megvalósulás
A tér képviselői Az alkalmazói tér Érintettek A társadalom tagjai,
Tevékenységek Észlelés, napi rutin, a társadalmi
Forrás: Saját szerkesztés Lefebvre (1991, 33-288) alapján
Kutatásom során az alkalmazói teret és a családot a társadalmi kapcsolatok reprodukcióját és a napi rutint érintem (37. Táblázat). A társadalmi térrészek koncentrikusan valamint hierarchikusan egymásba illeszkedve helyezkednek el (14. ábra). A közvetlen tér a szerzők szerint a szomszédsági, a napi, helyi szintet jelenti, míg az ökonómiai szint a munkahelyet testestesíti meg, míg a városi szint a hétvégi, rekreációs, kulturális helyszíneket foglalja magába. Véleményem szerint a valóságban ezek a térnagyságok, népsűrűségük, sőt a sorrend is változhat. A téma vizsgálatakor előfordul, hogy egy válaszadónak akár mindegyik térrészét érintik kérdéseim.
14. ábra: A társadalmi térrészek
Forrás: Saját szerkesztés (Ch. de Lauwe – P. Henri 1960)
15. ábra: Az aktivitás fajtái, interakcióik és hatásuk Forrás: Saját készítés Boga (2015) ábráinak továbbfejlesztése
Az aktivitás Boga (2015) értelmezésében mindenféle tudatos emberi működést magába foglal. Az aktivitásnak ilyen módon három fajtáját lehet megkülönböztetni, a fizikai, a szellemi és a közösségi aktivitást, mindhárom kölcsönösen jótékonyan hat egymásra.
Továbbá a fizikai aktivitás nem csupán a mozgásképességet befolyásolja pozitívan, hanem a mentális készségeket is. A szellemi aktivitásnál is hasonló a helyzet. A közösségi aktivitás éppúgy kihatással lehet vagy a mozgásképességre vagy a mentális készségekre vagy mindkettőre. (15. ábra)
16. ábra: A tér elérhetőségi szférái Forrás Saját szerkesztés Boga (2015) alapján
Az aktivitás mértékétől függően változik az elérhető tér nagysága. Ezt figyelembe véve többféle szférát különböztetünk meg – 16. ábra. A legkisebb az otthonon, a háztartáson belüli, amely életünk kiindulópontja, ahova mindig visszatérünk. egy „térbeli mag”, amely az aktivitás fókusza. (Lynch, 1960) Ez egyben egy családi tér (Mumford, 1985). Amint az aktivitás valamely fajtájának mértéke csökken, úgy az otthon, a háztartás meghatározó szerepe felértékelődik. A ház(tartás) környékén történő tevékenykedés tere a következő szint, amelynek lényege, hogy az adott személy bár kimozdul, de házhoz kötött. Az egyel nagyobb kiterjedésű szféra a biotop tér, amely Boga (2014, 212) megfogalmazásában „… az egy lakókörzet – kb. 1km2 területű –, amelyet egy átlagember gyalog képes bejárni, és amelyben az emberi létezés korszerű alapfeltételeinek biztosításához szükséges szolgáltatások helyei elvárhatóan megtalálhatók és így az önálló életvitel megvalósítható – élelmiszer-, ruha-, háztartási üzlet, park orvosi rendelő, gyógyszertár, fodrász, posta, bank(automata), közlekedési lehetőség. … ez a hálózati struktúra az ember biológiai fennmaradásának feltételeit nyújtja szociális környezetben – pl. élelmiszer –, de az ehhez szükséges szociális feltételeket is – pl. pénz.” Végül a legtágabb tér a szociotop „…a biotop kiterjesztését jelenti a szélesebb humán igények biztosítása irányába, tehát az a terület, körzet, amelyben a fenti, alapvetően biológiai szükségleten felül a kulturális, közösségi és spirituális igények is kielégíthetők – filmszínház, kulturális intézmény, klub vagy kávéház, könyvesbolt vagy könyvtár, templom” (Boga 2014, 212-213).
A fentieket figyelembe véve a hipotézisek a következők:
H1: Az idős személy fiatalabb generációhoz tartozó családtaggal történő együttélése valószínűbbé teszi bizonyos IKT- eszközök és távközlési szolgáltatások rendelkezésre
állását a háztartásban.
H2: A fiatalabb generációhoz tartozó családtaggal történő együttélés ténye
valószínűbbé teszi bizonyos IKT- eszközök, távközlési szolgáltatások használatát az idős személy részéről.
