. Mintegy 13–14 százalékuk csak a jobb képminőséget, illetve a jobb kép- és hangminőséget együttesen tüntette fel. Közel 12 százalékuk nem ismeri ezeket. Majdnem 6 százalékuk a jobb képminőség mellett a több csatorna elérhetőségét is megemlítette. Ennél kisebb azoknak a hányada, akik csupán az adók számának emelkedését jegyezték meg. Minden huszadik megkérdezettnél is többen nem észlelnek semmilyen változást. Ennek, valamint annak, hogy valaki nem ismeri egy előnyét sem, az lehet a magyarázata, hogy egyrészt bizonyos szolgáltatók már korábban is HD-minőséget biztosítottak egyes csomagjaik előfizetésekor, másrészt vannak olyan szerencsés háztartások, amelyek már eddig is megtehették, hogy számtalan adó közül válasszanak.
A 2–2 százalékot túllépi azon személyek száma, akik a hét ingyenes csatornát emelték ki;
illetve a több csatornán kívül a kép és a hang minőségének javulását egyaránt felsorolták.
A megkérdezettek közel egyharmada több előnyt is felírt a rekorder összesen hetet. (Kovács, 2016) – 23. Táblázat
Ezenkívül a fentiek alapján az is megállapítható, hogy az interaktivitást is szolgáló lehetőségeket, mint műsorrögzítés, -megállítás visszajátszás, eredeti nyelven történő élvezet élménye, feliratozás, elektronikus műsorúság és gyerekzár kevesen említették, sőt az interaktív szórakozás is keveseknek jutott eszébe a digitális átállással kapcsolatosan.
Az idős korosztályon belül célszerű megvizsgálni, kik és mennyire tudták követni a fent említett változásokat.
2.4 AZ IDŐSEK FOGYASZTÓI MAGATARTÁSA
A fogyasztói magatartás azon viselkedések összessége, amelyek a javak és szolgáltatások megvásárlásának tervezésére, a vásárlására és a használatára irányul. (Engel-Kollat-Blackwell, 1968) A fogyasztói magatartás az egyének, csoportok vagy szervezetek tanulmányozása, az áruk és szolgáltatások vásárlásával, használatával és ártalmatlanításával kapcsolatos valamennyi tevékenységre vonatkozóan, ideértve a fogyasztó érzelmi, mentális és magatartási válaszait, amelyek megelőzik vagy követik ezeket a tevékenységeket. (Minton – Khale, 2014).
Ha megnézzük a fogyasztói magatartás egyik legrégebbi definícióját, láthatjuk, hogy a vásárlás mellett kiemeli a használatot.
Két féle fogyasztási típust különböztetünk meg a funkcionális és a szimbolikus fogyasztást. A funkcionális fogyasztás esetében olyan termékekre és szolgáltatásokra kell gondolni, amelyekre az igény ésszerű, és ebből kifolyólag a magyarázat könnyen elfogadható mások számára is az adott társadalmi-gazdasági környezetben. A végső döntésben döntő szerepet játszik a kényelem és az ár, az érintettség pedig kevésbé. A szimbolikus fogyasztás az előbbi ellentéte; érzelmek által vezérelt. A környezet először érthetetlennek, értelmetlenek véli, mivel nem élethelyzetből vagy korábbi vásárlásokból következő cselekedetről van szó.
A szimbolikus fogyasztás két alapvető motivációra vezethető vissza: az önmegnyugtatásra és önmegvalósításra. Önmegnyugtatáskor a fogyasztás kizárólag az adott személyt érinti, csak egyedül mérlegel, hogy az mennyiben járul hozzá jó közérzetéhez, mennyiben érte el a célját.
A termék, szolgáltatás feladata, hogy biztosítsa azt az érzelmi többletet, amire az adott személynek szüksége van. Önkifejezés esetén a fogyasztó pozitív környezeti hatást kíván elérni úgy, hogy közben kifejezze saját személyiségét. (Törőcsik, 2007)
A gyakorlatban a két típus közötti határ elmosódhat illetve ugyanaz a termék, szolgáltatás nem mindenkinek jelenti ugyanazt a típusú fogyasztást.
Bangó (1999) is megemlíti, hogy a legújabb idősszociológiai kutatások a képzés, a sport, a mindennapok, a szexualitás, az idősek otthona, mint intézmény, a betegség, a haldoklás, a halál mellett a fogyasztással is foglalkoznak. Valamint hozzáfűzte, hogy a legtöbb szerző említi a modern társadalom óriási változását, mely az iparosodással és a családi intézmény krízisével vette kezdetét. Kiemelte a kutatások figyelembe vesznek bizonyos elméleti meggondolásokat. (24. Táblázat)
24. Táblázat: Az idős korosztály vizsgálatára alkalmazott módszerek
Módszer Értelmezés
Életciklikus kutatások Az általános „öregségi karrier” feljegyzése a maga mélypontjaival és örömeivel. Bizonyos szerzők azon a véleményen vannak, hogy az eseményeket egy stressz-skálán mérni lehet. Például a partner halála 100 pontot, a megszokott lakásból való kiköltözés 40 pontot jelent. (Koch-Straube,1973) Kohorszanalízis Az egy és ugyanazon évben születettek kollektív élményeit
vizsgálják, hogy megfejtsék, hogy vajon mely események hatottak a születési csoport élettörténetére, hogy ezt hogyan dolgozták fel (világháborúk, krízisévek) és milyen trauma vagy boldogságperiódusok befolyásolják az idős ember viselkedését.
Öregségi szerepek analízise Megkülönböztetnek megszokott, hagyományos és új keletű szerepeket és kiemelik azok társadalmi jelentőségét. Általában az idősekre jellemző szerepelemzések negatívak.
Csere-kutatások A fiatal és az idős generációk kölcsönösen anyagi és szellemi szolgálatokat nyújtanak és ajánlanak fel egymásnak. Ez a csere a szociális kapcsolatokra stabilizálóan hat és össztársadalmi síkon erősíti a generációk közötti szolidaritást.
Marginális csoportkutatások Ez a radikális kutatási irányzat az időseket úgy tekinti, mint hátrányos helyzetű peremcsoport tagjait. Realisztikusabb azonban az idősebb generációt szociális problémacsoportokra osztani (özvegyek, szociális segélyből élők stb.) és helyzetüket szociális gyújtópontokban megvizsgálni, hogy ott és azoknál megfelelő szociális munkási segítő intézkedéseket lehessen tenni.
Forrás: Saját szerkesztés Bangó (1999) alapján
A generációk magatartásának figyelésével több évtizede foglalkozik a Yankelovich-Report címet viselő kutatássorozat az Amerikai Egyesült Államokban; melynek koncepciója, hogy az alapélmények, a szocializáció során megtapasztalt nagyobb és meghatározó történések, a „korszellem” hatással van az emberek választásaira. Smith és Clurman (1997) szerint a fogyasztók megértéséhez, magatartásának előrejelzéséhez a következő tényezőcsoportok vizsgálata teszi lehetővé a lehatárolást:
Az egyéni helyzet (az életszak; a vizsgált egyénre jellemző társadalmi,
10. ábra: A generációs hatás mechanizmusa