H3: A fiatalabb generációhoz tartozó családtaggal történő együttélés ténye valószínűbbé teszi bizonyos médiatartalmak fogyasztását az idős személy részéről.
Az alábbi hipotézissel, azt vizsgálom, hogy a fizikailag tetten érhető és/vagy helyszín-változtatással járó, azaz „offline” közösségi cselekedtek hatással vannak-e a virtuális térben történő közösségi létre, ténykedésekre:
H4: Azok az idősek, akik egy fizikálisan létező közösséghez tartoznak– a családot leszámítva –, valószínűleg kevésbé aktívan tevékenykednek az online közösségi térben.
A következő feltevés alapjául az a már korábban ismertetett 2015. évi Nielsen kutatás áll – 35. Táblázat – amelyben a különböző generációk marketingkommunikációs eszköz iránti bizalmát vetették össze. Az általam vizsgált korosztály generációs megnevezése alatt más-más korcsoportot érteni. Míg az Amerikai Egyesült Államokban a Baby boom az 1946 és 1964 közötti időszakot öleli fel és az időszak az oktatási támogatás, a munkanélküli segélyek, hitelgaranciák és egészségügyi ellátásról (GI Bill) szólt, addig hazánkban a Ratkó-korszakban 1950 és 56 között – Ratkó Anna 1948-1950-1953 népjóléti majd egészségügyi miniszter – gyermektelenségi adó és abortusztilalom volt.
Ezért a hipotézisben nem használok generációs megnevezést.
H5: Az 50-64 évesek generációjánál bizalmatlanabb az idősebb generáció a legtöbb marketingkommunikációs eszköz különböző formáival szemben.
5. METODIKAI LEÍRÁS
Módszertani szempontból ez idáig egyrészt az idős ember fogalmának különböző diszciplínák szerinti értelmezése, részletezése és a médiatartalom és az interaktivitás dimenzióinak – „valamely fogalom meghatározott vonatkozása, oldala, nézőpontja, aspektusa” (Babbie, 1991, 142) – történt. Másrészről a kutatás szempontjából lényeges fogalmak, mint aktív illetve aktivitás, idős, közösség konceptulizációja – vagyis „az a folyamat, amelynek során pontosan meghatározzuk, hogy az egyes kifejezéseken mit fogunk érteni” (Babbie, 1991, 141) – lépésről-lépésre zajlik, azaz már a bevezetésben elkezdődött és ebben a fejezetben zárul.
Azon 45 éves és afeletti személyek IKT-eszköz használatát és médiatartalom fogyasztását valamint marketingkommunikációs eszköz iránti attitűdjét vizsgálom saját kutatásom során, akik ha nem is minden nap, de rendszeresen, meghatározható gyakorisággal járnak közösségbe.
Kutatásom keretének sarkalatos pontjai a következők:
A családtagok ráhatása a fent említett fogyasztói csoport az előzőekben részletezett magatartására.
A fizikálisan testet öltött közösségi és a virtuális közösségi cselekedetek közti lehetséges kapcsolatok megtalálása.
A közösség, kutatásom során a nyugdíjas egyetemeket, a korosztályt érintő nonprofit szervezeteket jelentik. Kutatásom alapsokaságába azonban beletartoznak azok a személyek is, akik még aktívak a munkaerő-piacon, hiszen a munkavégzés által is egy kollektívához tartoznak. Másrészt a nyugdíjas egyetemek hallgatói általában 50 évesek vagy afelettiek, de nincs kizárva egy 48 éves hallgató sem; illetve a nyugdíjas lét sem kitétel.
A fogyasztás funkcionalitásának, szimbolitásának szerepe és annak domináns típusa kerül feltérképezésre.
A médiatartalom fogyasztás illetve az internet használat milyen mértékben szolgálja a biotop illetve a szociotop tér igényeinek kielégítését.
Kérdőíves lekérdezésre 2016 októbere és 2017 februárja között került sor az alábbiak szerint lefolytatva.:
Nyomtatott formátum.
Bár önkitöltős kérdőív, de minden esetben személyesen jelen voltam.
A kitöltés önkéntes volt, így a nyugdíjas egyetemek plenáris előadásait szervezők voltak a segítségemre abban, hogy aki szeretné, kitölthesse a kérdőívet, akár már az előadás kezdete előtt vagy magával vitte és otthon kitöltötte, majd a következő alkalommal leadta. Míg a civil szervezetek programjain résztvevők a program után illetve szünetben töltötték ki.
38. Táblázat: A kérdőíves lekérdezés kvantitatív jellemzői